Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-01-02 / 567. szám
6-ik oldal. BÉRMUNKÁS Január 2, 1930. 50 KILOGRAM TEHERREL NAPI 30 KILOMÉTERT — És enni kellene, sokat, jó zsíros ételeket — állapítják meg egyhangúlag —, mert csak az bírja, aki nem sajnálja magától az ételt. — De ha annyit ennénk, ameny- nyit kellene, akkor egész keresetünk rámenne. Pedig még az asz- szonyról is gondoskodni kell, meg a gyerekekről. csupa családos emberek ezek: — Negyvenen dolgozunk itt a három uszályon, de csak egy nőtlen van közöttünk. És az ebédszünet alatt, bizony, nem zsíros pörkölteket és nem nagy adag rosztélyosokat esznek, hanem szalonnát és kenyeret. Aztán újra nekilátnak a munkának. Most nem érzik a hideget, a nehéz megerőltető munkában kimelegesznek. Csak othon, a munka után, amikor elcsigázott testtel hazabandukolnak és leülnek a fütetlen szobában, akkor villan eléjük mostoha sorsuk és az emberek, akik egész nap a szenet hordták, odahaza gyakran fáznak a fütetlen szobában. Az uszállyal szemben, a másik parton áll ünnepélyes méltósággal a magyar parlament gótikus palotája. Jól ismert körvonala mint beszédes kontraszt emelkedik ki az őszi ködből. Valóban, különös és tanulságos látvány a nehéz munkában görnyedő szénhordó munkások mögött a gótikus palota, amelyből az örökös szünetek és a nemtörődömség sivár szelleme árad és megfekszi az országot. Szélpál Árpád. Jones Anyó Haldoklik Mire e sorok olvasásra kerülnek, lehetséges, hogy Mother Jones már nem lesz az élők sorában. Most vívódik a halállal a bányászok számtalan harcának bátor zászlóvivője. A nemzetközi munkásünnep napján, május elsején született Írországban 1830-ban. Az apja halálraítélt forradalmár volt, akinek sikerült megszökni a hóhér karmaiból és kikerülve az Egyesült Államokba, a családját is kihozatta. Mother Jones, mint ismeretes, egész életét a munkásság ügyére fordította és most is az bántja a halálos ágyán, hogy nem segíthet a déli szövők harcának megvívásában. Házasságának hetedik évében elvesztette férjét és időközönként három kiskorú gyermekét. Ettől az időtől fogva nem volt munkásmegmozdulás, ahol meg ne jelent volna és bátorságával kitartásra buzdítva a sztrájkoló munkásokat, segített azok harcát győzelemre vinni. Habár kimondottan nem tartotta magát egyik szervezethez sem kötve és elvi felfogása sem volt az a nemzetközi jellegű, amit mi tartunk nemzetközinek, azért Jones anyó mégis a munkásosztályhoz tartozott, a legelnyomot- tabb munkások életviszonyainak a javításán dolgozott. Ezért hát megilletődötten halljuk egy igazi munkásharcos elmúlásának hirét. Jones anyó jövő május elsején lenne 100 esztendős. AZ AMERIKAI MAGYAR MUNKÁS DALSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYAIRA VONATKOZÓ INDÍTVÁNYOK Hideg szél süvölt a Duna fölött, apró hullámfodrokat borzol a nagy folyam szintjén és a parton fázósan összegombolják téli- kabátjukat a jólöltözött emberek. Az ősz végén járunk, közeledik a komoly tél, az szegény emberek réme. A jólfütött szobákban vígan ég a szén, a minisztériumokban sem fáznak az emberek és a miniszteri fotöjökben nagyszerűen lehet ilyenkor szunyókálni, hisz, ugy-e, minden rendben van, az emberek boldogok és megelégedettek. A rakparton a nagy uszályhajók szénnel megrakodva állnak. A szén, a fekete gyémánt tonnaszámra nyugszik bennük. Tüzet, meleget, életet, energiákat rejtő fekete gyémántok! Mennyi szegény ember álmodik rólatok, vágyakozik utánatok, mennyi szegény, fázó embert tudnátok pillanatnyilag boldoggá tenni! Mennyi meleget, mennyi vigasztalást tudnátok a nyomorgók és koplalók közé vinni! Hisz hidegben ezerszer jobban érzi az ember az éhség kínját. Az uszályok elé a partra most érkeznek meg a nagy társzekerek, hogy szétvigyék a szenet a hagy raktárakba és a kiválasztottak pincéjébe. Az uszályok megélénkülnek. Vállas, erős emberek tűnnek elő, fantasztikus rongyokba öltözve és fölismerhetetlensé- gig belepve erős, fekete szénporral. Meggörnyedve az ötven kilót nyomó szeneskosár súlya alatt, szabályos ütemben hordják a szenet az uszályból, öntik a társzekérre és térnek vissza. A legnehezebb testi munkát végző emberek ezek, 45 évesnél idősebbet nem is lehet köztük találni: — Nem öregszünk mi meg az uszályon — mondja az egyik. — Az ember megszakad, fölfordul, sérvet kap, vagy más nyavalya éri az erőltetéstől, de megöregedni itt nem lehet. — Néhány év az egész. Tiz évnél tovább senki sem bírja a szénhordást — mondja egy másik —, aztán akinek még van jártányi ereje, az veheti a sapkáját és mehet