Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-19 / 12. szám

1010. 12.

XT u g v á r i ISI ö z 1 ö n y

ban a város a vágóhidat a sertések vágására is berendezni és igy egyelőre miként más különben a vármegye alispánja is ad. 45t2|1909. sz. alatti leiratából is kitetszik, a vármegye is főleg a miniszteri rendelet ezen határozott rendelkezését kívánja a várossal foganatosíttatni.

Számolva tehát a város anyagi viszonyaival, a felettes hatósági rendeletekkel és a közegészségi érdekekkel is, bár elkészítettem, egy teljesen uj és a jövő igényeivel is számoló közvágóhíd teljes tervrajzát, minthogy ez százezreket igényel, jelenlegi javaslatomat az alábbiakban van szerencsém előterjeszteni.

A sertésvágóhíd felállítása történhetik kétfélekép.

1. ) Akként, hogy a jelenlegi kamara rendszerű, közép folyosóval ellátott vágóhid, melyben 3 vágóterem, 1 metszőszoba, 1 béltisztitó helyiség, 1 szolga és 1 felügyelői lak, 1 iroda és 1 kamara helyiség van két részre osztva, az összes jelenlegi közép fő és válaszfalak kibontása után két csarnokká alakittatnék : 1 marha és 1 sertés vágócsarnokká, ez esetben a jelenlegi vágóhídi épületben elhelyezett, metszőszoba, iroda, felügyelő és szolgaiak külön volna felállítandó.

2. ) Akként, hogy a jelenlegi közvágóhíd a jelen állapotában meghagyatnék és a sertések vágására, egy különálló sertésvágóhidi épület építtetnék fel.

Bármelyik megoldás szerint is a miniszteri rendeletben foglaltaknak elég fog tétetni, mert mihelyt az összes közfogyasztásra kerülő, állatok mind a vágóhídon fognak levágatni, az összes husvizsgálat is egységesen a vágóhídon fog megtörténni.

Akár az egyik, akár a második eset fogadtatnék el a sertés vágóhid felállitási és a husvizsgálat egységesítési kérdése a megejtett számítások szerint 25000—30000 korona költséggel eszközölhető. Tekintve, hogy pl. 1909-ben 2520 sertés vágás dija fizettetett be és pedig a jelenlegi dijakat számítva darabonként 1.30 kor. illetve levonva az állatorvos diját 40 fillért, 2520 K 90 fillér = 2268 K., amennyiben a vágatási dijak a sertésvágóhíd amortizátiójára fordittatnak, a város minden külön megterhelése nélkül ez épület felállítható.

Ha a jelenlegi épület alakittatnék át és a felügyelő és szolga lak és említett iroda, metsző és bélmosó helyiség felépittetnék s a marhavágóhid is teljesen moderné volna átalakítható, mert az említett vascsiga és emelő szerkezetek segélyével ez is akként volna berendezhető, hogy a levágott állatok feldolgozása nem a padozaton, hanem függő állapotban a fogasokon történhetnék, és mivel a jelenlegi folyosó is a vágócsarnok területébe befoglaltatnék, a marhavágóhid és előreláthatólag esetleg 20 évre is megfelelő leend.

A városi képviselőtestület bölcs belátásától függ hogy a fent részletezett 2 módozat közül melyik létesítését határozza el.

Azonban a vágóhídi épületeken és a sertés vágóhidhoz körülkerítendő és részben kiburkolandó sertésvágó, leszúró és perzselő helyen kívül, köteles a város a közegészségügyi törvények rendelkezései szerint is állandóan jégről gondoskodni.

A városi jégverem ez időszerint köztudomás szerint a vágóhídon van elhelyezve; ezen jégverem azonban már évekkel ezelőtt is düledező volt és bár 1 esetleg 2 évig a folytonos költséges javítások után még fenállhatna a vágóhid kérdésével kapcsolatban ezen kérdés felett is végleg határozni kell az igen tisztelt képviselőtestületnek, mert tényleg a két kérdés egymástól el nem választható, mert az összlakosság kiváló érdeke, hogy a hús hütve legyen, a közönségnek jég rendelkezésére álljon.

E kérdés szintén kétfélekép oldható meg:

1.) Vagy jégverem építése és annak időközönkénti megtöltése által.

3. ) Vagy jéggyár építése által.

Az összes általam tanulmányozott városokban jéggyár berendezés lévén, külön jégveremre szükség nem volt. A jég gyártása egyébként ugyanazon berendezéssel történik, a mivel a hütő kamarák hideg levegője állittatik elő és ott tehát a jéggyártás tulajdonképen mellék produktum.

Jelenleg különlegesen is actuális e kérdés, mert ha a képviselet a jégverem felépítését el is határozná, hacsak az idő meg nem változik, az jéggel ellátható nem lenne és miután a jéghiány országos, kérdéses is nem-e műjég rendelésével kellesz segítenünk, mert a csorba tó tulajdonosa- talán nem is fogja vállalni a megrendelés eszközlését.

Tehát a jéggyár építésének lehetősége a másik megoldás, természetesen ez esztendőben, mert oly kivételes a jelen tél, hogy a jövőben, mint a múltban is, az Ung elegendő jeget fog szolgáltatni a szükséglet fedezésére és ha e télen a jégről más módon történik gondoskodás a jégveremnek 35—

40,000 korona költség befektetés utján való meg építésével ezen kérdés is véglegesen megoldva lehet.

A jéggyárnak és a hütőkamaráknak felépítése és berendezése — épületek, gépház hűtőberendezés Nyíregyházán pl. 100,000 koronába került, körülbelül ugyanennyibe kerülne itt is, mert hűtőgépek és berendezése 35,000, 40,000 koronát, hajtóerő, akár szivógáz motor, akár gőzgép, kazán 25—30,000 koronát, épületetek 30,000 koronát igényelnének. Igaz ugyan, hogy a jég eladásával és a hütő ka marák bérbe adásával esetleg a vágatási dijak mérsékelt emelésével ezen berendezés szintén amortizálódnék, azonban mivel az Első ungvári gőzmalom 1910 február 18-án kelt 1049|1910. ki. sz. alatt iktatott ajánlatában saját költségén hajlandó ily jéggyár felállítására, első sorban az ajánlatot tartom elbirálandónak, annál is inkább, mert nevezettek hajlandók e jéggyárat azonnal felépíteni és folyó évi junius hó 1-ére már a jégszállitást megkezdeni.

Ezen ajánlat hozzám rövid utón áttétetvén, tiszteletteljes javaslatom odairányul, hogy azon alapon, amelyet az ajánlat megkíván, a város által az ajánlatot elfogadhatónak nem tartom. Az ajánlat 2 feltételt köt ki.

1. ) 25 évre kizárólagos koncessiót, hogy senki ez idő alatt sem természetes, sem műjeget el ne adhasson sem pénzért sem ellenszolgáltatás mellett.

2. ) A város a saját jégszükségletét 10 évre kösse le.

Az első a szabad ipar korlátozása volna oly mérvben hogy azt talán a felettes hatóságok sem engedélyeznék, a 2-ik követelés a városnak 10 éves lekötését kívánja, igaz ugyan, hogy aláveti magát a hatósági ármegállapításnak is, de mihelyt a város 10 évre magát leköti, ez idő alatti cselekvésének szabadságában erősen korlátozva van.

A törvényhatósági állatorvos úrral együtte- az ajánlatot behatóan megvizsgálván, véleményes javaslatom ez irányban a következő.

Tekintve, hogy nevezett cégnek az összes épületek, hajtóerők, gép és kazánház rendelkezésére áll és igy mindössze a hütő gépek és felszerelések (u. m. comprimátor, refrigerátor és jégcello berendezés) felállításával tényleg a jelzett idő alatt berendezkedhetik jéggyártásra, és mivel a fentiek szerint ezen berendezés tetemes kiadással jár és a közegészség határozott érdeke jelenleg főleg e gyár létesítése : közérdekből a létesithetést hatóságilag támogatandónak tartom, de csak addig a határig, hogy egyrészt sem a város, sem a polgárság évtizedekig le ne köttessék, másrészt a vállalkozónak a közérdekből is létesített gyár befektetési kamatai, és polgári haszna biztosittassék.

E két célt úgy vélem elérhetni, ha nevezett cég jéggyártó berendezéseivel egyben az épületben elhelyezendő hütőkamarák hűtésére is vállalkoznék amely esetben a város ezen összes hütőkamará- kat előhűtőket, bizonyos megállapítandó évi bérért bérbe venné vállalkozótól és azt ugyancsak megállapítandó évi bérösszegekért az összes mészáros is henteseknek ugyanoly árban bérbe kiadná.

Ez esetben a városnak nem szükséges sem jégveremről, sem hűtőkről gondoskodnia, és minden külön megterhelése nélkül ezen közegészség- ügyi fontos intézményt is megteremtheti.

A húsvágó iparosokra sem háramlik külön teher, mert eddig is mindegyik külön jégveremmel rendelkezett, már pedig ezeknek jéggel való meg- töltési költségeiből a hütőkamara bérösszegét fedezhetőnek tartom.

A vállalkozó is biztosítva lesz, hogy előreláthatólag befektetései a tisztességes polgári hasznot meghozzák. Természetesen tartoznék vállalkozó ezen megállapítandó évi bérösszeg fejében mindenkor annyi hütőkamarát bocsátani a város rendelkezésére, hogy az összes mészárosok és hentesek összes húskészleteiket azokban elhelyezhessék.

Amennyiben ezen javaslat elvi szempontból elfogadtatnék úgy a hütőkamarák, előhütők mikénti berendezéséről, azoknak állandóan 0 azaz nulla hőfoktól legfej ebb 2 hőfokig való lehűtésének (előhütőnél —|— 4 —f- 5 °-ig) módozatairól tartoznék vállalkozó a tervrajzokat, a műszaki leírást előzetesen jóváhagyás végett beterjeszteni, — kikötendőnek tartom továbbá, hogy közegészségügyi és köztisztassági szempontból, tartozzék vállalkozó mindenkor a hatóság rendelkezéseit szigorúan

3. oldal.

betartani úgy a jéggyártás, mint a hütőkamarák felállítása és állandó kezelése alkalmával.

