Ungvári Közlöny, 1913. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-09 / 2. szám
Ungvár, 1913 január 9 2. szám Harmincötödik évfolyam Előfizetési ár helyben és a vidéken Egész évre ......................8 korona Fél évre...........................4 korona Negyed évre ..................Z korona Egy szám ára a dohánytözsdékben 10 f. Takarékoskodás a városházán. A városházán jan. 1-től kezdve az irnokoskodó napidija- soí közül többet elbocsátottak. A személyzet csökkentésének természetesen más megokolása nem lehet, mint ama legujabbau felülkerekedett vezérirány, hogy a kiadásokat redukálni, a célszerű gazdálkodás érdekében apasztani kell. A kiadások csökkentését célzó vezérelv helyes és a mai időkben különösen megokolt, de azt nem értjük : miért kell ennek a szegény, existencia nélkül maradó napidijasok bőrére menni. Ha a városhaza spórolni, takarékoskodni akart, lett volna rá alkalma a vízvezetéki munkálatok tárgyalásánál, mikor szinte pénz- fecsérlés számba ment az az ösz- szeg. amu a vízvezetéki előmun kálatokra fordítottak. Vagy ott van a behaj hatatlan fogyasztási adó 1 Ha takarékoskodni akarnak, mentsék meg a behajthatatlan fogyasztási adókból, ami megmenthető — és ez ugyancsak a spórolás egy dicséretes módja lesz. De a napidijasok bőiére ne takarékoskodjanak. Mert utóvégre nemcsak szánalmas, de komikus takarékoskodás is az, mikor az ezereket veszni hagyják, de a filléreket fölemelik, összerakják és igy mutatják az adózásban ellankadó polgárságnak : nézzétek atyafiak, takarékoskodunk 1 * Háborús világ. Az európai feszültség ugylá'szik mulóban van s úgy a harcban állott balkáni államok, mint az ezek mögött leselkedő nagyhatalmak a béke fele hajlanak, — a magyar politikai feszültség, a magyar politikai háború azonban csak most kezd erőre kapni. Januárban nem is any- nyira a parlamentben történt Tisza-féle események képezik a helyzet nehézségét, mint inkább a ko mány két teljesen konzervatív törvényjavaslata: az adótörvény- és a választójogi törvény- javaslata. Mikor a közélet demokratikus, socialis jelszavakkal van tele, mikor az alsó néposztály és a középosztályu iparosok, kereskedők annyira érzik a gazdasági nyomor keserveit, akkor ilyen sötét javaslatokkal még keservesebbé tenni a néplélek gondolkodását, könnyelmű meggondolatlanság és erkölcstelsnség. SzoPOLITIKFII ÍOSÁ6 Felelős szerkesztő: Dr. REISMfIN HENRIK Főmunkaíárs: Dr. BÁNÓ VILMOS % Megjelenik minden csüíörfökön Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungvári Széchenijt-tér 33. sz. (Kreisler-nyomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küIddöTten tnoru perspektíva, amit e küszöbön levő po itikai harcok elessége mutat 1 S még szomoi ubb, hogy nem látjuk azt a tömör liberális, Azt hiszem, talán a legalkalmasabb és legkedvezőbb időpont kínálkozik most arra, hogy a szinügyi bizottság munkáját, tevékenységének aredményét ellenőrizzük és felülbíráljuk. Mikor a szinügyi bizottság az ungvári kerületet Krémer Sándornak ítélte oda, bizonyára ama meggyőződésben élt, hogy egy kiképzett, művészileg organizált, a mi igényeinket kielégítő gárda fogja a műveltséget szétszórni, a modern társadalmi eszmék, a váltakozó irodalmi áramlatok és irányok tanításait beleoltani — színházlátogató közönségünkbe. Nem kétkedünk és nem akarunk kétkedni a szinügyi bizottság jóhiszeműségében, becsületes meggyőződésében és mindenesetre csakis azért eshetett a választás Krémerre, mert a szinügyi bizottság a Krémer Sándor ajánlatát tartotta legelőnyösebbnek, művészi szempontból a legbiztatóbbnak és elfogadhatónak az összes ajánlatok közt. Mert utóvégre kell, hogy