Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)

1916-09-24 / 68. szám

Főszerkesztő : Dr. BE IS ZM AN HENB1K XXXVIII év. NAPILAP. (iS. szám. Ungvár o 1916 szeptember 24. a Vasárnap Felelős szerkesztő : Dr. GÁTI JÓ ZSBE 1 ávollétében a szerkesztésért a főszerkesztő felelős. Újabb sikerek. Néhány napi hallgatás után Mackensen újabb győ­zelméről számol be a hivatalos tudósítás. Dobrudzsában szenvedett vereségük után a románok újabb erőket dob­tak hirtelenében a veszélyeztetett területen harcba és mert a mértföldes méretekben haladó offenziva után a küzde­lemnek álló harcára való átalakulásában a románok gyenge­ségünket vélték kiolvasni, tegnapra elég erőseknek tartot­ták magukat arra, hogy ők lépjenek fel támadólag. Rövid ütközet után azonnal be kellett látniok, hogy e terepen nem terem részükre babér. Erdélyben ugyan csendről számol be a tudósítás, azonban magánjelentésekből tudjuk, hogy a csend a Vul­kán-szoros visszafoglalásából és a visszafoglalt két szoros mentén a román határ átlépéséből állott. Ezen balsikerek után nem csoda, hogy Románia a védtelen internáltakkal szemben szeretne olcsó babéihoz jutni. Románia, a melyik a hitszegések terén a világtör­ténelem legnagyobb bűntettét követte el, a melyik min­den előzetes felhívás nélkül egyedül a rablás jogán avat­kozott bele az élethalálharcát vivő magyar nemzet óriási küzdelmébe, a nemzetközi jog megsértéséről beszél. A nemzetközi jog megsértése miatt panaszkodik Ro­mánia a Zeppelinek bukaresti látogatása következtében. A nemzetközi jog megsértését panaszolja az az állam, a melyiknek minden ténykedése, minden lehellete rabláson alapszik. Kalandor ellenfelünktől nem fogunk nemzetközi jo­got tanulni és az ő fenyegetéseitől megijedni nem fogunk. Bukarest egy megerősített hely, azt repülőgépeink annyi­szor fogják felkeresni, ahányszor a hadvezetőség azt helyesnek fogja látni. Romániát harcba senki sem kényszeritette. Mi szö­vetségesünktől sohasem kértünk mást, mint jóakaratu semlegességet. Hitszegő szomszédunk azonban ennek dacára az ellenünk való harcot választotta. Ha tehát ér­dekei ellenére háborúba keveredett, viselje annak minden következményeit, mert a magyar nemzet nem nyújt neki a sétámasírozások utján való foglaláshoz segédkezet. Hadd érezze Románia, mi a háború. Érezze ezt annak minden borzalmasságával. Ha már fel van idézve a szomszédharc, azt kérhetetlenül fogjuk folytatni, még ha Románia meg is semmisül benne. Mai telefonjelentéseink a következők: Csapataink átlépték a román határt. Rotterdamból jelentik : A központi hatalmaknak a Vulkán és a szurdoki szoros mentén harcoló csapatai győzelmes harcok után átlépték a magyar határt. A köz­ponti hatalmak seregi folytatják offenzivajukat, amellyel komolyan veszélyeztetik a románok brassói és keleterdé­lyi vonalát. E mellett a bolgár csapatok is állandó ve­szélyt rejtenek a Konstanza—Csernavoda vonalra. A francia szocialisták a béke mellett. A Rotterdamische Courantnak jelentik Párisból : A francia kamarának legutóbbi ülésén llossier Dangers szocialista képviselő azt követelte a kormánytól, hogy engedélyezzenek neki szabad utazást Svájczba a célból, hogy ott a német szocialistákkal a béke lehe­tőségeiről tárgyaljon. A német szocialisták nem kívánják a minden áron való háborút, ők is meg­elégelték már az embermészárlást, az ő segít­ségükkel mindkét államra nézve kedvező békefeltételeket el lehetne érni. Franciaország tovább nem viheti embereit a\ vágóhídra, azért véget kell vetni a kegyetlen öldöklésnek. Monaszfir megerősítve. A Stampának jelentik Szalonikiből: A szerbeknek Fiorina tájékán indított támadása megakadt. A bolgárok 9 hónap alatt Monasztirt és környékét rendkívüli módon megerősítették, úgy, hogy csak a legnagyobb nehézségek és veszteségek árán lehetne ott célt érni. A szerbek ennek dacára reménykednek, hogy Monasztirt vissza fogják fog­lalni. Ára 6 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents