Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-19 / 12. szám

1910. 12.

TUT iig v á r i IsZ ö z 1 ö n y

5„ oldal.

és jókedvvel honorálta a „Kacsa“ szerkesztőségének ötletes bohóságait. Volt ott kakaskukorékolás, kutyaugatás, táncutánzatok, valódi hamisítatlan Uitke pezsgő, meg amit legelőbb kellett volna említenünk, pajzán jókedv. Különösen sikerült a „Kacsa születésnapja“ cimü bohóság, Fejér Ignác darabja, mely a „Kacsa“ szerkesztőségét mutatta be intim baráti körben, ez szolgált keretül Kaminszky László és Roskovics Emánuel ötletes táncutánzatainak és Vas Béla korcsnótáinak, melynek minden strófája után egy-egy közismert városi alak járá- rását karrikirozta ki meglepő ügyességgel. A főszerkesztő, a legfőbb Kacsa pedig Kaminszky Lászlóval együtt gyorsfestői művészetét mutatta be, rövid néhány perc alatt csinos képet állitván össze. Élénk derültséget keltett a „Kacsa“ állandó alakjának, Tengelyi Kristófnak hatásos beszéde a városházán, de az estének legsikerültebb pontja volt Miss Hanna Leenek fellépte, fényesen sikerült karikatúrája egy kivénhedt balleriának, aki fővárosi babérjait a vidéken akarja kifoltozgatni, a ballerina Roskovics Erna számos tapsot, sőt virágkoszorut is kapott. A közönség pedig egy jól eltöltött est emlékével távozott a színházból.

— A szépség. Minden hölgynek legfőbb vágya, hogy szép legyen s hogy ezen célját elérhesse mindenféle dolgokkal kenegeti arcát. A legtöbb esetben saját kárára teszi ezt, mert nemcsak, hogy szép nem lesz, hanem sok esetben tönkre teszi arcbőrét úgy, hogy hogy igen hosszú idő kell ahhoz, mig ismét helyrehozza. Köztudomású, hogy biztos és ártalmatlan szer az arc szépítésére és a szépség megőrzésére a Földes-féle Margit Créme. Ez a világhírű szépitőszer már

4—5 napi használat után teljesen átalakítja az arc bőrét, eltünteti a Szeplőket, Májfoltokat, Kiütéseket, Bőratkái, Miteszert. Az arc ideális szép üde és ifjú lesz. Ára : kis tégely 1 korona, nagy tégely 2 korona minden gyógytárban és drogeriá ban. Postán küldi: Gutori Földes Kelemen gyógyszerész, Arad.

— A Kath. Kör. felolvasó-estéje. Az ungvári Kath. Kör. f. hó 13-án felolvasó-estét tarolt, Valamennyi száma hazafias irányú volt. A közönség a Himnuszt énekelte, majd Antal Miklós főgimn. tanár 1848 nak eredményéről és tanulságáról tartott általános figyelemmel kisért felolvasást. Bartakovics Berta szavalatával nyerte meg a közönség tetszését. „Dal a vak honvédről“ a címe annak a szép versnek, a melyet finom hanghordozással mutatott be. Ezután Zsedenyi Aladárnak „Szabadságharcunk 1848—49-ben“ e darabját olvasták fel vetített képek kíséretében. A felolvasást Gulovícs Tivadar és Volosin Ágoston tanárok, mig a vetítést Medreczky István tanár eszközölték. A közönség éneke: a Szózat fejezte be a sikerült felolvasó-estét.

— Behívják a honvéd póttartalékosokat. A honvédelmi m. kir. miniszter körrendeletben tudatja a törvényhatóságokkal, hogy az 1909. évben besorozott, de eddig be nem hivott honvéd póttartalékosokat 8 heti kiképzére behívja. A tartalékosok március 29-én tartoznak illetékes katonai parancsnokságaik székhelyén jelentkezni. A behívó jegyeket most küldik szét.

— Ruha szükségletét készen vagy méret szerint Neumann Samunál Ungvár a Korona szállodával szemben olcsón szerezheti be.

— Minden árucikk sikeres terjesztése attól függ, hogy gyártója vagy terjesztője helyesen alkalmazza-e a reklám hatásos eszközei. A helyes irányban, céltudatosan és szakszerűen szervezett reklám biztosítja a jó áru kelendőségét épugy, amint teljesen hasztalanok a szertelenség hibájába esett hirdető kísérletei. — Aki jól akar hirdetni, hozassa meg az általános tudósitó hirdetési osztálya Leopold Gyula Budapest, VII., Erzsébet körút 41, legújabb hirdetési katalógusát, mely számos fontos kereskedelmi adaton kivül, a monarkia területén megjelenő összes lapok jegyzékeit, a 4 millió példányban megjelenő 256 naptár részletes leírását és fényképlenyomatát tartalmazza. — A rendkivül érdekes összeállítású, gazdag tartalmú hasznos katalógust minden hirdető cég ingyen kapja.

