Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-30 / 18. szám

Ungvár, 1910. április hó 30. 18. szám. Harminckettedik évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Dayka Gábor-utcza. Telefonszám 53. Megjelenik minden szombaton. SZERKESZTIK: Dr. Lukács Géza Dr. Reisman Henrik ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre ... 8 K. I Negyed évre . . . 2 K. Fél évre . . . . 4 K. | Egy hóra . . . 80 f. Egyes szám ára 12 fillér. ======= Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. ======= Hirdetések kizárólagos felvétele 3"Ä,lSi Leopold Gtjula S&V Budapest VII, kér., Erzsébel- körut 41. szám. Közgyiilölet. Ha jól emlékszem, valamelyik „Esti levélben" olvastam ezt a szót, amely a mi viszonyainkra annyira jellemző, hogy nem igen lehetne annál alkalmasabb szót találni arra az általános, egyetemes gyűlölködésre amely minálunk tombol, ebben a szép ma­gyar hazában. Közgyiilölet! Ez a szó nálunk az uralkodó eszme, a lelkeket hatalmában tartó korszellem, a legjellegzetesebb és legerősebb magyar tulajdonság. Akármerre nézünk társadalmi életünk­ben, mindenütt gyűlöletet látunk. Gyűlöli, utálja egymást a magyar. Gyűlöli fanati­kusan, engesztelhetlenül. Megöli, tönkreteszi egymást, ha tudja, kiveszi egyik a másik­nak a szájából a falatot, s ha erre nem képes, megrágalmazza, lepiszkolja s vad örömmel nézi, ha egy becsületes embert meggyanúsítani a sárba rántani sikerül. Undorító, gyalázatos dolog az, ami itt nálunk megy. De nemcsak az egymás mellett élő emberek marják egymást. Gyűlölünk min­denkit, akit soha se láttunk, aki sohase bántott bennünket. Ha belépünk a vasúti kupéba, gyűlölet- teljes pillantás fogad bennünket az ott ülők részéről. Belépünk egy vendéglőbe: mindenki más asztalnál ül, s ha leülünk egy isme­retlen mellé, ugyanaz a gyűlöletes pillan­tás fogad. Ha megjelenik valakiről egy gyalázó cikk az újságban, nem kérdezzük, hogy igaz-e a mit a lap ir, de nem is titkolt kár­örömmel fogadjuk a szenzációt. Meghallunk egy csúnya plyetkát vala­kiről, dehogy igyekszünk azt megcáfolni, hanem szaladunk vele a legközelebbi isme­rőshöz, azon melegiben tovább adni a hal­lottakat. Folytassam-e ? Azt hiszem felesleges. Hiszen mindezeket tudjuk, érezzük mind­nyájan, akik benne vagyunk a közgyülöl- ködés forgatagában. Hobbes, a nagy angol filozófus „bel­lum omnium contra omnes“-nes nevezte el a társadalomban folyó küzdelmet. Mindenki harca mindenki ellen. Nálunk, a magyar társadalomban ezt úgy lehet nevezni, hogy mindenki gyűlölete mindenki ellen. S ez nagy különbség. A társadalmi küzdelemben és a háborúban a küzdő felek nem gyűlö­lik egymást. Az orosz katona lelövi ellen­felét, de nem gyűlöli, sőt odaadja a haldokló ellenségnek utolsó korty italát. Ezt a küz­delmet a szeretet melege hatja át. De a mi küzdelmünk nem ilyen. Az a gyűlölet je­gyében folyik. S hogy ez igy van, legjobban mutatja az, hogy nálunk a gyűlölködés kifizeti ma­gát. Határozottan sikereket lehet vele elérni. Egész csomó lap tartja fenn magát nálunk a mások elleni piszkolódásokból. S ha va­lakit le akarsz mocskolni, rögtön akadnak kompanisták a gyönyörű munkához, akik aztán részt kérnek a sikerből. És ez már aggasztó tünet. A gyűlöl­ködés csúnya dolog ugyan, de általános szempontból addig nem veszedelmes, amig sikereket nem lehet vele elérni. így azon­ban már mélyreható társadalmi baj, ami előbb-utóbb az ilyen gyűlölettel