Ungvárt, 1910. február 21.

Rác» József

v. mérnök.

E javaslatom megadásánál tényleg csakis az az intentió vezetett, hogy a közönség haszna és kényelme, a közönség minden külön megterhel- telése nélkül éressék el ezen nagyfontosságu kérdésben. Szó sem volt benne koncessióról, sőt ellenkezőleg, éppen ennek kikerülése végett hoztam javaslatba a hűtőkamrák felállításának kérdését, amely ott a szükséges épületátalakitások mellett, a meglévő épületben magában lehetséges ; a bérösszeg nagyságának megállapítását, a bérösszegnek az egyes mészárosok és hentesekre minő arányban való kivetését a városi képviselő- testület feladatául tekintettem. * A vállalkozó évi 5000 korona bért kért, a városi állatorvos és vágóhídi felügyelő 3000 koronát javasoltak a húsvágó iparosokra kivetni, a városi képviselőtestület 3500 korona évi bérösszeg fizetését ajánlotta fel, azonban a vállalkozó az 5000 koronából nem akart engedni, legfeljebb 500 koronát és igy 1500 koronával kellett volna a városnak mint erkölcsi testületnek hozzájárulnia évente ahhoz, hogy a közönségnek állandóan tiszta műjég és állandóan jól, egészségesen conservált hús álljon rendelkezésére, minden koncessió nélkül.

Mert csak az mondatott ki határozatiig egyhangúlag, hogy a magánfogyasztók részére kizárólag műjég árusítására fog iparengedély kiadatni, egészségügyi indokokból, de műjég gyártására bárki is, ki telepengedélyért folyamodik, az engedélyt megkapja. Ez pedig nem koncessió.

De nem lett volna koncessió a hűtőkamrákért fizetendő bérösszeg sem 10 éven át, mert évi 1500, avagy 2000 koronáért a város saját kezelésében a hűtőkamrákat nem létesítheti, hisz’ 100,000 korona évi amortisatiójához 6000 korona szükséges, a városi üzemmel pedig a városi képviselőtestület, legalább ez ideig még nem barátkozott meg, mert hisz’ akkor a helypénzt és kövezetvámszedést sem adná bérbe, hanem önkezelésbe venné, ha pedig 10 éven belül ezen üzemet mégis a saját kezelésébe óhajtotta volna átvenni, azt is megtehette volna, hisz’ éppen Dr. Novák Endre igazgató főorvos ur indítványozta azt, hogy 3 év után a hűtőkamrák berendezése a város által szakértői becs alapján megváltható legyen, annyi idő pedig majdnem beletelteit volna, mig a szükséges 100,000 korona összegnek kölcsön utján való előteremtéséről, a határozatoknak jóváhagyásáról a város gondoskodott volna.

Hol volt tehát a javaslatokban, a tárgyalásokban a két balkezesség? Nem kényelmes és előnyös lett volna a város közönségére, ha a műjeget hatóság által megállapított árakon szerezhette volna be és nem a vállalkozó által esetleg önkényesen megállapítandó árakért? Azt hiszem, inkább a vezércikk iroja irta meg igazán két balkézzel a vezércikkét, hogy miért, talán annak csak ő egyedül a megmondhatója! Avagy meg is mondja, hogy a „szakértői vélemények“ visszaszorittas- sanak helyükre, tehát a javaslatok sorába, mintha azok eddig is nem javaslatok lettek volna.

De a vezércikk több vádpontot is hoz fel, azokra a következők a megjegyzéseim.

A színház építését nem a városi mérnök erőszakolta, azt budapesti műépítészek tervezték. A terv eredetileg nagyon csinos kiképzésű volt külsőleg is, favázas architektúrája pavillonszerü kiképzéssel birt, hisz’ mint nyári színkör terveztetett csak, mely 45,000 korona összegből lett volna felépítendő.

A közönség kívánta a kőszinházat, melyre azonban egy fillér külön fedezetet nem bocsátott azon lelkes emberek rendelkezésére, kik egész szivükkel és lelkűk teljes erejével akartak a régi deszkabódé helyett megfelelő hajlékot nyújtani a színészetnek. Helybeli vállalkozók dolgozták át tehát az eredeti favázas színházépület tervét kő- szinházzá, azonban számolniok kellett a fedezettel, nem telt sem kőlépcsőre, sem vízvezetékre, sem vasfüggönyre, sem légfűtésre, csak arra, hogy a faváz helyett fal kerüljön. A belső kiképzés teljesen megmaradt, amely ellen senki szépészeti szempontból kifogást máig sem tesz, azután ítélve, a külső ellen sem lett volna kifogás, ha az eredeti terv valósittatott volna meg. Ezen módosított tervek a városi mérnök javaslatára küldettek el a tervező műépítészeknek átdolgozás céljából. Változtattak is rajta sokat, a Nagyhid-utcai hóm-