Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1913-08-14 / 33. szám
Előfizetési ár helyben és a vidéken Egész évre.........................8 korona Fél évre .............................4 korona Negyed évre ....................2 korona Egy szám ára a dohánylözsdékben 10 f. iimniBini'in i a m i' BaBBaasza» POilTIKHI IL5SÁ6 Felelős szerkesztő: Dr. REISMflN HENRIK Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungv;r, Széchenyi-tér 33. sz. (Kreisler-nyomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küldendők Ismét a villanykérdés. Lapunk hasábjain sokszor hoztuk szóba a villanyvilágítás mizériáit s ha víumi eredményt a vállalkozó társaságtól évek folyamán elérhetiünk, bizonyára a nagy nyilvánosság erejének köszönhettük ezt, de ennek dacára a vil- Janyvilagitás terén tagadhatatla- Xnul még mindig sok kívánni való van. A különféle mizériák megszüntetése céljából, de üzleti szempontból is, most legutóbb, a Hazai Villamossági Részvénytársaság és Gelsei Guttman Izidor fizetésképtelensége folytán, a város vezetőségének figyelmébe ajánlottuk az ungvári villamostelep megváltásának kérdését. De ugylát- szik, nálunk a városi tanács kedvezményező lépés megtételére képtelen és a telep megváltására, vagy a szerződés szerint szükséges peres lépések megindítására nem is gondol, ellenben olvassuk, hogy Léva városa a megszorult társaság helyzetét ugyancsak igyekszik kihasználni és a fizetési zavarokra tekintettel oly előnyös megváltási összegben állapodott meg, hogy 5—6 év alatt a fogyasztók által a teljes összeg visszatérítést fog nyerni. Most az utolsó órákban, felelevenítjük ezt a kérdést s ismét felhívjuk a városi tanácsot, különösen a mérnököt, hogy a meg- / váltás előkészítésére szükséges adatokat gyűjtsék össze és bocsássák egy sürgősen összehívandó rendkívüli közgyűlés rendelkezésére !... * A rendőrséghez.Nagy szívességet tenne nekünk a rendőrség, ha megmagyarázná, mi jogon zárják el a Széchenyi ligetben rendezett mulatságok alkalmával a sétaló közönség előtt a kert nagy részét ? Honnét veszi a nem tudom én miféle ünnepély rendelője a jogot, hogy rendőri assis- tenciával lehetetlenné tegye a megszokott vendéglői terrasznak megközelítését ? A rendőrség bölcs, talán magyarázatot tudna adni. És még egyet! A kirendelt őrszem ilyenkor kérlelhetetlenül szigorú : élve nem enged át a kordonon. Jó! Szeretjük, ha a rendőrség erélyes 1 Hanem kérünk feleletet: Miért nem szigorú a rendőr például azokkal szemben, kik a Szé- chenyi-liget sétányán bicikliznek? Az utóbbi időkben egyre hangosabbá válik az adózó közönség panasza, hogy a városi adók behajtásánál az illetékes közegek kíméletlen szigorral járnak el. Egyre- másra zaklatják a végrehajtók az adózókat és ha pontos, kijelölt időre nem fizetnek, foglalnak, pecsételnek, végrehajtanak, megütik a dobot. Szó sincs róla, hogy a mai nyomasztó viszonyokban, amelyek a közgazdaság vérkeringését meglassító pénzkrizis nyomásai gyanánt alakultak ki, még terhesebb és nehezebb feladat adót fizetni, mint eddig volt. Elhisszük, hogy a mai rendkívüli időkben kétszeres, sőt talán háromszoros súllyal nehezedik rá a polgárságra az adó, sőt azt is elhisszük, hogy talán éppen jelenleg kellene az adófizetőkkel szemben bizonyos jóindulatot, elnézést és méltányosságot tanúsítani a hatóságoknak. Mindazonáltal, ha jobban fontolóra vesszük a dolgot, nemcsak jogosultnak, hanem egyenesen szükségesnek, helyesnek, és indokoltnak találjuk, hogy az adóbehaj áso- kat elrendelő városi számvevő moratóriumok engedélyezése nélkül, minden melA közönség figyelmébe. Az általános titkos választójog ligája Ungvári szervezkedni óhajt. Felhívjuk reá a közönség érdeklődését annál is inkább, mert városunkban nagyon sokan dobálóznak a demokrataság igéivel, kiváncsiak vagyunk a színvallásnál kik mernek fóruma elé lépni. A varjukat már láttuk a karón, de enni is szeretnénk belőle. lékszempontot figyelmen ki- vül hagyva, csakis a város és a polgárság általános érdekeinek megvédésétől indíttatva —- szorgalmazza az adóbehajtásokat. Nézzük :miért? Eddig nyakra-főre engedtek moratóriumokat, halasztásokat a megszorult vagy az adókijátszás ösvényein haladó kérelmezőknek. A törvény instrukciói szerint megadóztatott polgárok, úgyszólván, két részre oszlottak: fizetőkre és kérelmezőkre. A fizetők fizettek, a kérelmezőka moratórium napfényében sütkéreztek. Egyik halasztási idő követte a másikat, várakozás várakozásra halmozódott, s mikor már egy további moratórium engedélyezése lehetetlenné vált. kisült, hogy a koncessziót élvező, hátralékos adózó már nem fizethet, mert a várakozási idő alatt vagyona elúszott, szétforgácsolódott. És mi történt tovább? Az történt, hogy a feltorlódott halasztások következtében nagyarányú hiányok, hátralékok, behajtatlanságok állottak elő, amelyeket valakinek csak pótolni kellett és miután uj adóalanyok a hiányok fedezésére nem hullottak le az égből, ennélfogva azok voltak kénytelenek a hiányokat kiegészíteni, akik adójukat mindig gondosan és becsületesen fizették. Tetszik érteni ezt a rendszert ? A tisztességes, lelkiismeretes, pontos adófizetők — megfizették a megszökött, vagy elszegényedett morató- riumosok adóját is, es megfizették azért, mert az adóbehajtást eszközlő hatóságok könnyen és hiszékenyen adták — a halasztásokat. Mi csupán és egyedül ebből a szempontból tudjuk Jbirálni és értékelni a városi számvevőnek ama intézkedését, hogy az adóbehajtásokat szokatlanul erélyesen eszközölteti. Ez a szokatlanul erélyes intézkedés ugyanis üdvös, céltudatos okos intézkedés, és specialiter a közönség érdekeit akarja biztosítani. Jól tudjuk, hogy egyes anomáliák mindig voltak és vannak, de az nem is lehet másként, ahol általános jellegű és kihatású, a köz javát szolgáló intézkedések irányítják munkálkodásunkban a hivatalnokokat, nem pedig az egyén érdekeinek éber figyelése és megóvása. A v. adóhivatal vezetője : Mérő Vilmos agilis, igazán dolgozó, praeciz hivatalnok, aki eme sokfelöl kifogásolt és panaszra okot adó intézkedésével csak annyit igazolt a közvélemény előtt, hogy a köz- és városi érdekeket előbbrevalóbbnak és fontosabbaknak tartja, mint a többi jogos vagy jogosulatlan magánérdekeket. És bár zúgolódásokat és kifakadásokat hallunk a „könyörtelen szisztéma“ ellen itt is ott is: tárgyilagosan csak annyit lehet megállapítani, hogy ez a szisztéma egészséges és következetes, amely legföljebb csak azoknak nincs Ínyére, akik ezentúl nem fognak a mások bőrén élősködni. Beermann Henriig Adóbehajtások a városnál. llngvár, 1913 augusztus 14 33. szám Harmincötödik évfeluam
