Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-05-01 / 584. szám
Május 1. BÉRMUNKÁS 3-ik oldal. Ford 81 milliót zsebelt 1929-ben AZ AUTÓMÁGNÁS FORDÉK RABSZOLGÁIT SPEED-UP-AL CSIGÁZZZÁK A VÉGKIMERÜLÉSIG. — EZREK TOLONGANAK A GYÁRUKNÁL MUNKÁÉRT. — 81 MILLIÓ TISZTA HASZON. Irta: E. R. WIN. Detroit, Mich — Olvastam lapunkban a jelentést, mely beszámolt arról, hogy 15—20 ezer munkás tolongott a Ford gyárnál munkáért egy éjszakán át március 30-án — abban a reményben, hogy munkához jutnak — hogy keserű volt a reggeli tudatraébredés, mikor megtudták, hogy senkit sem vesznek fel, olvastam és hallottam a méltatlankodást a rendőri brutalitás miatt, hogy hogyan verték széjjel a munkáért könyörgő ezreket. Elhatároztam, hogy személyesen is meggyőződök bizonyos dolgokról és összeköttetést kerestem azokkal, kik résztvettek benne. ( Április 10-én felszálltam egy Baker feliratú villamosra reggel 4 óra. tájban, mely a Ford-telephez visz. Lehetett félöt, mire kiértem. Itt már sorban állott a gyár kapujánál vagy 4000 ember. Az első ember kivel beszélgetni ^ kezdtem, lehetett a sorban úgy kb. az 1500-adik a kaputól. Kérdésemre azt válaszolta, hogy az előző nap este 9 órától állanak már sorba és mire ideértek, már csak ily messzire kerülhettek a kaputól. Kérdeztem, vájjon mit gondolnak, van-e valamilyen kilátásuk arra, hogy felveszik őket. Azt mondották, hogy nagyon kevés a reményük ilyesmire, sőt az a gyanújuk, hogy ma reggel nem is igen vesznek fel embereket s ha igen, akkor legfeljebb egy-két százat és akkor milyen lehet az ő chance- ük. Közülök egyik azt mondja ,— hogy egy nappal ezelőtt egész éjjel a sorban állott. Akkor is csak valami száz ember körül vettek fel és azokat meg úgy válogatták, mintha nem is munkásokat, hanem katonákat soroztak volna. Csak fiatal, erős és vállas embereket vettek fel, kikről feltételezhették, hogy bírják a borzalmas iramot. Minden nemzet képviselve. Amint múltak lassan, kínosan a percek, úgy szaporodott e tömeg száma. Félnyolc felé már konzervatív számítás szerint lehettek vagy 10,000-en. Hidegtől dermedt, álmos fáradt emberek, kik kockára tették egészségüket egy éjszakai ácsor- gás mizériáit átszenvedték, hogy egy foszló reményszálba csimpaszkodva, munkát, pénzt kereshessenek. Képviselve volt itt a világ minden nációja, minden szinü és fajú népe; minden vallásu és vallásnélküli; minden elmélet követője ; gondolkozók és olyanok is, kik egyáltalán nem gondolkoznak. Sorban állnak valamennyien és egyetlen gondolat öleli át őket: csöndben, szótlanul munkáért esedeznek. Egy közös cél, valameny- nyi munkához próbál jutni, de szervezkedni, ami első feladatuk kellene, hogy legyen a munkához jutáshoz, a munka megvédelmezé- séhez, azt nem. Láttam embereket, kiket nagyon jól és már régen ismerek. Jó szervezett munkások, osztálytudatosak és ismerik a szervezkedésben rejlő erőt és mégis ide kényszeríti őket a hatalmas szervezetien sereg, sorba kell állni nekik a többiekkel, hogy várják a jó szerencsét. Egy vágóhídi panoráma. Képzeljetek el egy háromszáz láb négyszög területet, vagy hét láb magas drótkerítéssel körülvéve, melynek tetején szöges drótok vannak kifeszitve, nehogy valaki átmásszék rajta. Ennek egy oldalában dupla a kerítés, mely egy másfél lábas stráfot képez és egyenes irányban az iroda mellett vezet el. Ezen a keskeny utón kell mindenkinek elhaladni, hogy az iroda ajtajához jusson. Ott megvizsgálják, mustrálják őket. Rostálják szorgalmasan, majd a túlsó oldalon levő nagyobb térségen szélnek eresztik a nem kívánatosakat. A keskeny, elkerített stráf, zsúfolva volt emberekkel, kik benne töltötték az egész éjszakát és a kép akaratlanul is egy modern vágóhíd külsejét kölcsönözte. A levágásra szánt állatokat is ilyen kerítés között hajtják keresztül a halált jelentő hidra. A külömbség itt csak annyi, hogy a vágóhidra szánt marhákkal gyorsabban végeznek. Nem kell nekik éjszakákat ácsorogni a kerítések között, nem kell várni a megváltást olyan hosszú ideig. Egyébként külömbség nincsen, mert akik ebben a ketrecben fagyoskodnak, az életük egy pár évvel biztosan rövidebb lesz. Sok éjszakát töltenek a kapunál. Egyik munkástól megtudom, hogy már több, mint öt hónapja van munkanélkül. Ezen idő alatt számos éjszakát töltött el gyárkapuk előtt. Úgy