Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-01-09 / 568. szám
Január 9, 1930 BÉRMUNKÁS 5-ik oldal. A VAK POLITIKUS ÉS EGY VÁLASZ NÉLKÜL HAGYOTT KRITIKA A politikust Fehér Józsefnek hívják. Előadását december 18-án tartotta a Clevelandi Magyar Munkás Dalárda által folyósított open fórumon. Az előadás legnagyobb részét a szovjet öt éves gazdasági tervezetének magyarázata kötötte le. Számokkal bizonyította, hogy a tervezett öt év múlva mily hatalmas arányokban fogja növelni az orosz ipart, mely szerint a munkás termelőképessége 180 százalékkal, bére 80 százalékkal növekedik és ennek ellenében életszükségleteinek beszerzési ára 60 százalékkal és a PROLETÁROK száma tetemes százalékkal csökkenni fog. És mind ezt szerinte az Orosz Kői grp. Párt építő képességének lehet betudni. Ha csak keveset is gondolkodunk a kimutatott számokon, észrevesszük, hogy a kollektiv társadalmi iránynak semmi nyoma. Az előadó szerint az “Orosz Kommunista Párt építi a kollektiv társadalmat.” Minden I. W. W.-ista tudja, hogy a kollektiv társadalom megvalósulását a proletár osztály kifejlődése előzi meg. A nincstelenek osztályának számbani megnövekedését, a vagyon mind kevesebb kezekbe való összpontosulása idézi elő. A vagyon összpontosulását létrehozó alapokot pedig a tőke természetébe találjuk, annak természetes fejlődése, törvényeinek magyarázatában. Amit Marx elég világosan kimutatott. Most már, ha tudjuk, hogy Oroszorságba a háború előtt feu- dáis rendszer dívott, akkor már tudni kell azt is, hogy a földnélküli proletárok száma nagy volt a foradalom előtt. Az csak természetes, hogy a forradalom után ed a helyzet megváltozott. Mi csodákat nem vártunk, még a legszélsőbb forradalmi kommunista párttól sem. Mi tudtuk, hogy a földnélküli paraszt első követelése a föld. Ennek a megtagadása a Párt részéről saját halálos ítéletének aláírása lett volna. Megindult a földosztás mindenütt, ahol a Párt gyengének bizonyult, állam kapitalizmust irányzó politikájának keresztül erőszakolásában. Ennek a természetes következménye a földnélküli proletároknak számbani megfogyatkozása lett. A nincstelen földnélküli proletárból földtulajdonos lett. Akik figyelemmel kisérték ezt a fejlődési folyamatot, azok kell hogy emlékezzenek magának Leninnek a nyilatkozatára, melyben a forradalom meghátrálását az igy kialakult helyzettel okolta meg. Szerinte a földhöz jutott paraszt a kapitalizmus embriója és a forradalom legnagyobb ellensége. Az előadó azt állítja, hogy a proletárok száma még mindig fogy Oroszországban. Mi azt kérdezzük, mivel határozzuk meg a forradalom hátráló vagy előretörő irányát. Erre felelni csak úgy tudunk, ha ismerjük Oroszország jelen helyzetét. Ezen cikk kerete nem elég ahhoz, hogy Oroszország fejlődés történetét leírjuk, igy csak főbb vonásaiban próbáljuk azok részére ismertetni, akiknek még az “Uj Előre” nem ramelyeknek kapui évek óta zárva vannak, nincs rájuk szükség. Vannak ipartelepek, melyek csak az év bizonyos szakában tartatnak üzembe. Az autóiparnak a jelen évre csak két millió autó gyártásra van kilátása, holott az autó ipar fejlettségével ennek többszörösét volna képes előállitani. így vagyunk a többi iparokkal is Amerikában. A felszólaló, akit még leinteni is bátorkodott, nem árult el egyebet, mint tárgyilagosságot és józan észszerüséget, •Olykor kétségbe vonta az orosz ‘qä 7 "oista párt azon jogát, \ '-'/i;kálható minden (1 ici\'\<7,ipar fejleszté- sébőP^^'ármSdik. A felszólaló csak a tényt bizonyitota, amikor hivatkozott azon előnyökre, melyeket Oroszország élvez iparának fejlesztése alkalmával. A legmodernebb tervek alapján az amerikai kapitalizmus gyárakat épített és azokat a legmodernebb gépekkel szerelteti fel. A munkásokat csak a gépek kezelésére kell megtanítani és a termelés pár év alatt folyhat ép úgy, mint Amerikában. így tehát azt a száz- nyolcvan százalékos iparfejlődést könnyű megérteni. Amikor az Egysült Államokban az ipari pro- letáriátus szervezkedve lefoglalja az iparokat, nem az iparok fejlesztésére kell hogy erejét összpontosítsa, hanem a meglévő iparoknak észszerűen kihasználására, az erő és anyag végtelen pocsékolásának a megszüntetésére. Az orosz kommunista pártnak fétis szerű jelleggel való felruházása, amivel itt Amerikában az ál-kommunisták már hosszú éveken keresztül kísérleteznek, végeredményében csak árt úgy az itteni, mint az orosz proletariátusnak. Gyerekes szamárság és bűnös ostobaság munkásemberekben azt a hitet kelteni, hogy majd egy csodás körülmények között a munkásság nagy tömegei az utcára kerülnek és megindul a forradalom. A munkásemberek tömegei már is az utcán vannak, a gyárkapuk előtt munkára váró fekete tömegekben és a járdát taposó melankolikus reménytelen munkanélküliek százezreiben és millióiban. A munkanélküliek tömegerejében való hitnek a táplálása semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint a megváltó Krisztus eljövetelének