a szinügyi bizottság csakis általános és művészi érdekeket, csakis művészi postu- látumokat tartson szem élőit, kell, hogy a szinügyi bizottság olyan társulat megszerzésére és megtartására törekedjen, amely — a vidéki viszonyokhoz képest — a fokozott vágyakat leginkább kielégíti. A társulat itt volt: láttuk a munkáját és most foglalkozhatunk a szinügyi bizottság munkájával is. Három oldalról kívánjuk megvilágítani a helyzetet. demokrata alakulást, mely a mai sötét, konzervatív irányzatod szemben sikerrel felvehetne a küzdelmet 1... 1. Meg voltunk-e elégedve a műsorral ? 2. Meg voltunk-e elégedve a társulattal? 3. És ennek következményeképp kivánhatunk-e a jövőben jobb társulatot? Vegyük a kérdéseket sorjában, s higgadt megfontolt- i sárgái — adjunk feleletet j magunknak. A műsor beállítása. kifogástalan volt. Sok igyekezetei, fáradhatatlan buzgalmat láttunk az itt időzött társulat igazgatójánál, hogy egy helyes és izgató műsort teremtsen. Az újdonságok gyors és sikeres elő- hozása, a premierek választékos beosztása okvetlenül megérdemli ama dicséretet, amellyel tartozunk mindenkinek, a ki a megszerzett érdemek révén arra méltóvá lesz. De különösen tartozunk vele Krémernek, aki szorgalmas, lankadatlan, megerőltetett törekvéssel akart mindig újat, mindig ösme- retlent és látatlant hozni. Sőt bátran merem állítani, hogy ami az egész idény alatt a legeredményesebb sympto- mának tűnt fel előttem : az a Krémer direktor agilitása volt. Ügyes, céltudatos volt a reportoire összeállítása, amit elsőrendűnek kell minősíteni, ha a mtipartolás méreteihez, a látogatottság lany- haságához, a bevétel nagyságához arányitjuk. Annál ingadozóbb elbírálás alá esik: mostani összetételében megfelel-e nekünk a társulat? A múltban is hangoztattuk, most is hangoztatjuk : a társulatnak vannak kiemelkedő, művészileg fegyelmezett, intelligens vidéki színészei, amit — szívesen nyugtázunk és eiös- merünk a direktor javára. De ezek elenyésző számban vannak a közepes, sőt átlagon aluli színészek mellett. Igaz: spéciéi az ungvári színházlátogató közönség olyan közömbös, fád, unalmas és tartózkodó közönség, olyan tunyán és szükmarkuan gondoskodik a müpártolásról, hogy ez az oka annak, hogy egv Palágyi — soha többet nem jön hozzánk. De mindamellett nem lehet ilyen egyoldalúan el-iklani — a kérdés felett. Mert a tény az : minél szilárdabb és kiforrottabb erőkkel jön valaki, annál több reményünk lehet, hogy felkölti, felrázza, kiugratja a mi nyugodt közönségünket a tartózkodásból; és viszont minél gyöngébb egy társulat, annál inkább hozzájárul az általános cl- kedvetlenedéshez, a szin- hnzbajárás csökkentéséhez, az érdeklődés redukálásához. Ebből a szempontból: az itt időzött társulat, bár egyes előadások nivós alakításával hivatottságának és érettségének gyakori tanujelét szolgáltatta, föltétien tetszésünket nem vívta ki. Megmarad tehát a harmadik kérdés: a jövőben kiván- hatunk-ejobb társulatot, vagy megelégedhetünk-e Krémer- rel ? A felelet: bizonyos kiegészítések mellett a Krémer társulata megfelel nekünk, prosperálhat, virulhat, működhetik nálunk, de csakis a hiányos erők kicserélése mellett. Kell, hogy a direktor a jövőben tapasztaltabb erőkkel jöjjön Ungvárra; kell, hogy a jövőben átölelőbb, comprehensivebb erőket, iskolázottabb alakítókat alkalmazzon a társulatban.Igenám — csakhogy akkor nagyobb érdeklődést kívánunk a ko-' zönségtől. Mert, miké A csakis egy jól megszervező*.1: társulat képes a közönségre fogékonyan hatni, akként egy magasabb és kifejlettebb E■BSBBBBBBBBEEBBSBBBBBEBSBBÖEBBBBEBSBBBHBBBBBBB Szinidény után. Irta: Beermann Henrik.
