Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-02-20 / 574. szám
6-ik oldal. bérmunkás Február 20. Miért buknak el a sztrájkok. — Kivonatok egy előadásból Collinsville 111.-ban egy túlnyomó többségben bányászokból álló hallgatóságnak tartott előadást Edwards munkástárs, melynek tárgya “Bukott sztrájkok” címen lett behirdetve. A tartalmas előadásból kivonatosan közlünk annyit, amennyit a tudósítónak sikerült feljegyezni, de egyszersmind annyit, hogy ezen téma bocolgatása az olvasók tudásszomját is teljesen kielégítse. Szerk. Sok sztrájk elbukik, mert nem volt meg a sztrájkotoknak teljes felkészültsége. Minden sztrájkot egy nagyobb arányú nevelési kampánynak kellene megelőzni; nagyon fontos az, mielőtt együttcselekszünk, gondolkozni is tudjunk együtt. Az összetartás alap- feltétele az együtt való gondolkodás férfiakra és nőkre egyaránt. Sztrájkok sok esetben azért buknak el, mert azokat megelőzően nem történnek lépések annak felderítésére a munkások között, — hogy a nagy többség gondolatban magáévá tette-e a sztrájkot. Erről meggyőződendő, sztrájkszavazást kell megejteni. Az még nem elégséges hogy egy pár vezér időszerűnek tartja a sztrájkot azért, mert a zárt ajtók mögötti tárgyalások nem úgy végződtek, amint ők akarták, mert ha az érdekelt munkások többségi véleményének nyilvánítása ilyen esetekben nem történik meg, a sztrájk bukásának megadatott az előfeltétel. Uj korszakban élünk, mikor is a munkások megkívánják, hogy véleményüket meghallgassák olyan fontos kérdésekben, mely őket érinti első sorban. Az idő megválasztása is nagy kihatással van számos sztrájkra. Vannak iparok, sőt ma már a legtöbb ipar olyan, hogy szezonokat van csak működésben. Ha a munkások sztrájkját olyan időre teszik át, amikor az adott iparban a dolgozók nagy hányadát ideiglenesen kiszorítva találjuk a termelésből, joggal nézhetünk kétesen a győzelem irányába. A legalkalmasabb idő megválasztása, már fél győzelmet, mig annak ig- norálása egész bukást jelenthet. Sztrájkok bukással végződhetnek, ha figyelmen kívül hagyjuk hogy olyan szervezetet kell építeni, mely az adott iparban az ösz- szes erők koncentrálására már összetételénél fogvást is képes. A régi szervezetek, vagy szakmai, vagy kerületi határvonalakkal választják szét a munkásokat és egyöntetű cselekvésükben mint ilyenek akadályozzák őket, ahelyett, hogy elősegítenék az erők összevonását. A kerületi szervezetek által vezetet sztrájkok nem annyira az erőre, mint a tárgyalások eredményére vannak bazi- rozva és a kerületenkénti erőösz- szevonás nem demonstrál dönt- lietetlen hatalmat. Azok a vezérek, kik ezt nem látják, kik a kerületenkénti szervezkedést ajánlják a munkásoknak, vakok. Az osztályközi béke tarthatatlansága már régen nyilvánvaló s rájöttek a munkások ,hogy a zárt ajtók mögötti tárgyalások az ő bőrükre mennek. Az ilyen sztrájkokból hiányzik az igazi lelkesedés és az erő, ami a kitartás és győzelem elengedhetetlen feltétele s ha itt- ott szórványosan meg is van, rendszerint a zárt ajtók mögötti eladással, árulással és becsapással ér véget. A kerületenkénti szervezkedés szétválasztja a munkásságot, — egyik kerületet a másikkal helyezi szembe bérharcok esetén. Egy adott kerületben a munkások ereje, — még ha szervezve vannak is •— nem jelent igazi erőt, ha össze- liasonlitjuk a munkáltatók összevont erejével. Akkor meg pláne gyenge, ha egy kerületben a sztrájkoló munkások ellenében, a többi kerületek munkásai dolgoznak ugyanazon munkáltatóknak: kitermelik az árut és a rendelések eszközlésénél nincsen hiány. Ennek tetejébe, meghosszabbítják a kerületben sztrájkoló munkások harcát, hogy végelgyöngülésben teljes vereséggel megadásra is kényszerüljenek. A kerületenkénti sztrájkoknak van egy másik hátránya is, mely a külön kötött szerződésekben domborodik ki. A U. M. W. A. 31 kerületbe osztotta be a báüyá- lejárati időre. És most az ilyen “szervezkedési” forma lehetetlenné teszi a szénbányászok egyöntetű cselekvését. Ilyen körülmények között, olyan biztossá válik a vereség, — mint amilyenre vehetjük a reggeli nap keltét. A kerületenkénti szervezkedés nem fűzi szorosabbra az elengedhetetlen szolidaritást, hanem ellenkezőleg, azt darabokra bontja. Pedig a szolidaritás a leghatalmasabb erkölcsi kötelék, mely az együvé tartozókat összefűzi. A szolidaritás hirdetése, minden szervezőnek kötelessége, minden szervezetnek feladata. A munkások szolidaritásával a győzelem biztosítva van; — nélküle a bukás kikerülhetetlen. Bárki legyen is tehát az, ki a bányászok és általában a munkások szolidaritását tudatosan gyöngíti, vagy teljes kibontakozásában hátráltatja, az árulója a munkásosztálynak, ellensége a munkásmozgalomnak. Vannak még más okok is, melyek nem kevésbbé