Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-06-26 / 592. szám

2-ik oldal. BÉRMUNKÁS Junius 26. Hogy az irodai bérmunkásnők (tisztviselőnők, ahogy itt hívják őket) helyzete milyen, arról is be­szél ez a könyvecske. Az ipari tisztviselőnők átlagos havi fize­tése 185 pengő. Havi 120 pengőért több nyelven beszélő levelezőt kapnak az ipari kapitalisták. A pénzintézeti (bank) tisztviselő­1 évi szolgálat (robot) után 2 7 7 7 7 7 7 7 7 0 77 77 77 77 ß 79 77 77 77 1O 77 77 77 77 nők fizetésének névleges értéke 26.8 %-al kisebb, mint volt 1914- ben és a kereskedelmi és gyárvál­lalatoknál foglalkoztatott irodai bérmunkásnők fizetése és lakás­pénze 1914—1928-ban a követke­ző volt: 1914-ben 1928-ban csökk. pengőben pengőben %-ban 116.— 58.— 49.8 132.— 97.— 26.2 , 134.— 110.— 17.6 , 140.— 121.— 13.1 194.— 154.— 20.3 A kenyérkereső nők Budapes­ten. Vájjon helyes ez a megállapí­tás! Vájjon az iparban és keres­kedelemben foglalkoztatott irodai bérmunkásnők (tisztviselőnők) havi 58 pengő fizetése, a tégla­gyári munkásnők heti 7 pengő 64 fillér, vagy más ipari munkásnők heti 10—12 pengős fizetései csak­ugyan keresetnek mondható? Ak­kor, amikor 1 kgr. kenyér ára 42 fillér és egyszobás-konyhás lakás bére havonta 50—70 pengő közt mozog. Nem, nem és még egyszer nem. Ha ezen a magyar bérmun­kásnők változtatni akarnak, úgy iparilag kell , de mielőbb szervez­kedniök, Ipari unionista alapon. * * # Panaszkodnak a szakképzett munkások. Ez év elején voltak itt megtartva a szakszervezetek köz­gyűlései. A közgyűléseken a fő­momentum mindenütt az volt, — hogy mennyi segélyt fizettek ki a tagoknak. Harc stb. huszadrangú kérdés ma már ott. Jobb is igy, a tőkés osztályt legalább nyugodt emésztésében, hogy ne zavarják, holmi bérharcokkal a munkások, mire volnának jók a szakszerve­zetek, ha erre nem. Segélyt in­kább, mint bérharcot. Kiragadok néhányat az ilyen szakszervezeti osztályharc képeiből. 1. A Szobrászmunkások február 23-án tartották közgyűlésüket. A jelentésből, mint főszempont ki­tűnik, hogy amig 1927-ben 197 leseiben, 1928-ban 361 esetben, — addig 1929-ben 903 esetben folyó­sítottak munkanélküli segélyt. — 1929 évben a gipszszobrászok a kollektiv szerződés érdekében mozgalomban voltak. 2. A húsipari munkások köz­gyűlésén a tanonckérdésről (ifjú­munkás) igen beható vita volt. Megállapították, (ennél mi sem könnyebb) hogy amig Bpesten 1912-ben 1324 üzemben a “szak” munkások mellett csak 17.8%-nyi ifjúmunkás volt alkalmazva, ad­dig ma a “szak” munkások mel­lett 51%-nyi ipari munkást fog­lalkoztatnak. Sokkal súlyosabb szerintük a helyzet vidéken. Sze­geden 720 ifjúmunkást, Debre­cenben 970-et alkalmaztak. Nyí­regyházán 27 “szak” munkás mellett 219 ifjúmunkás van. Ér­dekes ennél a közgyűlésnél meg­állapítani azt, hogy az ifjúmun­kásokat már maguk a “szak­képzett munkások is mint ipari munkásokat neveznek meg. Úgy látszik már önmaguk is érzik a vesztüket, hogy a mai ifjúmunkás generáció már nem szak-, hanem ipari munkás, ipari unionista lesz. 3. A keztyüs ipar. A keztyüké- szitő “szak” munkások “régen”, régen panaszolják, hogy a vállala­tok nagy tömegekben veszik fel a tanoncokat (ifjúmunkásokat), ■—• aminek következtében családos “szak” munkások válnak mun­kanélkülivé. Az ifjúmunkások nagyszámú fölvételének a követ­kezménye, hogy ma már a tanult keztyümunkások 6.5%-a munka- nélküli. 