átitatott társadalom pusztulására vezet. Miért ért el nálunk olyan nagy sike­reket a népámítás ? Mert a gyűlölet fana­tizmusával dolgozik, ez iránt pedig nagyon fogékony a tömeg. Objektiv kritika közö­nyösen hagyja, de ha szidni, gyalázni kell valakit, azért már lelkesedik. És ez ellen már nem lehet küzdeni, mert a gyűlölködés a vérünkben van. Nem használ a vallás tanitása sem, mert miná­lunk ez is a más felekezetüek elleni gyűlö­letté változik át. Egész életemet a társadalmi élet tanul­mányozásának szentelem, s figyelem a külön­böző okoknak a társadalmi élet ezerféle komplikációban megnyilatkozó hatásait. El- fogulatlanúl, tudományos alapon a psycho- lógia és az ethnográfia tanúsításai alapján. S a megfigyelések helyességének pró­bájául félnyitom az emberiség történelmének lapjait, ahol fel vannak jegyezve azok az okok, amelyek a nemzeteket naggyá tették, s azok is, amelyek a nemzetek pusztulá­sára vezetnek. Ezek a megfigyelések pedig azt mutat­ják, hogy az immoralitás kérlelhetetlen ter­mészeti törvény erejével sodorja a népeket a pusztulás felé. Pedig a gyűlölködés a legnagyobb iihmoralitás. Minden nemzet bukását a testvérgyü- lölet dühöngése előzte meg. Ez alól nem enged kivételt a história. Hát vájjon a magyar nemzet is a dekadens nemzetek listájára van helyezve ? Úgy látszik, igen. S miért ? Egyetlen szó erre a kérdésre a felelet: a közgyülölet miatt. Azt mondhatják erre, hogy túlzás. Nálunk különben is ki szokták nevetni a Cassandrákat. S az is szociál-psychológiai törvény, hogy a hanyatló nemzetek nem ismerik fel a hanyatlásukra vezető okokat. Nagyszerű példa erre a lengyel nemzet, melyhez különben is nagyon sokban ha­sonlíthatunk. Azt is mondják, hogy ez a gyűlölkö­dés többé kevésbbé más nemzeteknél is igy van, mert az az emberi természettel jár. Hát éppen ez az a nagy tévedés, amit nem akarunk, vagy nem bírunk észrevenni. Más nemzeteknél az általános gyűlöl­ködés nem ölt akkora mérveket, mint mi­nálunk. Akinek volt alkalma a külföldi tár­^ 7 I"! R F T l l Van szerencsém az L közönség tudomására hozni, hogy ez évben is sikerült nagymennyiségű uradalmi BORT előnyös árban §j| . II vásárolni mely alkalomból üzletemben továbbra is az alanti olCSÓ árban a legtisztább fajbOTOkat szolgálom ki szavatosság mellett. 1 1AjH,lli Dnr niSWi Pnr ,ll,pe“,e Dnr '“IS" Dnr 11S4 Dnr UT"“ii”,rtil" Dnr I s 30 kr. DUl 36 kr. DUl 40 kr. Dúl 5Ö kr. Dűl 6Ö kr. Dől 60 kr.-tól Dúl ­GO 5» 10 liter egyszeri vételnél literenként 2 krral olcsóbb! 50 lt. egyszeri vételnél ltként 6 krral olcsóbb kölcsön edényben ingyen, csomagolással. S* £* Továbbá ajánlom óriási raktáramat fűszer és Csemege dolgokban, sajtokban, hús-, hal- és gyümölcs-conservekben, naponta ft*ÍSS pergelt •£§ —_ kávék 1 kg. F. 1.60-tól feljebb, hetenként kétszer friss SZepeSSégi VÍFSÜ és hideg felvágottak, kitűnő magyar szalámi, borsó, lencse, boszniai ^ S aszalt szilva, szárított és konservált, zöld bab, zöld borsó, spenót, gomba, paradicsom stb. — Becses próbavásárlásaikat kérve mely alkalommal egy igen 2? ---------------------------------------------—--------- csinos kis meglepetéssel is fogok szolgálni, maradok kiváló tisztelettel ---------------------------------------------------------- S* !| ^ Halász Bertalan fűszer-, csemege- és borkereskedő Ungvár Fehérhajó-bérpalota. j| Lapunk mai «zárna H oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents