Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-19 / 12. szám

-4. oldal.

XT n. g- v á r i ö sz 1 ö n y

1910. 12.

lokzatot ők képezték ki, hogy az idő rövidsége, de főleg a pénz hiánya miatt csak úgy dolgozták ki, mint ahogy kivitelre került, annak a cikkíró úrral együttesen senki sem örvend, de mindezek dacára mégis csak elismerés illeti azokat, akik az általuk kijárt subventiókból és a város erkölcsi támogatásából a régi fa és deszkabódék helyébe, melyekben esős idő alatt sokszor csak ernyő alatt lehetett az előadást végighallgatni, a mai, kívülről ugyan dísztelen, de belülről csinos épületet emeltették egyelőre — ismétlem — a város minden megterheltetése nélkül.

Hasonlókép nincs kára a városnak a cikkben említett Kossuth-téri Fried-féle nagyszabású két emeletes épület építése által. Talán van egy kis előnye is? Hisz az egész világon mindenütt csinosítani és szépíteni törekednek óriási áldozatok árán is. A főváros százezreket költ, egész házsorokat bonttat le, hogy szélesebb gyalogjárót, szélesebb úttestet kapjon. És mindezen költségek megtérülnek a telkeknek a szabályozás utáni áremelkedési többletéből. És itt a városi tanács, a szépészeti bizottság, elfogadásra ajánlotta a városi mérnök azon szabályozási tervét, hogy az uj monumentális épület ne 13 töréses kacskaringós vonalban, hanem csak két töréspontban bíró hosszú egyenesben legyen csak felépíthető. Ajánlotta elfogadásra a javaslatot még akkor, amiden még a a régi épület le nem égett fele még fenn volt, amidőn még a tulajdonosnak esze ágában sem volt emeletes épületet építeni, csak a régit kijavítani, és ajánlotta azért, mert e javaslattal úgy a város mint az építtető csak nyerhet, meri e szabályozási vonal mellett ugyanannyi terület fog a a járdából az építkezés által elfoglaltatni, amennyi a régi épület területéből a járda javára fog a város által elfoglaltatni. E két terület egyenértékű lévén, semmi költség nem szükségeltetik a szabályozáshoz. E javaslat elfogadtatott az első tárgyaláskor, csak a legutóbbi — harmadik — tárgyaláson hozatott javaslatba 2500 korona követelése az épitte- tőtől azon címen, hogy az általa elfoglalt terület értékesebb az általa átengedett területnél. E határozat nem a szakértő javaslata alapján hozatott, mert az ma is eredeti javaslatát tartja fenn, és ma is határozott meggyőződése, hogy az épülettel legtöbbet csak a város nyert, mert az épület is, a szabályozás is a város tulajdonát tevő legszebb térnek, a Kossuth Lajos térnek inkább válik díszére, mintha a régi görbe földszinti épület állíttatott volna vissza eredeti állapotába. No meg egy kis adóalanya is lesz a városnak az adómentesség lejárta után.

Legvégül a villanyvilágitási kérdés megakadását szintén a szakértői javaslatra sózza a cikkíró ur! Azt hiszem ezt nem szükséges cáfolnom 1 A szakértői javaslatok a legelső magyarországi szakértő, Wittman tanár által vizsgáltattak felül, aki talán hozzáértő is, mindenben azonosította magát azokkal, a határozatot is meghozta a városi képviselőtestület, annak mindenkor érvény is szerezhető.

Ezek után azon kérdést, vájjon nem-e a cikkíró ur irta meg igazán két balkézzel vezércikkét- azt az elfogulatlan nagyközönség kritikájára bízom.

ÚJDONSÁGOK.

— Bírói kinevezés. A király dr. Oszvald Károly ungvári járásbirósági jegyzőt a bártfai kir. járásbírósághoz albiróvá kinevezte. A kinevezett biró, mint a bírósági jegyzői kar kiváló tagja, közelismeréssel érvényesítette tehetségét.

— Áthelyezés. A m. kir. Földmivelésügyi miniszter Kőfalusi Viktor m. kir. segéderdőmér- nököt a szászsebesi erdőhivataltól az ungvári fő- erdőhivatal kerületébe helyezte át s a hátmegi erdőgondnokság kezelésével bízta meg. Ugyancsak áthelyezte kölcsönösen a vallás és közoktatásügyi miniszter Eszéné Kaminszky Margit ungvári és Haraszthy Irén soroksári áll. el. iskolai tanítónőket is.

— Kinevezés. A m. kir. belügyminiszter dr. Griczman Gyula vármegyei árvaszéki segédkiadót a m. kir. határrendőrséghez fizetéstelen segédfogalmazóvá kinevezte.

