Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)

1916-09-24 / 68. szám

Ungvári Közlöny 1916. szeptember 24 Mngoí municiópazarlas. Városi közgyűlés. Rotterdamból jelentik : Angol részről hivatalosan meg­állapították, hogy.a Somme-menti csatákban az angolok jú­lius 1-től az elmúlt péntekig 12 millió ágyulövedéket rö­pítettek a német vonalakra. A kavallai hadtestet visszaviszik. Stockholmból jelentik : Londoni lapok jelentésű szerint a német kormány teljesíteni fogja a görög kormány ama kívánságát, hogy a IV. hadtestet, amely tudvalevőleg Né­metország felé útban van, Görögországba visszaszállítsa. A görög kormány azért állította föl ezt a követelést, hogy az entente körökben az ellenében támasztott bizal­matlansággal és nyomással szemben igazolja, hogy nem német-barát. Viszont Németország pedig azért teljesiti a görög kormány kívánalmait, hogy jóakaratának tanujelét szolgáltassa és hogy a görög kormány helyzetét meg­könnyítse. Gróf Tisza Becsben. Bécsből jelentik, hogy gróf Tisza István miniszter- elnök ma délelőtt Bécsbe érkezett. Előbb hosszabb ideig Burjánnal tárgyalt, majd a Burgba hajtatott, ahol a király kihallgatáson fogadta. Harcok a Szuezi-csatorna mentén. (Török hivatalos jelentés.) A Szuezi csatornától keletre török csapatok harcban állottak angol seregekkel. A harc az angolok visszavonu­lásával végződött. Repülőgépeink a Fekete tengeren tüzbombákat dob­tak nagyobb orosz hajóegységekre. Több telitalálatot fi­gyeltek meg. Délíiroli zsákmányunk. Bécsből jelentik : Az entente sajtó híresztelésével szemben hivatalos megállapítást nyert, hogy a déltiroli olfenzivánk alkalmával május 15-től aug. 1-ig kereken 50.000 foglyot ejtettünk, 320 ágyút, 201 gépfegyvert, 8 gépkocsit, 600 kerékpárt és sok egyéb hadianyagot zsákmányoltunk. Mackensen diadalának jelentősége. A Lokalanzeigernek -a balkáni fronton levő haditu­dósítója jelenti: A románoknak sikerült ugyan - a Macken­sen vezértábornagy vezetése alatt dicsőségesen harcolt egyesült bolgár, török, német seregeknek előnyomulását a vcdelemre alkalmas terepen elkészített védelmi vonalon feltartóztatni, mindazonáltal el lehet mondani, hogy sere­günk a Dobrudzsában döntő előnyöket ért el. A román­orosz seregek Dobrudzsát a bolgárok elleni harcaik ese­tére betörési kapunak tartották és most ennek a terület­nek ez a lehetősége megszűnt. Ungvár város képviselőtestülete f. évi szeptember hó 22-én rendes közgyűlést tartott, mely elé szo­katlan érdeklődés nyilvánult. A közgyűlési terem a tárgysorozat érdekessége miatt zsúfolásig megtelt. A zsúfolt nézőrér dacára úgyszólván minden felszólalás nél­kül, egyhangúlag fogadták el a tanács és a pénzügyi bizottság javaslatait. A közgyűlést Berzeviczy István polgármester d. u. 3 órakor pont­ban megnyitotta, a főjegyzői teen­dőket dr. Ackermann Fülöp ta­nácsnok látta el. Napirend előtti felszólalás keretében elnöklő pol gármester Humenyánszky ezredes­nek a 67 esek kitüntetése alkal­mából intézett üdvözletre küldött köszönő sorait mutatta be, majd jelentette, hogy Herskovits Emil hadbavonult j 'vedéki ellenőr he­lyettesítésével a háború tartómra szabadságolt Hubay Kálmán vég­rehajtót nevezte ki szakdijnoknak. A tárgysorozatra áttérvén, a képviselőtestület tudomásul vette, hogy a belügyi kormány az anya könyvi kisegítő dijnok költségeire julius 1-ével 1000 koronát meg­szavazott, feliratot intézett azon­ban, hogy az