— Tévedés azt hinni, hogy a poloskák petéikkel ki nem irthatok. Ha a Lőcherer Cimexin poloskairtót használjuk úgy nem csak az élő poloskák pusztulnak el rögtön, de a Cimexin hatása folytán a peték nyomban kiszáradnak 3 többé ki nem kelnek. A Lőcherer Cimexin mindenütt használható szövetet, bútort, falat vagy festést nem pisz- kit; nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható : Lend- vai Testv. drogériájában, minden gyógyszertárban és a készítőnél Lőcherer gyógyszerésznél Bártfán.

— A nőgyógyászati klinikákon a Ferenc Józsel-keseríívíz a legkedveltebb hashajtó. — Sok ezer szenvedő áldja a természetes „Ferencz József“-viz oly kíméletes tulajdonságait és elismeri, hogy sokkal kellemesebb, mint a ricinusolaj vagy akármely por és pirula. A valódi „Ferencz József“-keserűviz kitűnő tisztitó hatását még folytatólagos használat mellett sem veszíti el, miáltal szintén lényegesen különbözik a közönséges hashajtószerektől.

— Mégis lesz jéggyár Mint értesülünk az Első ungvári gőzmalom képviseletében Rozgonyi József és társai, minden városi pártolás hiánya dacára is felállítják a tervbe vett jéggyárat s ez már junius hó 15 én működését meg is kezdi. Szerencse, hogy ez a gyár tényleg létesül, mert igy városunk és a vidék napi 66 métermázsa jég felett fog rendelkezni, a mi a nagy a jéghiány mellett valóságos életszükségletet fog kielégíteni.

— A régi vámház és a tisztátalanság. A nagyhidról a vargasor felé vezető lépcsőt hasz náló közönség méltó megbotránkoztatására szolgál az a sok szenny, aminek elrejtéséül szolgál a régi vámház bódé, ami hogy ott álljon most a hidvám mentesség óta, már semmi rendeltetése nincs. Ellenkezőleg csalt arra szolgál hogy annak háta mögött az emberek meghúzódjanak, szennyt és piszkot hagyva ott. Már pedig ilyen feltűnő helyen a város kellő közepén tisztasági és közegészségi tekintetből egy percig sem szabadna tűrni, hogy a közönség némely rétege ezt a rejtekhelyei használja; a bódénak már a fala is megrongálódott a nedvességtől és este ez a hely tolvajok meghuzódására rejtekhelyül is alkalmas, ami megint a közbiztonságba vág. Miután ennek a bódénak ott hagyására semmi ok nincs, a rendőrhatóság kötelessége intézkedni, hogy azt a tulajdonos államkincstár onnan elvitesse s a tér ahogy az ott nem rég volt még, szabaddá tétessék.

— „Budapesti Hírlap.“ F'elelős szerkesztő és laptulajdonos Rákosi Jenő. Az ország legelterjedtebb és legtekintélyesebb politikai napilapja. Megjelenik naponta (hétfő kivételével) kora reggel. Előfizetési ára: egy évre 28 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor., egy hónapra 2.40 kor. Egyes példány ára 10 fillér. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., József-körnt 5. sz.

Minden ember tudja ebben az országban, hogy a Budapesti Hírlap úgy politikai magatartásában, mint társadalmi, művészi, irodalmi és gazdasági törekvésében a nemzeti irányt követi és csak egy célt ismer és ez az, hogy erős hittel és lankadatlan buzgalommal szolgálja a magyar nemzeti érdeket. Ezért terjedt el a Budapesti Hírlap oly nagy mértékben a magyar komoly hazafias körökben és ezért mindenki, a ki lelkében és törekvésében ugyanama vágyakat érzi, mint a Budapesti Hírlap emberei: a Budapesti Hírlapból merit tudást és lelkesedést és a ki csak teheti, a Budapesti Hírlapot járatja házához. — A Budapesti Hírlapot haszonnal forgatja kezében a családfő, az asszony és az ifjúság egyaránt. Közleményeit mindig a jó Ízlés és a becsületes hazafiság diktálja, értesülései mindig kimeritőek és szavahihetők, tartalma válogatott és terjedelmes. — Minden magyar embernek a figyelmébe ajánljuk a Budapesti Hírlapot!

— Zajos ülése a képviselőháznak, a melyen kiderül, hogy Dörmögő Dömötör, a ki már egy ideje ott csetlik-botlik a képviselők között, nem is képviselő, hanem csak maczkó. Ezt írja meg Sebők Zsigmond, a Maczkó-nemzetség történetírója képes gyermeklapja, a Jó Pajtás legújabb, március 20-iki számában. Ugyanebben a számban olvasható még vers Endrődi Sándortól és Lampérth Gézától, színdarab Zsoldos Lászlótól, mese Rókáné komámasszony elbujdosásáről Elek nagyapótól, elbeszélés az ausztráliai benszülöttek étetéből Schöp- flin Aladártól, Székelyföldi útleírás Benedek Elektől, regényfolytatás Rákosi Viktortól. A képek közt vannak: Garay Ákos pompás rajza, tarka képek, az egyes cikkekhez sok kép. Rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki a szám eleven, gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadó- hivatal (Budapest, Egyetem-utca 4.)