28 keztyüs munkáltató­nál 74 segéd dolgozik és a 74 se­géd mellett 75 tanoncot foglalkoz­tatnak. Van olyan munkáltató, ki­nél két segéd mellett 6 tanonc dol­gozik. Újpesten 3 segéd mellett 10 tanonc. Pécsett 20 segéd mellett 23 tanonc stb. van foglalkoztatva. A keztyü szakképzett munkások most a kereskedelmi miniszterhez akarnak fordulni e kérdés rende­zése végett, mert másképpen könnyen bekövetkezik az a hely­zet, hogy ennek következtében az eddigi segédek valamennyien munkanélküliekké lesznek. Ezt nevezik a szakképzett és szakmai­lag szervezett keztyüs segédek munkásmozgalomnak? Úgy lát­szik. A könyvkötők szakszervezete március 16-án tartott közgyűlést. Eogy a közgyűlés tagjait már előre befolyásolják, jelentésük — mint főszempontot domborítja ki, hogy 1929-ben munkanélküli se­gélyre 151.790, rokkantsegélyre 39.411 pengőt fizetett ki. Nagy kérdőjel azután az, hogy járulék bevétel fejében 148.152 pengőt mutatnak ki csupán. A kiadás több volt a bevételnél 87.621 pen­gővel, ha azután még a “fizetett” “vezérek” fizetését is ehhez hoz­zácsapjuk, úgy ez a deficit sokkal­ta nagyobb. Hogy ez hogy lehet­séges és miből, az mellékes. — Egyébként a közgyűlésen elsírták, hogy mig a gép be, addig ők ki­felé vonulnak a termelésből. Volt sóhajtozás és jajgatás e miatt, — egyébként maradt minden a régi­ben. 5. A mintakészitők március 30- án tartott szakszervezeti közgyű­lésén sem történt más. Elsírták, hogy 60 százalékkal több munka- nélküli segélyt és 100%-al több betegsegélyt fizettek ki, mint 1928-ban. Erre föl elhatározták, hogy a dolgozó munkások heten­ként 2 órai keresetüket áldozzák a munkanélkülieknek. Azok pe­dig, akik heti 48 óránál többet dolgoznak, három órát. Hát ha igy gondolják a munkanélküliség pro­blémáját osztályharcos alapon el­intézni, elvégre “szak” munkások gondolkodására vall vagy mi a fene. 6. A szállítómunkások szakszer­vezete ugyanaz nap tartotta a közgyűlését. Lényeg: képesítéshez akarják köttetni a fuvarozást és a szénszállítást, e célból a fővárost kérték fel, készítsen egy szabály­rendeletet. Elhatározták, hogy egy önsegélyző csoportot létesíte­nek az alkalmi munkások és idő­szakiak segélyezése céljából. A dolgozók pedig tartoznak heti 50 filléres pótjárulékot segélyezésre leadni. Ehhez igazán fölösleges kommentár. 7. A segédmunkások szövetsége is március 30-án tartotta meg köz­gyűlését. Ez a tipikus fából vas­karika elméletnek megfelelő “szakszervezet” megérdemli több okból, hogy foglalkozzunk vele kissé bővebben. Az első ok: A se­gédmunkás szó. Ez magában is érthető, hogy tanulatlan u. n. be­tanult munkásra vonatkozik. — Ennélfogva ennek a szakmai szer­vezetnek a leghatalmasabbnak kellene lenni. — Alig néhány száz tagja van azonban csak. — Egy­általán meg sem kísérli a betanult munkások megszervezését. Min­den működése az alkalmazottak eltartásában merül ki. A háztar­tási munkásnők ezelőtt 2 évvel oda gravitáltak. Szép taglétszá­mot is értek el, azonban csúnya botrány pattant ki és pedig az, hogy a fizetett alkalmazottak, mi­vel egyébb dolguk úgy sem volt, a munkásnők tudatlanságát ki­használták, őket vágyaik kielégí­tése eszközének vették csupán és fizető automatáknak. — E bot­rányból kifolyólag a titkárt ki­vágták és a bizalommal odafor­dult munkásnők pedig egyik nap­ról a másikra hátat fordítottak ennek a tipikus “szak” szervezet­nek. — Ezt csinálták egyébként előbb a vásárcsarnoki, utóbb a köztisztasági munkások is. Arról is nevezetes ez a szakszer­vezet, hogy az ipari unionistákat, kik a betanult gépmunkások meg­szervezését innen akarták kiindi- tani a szociáldemokrata párt uta­sítására a tagok sorából kizárták. ■—- Ettől az időtől kezdve osztály­harcos szellem ott hiányzik és a taglétszám lemorzsolódás még ma sem állott meg. Közgyűlésük méltán az üres munkájukhoz eseménytelenül zaj­lott le. Mielőtt befejezném tudósításo­mat és egyébként is az utolsó “szakma”, amiről beszámoltam a segédmunkás “szakma” volt, — nem volna teljes beszámolóm, ha rá nem mutatnék azokra az ese­ményekre, amelyek folyományai voltak ennek a szövetségnek de- moralizálására. A háztartási munkásnő? Ma nincs szakszervezet, amely szer­vezné őket. Meg sem merik kísé­relni a történtek után. Tehát szer­vezetienné tették. A vásárcsarnoki munkások? — Szintén szervezetlennekké váltak BERAMAZAS VEGETT Itt közlünk két részletet a MBÖSZ gyászos házügyéről, melyeket nem mi, hanem ők Írtak meg. Az egyiket 1929 szep­tember 9-én jelentették meg hivatalos lapjukban, mig a má­sik idézetet csaknem egy évvel később 1930 junius 11-én Ír­ták. Ez a rámás dokumentum éles bizonyítékát szolgáltatja annak, amit a ház ügyéről már többször megirtunk. Azok a pártvezérek, akik már csak napok kérdésének jelentették a házügy végleges elintézését, egy évvel később olyan jelen­tést adnak, mely azt bizonyítja, hogy még csak most fogják kezdeni a házügyük birósági lebonyolítását, mely ismét csak a tagság pénzébe fog kerülni. Az Önképző tagjainak ajánl­juk, hogy függesszék k> két idézetet lakásaikban, vezéreik képmását felismerhetik belőlük. Uj Előre, 1929 szept. 9. képen sülyed magát munkás­Mayer tt. jelenti, hogy lapnak nevező újság oda, - ­több Ízben lent járt a Board of Transportationnál s ott azt a felvilágosítást kapta, hogy a ház konfiskálása már a napokban megtörté­nik. Foglalkozott az I. B. ezzel kapcsolaan a munkás nevet megcsufoló BÉRMUN­KÁS rágalmaira, amelyek légből kapottak s annyi po- sitivumot sem tartalmaznak, hogy szinte hihetetlen, mi­hogy a hazugságok olyan tö­megét halmozza fel. Uj Előre, 1930 junius 11. A házról teljes elszámolási jegyzetek, kifizetett csek­kek, külön könyvek, nyug­ták, bevételi ..elszámolások szükségesek, hogy ezek a Supreme Court-i tárgyalásra elkészüljenek. E munkálatok elvégzésével Schaffer Pub­lic Accountert bizták meg. Uj olvasók szerzésével építsük a One Big Uniont

Next

/
Thumbnails
Contents