Ungvári Közlöny, 1892. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-28 / 30. szám

5. fedilheUen előéleitiek, mi a tanulmányoknak netán már koiább történt befejezte után eltelt időre nézve hatóságilag megerősített foglalkozási és erkölcsi bizonyítványokkal igazolandó,

6. a vasúti szolgálatra testileg is alkalmasak, minek bizonyítására a vasúti vállalatok orvosai és a közhatósági orvosok hivatvák.

A mi az elméleti előképzettséget illeti, hallgatókul azok vétetnek fel, kik valamely főgimnáziumot vagy főreáltanodát, vagy azokkal egyenlő rangban álló kereskedelmi vagy katonai tanintézetet sikerrel végeztek s az előirt érettségi vagy zárvizsgát megfelelő eredméuynyel letették, valamint azok, kik a cs. és kir. hadsereg vagy a m. kir. honvédség tényleges állományban szolgáltak s a tényleges vagy a tartalékos tiszti vizsgát sikerrel letették.

Az összes hazai főgimnáziumokon és főreáltanodákon kívül ide éitendők : a budapesti, fiumei, kolozsvári, székesfehérvári, debreceni, aradi, pozsonyi, és soproni kereskedelmi akadémiák, az újvidéki, budapesti II., VI. és IX. kér. községi, a brassói, turóc- szentmártoni és fogarasi állami, a zalaegerszegi és pancsovai államilag segélyezett községi, a szegedi községi és a miskolczi társulati középkereskedelmi iskolák, a Wiesuer-fóle temesvári, a Röser-féle budapesti és a Porges-féle pécsi középkereskedelmi iskola, az alsó-kubini állami polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola, Zomborsz kir. város középkereskedelmi iskolája, a nagyváradi (nyilvánossági joggal felruházott) középkereskedelmi iskola, a keszthelyi, kassai, debreczeni és kolozsmonostori m. kir. gazdasági tanintézetek, a budapesti I. kér. állami polgári iskolai tanitóképezde (az ugyanott ezen inté zettel kapcsolatos elemi iskolai tauitó-képezdét ide nem értve), a budapesti iparművészeti iskola, a budapesti állami középipariskola, a brassói állami közép- faipariskola és a kassai állami gépészeti közép ipariskola; a fennálló katonai tanintézetek közül pedig, az 1889. évi XXXIV. t. c. alapján a in. kir. honvéd-! ségi Ludovika akadémiában felállított tényleges álló-1 mánybeli tisztképző tanfolyam, a cs. és kir. katonai akadémiák és főreáltanodák, a cs. és kir. gyalogsági-,' lovassági- és tüzérségi hadmérnöki- és utász-hadap- ród-iskolák s a korább fennállott régi rendszerű álta-t lános tisztképző tanfolyam, nemkülönben a csász. és! kir. katonai akadémiák (bécsújhelyi katonai akadémia a régi szervezet szerint, tüzórakadémia és hadmérnöki akadémia), katonai kollégium, katonai technikai iskolák, hadapródiutézetek, tüzér-, hadmérnöki-, utász-iskola-század, badapród-század és utászkariskola.

Felvétetnek végre azon gyógyszerészek is, kik a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek 1887. évi 35222. sz. (1888. január 1-én életbe lépett) rendeleté értelmében 6 gimnáziumi osztály elvégzése és a 3 évi gyakoruokoskodás után a kinevezett állami vizsgáló bizottságok előtt tették le a gyakornoki vizsgát, inig ellenben azon gyógyszerészek, kik a régi rendszer szerint 4 gimnáziumi osztályt végeztek, csak azon esetben vehetők fel, ha az egyetemi gyógyszerészeti tanfolyamot is sikerrel végezték.

Önként értetik, hogy az imént körülírt készültségnél magasabbat kimutatni képes (felsőbb tanintézeteket látogatott) egyének szintén fölvétetnek: de a kik huzamosb időn (több éven) át tanulmányokkal már egyáltalán nem foglalkoznak, felvételre nem számíthatnak.