fontosak és életbevágó kérdések, az eddig el- mondotttakon kívül is. De már eddig is meggyőződést szerezhetett mindenki, aki gondolkozni képes, hogy melyek azok az okok, amiért sztrájkoknak el kell buk- niok. Céltudatosan a szénbányászat példáját használtam fel illusztrációknak, mert úgy véltem, hogy a hallgatók ezzel az iparral vannak legjobban tisztában, de a többi iparok sem kivételek. Az IWW nemcsak a szénbányászok megszervezésére, hanem az összes iparok munkásainak ipari szervezetekbe való tömörítésére törekszik. Minden egy iparban dolgozó munkást egy szervezetbe és valamennyi iparban dolgozó munkásokat Egyetlen Hatalmas szervezetbe, hogy ez által megteremtse a munkásosztály egységesen szervezett erejét, az egységesen szervezett kapitalista osztályéval szemben. Az IWW a munkáscselekvés kiszélesbitését szorgalmazza s olyan erő megteremtésén fáradozik, mely hatalmasságánál fogva felülmúlja a szénbárók és az egész kapitalista osztály szervezett erejét. Jó ha megteremtettük a inuka szolidaritását egy iparban, de sokkalta jobb, ha ugyanezt elértük valamennyi iparban. Uj bizalom, uj megértés és még eddig soha nem ismert erő megteremtésén fáradozik az IWW. Összegezzük, miért buknak hát el a sztrájkok: Kellő készültség hiányában; Hiányában annak, hogy a munkások megkérdezése nélkül, véleményük meghallgatása nélkül izenik meg a munkásvezérek; Mert a munkásvezéreknek megadatik az alkalom a zárt ajtók mögötti egyezkedésre; Mert a legalkalmasabb idő megfontolására nem fordítanak figyelmet ; Mert elmulasztottuk olyan szervezet építését, melyet a mai idők megkívánnak; Mert az osztáljrközi béke tarthatatlan elméletéhez kötik; Mert egyik munkáscsoportot az ugyanazon iparban dolgozó másik munkás csoport ellen uszítanak ; Mert kerületenként kötött szerződésekkel útját állják annak, — hogy egyszerrre lépjen sztrájkba egy egész ipar munkássága; Mert a kerületi szerződések metörilc, ahelyett, hogy növelnék a szolidaritást. Könnyebb megértés kedvéért hozzunk egy példát, mely nagyon közelről érinti az illinoisi bányászokat. Tudott dolog, hogy az in dianai kerületben ez év április el sején fog lejárni a szerződés. Az illinoisiaké 1932 március elsején Ez az első eset, mikor szemtől szembe keiüütek a két állam bányászai egy olyan helyzettel melyből könnyen következhetik az, hogy az indianai bányászok harcát ők segítenek elbuktatni. Ezideig a két állam bányászsága egyszerre harcolt vállat vállhoz vetve. Most valahogyan másképpen néz ki a helyzet. Áldozatai lettek az osztályközi békének. Ha keresnék, akkor sem találhatnék olyan példát, mellyel jobban lehetne illusztrálni az öngyilkossá got bizonyító taktikát és a szolidaritás gúzsbakötését. Azét a szoildaritásét, mely éveken keDetroiti Open Forum Az IWW 11 all-1 fel kellett adni Detroitban, miután ahelyiség tulajdonosa nem volt hajlandó magát a városi biztonsági bizottság követeléseinek alávetni. — így kényszerítve voltunk a termet kiüríteni és másikat bérelni. Uj helyiségünk cime: 1713— 24 Str. Felszólítjuk a delegátusokat, csoporttitkárokat és mindazokat, kik velünk levelezésben vannak, hogy minden levelet az uj címre küldjenek. “Detroit Worker”-nek is itt van az irodája, tehát a lapra vonatkozólag is minden értesitést ide várunk. Az Open Forum előadásokat ezentúl i s megfogjuk tartani minden héten szerdán esténként. Ezen előadásokra a kiküldött bizottság a “Gerow’s Hall-t bérelte ki, mely 333 W. Grand River Avenue alatt van. Tekintettel a közérdekű tárgyakra, a munkás- társak tömeges megjelenését továbbra is elvárja a Bizottság. Előadások sorrendje: Szerdán este február 19-énMar- garet Petten beszél. Tárgy: Milyen befolyást gyakorol az Evolúció a társadalmi fejlődésre. Szerdán, február 26-án Hugo Kaston tart előadást. Tárgy: Nevelés révén, gyakorlati harcok nélkül felszabadulhat-e a munkásság ? Szerdán, március 5-én Frank Marquart tart előadást. Tárgy: A proletárdiktatúra. Hívják el munkástársak ezen előadásokra az ismerőseiket is, — hogy minél számosabban megjelenjenek. Mint rendesen, az ily tárgyak élénk vitákat váltanak ki, melyekből sokat tanulhatnak a munkások. A ..Nevelő Bizottság.-------o-------Newarkiak figyelmébe A New Yorki Modern Színkör vendégszereplése mellett a MUNKÁS OTTHONBAN 37—16 Ave. március 1-én szombaton este nagy TÁNCMULATSÁGOT rendeznek az IWW tagjai. resztül győzelemre segítette a két állam bányászságát, mely elkeseredett küzdelmek sötét éjszakáin csillagként ragyogott, melyet sárba tiportak és lebéklyóztak lelki- ismeretlen politikusok, kiket mint munkásvezéreket ismertek. Miért buknak el a sztrájkok? Csoda-e tehát, ha elbuknak! És mégis fontosabb, ezek után a legfontosabb, hogy arról beszélgessünk, hogy a jövőben hogyan nyerhetünk sztrájkot.