április—junius havi költségeket is folyósítsák. Az egy­folytában való hivatalos órákat 1917. évi szeptember hó 30-ig meghosszabbították. Majd dr. Sebő Sándor és tár­sainak indítványa került szóra, hogy Berzeviczy Istvánnak 4000 korona pótlékot szavazzanak meg, a képviselőtestület ezt az évi 4000 K-t a mindenkori polgármester ré­szére megszavazta. Berzeviczy István polgármester köszönő sza­vai után háborús egyhavi segély­ügyeket tárgyalt a képviselőtes­tület és a tisztviselők beszerzési előlegeit megszavazta, a két közs. •szülésznőnek pedig 60—60 kor. háborús segélyt adott. 2 városi bérlőnek bérelengedési kérelme nem teljesitettett. A 16 éven aluliak korcsmába és kávé­házba járását eltiltó szabályren deletet átolvasás végett a tanács­nak visszaadták, dr. Korláth Endre és Mérő Vilmos személyi pótlékai tárgyába előterjesztett kérelmek pedig a következő közgyűlésre utaltattak. Már-már úgy volt, hogy minden egyhangúan fog végbemenni, azon­ban a városi kaszárnyatelek érté­kesítésének kérdése keltett na­gyobb, hellyel-közzel szenvedélyes vitát, mig nagynehezen egy bizott­ság küldésével elodázták az ügyet. A tárgysorozat befejeztével Kende István támadta a tanácsot, a már régebben letárgyalt házbérf illér miatt. Berzeviczy István polgár- mester éles hangon utasította visz- sza a vádakat. Az ülés végével még Blanár Ödön képviselőtestületi tag indít­ványára Gelb Mártonnét kitünteté se Boromissza Tibor püspököt pe­dig 10 éves jubileuma alkalmából üdvözölték. Háborús típusok. A pesszimista. Van belőle mindenféle és min­denfajta, melyikből tetszik, kérem ? A legáltalánosabb pesszimista az, amelyik csak részben hajlik a pesz- szimizmus felé, akkor, amikor ve­reség ér bennünket. Ha azonban győzünk, a remény újra megszállja a mi pesszimista barátunkat. A leghitványabb fajta az, aki mindig megsavanyodott, elkeseredett pesz- szimizmusban szenved. Ez, ha a legnagyobb győzelem híre szágu-d is szét a városban, lehorgasztja fejét, kezével megvetően int s ajkai körül kesernyés mosoly játszódik : — Győzelem? . . Jó, a győzelem netovábbja ! . . Igen, most győz­tünk, de mi lesz, ha már nem bírjuk, mi kis nemzet és az ellen­ség veszi kezébe a gyeplőt ?! Mi lesz akkor ?! Ezek olyan sötét lelkű emberek, mint azok, akik azért csókolnak meg valakit, hogy közben haraphassanak is rajta. Ha sok foglyot ejtettünk, az baj, mert ezeket élelmeznünk kell és mi éhezni fogunk. Ha nincs fo­goly, még nagyobb baj, mert mi­csoda eredmény az, ha még fog­lyok sincsenek. Mindent, mindent a szomorú, tragikus oldalról néz­nek. Arcuk sápadt a rém üldözéstől, hajuk kikopott a töprengéstől, Iá búk reszket a sok szaladgálástól, ők a pesszimizmus betegei. Szü­lettek. Ami elég kár. Élnek. Ami szintén kár. Igazán kár, kár, kár ! . . Az optimista. Tagadhatatlanul mindig jobb rózsaszínben látni a világot, mint egy fekete szemüvegen.. . Ha baj van, az optimista csak a jobfnk oldalát nézi a bajnak ; ha árnyék terpeszkedik, ő a fényt kutatja, ami az árnyat előidézi. Ha a harc­tereken baj van, ha valami nem sikerült: ő a legelső, aki a tak­tikai tudománnyal felszerelve, be­bizonyítja, hogy annak igy kell lennie. Ha visszavonulunk, ez terv szerűség; ha feladunk egy helyet,, az céltudatosság í ha a legnagyobb baj történt, az semmi, az csak egy epizód. .. Szóval mindenkor és mindent rózsaszínben lát, ép­pen azért rózsaszínű az arca is, Oldalszám 2

Next

/
Thumbnails
Contents