Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1910-04-02 / 14. szám
Ungvár, 1910. április hó 2 14. szám. Harminekettedik évfolyam Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dayka Gábor-utcza, T.elefonszám 53. Megjelenik minden szombaton. SZERKESZTIK: Dr. Lukács Géza Dr. Reisman Henrik ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre ... 8 K. I Negyed évre ... 2 K. Fél évre . . . . 4 K. ) Egy hóra . . .80 f. Egyes szám ára 12 fillér. ~ — Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. ===== Hirdetések kizárólagos felvétele szabás szerint Leopold Gyula Vidéki Zapok Központi Hirdetés Osztályában Budapest VII, kér., Erzsébet- körut 41. szám. Most, az uj évnegyed küszöbén megragadjuk az alkalmat arra nézve, hogy lapunk érdekében nehány szót intézzünk tisztelt olvasóinkhoz. Hangzatos Ígéretekhez ez alkalommal sem folyamodunk s csakis arra nézve teszünk ígéretet, hogy lapunk irányát jövőben is fentartjuk, s hogy törekvésünk ezentulra is csak egy lesz, s ez: megyénk és városunk érdekeinekhü képviselete. A képviselőválasztások, ezek mozgalmai, pártok küzdelmei s azok kiélesedése fogja most lekötni a közönség figyelmét és érdeklődését. Épp ezért fogjuk olvasó közönségünket a pártoknak vármegyénk négy kerületében nyilvánuló mozgalmáról, a képviselő jelölésekről részletesen és teljesen tárgyilagosan értesíteni, hogy igy minden tekintetben tájékozódást szerezzenek. Ennek szolgálatára áll állandó rovatunk, melyben a száraz tudósítások mellett a választók hangulatáról is beszámolunk. Az „Ungvári Közlöny“ 3%-ik évi fenállása erős bizonyítékot tesz arról, hogy az irány, melyben lapunkat annyi sok éven át vezettük, helyes volt; helyes, mert mindenekelőtt a közérdeket kívántuk szolgálni, menten minden túlzástól, elismerésben részesítve az érdemeket és erélyesen felszólaltunk mindannyiszor, ahányszor csak a közönség jóhiszeműségének kiaknázása céloztatott, vagy helyes érdeke forgott kockán. A közügy érdeke fogja ezután is toliunkat vezetni, mely összegezésében abból áll: a közművelődést és ismereteket előmozdítani; a vármegyei és a városi közélet terén felmerülő kérdésekhez hozzászólani; ami itt történik mindenről kimerítő és hü tudósítást adni, mezőgazdaság, kereskedelem, ipar érdekeit előmozdítani, szóval: megyénk és városunk közönségének javára munkálkodni. Ezek előre bocsátásával kérjük a t. közönséget az előfizetéseknek megújítására. Ungvárt, 1910. április hó. A szerkesztőség. IsMT* Az előfizetési feltételek lapunk homlok« zatán olvashatók. A választójogért. A politika, bármennyire leplezzék is azt, mindig osztályok küzdelme és a parlamentárizmus csakis akkor tölti be igazán hivatását, ha az osztályoknak az országban folyó küzdelmeit mindig hűen kifejezi, különben elveszti létjogosultságát, a politika hiú játékká alacsonyodik, mellyel a nép szélesebb rétegei mitsem törődnek és a parlamentárizmus is nélkülözi a hatalmat, akaratának azt a sanctióját, melyet a mellette és érette küzdő néptömegek kölcsönöznek néki. Ebben a hibában szenved a mai magyar parlamentárizmus ; az ő küzdelmei, az ő harcai nem lelkesítik a nagy tömegeket, bármi is történjék a magyar országgyűlésen, az csak forradalom — egy pohár vizben, mely künn az országban a nép legszélesebb rétegeit egyáltalán nem érinti. Ez a tagadhatatlanul kóros állapot azonban nem tarthat sokáig, mert a parlament nem nélkülözheti a tömegekben rejlő ellentállási erőt és ezért — hacsak nem akarja önönmaga sirját megásni — kénytelen kereteit megbőviteni, mert különben mint a nemzet testében haszontalan szerv, a fejlődés örök törvényei értelmében menthetetlenül elpusztul. A magyar parlament mai szervezetében csak arra jó, hogy egyetlenegy osztály fölényét és vezető hatalmát biztosítsa — a földbirtokos osztályét. Az egész választójog ezt az egy érdeket szolgálja. És ha akkor, amidőn a választójogi törvények alkottattak, ez talán meg is felelt az uralmi helyzetnek, mert ez az osztály volt az országnak egyetlen és uralkodó osztálya, az ő vezető szerepe és a politikai hatalomban való aránytalan