koldulni vagy lopni. — Csak nézze meg a lábamat, én már öt éve hordom a szenet! — és fölhúzza rongyos nadrágját, hogy megmutassa a csúnya, kiálló, görcsös visszereket, amelyek izmos lábát eléktelenitik. — Nem csoda, hisz naponta 10 óra munka mellett 30 kilométer utat teszünk meg 50 kiló teherrel a hátunkon. Kivált ilyenkor, amikor alacsony a viz és legalább hatvan métert gyalogolunk az uszálytól a kocsiig. Az egyik lehúzza ingét és megmutatja a hátán a sebhelyeket, amelyeket a zsákok dörzsöltek rajta. — Bizony, ez a munka megválogatja az embereket! Ide erő kell l — mondják önérzetesen. A Philadelphia Munkás Dalárda indítványai: 1. A név: Amerikai Magyar Munkás Dalszövetség. 2. Székhelye: Lehetőleg középre az eddig képviselt dalárdáknak. 3. Célja Dalversenyek rendezése, munkás dalok kultiválása és a nemzetközi munkásmozgalomnak pártkereteken kívül való támogatása. 4. A szövetség tisztviselősége álljon: elnök, alelnök, pénzügyi titkár, pénztárnok; jegyző, levelező és ellenőrök. A tisztviselő választás úgy történjék, hogy a szövetségbe tömörült dalárdák mind képviselve legyenek, (csakis az elnök és jegyző ajánlatos egy dal- karból). 5. Versenyek két évenként tar- tasasnak 3 dijjal, az első egy vándor dijjal, mely azután minden 2-ik versenyen vándorol. 6. A szövetségbe csakis olyan daltestület léphet, aki sem hazafias, sem egyházi mozgalmakban hivatalosan részt nem vesz. 7. Versenyeken az összkardal föltétlenül munkás szellemű dal legyen. Ha több dal lesz, az lehet bármilyen, a szövetség szellemének megfelelő. 8. A versenyekre nyomatott egyenlő partitúra és szólamok készíttessenek, melynek költségei taglétszám szerint osztassák el. — Előzetes költségekre 10 dollárt ajánlunk és a folyó költségek úgynevezett szövetségi adóból fedeztessék akár havi, félévi, vagy évi befizetéssel. 9. Tisztviselőség minden négy évben választandó, kivéve időközi üresedést. 10. Vitás ügyek elintézése ugyancsak e tisztikar hatáskörébe tartozik, mint békéltető bizottság, ami kívánságra egy-egy taggal ki- bővithető. 11. Ajánljuk, hogy az első országos dalverseny 1931 elején tartassák. 12. Versenyekből eredő jövedelem a következőkép osztassák fel: 100 dollár a központi pénztárba újabb dijjakra és költségekre, a többi dalkarok fellépő taglétszáma szerint osztassák fel. 13. Versenyen 32 tagnál nagyobb kar nem léphet fel, de szövetségi adót fizető taglétszáma szerint részesül osztalékban. A Newarki Egyesült Munkás Daltestület a philadelphiai dalárda által ajánlott 1, 2, 3, 4, 5, 7, 8, 10, 11, 12 és 13. számú indítványait helyesli. A következő indítványai : Szövetségnek tagja lehet minden dalárda, amely a szövetség alapszabályait magára nézve kötelezővé teszi. Tisztviselőség két évenkint választandó. A Trentoni Munkás Dalárda indítványai : 1. A Dalárda Szövetség haladó munkás szellemben működik. 2. A dalárdák szövetségi központ kiadásait a dalárdák taglétszám után fedezik) a három partitúra évente dalárdák központja által folyósitanó. 3. Dalárda versenyek rendezése minden évben egyszer. 4. Az Amerikai Magyar Munkás Dalszövetség mindenféle munkás- mozgalmat támogat pártkereteken kívül. 5. Az Amerikai Magyar Munkás Dalszövetség indorszálja I. L. D.-t. » MEGJEGYZÉS. Helytelennek tartjuk azt, hogy amikor a megalakulandó Dalszövetség minden munkásmozgalmat támogatni óhajt pártkereteken kívül és azt a Trentoni Munkás Dalárda is magáévá teszi, mégis az 5-ik számú indítványban az I. L. D. indorszálását ajánlja. A 4-ik számú indítványuk teljes ellentétben van az utána következővel, a mit remélhetőleg csak elnéztek és elhamarkodva vetették papírra. Helyes gondolat az, hogy a dalárdák mentesítsék magukat minden pártpolitikai befolyástól és hivatásukat önzetlenül teljesítsék függetlenül támogatva minden munkás megmozdulást. Ha ezt teszik, akkor működésűket csakis siker kisérheti, mig ellenkező esetben eltávolodnának a kitűzött céltól. (Szerk.) Amerikában, kellő támogatás hiányában feloszlott a fascisták szervezete. Mikor ezt a hirt örömmel regisztráljuk, nem állhatunk meg mellette. Mi sokkal jobban szeretnénk azt Írni, hogy Olaszországban jártak igy Mussolini fekete ingesei. De ami késik, az nem múlik. Egy kapitalista magazinban olvassuk, hogy az 1930-as év a prosperitás éve lesz, éppen úgy mint a 29-es volt. Nesze nektek bérrabszolgák! Ha az év zárolásával korgott a gyomrotok, ebből a hírből megtudhatjátok, hogy mi vár rátok, ha továbbra is szervezetlenül és tétlenül nézitek a kapitalista ‘ ‘ Prosperitást ’ ’, szervezkedés helyett. a
