Ungvári Közlöny, 1916. január-április (38. évfolyam, 1-15. szám)

1916-02-03 / 5. szám

Oldalazám 2 Őszinte kegyelettel — Karója, Sylvia. Jeles műfordító tagjának — a Gyöngyösy Irodalmi Társaság. A cs. és kir. 67-ik számit gya­logezred pótzászlóaljának tiszti­kara. Ungvár város felsőkereskedelmi iskola — szeretett elnökének. Ungvár város dijnokai és alkal­mazottai — szeretett jó atyai polgármester urunknak. Szeretett Miska bácsinak — az asztal társasaga. A , temetőben az egyházi szer­tartás utolsó akkordja után a sír­nál Dr. Korláth Endre városi ta­nácsos a város közönsége és tisz­tikara nevében mondott megható búcsúztatót, amely itt követ kezik : tíy ásztisztesség tevő közönség! Gyászolunk, mert lehullott a mi lejünknek koronája. Gyászolunk, mert elköltözött közülünk az a lélek, mely hivat­va volt minket vezetni, irányítani. Gyászolunk, mert gyászunk nagy, oly nagy, mint az a veszteség, mely minket a megboldogult el­költözésével ért. Gyászol egész Ungvár, annak apraja, nagyja s nagy közönsé­gének minden egyes tagja, gyá­szol a tisztviselői kar, mert a megboldogultban minden polgár legjobb akaróját, minden ember hű tanácsadóját, minden tisztvi­selő, alkalmazott és szolga atyját, gondozóját vesztette el. Bevégződött egy hosszú, küz­delmes közpálya, befejeződött egy nagy, hatalmas munka, melyet a megboldogult kora ifjúságában kezdett s mindaddig folytatott, inig a mindent kiegyenlítő halál ki nem ragadta ót közülünk. Elvégeztetett az élet, de itt ma­radt az emlék, megmaradt a mun­ka, melyet alkotott s ez alkotás megőrzi emlékét Ungvár város történetében. Hiszen az Ő élete, az ő munkája, azonos Ungvár város újabb történetével. Kora ifjúságától késő aggságig mint vezető tényező vett részt Ungvár város közéletében, nem volt esemény, nem vöt mozzanat, mely nélküle történt volna, nem volt jóiranyu actió, melyben élénk vezető szerepet ne vitt volna, nem volt és nincs Ungvár városának talpalatnyi köve, amelyet ne is­mert volna: mert hiszen vezeté­se, irányítása mellett lépe t Ung- var városa a haladó korszakába s minden ami Ungvárt a hala­dást s a fejlődést jelenti, az ő ne­véhez fűződik. És ha az ele küzdelmei ide és oda hányták is és ha a közélet tövisei n.ha néha megszurdáliák is, közismert szív jósága mindig megőrizte lelki egyensúlyát s megtaroua őt a kö­zönség őszinte elismerésében és szeretetében. Ungvári Közlöny 1916. február 3 Ez az őszinte elismerés, sze­reled kisen most Ungvár város közönsége részéről a megbo bo­gukat u olsó utjara. Ez mondatja velünk a szomorú „Isten hoz zad“-ot s erői lebegjük ajkain­kon foiró óha unkát, hogy nyu­godj békén szere ve tisztelt pol­gármesterünk s örök almod le­gyen csendes s lelked megelége­déssel őrködjék Ungvár városa fele t, hogy azt a munkát, melyet te megkezdettél, hasonló szivjó- sággal, szeretettel, kitar ai tássa] folytathassuk. Nyugalmad legyen csendes és békés. Isten veled! Isten veled!.. A mély halast keltett be.-.zed után Magyar Balint a Gyöngyösy Irodalmi Társaság nevében, mely­nek az elhunyt tagja volt, bucso- zott el a halottól. Ezután a koporsót sírjába le- bocsátották. Nyugodjék békében. — A Gyöngyöay Irodal­mi Társasáy febo 5-én szom­baton d. u. 5 órakor a várme­gyeháza nagytermében felolva-ó- ülést tart a következő műsorral : 1. Ungvári emlékek. Irta és fe ol­vassa Pásztor Árpád vendég. 2. Versek. Irta és felolvassa Antal Miklós r. tag. 3. Szaval Virányi Mária. 4. A Márton bűne. (Elbe­szélés.^ Irta és felolvassa Racz Pál vendeg. 5. Zeneszátn a cs. és kir. 67- gyalogezred zenekará­tól — Belépődíj 60 f. karzatjegy 30 f. — Hangverseny a Vörös- Kereszt javára. A Vörös-Ke­reszt Egyesület ungmegyei fiókja febr. hó 12-én a színházban hangversenyt rendez. A hangver­senyen Bradács Gabtielle prolog- ján kívül kizárólag zeneszámok lesznek. Közreműködik a 67-ik ezred kiváló zenekara, a zenekar­nak két művesz szólistája trio keretében, Kende Eleonóra, dr. Griczman Gyula és Olárin onkén- tes-szakaszvezető énekszámokkal. A részletes piogramot falraga­szokon hozzák az eideklődnk udom'sara — Hr. Fényes Vilmos halála. Az ungvári ügyvédi kart, a helybeli társadalma meg­dobni nő veszteség éne. Dr. Fé­nyes Vilmos ügwed f. hó 2-án alkonyatkor 57 eves ko án n hi r­telen meghall. A eihuny io.on- szenves tagja vol. a h lyi tarsa dalomnak aki mi t kiva>ó ké­szül s gü ügy vé i, úgy is mint a közügyek tevékeny férfia, nyílt eszével, ismereteivel és rátermett­ségével a közügyi és társadalmi szorga máknak számottevő részese