túlsúlya talán meg is felelt az akkori gazdasági viszonyoknak, ezzel szemben az is tagadhatatlan, hogy a helyzet azóta lényegesen megváltozott, az ország gazdasági fejlődése azóta uj osztályokat hozott felszínre és juttatott tömegükben és gazdasági jelentőségükben rejlő óriási hatalomhoz, melyre a választójogi törvények alkotói még nem is gondolhattak, az iparos és munkásosztályt értem itt. Ezek az ország folytonos és mind erőteljesebben meginduló iparosodásával mind nagyobb tényleges hatalomhoz jutnak és gazdasági hatalmuknak megfelelő érvényesülésre törnek természetszerűen a politikában is; de kell is, hogy erre törekedjenek, mert ez a fejlődés törvénye, Ez a fejlődés hozta magával a választójog kérdését, ez érlelte meg számára a talajt, ez állította be a politikai küzdelmek középpontjába és ez fogja diadalhoz is segiteni. Az általános, titkos választójog ma már nem egyes álmodozók eszményképe, nem politikai pártok hiú jelszava, mellyel választások idején, vagy más alkalmakkor népszerűség szerzése okából dobálódzni lehet, de nem is egy-két osztály, mondjuk az iparos, vagy munkásosztály követelése és érdeke, de érdeke a magyar parlamentárizmusnak és ezért az egész magyar nemzetnek, melynek politikai és gazdasági harcaiban egy erős, hatalmas és tekintélyes parlamentre múlhatatlan szüksége van, hogy kellő súllyal szólhasson bele szomszédos és szövetséges államával való örök viszályába, hogy ha majd a széles néprétegek fognak hátvédül küzdelmeiben mellette állani, hogy ha majd az ő tömegük fog szavának és akaratának erőt és hatalmat kölcsönözni, ne érhessék olyan szégyenletes és csúfos vereségek, minőket a legutóbbi években sorra kellett szenvednie. Igaz, hogy a parlament lényegesen meg is fog változni. A meddő közjogi kérdésekkel együtt — melyek ma ott uralkodnak — a mai pártállások is el fognak onnan tűnni, nem közjogi jelszavak, de gazdasági érdekek szerint fognak a pártok csoportosulni. A mai parlamentben is érvényesülnek gazdasági érdekek, de éppen annak szervezetében, az egész választási rendszerben rejlik, hogy ezek túlnyomóan egy osztály, az agrárosztály gazdasági érdekei; ezek tehát nem váltanak ki ellentéteket az egyes osztályok között a gazdasági kérdésekben. Tehát alig van nézeteltérés a pártok között és a pártok keretei között bátran megférhet itt is, ott is, az az egy-két ember, aki talán ellentétes érdekeket akarna szolgálni. Az általános titkos választói jog a parlamentnek ezt az egyetértését, mely azonban mérhetetlen károkat okoz a népnek és ezzel az egész országnak, mert a jogos ellentétes érdekeket kíméletlen erőszakkal elnyomja, meg fogja bontani és ez nyitja annak a kétségbeÜl Q 7 íí R C T T ! ^an szerencsém az >• közönség tudomására hozni, hogy ez évben is sikerült nagymennyiségű uradalmi BORT GlÓnyÖS álban ||| _ 0 L U It L I ii vásárolni mely alkalomból üzletemben továbbra is az alanti olCSÓ árban a legtisztább fajborokat szolgálom ki szavatosság mellett. 1 1 I». asztali p IM« nn_ 11I. pecsenye p IJUlzIN p 1lt.Ez.rji p 11. T.kaJ! izomcrodnl p | s 30 kr. Döf 36 kr. Dűl 40 kr. Dúl 50 kr. DUl 60 kr. DUl 60 kr.-tól Dúl =' OO CQ 5, 10 liter egyszeri vételnél literenként 2 krral olcsóbb! 50 lt. egyszeri vételnél ltként 6 krral olcsóbb kölcsön edényben ingyen csomagolással. ex» o* gj Továbbá ajánlom óriási raktáramat fÜSZer éS CSemege dolgokban, sajtokban, hús-, hal- és gyümölcs-conservekben, naponta ft*ÍSS pergelt g* kávék 1 kg. F. 1.60-tól feljebb, hetenként kétszer friSS SZepeSSégl Virsli és hideg felvágottak, kitűnő magyar szalámi, borsó, lencse, boszniai ^ ~S aszalt szilva, szárított és konservált, zöld bab, zöld borsó, spenót, gomba, paradicsom stb. — Becses próbavásárlásaikat kérve mely alkalommal egy igen ^ ,2 ----------—-------------------------------------------------- csinos kis meglepetéssel is fogok szolgálni, maradok kiváló tisztelettel ------------------------------------------------------------------ 2*r H pp- Halász Bertalan főszer-, csemege- és borkereskedő Ungvár Fehérhajó-bérpalota, ‘"Plj Lapnak mai aiámi 8 oldal.