a hirdetése. Mindegyik a képzeleten túlira helyezi a jobb cél felé vágyásnak akarat és tettbeli megnyilvánulását, ami által az akarat és tett a tétlenségben merült várakozásban nyer kifejezést. A munkásosztály felszabadítása csak a munkásosztály müve lehet. Ehhez észszerű szervezkedés szükséges, erre tanít, erre nevel az I. W. W. Ugyanezen a gyűlésen elhangzott, de válasz nélkül hagyott kritikát a jövő lapszámunkban közöljük. J. H. kott béklyókat és akik elég ertM sek a fanatikus dogmák áttörésére. Mert ugye az illinoisi “sztrájkoló” bányászok részére gyűjtött pénznek New Yorkba való kérése ellenkező irányt tüntet fel. Ez sem történik minden ok nélkül. Semmi csodálni való nincs azon, hogy Oroszországban a kommunista párt uralma alatt egyszerre három társadalmi irány vette kezdetét. A polgári burzsuj, a magántőke és az államtőke társadalmának iránya. A polgári társadalom célja a földosztás, az állam és a magántőke célja a vagyon összpontosítása, a társadalmasitott termelés. A polgári társadalom jelenségét a proletárok számbeli megfogyatkozása bizonyítja. A tőkéstársadalomnak bármily alakban való jelensége ennek ellenkezőjét a proletárok számbeli megnövekedését eredményezi. Ha Oroszországban tehát még mindig fogy a proletárok száma, nem jelenthet mást, mint a polgári társadalom alapgazdálkodásának irányfejlődését. Tehát a kollektiv társadalom célirányában a forradalom még mindig hátráló tendenciát mutat. Mi nem állítjuk, hogy a jelen viszonyok mellett egy előre látó, a helyzettel tisztában lévő kisebbségnek a diktatúrája nem szükséges Oroszországban. Azonban mi ezt csak egy szükséges rossznak tartjuk és ott ahol erre szükségét felfedezni nem lehet másban, mint annak utánzási majmolásá- ba, egész határozottan propagálása ellen tiltakozunk. Az amerikai Egyesült Államok ipari pro- letáriátusának helyzetében semmi változást nem eredményezhetne egy állam diktatúra még akkor sem, ha azt proletár jelzővel látnánk is el. Amig Oroszországban csak fejlődésnek indult iparról beszélhetünk, adig itt egy tul- fejlődött iparral állunk szemben. Csak azok, akik nem látják a két ország közötti fejlődés különbségét, lepődnek meg azon, hogy addig, amig egyik országban az ipar rohamos fejlődésnek indult, addig a másikban, illetve Amerikában alig mutat némi fejlődést. Megengedjük, hogy az előadó még amerikai iparban nem dolgozott és igy nem ismerheti az amerikai ipar belső életét, de akkor mi jogon kontárkodik az ipari munkás mozgalmi ügyeibe 1 Amerikába vannak gyártelepek, Szerkeztői üzenetek L. J. Cleveland. Nem tételezzük fel, hogy munkástárs moonshiner s igy nem értjük, hogy miért érdeklődhetik annyira a holdjárás után. Egyébként, bármely amerikai napi lapban megtalálhatja és sokkal jobb lesz, ha többé nem fogja azt a “Népsza- váék” naptárában keresni. Benn van ugyan, de azt egy magyarországi naptárból mintázták le s mint olyan, itt Amerikában megtévesztő, teljesen értéktelen. Az “Amerikai Magyar Népszava” naptárszerkesztői, minden bizonynyal holdkórosok voltak, mikor olyan szamárságot csináltak, hogy az amerikai magyaroknak adott naptárban a magyarországi holdjárást fényképezték le.--------o-------Beérkezett előfizetések DEC. 20 — JAN 2-IG B. Horváth szervezői utján .... 90 J. Kozsány, N. Y................... 7 A. Kucher, Pittsburgh, Pa.... 4 S. Novák, Cleveland ............ 3 J. Pataky, N. Y......„.............. 3 J. Dushek, Newark................. 3 Z. Zatykó, Astoria ................. 2 M. Fekete, Coroapolis ......... 2 F. Szuch, So. Bend ..... 2 J. M. Blaskó, Detroit .......... 2 A. Bukovszky, Berwin ......... 2 F. Feczkó, Bridgeport .......... 2 A. Sajtos, Detroit .................. 2 St. Fromherz, Cleveland ....... 1 F. Kenko, St. Louis .............. 1 G. Sztana, Buffalo ................ 1 J. Hegyi, Yorkville .............. 1 M. Lisszauer, N. Y................. 1 Mrs. P. Bécsi, Philadelphia .... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem..... 1 A. Sedlak, Chicago ................ 1 L. Albrecht, Chicago .............. 1 Mrs. M. Rosenbaum, Astoria 1 J. Kovács, Wyne..................... 1 E. J. Havel, Garfield............ 1 J. Buzay, Cleveland.............. 1 J. Nyers, Cleveland .............. 1 M. Karman, Windsor Hights 1 J. Hayosh, Detroit .......... 1--------o-------Felüliizetéseket küldtek DEC. 20 — JAN. 2-IG I.W.W. csoport, New York $50.00 B. Horváth szervezői útjára ..................................56.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 A. Szedlák, Chicago ......... 1.00 L. Albrecht, Chicago ....... —.50 P. Molnár, Cleveland .... 1.00 J. Guti, Cleveland ...................50 G. A. Bassak, Irwington .... 2.40 J. Miklós, Bridgeport, 0..... 1.00 St. Fejti, Bridgeport, 0... 1.00 Magyar Munkás Dalárda, Cleveland ........................ 15.00 J. Gyurcsek, Lynch .......... 2.00 Munkás Betegsegélyző Szöv., Pittsbugh .... 75.00 sEolvÍsdZa BÉRMUNKÁST!