volt. Tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, a város képviselőtes­tületének. A megboldogult Gal- szécsen szü etett, Ungvárt 30 éven át folytatott ügyvédi gya­korlatot. Szerepet vitt a várme­gyei és a városi közéletben, aki­nek szavai mindig figyelmes meg- h illgatasra taialtak. Halála min­denfelé sajnálkozást keltett, csa­ládja iránt meleg részvét nyilvá­nul. A család gyász jelen lése igy szól ; Fájdalomtól mélyen megtörve, b inaiba bo: ült szívvel tudatjuk, hogy a legszeritöbb férj, legdrá­gább es legjoságosabb apánk és legszereiőbb rokonunk Dr. Fé­nyes Vilmos ügyvéd, Ung vár­megye törvényhatósági Bizottsá­gának, Ungvár város képviselő- testüle ének tagja életének 57-ik, házasságának 25-ik évében f. évi február hó 2 án este '/»7-kor hir­telen elhunyt. Földi maradványait f hó 4-én d. e. ‘/síi ór. kor, a Kazinczy-utca 5. sz. házból kí­sérjük örök nyugalomra. Ungvár, 1915. február hó 3. Legyeit ent- leke áldott, békés és boldog a pihenése! Özv. dr. Fényes Vil- mosné szül. Btvdy Gizella fele­sége. özv. Bródy Zsigmondné anyósa. Dr. S.mdorffi Kamill veje. Dr. Sandorffi Kamilláé szül. Fé­nyes Piroska, hadbavonult és el­tűnt fia Fényes Tibor és Fényes György gyermekei, özv. Forró Ignátzné szül. Bródy Kornélia, Bródy Sándor és neje Dr. Bródy Miklós és neje sógorai és sógor­női. — Sajtóügyi helyreigazi tás. Sztripszky Aladár ur januar 31-iki keie tel Nyilatkozat-ban ref­lektál lapunk januar 27-iki szá­mában „Az élelmezési bizottság számadásai“ cim alatt megjelent közleményünkre. Minthogy a sajtótörvény a személyeben avagy működésében támadás ért részére adja meg a jogot, hogy szemé­lyére vonatkozó önvédelmének a lap helyet adjon, s mivel a Nyi­latkozat e helyet a számvevőszék es a képviselőtestület eljárását bírálja, Sztripszky Aladár ur mű­ködését nem támadja, ennélfogva a Nyilatkozatnak szó szerinti közlésére magunkat kötelezve nem ére/zük. Soraiból mindössze a következőkét hozzuk: „Miután pedig alulírottat azon jogomtól, hogy végzeit bol ellenőri működésemre vonatkozólag vagy felmen vényt, vagy megtorlást kapjuk, — a közgyűlés sem üt­het el, kénytelen vagyok köteles- ségszerüen és a hidontuli bolt számadásainak rendbehozatalait és boltellenőri rövid működésem kellő elbírálását az illetékes fel­sőbb hatóságoknál is kérni és szorgalmazni. Sztripszky Aladár s. k. volt városi számvevő.“ —'Úgy' tudjuk különben, hogy a város tanács közelebb intézkedik és Sztripszky urnák az őt érdek­lő számadások rendbehozatal tra módot nyújt. — Megbízások a város­nál A városi tanács a beérke­zett pály ázatok eredménye fele t f. ho 1-én határozott.. A számve­vői teendőket Babjak Béla okle veles körjegyzőre» a központi ik- taiást Jankovics Ákos napidijasra bízta ideiglenes minőségben. —- Beállott a tél A novem­beri hideg napok után december és január időjárása annyira enyhe volt, hogy már a tavaszra gon­doltunk. Február elseje óta a- tél teljes valósagában beköieikezef. A hőmérőn 8-— 10 fokos hideg mutatkozik s február 2-án olyan hideg virradt rank, aminő nagyon is beillik a tél keretébe, hogy a vörös orrok és a vörös fülek is szemlélhetek legyenek. Vigasz­talásul szolgáljon, hogy gyertya­szentelő napján Olyan idő volt, hogy a hagyományos jóslás szerint hamarosan ránk köszönt a tavasz. — Választók irásvizsyája. Az 1917. évié képviseő válasz­tói névjegyzék összeállítása előtt, a belügyminiszter elrendelte, hogy a választói névjegyzékbe felvétel előfeltételéül szolgáló írni- és ol­vasni tudás igazolására az előirt vizsgalatokat folyó évi február v* havában tartsák meg. — Börclpó'k fatalpakkal. Hamburgból Írják, hogy az ősz- szes bőráruk rendkívüli drágulása s az ezzel járó bőrhiány a né­met érdekeltséget arra késztette, hogy ahol csak lehetséges, bőr- pó ló anyagokat használjon. A bőrpótló anyagok közül igén jól b.vahak a fatalpak. Ily olcsó ci­pők gyártására uj gyárak alakul­tak, melyek készítményeiket ha­dicipők elnevezése alatt hozzak forgalomba. Különösen gyermek­cipőkben nagy a kereslet, mivel e gyártmányok a bőrtalpú cipők áraival szemben igen alacsonyak. Nagyszerűen iravált » harctéren küzdőknél és általában mindenkinél mint légjobb fájdalomcsillapító bedörzsöl meghűlés, r'naum». kötzvóny. lufin­kon, torok-, mell- ée hátfájás stb. eseteiben Dr. Rietttei-ttlo Hopy-liiÉínt.“:" Horoony-Pain-Expalier p6tiék. ff regje K -'80, l'ÍO, Kapható gyógyszertárakban vagy közvetlenül az „Arany •troszlátihoz" citbzett T Richterféle gyógyszer­tárban, Prága t, Elisabeths». I. Isponkáatl arátkOIUs.

Next

/
Thumbnails
Contents