Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-06-12 / 590. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD. Entered as second class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., nnder the Act of March 3, 1879. VOL. XVIII. ÉVFOLYAM NEW YORK, N. Y., JUNE 12., 1930 NUMBER 590 SZAM. NEM REPÜLNEK A DOLLÁROK ÖRDÖG ÉS POKOL KÖZÖTT LEBEG A REPÜLÉS A Horthy-kormány lepénzelt new yorki napilapjában félreverték a reakció harangját. A hónapok óta nagy garral folytatott “óceán repülés” fölött gyászmisét tartottak és elsiratták annak a rongyos harmincezer dollárnak azon részét, mely az óceánrepülést megelőzőleg sehogy sem akart kirepülni az amerikai magyar munkásság zsebéből. A magyarországi if jumunkásmozgalom Az ifjúmunkás mozgalom itt Magyarországon a pártpolitikusok jóvoltából nem a szocializmus eszméjének megfelelőleg együttes a felnőtt munkásokéval, amint ez kivánatos volna, hanem már azt lehet mondani, egy újabb kaszt kitermeléséhez vezetett. Mint a Horthy-terror lepénzelt ágyasa, az Amerikai Magyar Népszajha ökölnyi betűkkel ellátott cikkéből kitűnik, az egész hazafias cécóra ezideig alig 3—4 ezer dollár futott be a kasszába, melynek kezelője a pokol ördögeinek földi megtestesitője. Bördögh to- ledoi csukás volt. A nagy jajveszékelésből kitűnik, hogy a magyar menyecskékbe és jobbvágásu legényekbe egy- egyaránt szerelmes “szentatya” egyszerűen belebetegedett, mikor látta, hogy nem repülnek a harmincezer dollárok. Ágynak esett, gondolván, hogy: ha nem jön be az a rongyos 30 ezer, akkor legjobb lesz megbetegedni, hogy az eddig beérkezett pénzekről ne kelljen elszámolni, HADD VIGYE EL AZ ÖRDÖG. És akik elszámolást kérnek, akik egy beteg csu- hásban sem bíznak, azok meg menjenek a pokolba 1 Erre azután beleszólt a játékba, Horthyék amerikai zsida ja, ki volt gazdája mellett, nem egyszer szopogatta a csontokat, melyeket, mint a Népszava boszorkánykonyháján sütött pecsenyének maradványait, Berkórius odadobott neki. Székely Izsónak még most is ott van szájában az ize anak a negyvenezer dollárocskának, amit a vasból készült Kossuth-szoborra gyűjtöttek és megzabáltak. Ő bizony nem akarja megengedni, -— hogy egy ilyen zsiros falatok egy sovány, korhely hetilap szerkesztő és egy kövér csuhás bendőjén keresztül az óceán (repülésbe) vesz- szenek. Félreverték a harangot és az amerikai magyar dzsungel hétpró- bás zsebmetszőit sorompóba állítva, New Yorkba helyezték át az óceán, illetve a dollárrepülés központját. Izsóék kiadták a jelszót: “Az Eördögh menjen a pokolba, a dollárok jőjjönek New Yorkba.” Repülni azért mégis csak fogunk”. Na ja. Hát persze, hogy fogtok. Ha egyszer az oly sokszor becsapott és kizsarolt amerikai magyarság nemcsak a zsebén tartja a kezét, hogy az ilyen zsebelési akciók és Horthy-propagandák ellen védekezzen, hanem felemelve onnan, hatalmas öklével lesújt, lesz itt olyan repülés, amilyent a földi ördögök, Horthy házizsidók és a reakció képviselői még nem láttak. Lesz repülés! Az öntudatra ébredt amerikai munkásság fog benneteket röpíteni ti aljas szélhámosok Nehéz szívvel hagytam ott New Yorkot, ahol hasznára lehettem a mozgalomnak az országos agitá- cióban, de rövid itt létem alatt azt látom, hogy Clevelandban több munkát fejthetek ki az ipari unionizmus érdekében és az azt tanitó Bérmunkásért. A magyarság itt oly tömegesen lakik, hogy a város mindkét részében mértföldeket mehetünk, ahol esetleg csak a fiatal gyermekektől hallunk angol szót, az idősebbek, a felnőttek CSAK magyarul beszélnek. De a fenti bejelentésemet azért is tehetem meg, — mert már résztvettem az east sidei csoportunk gyűlésén és ott meggyőződött IWW-istákat találtam, akik a Bérmunkásért dolgoznak és több és több munka elvégzésére vállalkoznak. Az east sidei csoport gyűlésen. Munkástársnők és munkástársak, akikkel hosszú esztendők óta csak posta utján beszélgettem, — most mint régi ismerőst látnak Clevelandban és a kérdések özöne kerül