Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-02-27 / 575. szám
2-ik oldal. BÉRMUNKÁS Február 27. ÉSZREVETTÉK A “DETROIT WORKERT” Pár héttel ezelőtt bejelentettük, hogy az IWW lapjainak száma egygyel több lett, miután a Kisipari Szervezetek szervező bizottsága angol nyelvű lapot indított Detroitban, melynek cime Detroit Worker. A kéthetenként megjelenő IWW lap második számában egy vezércikk jelent meg, melyben a szerkesztőség éles támadást intézett Jerry Buckley ellen, ki mé- zes-mázos szavakkal megkedveltette magát a detroiti munkássággal a rádión keresztül. Bukley minden este előadást tart a népnek a WMBC állomásról. Beszédje nagyobbrészt szentimentális. Azt akarja elhitetni az autóipar rabszolgáival, hogy a kizsákmányolásuk lelkiismereti kérdés és ilyen irányban többször könyörög a munkáltatóknak, hogy ha van bennük lelkiismeret, hát könyörüljenek a munkásokon. Megesik, hogy egy öreg néninek meglágyul a szive és a milliós hagyatékból juttat egy morzsát. Ilyenkor ir egy kisérő levelet, — melyben elismeri Buckley igazát. A rádió előadások csattanója rendszerint a szavazó urnák feldi- csérése. Buckley arra kéri a népet hogy szavazzon és igy kapcsolódjék bele saját sorsának demokratikus intézésébe. Nem szokta elmulasztani azt sem, hogy a hallgatóit óvja a radikális szervezetekhez való csatlakozástól stb. Mikor megjelent a Detroit Worker második száma- gondoskodtunk arról, hogy Mr. Buckley is kapjon belőle egyet. A múlt este bejelentette, hogy kapott a nevezett lap példányából egyet s a reá vonatkozó részt fel fogja olvasni. Mikor ez megtörtént, nem volt sok szava. Kommentárját két beteges mondatban foglalta össze: “Mi nem kívánhatjuk, hogy mindenki egyformán gondolkozzék, én e cikk ellenére is azt hiszem, hogy nekünk appel- lálni kell a munkáltatók lelkiismeretéhez. A szóban forgó vezércikket itt alant közöljük magyar fordításban. Igazság és hazugságok. — Ahogyan mi látjuk Mr. Buckley. Mi is meghallgattuk Mr,. Jerry Buckley fejtegetéseit a rádión keresztül. Az elmondottak fedik a valót, ami a detroiti munkásság helyzetét illeti. Elismerésünket fejezzük ki azért, hogy világosságot vet a tarthatatlan állapotokra. De ugyanakkor elitéljük őt azon támadások miatt, melyekben a munkásszervezeteket részesítette és azért, mert a munkások félrevezetésére törekszik. Igaz, hogy a jótékonykodás humánus cselekedet és azáltalhogy a munkanélküliek támogatását és munkához juttatását kéri, sikerült megszerezni sok ezer autómunkás népszerűségét. És most, hogy szépen elhelyezkedett, jól megalapozott állásából a munkásszervezetekre veti magát, melyek a leghaladottabb álláspontot képviselik. Az az a íertőző kapitalista propaganda, mely a munkásosztály jól felfogott érdekeivel szembe állítja és megmételyezi. Azt mondja ő, hogy a munkáltatók, a gyárosok “lelkiismeretét” kell felébreszteni. Hát ti munkások gondoljátok egy pillanatra is, hogy a plutokratákban feltámad a “lelkiismeret” és szá- nom-bánom lelépnek a hátatokról. Buckley könyörög nekik már hónapok óta és semmi jelét sem látjuk annak, hogy lelkiismeretesek lettek volna, nem hallottunk arról, hogy önmagukba szálltak volna és elhatározták volna a viszonyok orvoslását. Ez ártana az erszényüknek. Arra ösztökél bennünket- hogy szavazzunk és vegyünk tevékenyebb részt a “mi” törvénytes- tületeink irányításában. Az iparok képezik a gerincét a társadalomnak és akik azokat kontrollálják, urai mindennek; az állam, a sajtó, a rádió és mozi, az iskolák, mind, a társadalom minden intézménye azoknak irányítása alatt van, kik gazdasági hatalommal bírnak. A politikai kormány csak cselédje a tőkéseknek, arra való, hogy a gazdát szolgálja. Szervezett korporációk- pénzmonopóliumok az igazi kormányzói az Egyesült Államoknak. És mert az IWW tisztában van azzal, hogy igazi hatalmat csak az ipari hatalom jelent, törekszik a munkás- osztály ipari erejének megszervezésére. A munkások megfosztat- tak a szavazatuktól. Igen, Mr. Buckley, a szavazó urnában nincsen pork-chops a munkássság- nak. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem. lehet béke mindaddig, a mig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le.A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba Munkanélküliek Még mindig szaporodik Cleve- landon a munkanélkükliek száma. A munkások egyes helyeken csak cserélődés utján jutnak munkához. Vannak gyárak, ahol a munkásokat lefizetik, hogy másokat olcsóbb bérért felszedjenek. A Ford gyárában több munkás nem tudja miért csak egyszer arra a szomorú tudatra ébred, hogy el van bocsájtva és csak akkor lepődik meg igazában, amikor találkozik az uj emberrel, aki a helyét elfoglalja. Pedig a dolog nagyon egyszerű. Ford nagyon humánus ember, nem akarja, hogy az egyik munkás nagyon sokat dolgozzon, a másik meg semmit. És ami a fő, nagyon jó üzletember. A Fordnál, ha a munkás egy bizonyos időn túl dolgozik, automatikusan öt dollárról hatra ugrik fel a fizetése. Az üzlet igy nagyszerűen kifizeti magát. A ma divó termelési rendszer mellett az uj munkás pár nap alatt épp oly ügyesen végzi a munkát, mint a régi. Szégyen és megalázó a jótékonykodás, a koldulás egy ilyen országban, ahol mindenből van felesleg, ahol annyit termelhet a nép, hogy elfogyasztani sem képes. Mr. Buckley csak könyörögjön tovább, appelláljon a tőkések 1 ‘ lelkiismeretéhez ’ ’. Mi munkásoknak legfontosabb teendőnk a szervezkedés olyan alapon- mint azt az IWW hirdeti. Egy nagy Ipari Szervezet megteremtése az egész világ dolgozóinak abból a célból, hogy képesek legyünk magunkat a kapitalista kizsákmányolás és elnyomatás alól felszabadítani és megteremtsük az Ipari Szabadságot. # Igazán nem csodálkozunk azon, hogy Buckley-ba belé fagyott a szó, mikor felolvasta a vezércikket. Ugyan mit is válaszolhatna erre egy politikus? beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályát an, igy az eggyen eset sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért”, ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “Le a bérrendszerrel!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. Ä termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkeztét építjük a régi társadalom keretein belül. ELVINYÍL ATKOZ AT. Clevelandban A munkanélküli munkások és a rendőrök összetűzése. Bevert fejek, borda törések, véraláfutott szemek, ruhafoszlányok a harc utójelei. A helyi lapok mind sajnálkozásuknak adnak kifejezést a történtek felett, kijelentvén, hogy együtt éreznek az éhezőmunkanélküliekkel (bár azt nem hisszük el, hogy az éhezésben is), de egyszer már értsék meg a munkanélküliek, hogy a városatyák a munkanélküliség ellen semmit sem tehetnek. Megszólaltattak egy nemzetgazdászt is, aki kijelentette, hogy a “termelésnél van valami hiba, szerinte ezért a legnagyobb részben a gyárosok felelősek.” Az IWW már nemcsak a hibát fedezte fel, de az orvosságot is megtalálta. A munkásoktól függ már, hogy általánosan elfogadják és használják. A nemzetgazdász által meg nem nevezett hiba az áru termelési mód és ezért nemcsak a gyárosok felelősek, hanem felelős mindenki, aki tudatosan dicsőíti ezt a termelési módot. A nemzetgazdászok, — akik nem mernek nyíltan rámutatni a hibára, épen úgy felelősek, mint azok, akik a munkásságot forradalmi frázisokkal téves utakra igyekeznek terelni. A kormányok nyíltan elismerik, hogy tehetetlenek a helyzettel szemben, nincsen rendelkezésükre álló eszköz, amivel változtatni tudnának. Nekik csak egy szent hivatásuk van, megvédeni a magántulajdont, hogy az éhező munkás ne jusson ahhoz a kenyérhez, ami nem az övé. A helyzeten csak a munkások tudnának segíteni. Egyedül a munkások rendelkezhetnek megfelelő eszközzel, ez pedig nem más, mint a munkásoknak a politikus fékerektől mentes ipari szervezete, — az IWW. J. H.--------o-------Pittsburgiak figyelmébe! A Világ Ipari Munkásai szervezetének pittsburgi magyar tagjai március 1-én, szombaton este fél 8 órai kezdettel az International Socialist Líceum harmadik emeleti termében, 805 James Str., műsorral egybekötött DISZNÓTOROS ESTÉLYT rendeznek. Színre kerül a “HÁRMAS SZÖVETSÉG” vígjáték egy felvonásban. Irta : Torkos László. Lesz disznótoros vacsora, háziasán készített hurka, kolbász. Hűsítő italok. Tánchoz a zenét Rákóczi hires zenekara fogja szolgálni. A Bérmunkás olvasóit és pártolóit, valamint mindazokat, kik egy igazán kellemes estélyt akarnak eltölteni, ezúttal hívja meg a Rendezőség.