Fordnál, mint másutt. Ennek az embereknek készített akolnak végén egyes sorokba álit- ják fel az embereket szorosan a kerítés mellett kezdve az elsőt. Le és föl mintegy pár láb távolságban csigavonalban kell állaniok egymás háta megett. De a távolságot megtartani kell, mert az üresen hagyott helyen járkálnak a rendőrök a fütykösökkel, hogy fentartsák a rendet. Az emberek flegmatikusán veszik az egészet. Nem zsenirozza őket a rendőrök jelenléte. Megszoktak már mindent a szenvedéssel együtt. Hozzá edződtek a nyomorhoz és ami azzal vele jár. Időközönként az üresen hagyott helyen, autóval vágtat keresztül a rendőrség, mikor nagy riadalommal ugrálnak vissza sorba a kidülni készülő emberek, kiknek zsibbadt tagjai kezdik felmondani a szolgálatot. Menekülnek el, ha nem akarják, hogy az autó alá kerüljenek. ügy mondják, — erre azért van szükség, hogy fenntarthassák a rendet és a zárt sorokba ne keveredhessenek uj jövevények. Ne tolakodhasson a későbben jöttek közül senki előbbre, — mint ahogyan az dukál. Akadnak az emberek között, kik jószántukból viccelnek, vagy grimaszokat csinálnak a többiek szórakoztatására s ilyenkor némi derű ül a gondeterhes arcokra, vagy hangosabb kacagás töri meg a monoton csendet. Kikkel beszéltem, a legtöbb úgy nyilatkozott, mint általában az elégedetlenek szoktak. De messzebb nem igen nyúlt gondolatuk. Ezek csinálták Fordék profitját. Ezek azok az emberek, kik kiizzadták Fordéknak a 81 milliós hasznot, mig önmaguknak csak nyomort és nélkülözést, családjuknak éhezést kaptak fejében. Ha a Fordok csak egy századrészben is olyan humánusak volnának, mint amilyen színben tündökölni szeretnek, akkor a humanizmus nevében miért nem vezetnek be olyan rendszert alkalmazottaiknak, mellyel ezt a nagy kínszenvedést megszüntetnék? — Miért nem dolgoznak ki egy tervet, melynek alapján tudtára adnák a szerencsétleneknek, hogy nem vesznek fel embereket, vagy mondjuk, reggel csak ennyit, este meg amannyit vesznek fel és a többiek mehetnek haza, vagy ne is jöjjenek el? Hogy miért? Az nagyon világos. Ők akarják a kapuknál az ember- áradatot. Nekik erre szükség van a termeléshez. Szükségük van arra, hogy a munkába vagy munkából igyekezők lássák a nagy, éhes tömegeket, hogy hadd borzongja- nak tőlük a dolgozók, hogy ne lázadozzanak a speedup ellen, hogy ne elégedetlenkedjenek és ott éljen az a tudat mindegyikben, hogyha beledöglik, akkor is végezni kell a munkát, hallgatni kell, mert kint még borzalmasabb sors vár rájuk. Ez adja a korbácsot a hajcsárok kezébe. Ez adja a szót a szájba. Ha nem csinálod, nézd azt az éhes sereget kint: ezren akadnak egy helyébe. Könyörögnek munkáért és csak az alkalomra várnak. Erre azután meghunyászkodik a proli. Muszáj szervezkedniök. Úgy vagyunk ezzel az őrült rendszerrel. Mindenütt ezt látjuk a munkáltatók részéről. Ők nem is akarják ezt másként. Ők nem is fognak ezen változtatni mindaddig, amig a munkásság nem kényszerűi őket. Ugyan mikor ébrednek fel a munkások és látnak a szervezkedéshez? Mikor fognak össze, hogy közösen megdöntsék ezt a rendszert, mely csak vérüket szívja és fejében szégyenteljesen lealacsonyítva emberi mivoltukból is kivetkezteti őket? Mindez csak a munkásoktól függ. Nekik kell szervezkedni és egyetlen szervezetbe, az Industrial Workers of the Worldba, hogy a Fordoknak, a munkásokat nyúzó valamennyi parazitáknak rendszerét elseperjék, hogy a 81 milliós profitot eltörülve olyan rendszert teremtsenek, melyben érdemes lesz élni. Detroit Worker-ból. --------o-------Bridgeportiak figyelmébe Az IWW magyarajku tagjai 1930 május 3-án szombaton este fél 8 órai kezdettel jubileumi ünnepélyt rendeznek saját helyiségükben 318 Spruce Street alatt. Tisztelettel kérjük lapunk olvasóit, hogy ismerőseikkel egyetemben sziveskedjenek megjelenni. Lesz elsőrangú programm, melyet táncmulatság fog követni. Belépti dij tetszés szrint. CHICAGÓBAN MÁJUS 3-ÁN A PRUDENTIAL HALL CLUB HELYISÉGÉBEN------------------------1^. Felkérjük a Bérmunkás chicagói olvasóit, valamint szervezetünk., ro- konszenvezőit, hogy megjelenésükkel tegyék sikeressé ezen ünnepélyt. Lesznek kitűnő magánszámok. Május jelentőségének méltatása. Programm után tánc jó zene melletti. MÁJUSI ÜNNEPÉLYT RENDEZNEK AZ IWW-isták A BÉRMUNKÁS JAVARA KEZDETE ESTE 8 ÓRAKOR.