elém, amiből az elsők között van, hogy hogyan állunk a Bérmunkás anyagi helyzetével? A helyzet e téren azonos azzal, amit az egyházi u. n. ifjúsági csoportok a butítás, a félrevezetés céljából ezideig szép sikerrel alkalmaztak. Semmi gyakorlat, — semmi osztályharc és főleg egy lépés sem ama cél felé, hogy az iparok vezetésére a termelő eszközök lefoglalása révén a szküség- letre való termelésben való részvételre készítsék őket elő, illetve képezzék ki. Az egyházak a zsidóktól kezdve a baptistákig — minden nációt beleértve — jól tudjuk, a tőkésA clevelandi munkástársaink kiforrott ipari unionisták, akik tudatában vannak a Bérmunkás hivatásának a tanítás és nevelés terén és ezért legfontosabb nekik is, hogy a lap anyagi zavarok nélkül jelenhessen meg. Hogy ennek érdekében milyen munkát végeznek ma is, a gyűlés lefolyásáról egy pár eseményt jegyzek itt fel. Az IWW huszonöt éves fennállásának megünneplésére vasárnap egy nyári ünnepély lesz Akron, Bedford és a környék bevonásával. A bizottságok jelentenek a végzett előkészületekről: a west sidei munkás dalárda, amely már több ízben tanúságát adta az 1WW iránti rokonszenvének, teljes számban való megjelenését határozta el, igy határozott a női vegyes kar is, ami azt jelenti, — hogy egy kétszáz tagú munkás daltestület hangversenyében lesz alkalmunk gyönyörködni. A vendégek ellátására a bizottság egy egész borjut vásárolt gulyásnak, 70 font húst lacipecsenyének, 50 láda soft drinket stb. Olyan tömeget várnak a Munkástársak, — jó idő esetén, hogy félnek, — (Folytatás a 8-ik oldalon.) osztály cselédei és hü támogatói. Természetes, a dogmák, vagy ha úgy tetszik, a hazugságaik hirdetésében merül ki minden ténykedésük. Minden úgy van jól, ahogy van. Ez “Isten” rendezése és ember ezt meg nem változtathatja. Ha pedig mégis meg merné kísérelni? Óh, jaj, kár, hogy megszűnt az ... . inkvizíció. És a hitetleneket a szeretet és megbocsátás nevében már ahelyett, hogy elevenen lehetne elégetni, csupán börtönbe lehet csak vetni. De hagyjuk ezt; Jól tudjuk, — hogy a vallás csak úgy a tőkésosztály érdekeit szolgálja, mint a csendőr , rendőr, katona és hasonló “produktiv” munkát végző intézmény. Ebből megérthetjük, hogy a palást, a kaftán és a csuha miért egységes abban, hogy az ifjúságot szőrös mancsai közé kaparintsa. Ezeket, mint nyilt ellenségeket ismerjük és igy bár a magyar pro- letáriátus rabigába nyög, mindamellett úgy, ahogy tudja ellensúlyozni ezek kutmérgezését. Ám sokkal veszedelmesebbek és nehezebb védekezni azok ellen a pártpolitikusok ellen, kik munkásálarcban, a szocializmus eszméjének palástja alá bújva bár, de ugyanazt végzik, mint akiket föntebb említettem. Nézzük például az öregebb ganefet, a szociáldemokratát. Vájjon minek lehessen nevezni, ha nem kutmérgezésnek és mint ahogy az utcai nőknél divatos, becsalogatásnak azt. Amikor az ifjúmunkásokat főleg a pártmozgalmuk számára akarják csupán megnyerni Hogy ezt elérjék, uzsonnákat stb .-eket rendeznek az ifjúmunkások részére. — Láttam még a békevilágban egy kókuszzsir gyár reklámját, amely igy szólott: “A szerelem útja a gyomron keresztül vezet, ezért süssön, főzzön Kunéról mesterséges növényzsirral, vajjal”. Valahogy ezek a szociáldemokrata párt ganefek ezt szószerint veszik és azt gondolva, ha a szerelem útja a gyomron keresztül vezet, hát a szocializmus már az ő patentirozott szocializmusuk térCLEVELANDBAN A Bérmunkás múlt heti számában egy néhány sorban bejelentettem, hogy a lap- és szervező-bizottságban végzett munkálkodásomat be kellett szüntetnem, mert a gazdasági helyzet kényszerűsége New Yorkból elszólitott. Régen elszoktunk még a hallásától is annak, ami velem megtörtént: MUNKÁT AJÁNLOTTAK. így történt meg azután, hogy New Yorkot, ahol majdnem egy negyed századot töltöttem el a mozgalom és a barátok körében, olyan hirtelen kellett elhagynom, hogy azok nagy részétől el sem köszönhettem. <S)------------------------------------------