Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1913-08-14 / 33. szám

Előfizetési ár helyben és a vidéken Egész évre.........................8 korona Fél évre .............................4 korona Negyed évre ....................2 korona Egy szám ára a dohánylözsdékben 10 f. iimniBini'in i a m i' BaBBaasza» POilTIKHI IL5SÁ6 Felelős szerkesztő: Dr. REISMflN HENRIK Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungv;r, Széchenyi-tér 33. sz. (Kreisler-nyomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küldendők Ismét a villanykérdés. La­punk hasábjain sokszor hoztuk szóba a villanyvilágítás mizériáit s ha víumi eredményt a vállal­kozó társaságtól évek folyamán elérhetiünk, bizonyára a nagy nyilvánosság erejének köszönhet­tük ezt, de ennek dacára a vil- Janyvilagitás terén tagadhatatla- Xnul még mindig sok kívánni való van. A különféle mizériák meg­szüntetése céljából, de üzleti szem­pontból is, most legutóbb, a Ha­zai Villamossági Részvénytársa­ság és Gelsei Guttman Izidor fize­tésképtelensége folytán, a város vezetőségének figyelmébe ajánlot­tuk az ungvári villamostelep meg­váltásának kérdését. De ugylát- szik, nálunk a városi tanács ked­vezményező lépés megtételére képtelen és a telep megváltására, vagy a szerződés szerint szüksé­ges peres lépések megindítására nem is gondol, ellenben olvas­suk, hogy Léva városa a meg­szorult társaság helyzetét ugyan­csak igyekszik kihasználni és a fizetési zavarokra tekintettel oly előnyös megváltási összegben ál­lapodott meg, hogy 5—6 év alatt a fogyasztók által a teljes összeg visszatérítést fog nyerni. Most az utolsó órákban, felelevenít­jük ezt a kérdést s ismét fel­hívjuk a városi tanácsot, külö­nösen a mérnököt, hogy a meg- / váltás előkészítésére szükséges adatokat gyűjtsék össze és bo­csássák egy sürgősen összehívandó rendkívüli közgyűlés rendelkezé­sére !... * A rendőrséghez.Nagy szíves­séget tenne nekünk a rendőrség, ha megmagyarázná, mi jogon zárják el a Széchenyi ligetben ren­dezett mulatságok alkalmával a sétaló közönség előtt a kert nagy részét ? Honnét veszi a nem tu­dom én miféle ünnepély rende­lője a jogot, hogy rendőri assis- tenciával lehetetlenné tegye a meg­szokott vendéglői terrasznak meg­közelítését ? A rendőrség bölcs, ta­lán magyarázatot tudna adni. És még egyet! A kirendelt őrszem ilyenkor kérlelhetetlenül szigorú : élve nem enged át a kordonon. Jó! Szeretjük, ha a rendőrség erélyes 1 Hanem kérünk feleletet: Miért nem szigorú a rendőr pél­dául azokkal szemben, kik a Szé- chenyi-liget sétányán bicikliznek? Az utóbbi időkben egyre hangosabbá válik az adózó közönség panasza, hogy a városi adók behajtásánál az illetékes közegek kíméletlen szigorral járnak el. Egyre- másra zaklatják a végrehaj­tók az adózókat és ha pon­tos, kijelölt időre nem fizet­nek, foglalnak, pecsételnek, végrehajtanak, megütik a do­bot. Szó sincs róla, hogy a mai nyomasztó viszonyok­ban, amelyek a közgazda­ság vérkeringését meglassító pénzkrizis nyomásai gyanánt alakultak ki, még terhesebb és nehezebb feladat adót fizetni, mint eddig volt. El­hisszük, hogy a mai rendkí­vüli időkben kétszeres, sőt talán háromszoros súllyal nehezedik rá a polgárságra az adó, sőt azt is elhisszük, hogy talán éppen jelenleg kel­lene az adófizetőkkel szem­ben bizonyos jóindulatot, el­nézést és méltányosságot ta­núsítani a