Ha és a mennyiben a felsorolt és egyaránt szabványos elm leti előképzettséget kimutatni képes egyénekkel a nyilvános rendes hallgatóknak miniszteri- leg megállapitaudó legnagyobb létszáma betöltliető nem volna, kevesebb tanulmányokkal bíró egyének is nyerhetnek esetleg felvételt, de ezekre nézve az elhatározás esetről-esetre a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák maradván fentartva, ilyenek legkésőbb augusztus hó 15-ig felszerelt folyamodványokkal közvetlenül a miniszter nr ő nagyméltóságához forduljanak. ha csak valamely hazai vasútnál egy vagy más minőségben alkalmazásban nem volnának, mely esetben az illető vasúti vállalat igazgatósága fogja a miniszter ur határozatát kieszközölni.

Ily egyének a miniszteri fehételi engedély kinyerése esetén tartoznak a tanfolyamon külön felvételi vizsgálatnak magukat alávetni, mely velük augusztus hava utolsó napjaiban megejtetik.

A részes vasúti vápátok által ajánlott egyéneknek egyenlő minősítés mellett a magánjelentkezőkkel szemben elsőbbség adatik.

A tanév szeptember bő 1-én kezdődik és egy búzámban 10 hónapon át tart.

A tanév befejeztével távozási bizonyítványt an részesített hallgatók a hazai vasutakhoz osztatnak be és három hónapig tartó gyakorlati próbaszolgálat után a minden év Október hó 10-től deczember 23-ig terjedő időszakban megejtendő képesítő vizsgára bocsáttatnak és a vizsgálat sikeres letétele esetében a vasúti szolgálatra képesitő bizonyítványt nyernek.

A képesitő bizonyítványok a magyar korona területén létező összes vasúti vállalatok által jogér- véuyesnek tekintetnek és pedig oly tbalálylyal, hogy a forgalmi, kereskedelmi es távíró szolgálatnál hivatalnokokká csakis azok nevezhetők ki, kik a tanfolyamon a képesitő vizsgái sikerrel letették

Megjegyezte tik, hogy az eddigi, öt évi tanfolyamon képesített összes hallgatók túlnyomóan mint hivatalnokok, csekélyebb részt» n mint hivatalnok- gyakornokok máris alkalmazva vannak a hazai vasúi aknái.

Beiktatási dij fejében mindenki tiz forintot tartozik fizeti i, évenkint CG fit tat dij fizetendő.

Azok, kik szegénységük alapján a tandíj fizetése alul magukat felmentetni kiváltják, ez irái t csakis beiktatásuk alkalmával (a fohó évben kiállított és hiteles adatokia támaszkodó) szegénységi bizniyit- ványnyal felszerelt külőn-kütön kei vénynyel folyamodhatnak.

A tanfolyam saját épületében czélszeriieu és kényelmesen van elhelyezve-, külön szakkönyvtár és múzeum felett redelkezik és külön intézeti orvos működik.

Felhivatnak mindazok, a kik p tanfolyamba az 1992/3- iki tanévre felvételüket óhajtják, hogy felvételük iránt vagy írásbeli folyamodványt nyújtsanak be, vagy személyesei? jelentkezzenek.

A kellőleg felszereli' és bélyegezett folyamodvány átnyújtható vagy bérmentve beküldhető a tanfolyam igazgatóságához (Bpest, Vili. kér. Luther-u. 3. sz.) f. évi augusztus hó 10-től augusztus 25-ig, a személyes jelentkezés és beiktatás pedig kezdődik augusztus hó 28-án és tart bezárólag szeptember hó 3-ig, a később jelentkezők felvételre többé igényt nem tarthatnak, illetve s^ept. 3-tól utólagos felvételnek csakis a miniszter uf ő uagyinéltóságátó) kinyert külön engedély alapján lehet helye.

A csekélyebb, azaz nem szabványos minősítéssel biió egyének csak akkor tartoznak az igazgatóságnál személyesen jelentkezni, ha a nap kitűzése mellett felvételi vizsgára beidéztetnek.

A megállapított jelentkezési és beiktatási batáridőig (augusztus 28-tól szeptember 3-;g) érettségi, illetve zárvizsga-bizonyitvány birtokában még nem levő, hanem még részleges javító vizsgálatnak magukat alávetni tartozó egyének, még akkor is, ha akár csak egy tantárgyra vonatkozik a pótvizsga, vagy akár szeptember hó 1 ső napjaiban remélnek pótvizsgájuk számára az illető középtanodán határnapot nyerhetni, a nem szabványok elméleti előképzettsé- güek közé tartozván, miniszteri engedélyért tartoznak augusztus 15-ig folyamodni.

Oly egyének, kik közóptanodai tanulmányaik teljes befejezése után öiikéntesi minőségben tettleges hadkötelezettségüknek tesznek eleget és igy csak szeptember hó végével bocsáttatnak el a katonai kötelékből, feltéve, hogy a tanfolyam igazgatóságához ez iránt kellő időben folyamodnak és egyébként a rendes kellékekkel bírnak, a mennyiben a megszabott hallgatói legnagyobb létszám azt megengedi, szintén fel fognak vétetni, az esetben, ha kötelezik magukat, hogy a tanfolyamra legkésőbb f. é. október !:ó 5-én bevonulnak.

Továbbá felvilágosítást a postadij beküldése mellett alulírott igazgatóság készséggel megad.

Budapest., 1892. jiiljus bő 22-én.

A vasuti tiszlképzö tanfolyam Igazgatósága.

I recht“ törvény meghozatalával meg is tett. Ez azonban aligha fogja a bajt gyökeresen orvosolni, mert á a kisbirtokos most teljesen el vau zárva a tőkétél s hitel-szükségletei beszerzése tekintetében mondhatni el win szigetelve.

Sokkal érdekesebb az a reform, a melyet az angol földmiye ésügyi kormány akar megvalósítani. Angliában ugyanis olyanok a viszonyok, hogy a nagybirtok teljesen fölemészti a kisbirtokot s a földmives vagy földmunkás helyzete mindinkább nehezebb lesz. Ennek aztán az a következménye, hogy a falvakról s a nagy birtokokról \ ..IJságos népvándorlás volt észlelhető, főleg az utóbbi években a nagyobb városok felé, és a föld munkásai a gyárosoknál kerestek alkalmazást. Anglia nagyiparosai örömmel fogadták ezen uj emberanyagot, mely a régi munkás bérét lenyomni igen alkalmasnak mutatkozott. Kezdetben ez nem tűnt fel, s csakis midőn a vidékről ez elemnek a városba való tódulása oly mérvet ölt, hogy ott már a proletár elemet túlnyomólag megszaporitotta. Azok ugyanis megélni nem tudnak, kezdik tehát veszélyeztetni a társadalmat. — Viszont ugyanez arányban fogyott aztán a nagybirtokon a föld munkásainak száma, s az utolsó négy évben már oly rohamo-an csökkent, hogy a múlt őszön több helyen a termés betakarítható sem volt, hanem ott rothad a mezőn. Miután a munkáselem ezen sajátságos mozgalma egyrészről a városokban súlyos aggályokat teremt, másrészről pedig a mezei munkáselem teljes kivégzése iszonyú válságot idézett föl a termelő birtokos osztályra, — az angol kormány törvónyhozásilag intézkedett, hogy a föld munkásai kisbirtokot szerezhessenek s igy a városok felesleges munkaereje a mező-gazdaságnak ismét visszaszereztessék. E törvény alapján az egyes grófsági tanácsok az államtól vagy magánosoktól birtokot vesznek s azokat 50 holdjával 50 évi törlesztésre olyan földmiveseknek, a kik maguk művelik a földet, eladják vagy pedig 10 holdjával bérbe adják. A földmives birtok ily módoni vevője vagy bérlője 10 évig a birtokot sem el nem adhatja, sem albérletbe nem bocsáthatja, ezt fel sem oszthatja a grófsági tanács engedélye nélkül, sőt mig a tartozását teljesen le nem fize.i, nem teheti azt később sem. Ki tagadhatná, hogy ez a törvény nemcsak egy nehéz s már-már veszélyessé válható s/ocziális kérdést old meg, de újból visszaszerzi, megalapítja, s lehetővé teszi egy erőn fóldmiv‘8 osztály teremtését s annak újbóli virágzását.

íme, mennyire foglalkozik az egész művelt Európa e kérdéssel. Csak egyedül mi nézzük tétlenül s összetett kezekkel a magyar nemzet ezen egykor erős és fentartó elemének pusztulását! Mezőgazdasági bajaink orvoslására hallottam ugyan már egyes terveket, de ezeknek czélja egészen más, mint a mit bevállallak. Azt is hirdetik, hogy a magyar kisbirtokos azért nem élhet meg, mert nálunk a nagybirtok, á latifundium, és hitbozinány elfoglalja az ország legnagyobb részét ; és a kisbirtokos, ha akar is földet szerezni, ezek lekötöttsége miatt azt nem teheti. Nos hát, én előre is leleplezem ennek a ráfogásnak — meít nem egyóbb — valódi czéljait. A nagybirtok lekötöttségénél fogva el vau vonva a manchesteri politika üzelmei elől. Miután az ország többi birtokai már ki vannak szipolyozva: uj üzleti anyag kell, hogy azt is kifosztogathassák. Igaz, hogy a hitbizományokkal is történnek ma már ily üzletek, de hogy ezeket is teljesen kezükbe keríthessék, hogy elválaszszák a régi magyar faj és jellem utolsó képviselőit is attól a magyar földtől, amelyet őseik családjuk számára biztosítottak; elválaszszák, miként már elválasztani sike- sült attól a régi közép és kisneines, továbbá földműves elemet: ezen lekötött birtokra vetették szemüket, hogy ezt a virágzó kozmopolitizimis vagyonává átvarázsolják.

Hogy mennyire nem igaz az, hogy nálunk a birtok túlnyomó részben latifundiumokból áll; hogy ez nemcsak nem gátolja a kisbiitok fejlődését, de még inkább nemzetgazdászati, valamint magyar társadalmi politikai szempontból is, a hitbizományok a közép birtokos ősz ályra is kiterjesztendők volnának*: annak igazolására csak néhány statisztikai adattal legyen szabad ezen az utolsó magyar birtok ellen tervezett merénylet alaptalan állításait feltüntetnem.

Azon kérdést kell tehát, tisztába hoznunk, hogy miként oszlik meg a magyar föld az egyes birtokosok között, s erre nézve statisztikai adataink a következő csoportosulásokat tüntetik fel. Az összes magyar birtokosok száma: 2,480.265; ebből kisföldmiives birtokos 1—30 holdig való terjedelemben van 2,348.110. Ez tellát az összes birtokosoknak 94.40°/0-a. Ezek az ösz- szes birtokból 15,027.889 holdat birnak, igy tehát a magyar földbirtoknak 32-%At tartják kezükben és bírják, habár nagyrészt csak névleg, mert tényleg az arra nehezedő óriási terhek folytán annak inkább árendásai. Kis középbiriokos vagyis 30—200 holdig nincs már több, mint 118.981 ; a magyar birtokból

