Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1913-08-14 / 33. szám
Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1913 augusztus 14 BERCSÉNYI SZOBRA. Egy város kultúráját és szellemi fejlettségét csaknem az bizonyítja legjobban, mennyire érdeklődik az illető város a művészetek iránt és milyen áldozat- készségre hajlandó, hogy a képzőművészet termékei: szobrok, emléktáblák díszítsék utcáit, tereit. Sajnos nálunk Ungváron emléktábla kevés van, szobor pedig egyáltalában nincs — Dayka Gábor mellszobrán kívül, amely a gymnázium kertjében hirdeti a költő dicsőségét és halhatatlanságát. Pedig nem is olyan régen egy nemes és lelkes mozgalom indult meg városunkban, amelynek az volt a célja, hogy gróf Bercsényi Miklósnak a dicső hazafinak, Ungmegye volt főispánjának ércemléket állítsunk. Szükségtelen e helyütt ecsetelni, kivolt Bercsényi Miklós és mit tett Ungvár városa érdekében. Az ő glóriás hazaszeretete minden magyar ember szivében él. Szobrával önmagunkat tiszteltük volna meg. És hol van a Bercsényi szobor? Sehol. Már levették a napirendről is. Már megfeledkeztek róla. Talán soha a kegyelet tüze nem lobogott magasabban e város lakosainak szivében, mint mikor Bercsényi szobrának, ércemlékének fölállítását fölvetették; és talán nagy embereink tiszteletének és emlékezésének kultuszát soha jobban nem homályositotiák el, mint most, mikor az egész mozgalom elaludt, összezsugorodott, mintha hire sem lett volna! íme milyen szalmaláng nép vagyunk! Egy-egy fölhevüit pillanatban lelkesedünk, kiabálunk, tombolunk, dicsőítjük Aki mindennap következetesen használja az Odolt, az mai ismereteink szerint az elképzelhető legjobb száj - és fogápolást gyakorolja. Ara: nagy üveg’ 2.— k, Ids üveg 1.20 k. az önfeláldozó hősöket, nagyhangú adakozásokkal dicsekedünk, s mikor a mámort kiheverjük — elfelejtünk mindent. Elfelejtjük a lelkesedést, a felbuzdulást, az adakozást, Bercsényi Miklóst és a Bercsényi szobor- bizottságot is... Háládatlan utókor milyen könnyelmű vagy nagyjaink- kal szemben... ■ ■■■■■■■■■ ■■■RBKBBB3IBBH Geruzajegyzetek. A Pallaviclnl — Tisza pör. Ha egy szilaj paripa megvadul, jaj annak és mindazoknak, akik elebe kerülnek. Félholtra, holtra rúg mindenkit. Jaj annak, a kit szerencsétlen végzete útjába sodor. Az ómen azonban mindenkit utolér, még a megbokrosodott lovat is. Lázongó vérével, felhevült fantáziával a saját árnyékát rémnek nézi a szilaj táltos s a dolog vége az, hogy az elva- dúlt mén egy kis útszéli árokban töri ki a nyakát. Egy országot gázolt el Gróf Tisza István ur Ő Kegyelmessége — s mikor már minden a földön hever — és 0 excellenciája diadalmasan nézhetne szét az országban, ime akad egy kis jelentéktelen dolog (legalább is jelentéktelen ahhoz képest, a mikor a fél parlamentet kidobatta karhatalommal) a mibe a miniszterelnök úr el fog esni, úgy hogy nem fog fölkelni többé. A Palla- vicini György vádja ez a kis csomó 1 Milyen komikus is az, ha a toledói aréna felbőszült bikáját egy mérges pattanás öli meg! Ha már el kell pusztulni, nem jobb- e a torreádor dárdájától, dicsőségesen, édes izgalomban ? Operette nagyhatalmak. Pár évvel ezelőtt jámbor halandó hasra estél erre a szóra „Nagyhatalmak.“ Ma valószínűleg előtted sincs már semmi tekintélye. Olyképpen fest előttem a dolog, mint ha egy nagy magas karóra rongyokat bigyesztünk ember formára. Szerbia s a többi balkán verebek embernek, hatalmasnak, rettenetesnek nézték azt a borzalmas alakot s bármennyire vágyódtak a vetés után, a melyre a rém ember, a nagyhatalmak tiltó kezet emeltek — nem mertek oda közelíteni. A iegkisebb verebet — Montenegrót — megszállta a manó — társai fogvacogása közepette rászállt az ijesztőre s kitűnt, hogy a Hatalmas valaki az csak ringy- rongy, kóc. Pfuj! Már szégyenleni kezdik egymás között a verebek, hogy annyi időn keresztül fölültek a saját bolond fantáziájuknak. s Borossnál. Budapesten jártam a múltkor és dideregve, fázva nyári estémet eltöltendő, nyári színkörbe mentem, hogy egy sláger darabot végig élvezzek. Íme élvezetem igy múlott el: A napilapok színházi rovataiban, — amelyeknek az utóbbi időben inkább lehetne azt a cimet adni, hogy „mozi“ rovat— egyes színházakról időközönként kommünikék szoktak megjelenni ... „Minden este zsúfolt házak, páratlan siker ... közkívánatra egész héten műsoron marad . • • stb. hasonló sokat jelentő kifejezéseket találhatunk ezekben a kommünikékben. Mivel tekintélyes nagy lapokban olvassuk ezt — amelyeknek szavahihetőségéhez szó sem férhet — el is hisszük és egy szép holdvilágos este rászánunk 4 kor. 50 fillért, hogy egy zsöllyébtn kényelmesen elhelyezkedve, végig nézzük azt a „páratlan sikerűnek“ nevezett újdonságot. Az előadás kezdete V28 órára van hirdetve, tehát már 7 órakor ott vagyunk, hogy — túlzsúfoltságra számítva, — ne kelljen a székek között» másoknak alkalmatlankodnunk. Mikor elhelyezkedünk a zsöllyében, minden percben az óránkat nézzük, amely véletlenül nincs a zálogházban — hogy mikor lesz már V28; közbe azért szót is nézünk, hogy mikor telik már meg a színház ... A V28 elérkezik, de a színházban alig lézeng 10—20 ember. Csengetnek egyet. . . csengetnek kettőt .. . csengetnek hármat... a bejárat felöl léptek zaja hallatszik. Ügyet sem vetünk reá, abban a hiszemben, hogy most jön a közönség 1 A függöny felgördül és megkezdődik az előadás. A színészek játszanak... hogy hogy, az mellékes ... Vége az első felvonásnak. A főggöny legördül, a nézőtér megvilágosodik. És most elkezdtem keresni a zsúfolt házat. Tessék figyelni kedves olvasók ! — Az első sorokban a színház nem játszó tagjai ülnek, mint publikum; a második sorban — vagy 4 darab közrendőr hortyog, szintén mint publikum; a harmadik sorban az ös zes segédszemélyzet ... kellékes és társai ülnek műértő ábrázatot vágva, szintén, mint publikum; a negyedik sorban a színházhoz közel levő standon álló összes konflis kocsisok ülnek szintén mint publikum; a többi sorokban pedig a tapso- lók foglalnak helyet, akik a környék színház barát nimolistáiból kerülnek ki 1 Jól van, gondoltam magamban, hisz utóvégre az a direktor baja, ha nincs publikum — és végig élveztem a hátra levő két felvonást abban a tudatban, hogy a „zsúfolt“ háznak egy oszlopos tagja voltam, mert én sajnos fizettem! . .. Másnap, amint hajnali tiz órakor felébredtem —- első dolgom volt, hogy a szobaleánnyal meghozattam egyik tekintélyes napilapunkat. A Szinház-rovatban a következőket olvastam. „Tegnap este ismét zsúfolt ház előtt játszották a .. . színház kitűnő művészei X- I. óriási sikert aratott vigjátékát. A közönség frenetikus tapsok között ünnepelte a szerzőt és az egész ensemblét. A jegyek már a mai előadásra is csak korlátolt számban kaphatók s igy mindenkinek saját érdeke, — ha nem akarja elmulasztani ezen kiváló sláger daráb megszemlélését — jegyről idejekorán gondoskodni!“ ... stb . .. stb ...! Tovább nem olvastam, hanem földhöz vágtam az újságot és hangosan el. . . imádkoztam magam ! (Itáspoly) — A király születésnapja. A király nyolcvanharmadik születése napját aug. 18-át a szokásos ünnepséggel ülik meg. AzV ezred gyakorlatokra vonult s igy a szokásos tábori misét ez idén nem tartják meg. Csakis a katho- likus templomokban lesz a hivatalos hálaadó istentisztelet, amelyen a hivatalok tisztviselői testületileg jelennek meg. — Szabadságról visszatérve. Dr. Ország Jakab városi tisztifőorvos szabadságidejének letelte után, amit külföldön töltött, visszaérkezett s hivatalos működését megkezdte. — Diszehed. A király születésnapján Ungvári a hadgyakorlatra átvonuló honvéd csapat és huszárság tisztikara az állomás tisztikarával hétfőn a Korona termében diszebédet rendeznek. — Megbízatás. A földművelésügyi miniszter a hegyvidéki ki- rendeltség működésével kapcsolatban Dr. Szabó József ungvári ügyvédet Ungvármegye területére ingyenes jogi segélynyújtásnak ellátásával megbizta. — Számgyakornok. A pén- t zügyminiszter Eperjesi Bélát az ^ ungvári pénzügyigazgatóság számvevőségéhez számgyakornokká kinevezte. — Bírói létszám. A beregszászi kir. törvényszéknél a bírói létszám elégtelensége rég óta panasz tárgyát képezi. A mindinkább növekvő ügyforgalom mellett a birói létszám szaporítása elmaradhatlan. Péchy Aurél a kassai Ítélőtábla elnöke kifejezést is adott a folyó évi hivatalvizsgálat alkalmával, hogy a be-