— Betöltendő állások. A városi adóhivatalhoz osztott segédkönyveiéi, a közigazgatási iktató-iroda vezetői és a rendőrkapitányi hivatalnál működő iktatókiadói állás április hó 15-én fog választás utján betöltetni. A pályázati kérvények ápril 13 ikának déli órájáig nyújtandók be a polgármesternél.

— Az állami tisztviselők gyűlése. Az

ungvármegyei áll. Tisztviselők Köre f. hó 13-án tartotta gyűlését, amit Zachar Jakab alelnök vezetteti Az alapszabályok elfogadása után a kör magalakult és a tisztujitást a következő eredménynyel teljesítette. Elnök Románecz Mihály főgimn. igazgató, alelnök Zachar Jakab m. kir. erdőtanácsos, jegyző Gulovics Tivadar főgimn. tanár, pénztáros Papp János szakisk. igazgató, ellenőr id. Mocsáry Béla m. kir. adóhivatali ellenőr, választmányi tagok : Csűrös Ferenc posta- és távirda főfelügyelő, Deák Gyula áll. polg. leányisk. igazgató, Kelecsényi Ferenc m. kir. erdőfelügyelő.

— Az Ungvári Hegyközség évi közgyűlése volt f. hó 13-án d. u. 4 órakor. Letárgyalta a közgyűlés az 1910. évre szóló költségelőirányzatot, megállapította az ez évi munkarendet, napszámbéreket; állásában véglegesítette Fundanics Károly hegybírót s fizetését 200 koronával emelte, dr. Reisman Arnold orvos indítványára nevezetes újítást hozott ez a közgyűlés — megszüntette ugyanis egyhangúlag a napszámosoknak a pálinkaadást, de ennek megváltása fejében naponkint és fejenkint minden munkás 10 fillérrel magasabb bért kap. Szőnyegre került a Mély-ut, a Laudon féle ut rendezése, több kérvény elintézése is. A közgyűlés egyhangúlag határozattá emelte, hogy ezentúl nem engedi a vincelléreknek az egyes borházakban való lakást.

— Kereskedelmi Csarnok közgyűlése.

F. évi március hó 27-én délután 2 órakor lesz a Csarnok III. évi rendes közgyűlése. Tárgysorozat: j

1. A választmány jelentése a Csarnok működésé-1 ről, az évi számadások beterjesztése és a felmentés megadása. 2. A jövő évi költségvetés megállapítása. 3. A számvizsgáló-bizottság jelentése. 4. Indítványok.

— A munkásbiztositó pénztár választásai. Az ungvári kerületi munkásbiztositó pénztár közgyűlési kiküldötteinek választása, holnap e hó 20-án fog megtörténni az Ungváron, Nagyka- poson, Nagybereznán, Révhelyen és Perecsenyben működő szavazatszedő bizottságoknál.

— Az ügyvédi kamara köréből. A máramarosszigeti ügyvédi kamara 1910. év január 1-én kiadott névsora szerint Mámarosszigeten 44, Beregszászon 28, Felsővisón 10, Husztun 11, Ilosván 4, Mezőkaszonyban 3, Munkácson 25, Nagybereznán 4, Nagyszőllősön 8, Alsóverickén 2, Tiszaujlakon 1, Nagykaposon 6, Ökörmezőn 4, Rahón 6, Técső 6, Szobráncon 4, Ungváron 26 bejegyzett ügyvéd folytatott gyakorlatot s igy összesen 189 működik a kamara tarületén 149 bejegyzett ügyvédjelölttel. A kamara elnöke Sze- gedy Gyula, helyettese Dr. Grünvald Zsigmond, titkár Valkoszky Elek, titkár helyettese dr. Klein Arthur, ügyésze dr. Kökényesdy Mihály, pénztárnoka dr. Máris Illés, — válaszmányának rendes tagjai: Dr. Mihályi János; dr. Guttman Jakab, dr. Heller Zsigmond, Hostsuk János, dr. Junger Lázár, Teodorovics Zakhariás, dr. Mihálka György, dr. Káhán Lajos, — póttagjai: dr. Mihályi Florent, dr. Klein Arthur, dr. Szilágyi László és dr. An- derko Izidor máramarosszigeti ügyvédek.

— Meghalt ggógyszerész. Both István nagybereznai gyógyszerész f. hó 15-én, hosszas szenvedés után, 45 éves korában meghalt.