6.741.000 hold van a kezükön, tehát mintegy 14%-al particzipálnak abból. ValóJi középbirtokos 200—1000 holdig 13.748 van, akik 6,660.000 hold birtokkal, tehát 147o körül birnak. Uradalmi birtok, vagyis 1000 —10.000 holdig, ezelőtt hat évvel 5195 volt, ezek birnak holdakban 14.420,000-et; tehát 30‘/2 százalékot. az összes magyar földbirtokból. A kisbirtokosok után eladósodás tekintetében nyomban ezek következnek. A sokak szemében o y szálkát képező latifundiumok, vagyis 10,000 holdon felüli birtok nincs több, mint 231 ; ezeknél is a terjedelmet leginkább a túlnyomó erdők növelik. — Birnak ezek holdakban ;

39.309.000 holdat, tehát az összes birtokok 8'/2 százalékát. Ezek között hitbizoniányképeu egyes magyar mágnások kezei között nincs löbb, mint 463.353 hold.

A földmives és kisbirtokos osztály mai helyzete.

(Folytatás.)

Dr. Horbováuyi József, a galá itliai kerület orsz. képviselőjének nagyszabású beszédéből, a melynek első részét közöltük, itt adjuk a másik részt.

Nem folytatom. Úgymond, a földmiws osztály szomorú helyzetének ismertetését s azon okokat, a melyek őt a pusztulás örvényébe juttatták. De kérdem, szabad-e tovább is tétlenül nézni, hogy az egykor oly erős földmives “és birtokos osztály teljesen elpusztuljon, akkor, mikor azt se tudjuk, lesz-e avagy kikből fog állani esetleg az ennek helyébe lépő közép- osztály ? Európának csaknem minden állama küzd ez áramlat ellen mely a társadalmat teljesen dekompo- iiálui készül,— s csak mi maradjunk tétlenek a saját fajunk pusztulásával szemben ? Ausztria törvényébe iktatta, hogy a paraszt,birtokot feldarabolni nem szab id, s azt a törvényes jogutódok közül csak egy örökölheti, a ki aztán a többi örökös társait olyan arányban tartozik kielégíteni, hogy az örökölt kis birtok túl ne terheltessók. Ezt a törvényt igaz, hogy az osztrák kormány 1868-ban hatályon kívül helyezte, de ezzel aztán ki is szolgáltatta a parasztságot a pénzspekiilán- sok rablógazdaságának. Ugyanazon tényezők, mint a melyek nálunk is dolgoztak, szintén rohammal fo - 1 alt ált el a kisbirtokot, úgy, hogy nem is másfél évtized alatt az osztrák kisbirtokos és földmives o-ztály tönkre jutott. 1881-ben az így földönfutóvá tett parasztságban a szocziális forrongás olyan jelei voltak észrevehetők, hogy a kormány belátva a helyzet veszélyességét, kutatni kezdte a bajok okait. És megdöbbentő kép tárult a kormány elé a beszerzett statisztikai adatokból. Azon tartományokban, a hol a földmives birtok törvény által védve volt a feldarabolás ellen, a földadó-hátralék évi átlag-összege alig 1 perczent, mig ott, a hol a paraszt-birtok-törvéuy érvényben volt, de később felfüggesztetett, 9'/2 perczent s végül ott, a hol a paraszt-birtok teljesen véd;eleiiül volt kiszolgálva a spekuláczióuak, 123 perczent volt a földadó-hátralék évi átlagösszege.

Még érdekesebbek az.on számok, a melyek a kisbirtokosoknak a felszabadítás utáni rohamos eladósodását tüntetik fel. Mig 1868-bau az Uj terhek szaporodása nem több, mi.it 15,694 forint, úgy miután az osztrák kormány felszabadította a kisbirtokot a régi korlátok alól, miliókra megy az évi teber-szaporulat, annyira, hogy ez 1868-tól 1884-ig már 588,711,341 fi ti a emelkedett. E borzasztóan megdöbbentő adatok tisztán felderítették a helyzetet s az osztrák kormány hozzáfogott, hogy e kérdést minél alaposabban oldhassa meg, a mit aztán 10 év múltán az u. n. „Höfe-