hatóságoknak. Mindazonáltal, ha jobban fontolóra vesszük a dolgot, nemcsak jogosultnak, hanem egyenesen szükségesnek, he­lyesnek, és indokoltnak talál­juk, hogy az adóbehaj áso- kat elrendelő városi szám­vevő moratóriumok engedé­lyezése nélkül, minden mel­A közönség figyelmébe. Az általános titkos választójog ligája Ungvári szervezkedni óhajt. Fel­hívjuk reá a közönség érdeklődé­sét annál is inkább, mert váro­sunkban nagyon sokan dobálóz­nak a demokrataság igéivel, ki­váncsiak vagyunk a színvallásnál kik mernek fóruma elé lépni. A varjukat már láttuk a karón, de enni is szeretnénk belőle. lékszempontot figyelmen ki- vül hagyva, csakis a város és a polgárság általános ér­dekeinek megvédésétől indít­tatva —- szorgalmazza az adó­behajtásokat. Nézzük :miért? Eddig nyakra-főre enged­tek moratóriumokat, halasz­tásokat a megszorult vagy az adókijátszás ösvényein haladó kérelmezőknek. A törvény instrukciói sze­rint megadóztatott polgárok, úgyszólván, két részre osz­lottak: fizetőkre és kérelme­zőkre. A fizetők fizettek, a kérelmezőka moratórium nap­fényében sütkéreztek. Egyik halasztási idő követte a má­sikat, várakozás várakozásra halmozódott, s mikor már egy további moratórium en­gedélyezése lehetetlenné vált. kisült, hogy a koncessziót élvező, hátralékos adózó már nem fizethet, mert a várako­zási idő alatt vagyona el­úszott, szétforgácsolódott. És mi történt tovább? Az történt, hogy a feltorlódott halasztások következtében nagyarányú hiányok, hátra­lékok, behajtatlanságok állot­tak elő, amelyeket valakinek csak pótolni kellett és miu­tán uj adóalanyok a hiányok fedezésére nem hullottak le az égből, ennélfogva azok voltak kénytelenek a hiányo­kat kiegészíteni, akik adóju­kat mindig gondosan és be­csületesen fizették. Tetszik érteni ezt a rendszert ? A tisztességes, lelkiismere­tes, pontos adófizetők — megfizették a megszökött, vagy elszegényedett morató- riumosok adóját is, es meg­fizették azért, mert az adó­behajtást eszközlő hatóságok könnyen és hiszékenyen ad­ták — a halasztásokat. Mi csupán és egyedül eb­ből a szempontból tudjuk Jbirálni és értékelni a városi számvevőnek ama intézke­dését, hogy az adóbehajtá­sokat szokatlanul erélyesen eszközölteti. Ez a szokatla­nul erélyes intézkedés ugyan­is üdvös, céltudatos okos intézkedés, és specialiter a közönség érdekeit akarja biz­tosítani. Jól tudjuk, hogy egyes anomáliák mindig voltak és vannak, de az nem is lehet másként, ahol általános jel­legű és kihatású, a köz ja­vát szolgáló intézkedések irányítják munkálkodásunk­ban a hivatalnokokat, nem pedig az egyén érdekeinek éber figyelése és megóvása. A v. adóhivatal vezetője : Mérő Vilmos agilis, igazán dolgozó, praeciz hivatalnok, aki eme sokfelöl kifogásolt és panaszra okot adó intéz­kedésével csak annyit iga­zolt a közvélemény előtt, hogy a köz- és városi érde­keket előbbrevalóbbnak és fontosabbaknak tartja, mint a többi jogos vagy jogosu­latlan magánérdekeket. És bár zúgolódásokat és kifakadásokat hallunk a „kö­nyörtelen szisztéma“ ellen itt is ott is: tárgyilagosan csak annyit lehet megállapí­tani, hogy ez a szisztéma egészséges és következetes, amely legföljebb csak azok­nak nincs Ínyére, akik ezen­túl nem fognak a mások bő­rén élősködni. Beermann Henriig Adóbehajtások a városnál. llngvár, 1913 augusztus 14 33. szám Harmincötödik évfeluam

Next

/
Thumbnails
Contents