— Gyászhir. Tevékeny, köztiszteletnek örvendő tisztviselő hunyt el f. hó 15-én hirtelen, szivszélhüdésben. Gadits György főmérnök, az ungvári államépitészeti hivatal főnöke múlt ki övéi

nagy fajdalmára, aki 1905 október óta működött Ungvárt s mint lelkiismeretes, pontos tisztviselő azóta sok alkotásokban vett részt. A közönség és ismerősei körében fájdalmat és részvétet keltett a derék férfi váratlan halála, ami temetésén inpo- zánsul nyert megnyilvánulást. A megboldogultat, amig családja a bajai temetőbe szállíttatja, ideiglenesen itt hántolták el. A család a következő gyászjelentest adta ki:

„özv. Gadits Györgyné, szül. Vilovits Ilona a maga, Béla, Hona, Mariska és Etelka gyermekei, valamint az összes rokonság nevében mélyen megrendülve a legnagyobb fájdalommal tudatja a legjobb férj, a leggondosabb apának, Gadits György kir. főmérnök, ungvármegyei államépitészeti hivatalfőnöknek életének 59-ik, legboldogabb házasságá- 27-ik évében f. évi márc. 15-én délután 6 órákor szivszélhüdés következtében történt váratlan elhunytét. A felejthetlen drága halottnak hült tetemei f. évi március hó 17-én délelőtt 10 és félórakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint való beszentelés és temetés után Bajára, a családi sírboltba szállíttatni. — Ungvár, 1910 márc. 16. — Legyen emléke örök, nyugalma boldog. Az örök világosság fényeskedjék neki!“

— Ki lehet virilis. A közigazgatási biróság legközelebb döntött azon kérdésben, hogy lehet-e virilista egy pénzintézet, mint jogi személy, bár a legtöbb adót fizet ? A biróság nemmel felelt e kérdésre még pedig azon alapon, mert a viri- lisek névjegyzékének összeállításánál csak ingatlan után fizetendő államadó vehető számításba.

— Most hogy itt a tavasz és a nők arcán a szepiők megint előjönnek ajánljuk, hogy a Lendvai-féle Erzsébet krémet, szappant és pudert használják, mert nagyon kellemes és jó illata van, a szépséget állandósítja, a fényes arcbőr és izzadt kéz azonnal megszüntethető vele, az összes pattanásokat a legkisebbtől a legnagyobhig teljesen elszáritja, a piros és rezes orrt eltünteti. Az erzsé- bet krém ára 90 fillér, a szappané 90 fillér, a púderé 1 kor. 50 fillér és Lendvai testvérek drogériájában kapható. Ugyanott kapható a valódi Liliom arckenőcs 80 fillérért.

— Színtársulat Nagymihályon. A

Szalóki Dezső és Szakács Andor vezetése alatt álló volt Palásthy-féle színtársulat hétfőn fejezte be Beregszászon a szezont. A társulat munkássága úgy anyagi, mint erkölcsi szempontokból sikeres volt és a közönség mindvégig nagy számmal látogatta az előadásokat. A színtársulat Beregszászról Nagymihályba ment s ott szerdán kezdték meg a három hétre tervezett szezont. — Első előadásul Lengyel menyhért nagysikerű színmüve, a „Tájfun“ került színre.

— A jég mérsékelt szállítása. Az országban észlelhető jéghiányra való tekintettel megengedi a kereskedelmi m. kir. miniszter, hogy a magyarországi állomásokra rendelt és teheráruként föladásra kerülő jégküldemények — amennyiben az államvasutak vonalain 100 kilométernél nagyobb távolságra szállitatnak — kedvezményes vasúti fuvardíjakban részesitessenek.

— Gál Gyula vendégjátékai. Három estén át vendégszerepeit a miskolci színpadon Gál Gyula, a Nemzet Színház művésze. Három ismert darabban lépett fel: a Botrányban, Bíborosban és az Elnémult harangokban s mégis mintha újak, eddig nem látottak lettek volna ezek az előadások. Azzá tette az ő igazi, nagy művészi játéka, amely — mint a Miskolci Hírlap irja — mind a három estén valósággal megbüvölte a közönséget. Kétségtelen, hogy a magyar színművészeinek Gál Gyula a legmodernebb művésze, karakterizáló képessége egyenesen bámulatos. A közönség mindhárom estén zajosan ünnepelte a kiváló művészt, aki mellet a társulat drámai személyzete is igyekezett teljes odaadással a legjobbat nyújtani.

— A „Kacsa“ bohémestélye az Uránia színházban, melyet előző lapszámunkban jeleztünk, fényesen sikerült, a színházat igen előkelő közönség töltötte meg szinültig, amely élénk figyelemmel

Bercsényi Nagy Kávéház és Szálloda. s-BH

kara, este Lányi Gyula zenekara játszik. — Szerdán este Lányi Gyula zenekara mulattatja a vendégeket. — Pénteken este 8—12 óra között ugyancsak az ezred zenekara mulattatja a vendégeket. Minden szombaton este Lányi Lajos zenekara játszik. Jó házból való, csinos kinézésű fiú tanulóul felvétetik a Bercsényi Kávéházban. -------- P1NDINGER LAJOS, kávéház- és szálloda-tulajdonos.