— A Széchényi-kert. Ha az időjárás igy marad, a Széchenyi-kert mihamar megélénkül. A kert különben is a sétáló közönség befogadására elő van már készítve; sétautjai tiszták, a bokrok

le vannak nyesve s általában Reviczky városi tanácsos aki a kert felügyeletével van megbízva, Thuri városi kertésszel együtt gondoskodnak a kert csinosításáról.

— Az automobilkerék ésanől kalap.

Valóságos fenakadást okoz egyes esetekben a nagy kalapok hóbortja. Csak a napokban történt meg, hogy egyik vonaton egy elegáns urhölgy kénytelen volt kalapját levenni s úgy beszállani a kocsiba, mert minden próbálgatása, hogy a nagy kalappal beszálhasson, meddő maradt. Ez a hóbort hála Istennek szűnő félben van s örömmel olvassuk, hogy nem csak a kalapokban, hanem egyébb női toilettekben is az egyszerűség jut érvényre. Eltekintve természetesen egy-két Chan- tecler bolonderiától.

— Egy óra alatt elveszti a láb kellemetlen szagát és megszünteti a lábizzadást a „Mittelman-féle Lábviz“,ára 1 K 20 f. Kapható kizárólag az „Arany oroszlán“ gyógyszertárban Ungvárt.

— Olvasóink figyelmébe. Mint érdekes újdonságot közöljük, hogy a Grosz Rezső féle villanyerőre berendezett kávé pörkölő, mely üzemzavar miatt szünetelt, újból működésben van. Egyebekben pedig utalunk nevezett cég mai hirdetésére.

KÖZGAZDASÁG.

Népies állattenyésztésünkért.

A földmivelésügyi miniszter a minap nála tisztelgő gazdasági felügyelőknek sürgős feladatává tette, hogy vegyék munkába az elhanyagolt községi és közbirtokossági legelők jókarba helyezését, illetve a hol egyáltalán vagy pedig elegendő legelő nincs, támogassák az érdekelt gazdákat a megszerzésében. Ez intézkedés sokkal közvetlenebbül érinti, de főleg a falusi lakosság érdekét, semhogy ne kellene vele behatóan foglalkoznunk.

Mint az ország legtöbb vidékén, úgy vármegyénkben is valóságos szégyenét alkotják a közlegelők a mezei gazdálkodásnak. Alig van az országban közlegelő, mely a javításnak, gondozásnak, egyszóval okos gazdasági kezelésnek még csak a szinét is látta volna. Igaz, hogy a legrosszabb legelő is többet ér, mintha egyáltalán nincs; de nagyban és egészben a meglevő közlegelők sem tudnak illően megfelelni fontos hivatásuknak. Pedig a mi viszonyaink között az állattenyésztés, de főleg a kisgazdák és birtoktalan falusi lakosok állat- tenyésztése a közlegelőt nem nélkülözheti. Ám vitatkozzanak rajta az elméleti tudósok, hogy kell e a jó állattenyésztéshez legelő vagy sem, annyi bizonyos, hogy a mi népünk közlegelő nélkül kellő mennyiségű marhát tartani, egészséges és további tenyésztésre alkalmas állatokat felnevelni nem tud. Az az intézkedés tehát, melynek közlegelőink jókarba hozatala és a hiányzó legelő területek pótlása lesz az eredménye, praktikusan veszi munkába nemcsak állattenyésztésünk fejlesztését, hanem a falusi élet gazdasági erősödésének, tehát szociális békéjének biztosítását is- A mai állapotot, amelynek közepette a közlegelők rosszasága vagy hiánya a szegényebb elemekre nézve lehetetlenné teszi az állattartást, kihat népünknek nemcsak anyagi állapotára, de táplálkozására, tehát testi és lelki egyensúlyára is.

A magyar törvényhozás már 1907-ben megalkotta az állattenyésztés állami támogatásáról szóló törvényt, melyben módot nyújtott arra, hogy a falusi kisgazdák úgy a legelő javításánál, mint megszerzésénél is igénybe vehessék az állam- segitséget. Ugyan e törvény amikor a kisebbek kivételével minden vármegyébe egy gazdasági felügyelőt állított, gondoskodott a végrehajtását mozgató helyi szakközegekről is. A törvény végrehajtását a közbejött politikai zavarok jóformán megakasztották. Az igy származott hiányokat és vétlen mulasztásokat pótolja most az uj földmivelésügyi minisztérium fent emlitett rendelkezése. Kívánatos, hogy e rendelkezés végrehajtásában ne csak a gazdasági felügyelők és közbirtokosságok, de a helyi élet összes vezetésre hivatott tényezői is