Ungvári Közlöny, 1892. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1892-07-28 / 30. szám
E számadatok eléggé igazolják, hogy azon latifundiumok mindössze, a melyek lekötve vannak, a földbirtoknak alig 8 százalékát teszik s ezek tulajdonosai az összes birtokosok 0 19 rész százalékát keltezik. Azt hiszem, mindenki be fogja látni, hogy e 8 százalék, ha fel is daraboltatnék, legtölebb azt eredményezné, hogy azon csekély kis részt, történelmi múltúnk utolsó magyar emlékét, ép úgy ellepné s kiszipolyozná azon már előbb jellemzett két faktor, s egyidejűleg mozgó nemzetközi vagyonná tenné nemcsak a még megmaradt magyar földet, de kozmopolitává tenné azon családokat is, ..kik magyar őseik tradiczióit, a lekötött földbirtok után tartják fent s adják át tcvább utódaiknak, — de a magyar kisbirtokos osztályt a bukástól meg nem mentené s azon felbomlási proczeszu-zt, mely rövid idő alatt egy eddig nálunk ismeretlen szocziális kérdést teremthet, meg nem akasztaná. Azt hiszem, a t. ház minden tagja pártkülönbség nélkül át fogja érezni, azon elv igazságát, hogy sem nemzetyazdászati, sem társadalmi szempontból meg nem engedhető sehol, annál kevésbé nálunk, kik még mindig agrár nemzet vagyunk, hogy a magyar földbirtok annyira eldaraboltassék, hogy abból többé a magyar gazda megélni ne tudjon, s a nemzet egykori erős földműves osztályának helyét földönfutóvá lett proletárok s a koldusok százezrei foglalják el. Ép úgy nem szabad tűrnünk tovább azon felbomlási pro- szeszust, mely a nemzeti vagyont a inig egyrészről egyesek kezébe csoportosítja, úgy másrészről milliókat tesz koldussá s előidézi azon nagyon is beteges állapotot, a melyben a szélsőség, az a plutokraczü érintkezik a földönfutóvá lett proletárokkal, mely nemcsak a társadalom, de az állam meggyengülésére vezet, de oly kérdéseket is teremthet, a melyeknek ha idejében elejét nem veszszük, később azokat megoldani nem bírjuk, Rámutattam azon harmadik tényezőre, mely a közvetítőt játsza a magyar gazda és a tőke között Ezen veszedelmes faktor kiküszöbölését látom az első legsürgősebb feladatnak, a melyet nézetein szerint különösen a magyar kisgazdák szövetkezete utján vélek elérhetőnek, a mely országosan szervezve, egy kizárólag magyar kisgazdák személyi és reális hitejszük- ségleieinek kielégítésére, a szövetkezetek keretében működő földmüvesbank vagy hitelintézet felállításával, nemcsak lehetővé tenné azt, hogy az a szegény magyar földműves, ki eddig drága pénzen koldulta ki kis hitelét: közvetlen összekötetésbe jöjjön a tőkével, minden eddig fizetett drága közvetítési dij nélkül, de ezen szövetkezetek keletében látom elérhetőnek azt is, hoíy a kis gazda, mint termelő, közvetlen összekötetésbe hozassák a fogyasztóval, s a szövetkezet intézményei által lehetővé tétessék a piaczi árhullámzások kedvező használása, a termények értékesítésére. És e szövetkezeteknek szervezése után érhetjük el azt, hogy a megszűnő megyei autonómia helyébe léphessenek a gazdasági autonómiák és a most megszűnő megye zöld asztalától eltávozva, a községi, illetőleg kerületi gazdasági autouomikus testületben restaurálhassák a nagyou is nagy rest.aurácz/ót igénylő magyar kisbirtokos és földműves osztályt. A mily fontos szerepet játszott a múltban politikai jogaink és önállóságunk megvédésében a régi megyei autonómia, kell hogy ezen szövetkezetek keretében vívhassuk ki a nemzet gazdasági fejlődése, önállósága és függetlensége feltételeit. A magyar nemzet legerősebb elemét képező föld- in ivés osztály milliói, koldusbotra jutva, nem helyzetük javítását, csak a megélhetés lehetőségét kérik, csupán mindennapi kenyerükért könyörögnek s azért, hogy itt e hazában hazai földön, a melyen apáik éltek, a magnk és kis családjuk mindennapi kenyerét beszerezhcs ék. (Vége.) Újdonságok. * Drohobeczkj Gjula felszentelt körösi püspök a jövő hó elején végbneMU vesz városunktól. Egyelőre Zágrábba megy s onnan fog jö\ő hó 17-ón székhelyére bevonulni. Beigtaiása „aug. 18-ára van kitűzve. * Kinevezés. 0 felsége a király Popovies Miklós ungvári kir. járásbi.ónak a királyi-táblabirói czimet és jelleget díjmentesen adományozta. Gratulálunk e szép kitüntetéshez. * Kossuth Lajos nevenapjának megünneplése iránt mozgalom indult meg városunk polgárai körében, A mozgalom kezdeményezői értesülésünk szerint közelebb előleges értekezletet fognak összehívni az üunepóly módjának és helyének megállapítása végett. * Hj men. Pásziólyi Kovács István di\, tartalékos liuszárhadnagy a b. emlékű Pásziélyi Kovács dános püspök fia, julius hó 19-én vezette oltárhoz Bars-Füssön kisfaluéi Liptbay Ágoston földbiitokos leányát, Mariettát, Násznagyok voltak Pásztélyi János kir. kúrái biró és Kirchner Pál nyug. cs. és kir. altábornagy ; a uászasz- szouyi tisztel Leövey Sándor miuisztt ri tauácsosué, a vőlegény nővére és Barbo grófné teljesítették. — Tiszay Dezső, a kassai színház derék igazgatója f. hó 25-én tartotta i sküvőjét Ellinger liona kisasszonynyal, a kassai színtársulat első énekesnőjével. * Balesetek. Kusnyiry Gyula, a kaposi járás főszolgabírója, a közelebbi napokban N.-Szeretva felé utaztába i egy julinyájjal találkozott, ainitól lovai any- nyira megriadtak, hogy a töltésről a kocsit leragadva, az oly szerencsétlenül borult fel, bogy a főszolgabíró nagyobb sérüléseket szenvedett. — Pénteken délelőtt pedig Csatth vezérkari kapitányt érte a csűr-utczá- ban az a baleset, hogy egy utóbb őrültnek bizonyult, de kezdetben veszettnek vélt ember rohanta meg s mindén áron a kapitány arcábe akart harapni ; a kapitány lélekjelenetének köszönhető, hogy meg nem sérült. Az örjöngőt utóbb az összefutott katonák tették ártalmatlanná. * Magyar katonai szolgálat biztosító-intézet megalakulása. 0 felsége a király koronázfatásának 25 éves jubileuma alkalmából Munuich Aurél dr. ország- gyű'ési képviselő kezdeményezésére közéletünk kitűnőségei közül többen, nagyrészt országgyűlési képviselők kizárólag jótékonyságai czólzattal egy oly biztositó intézet létesítését határozták el, mely fiúgyermekeknek tényleges katonai szolgálatba bevonulásuk esetére egy bizonyos tőkeösszeget vagy pedig a szolgálat tartama alatt havijárulókot biztosit. A biztosítás ezen uemének czélja, a terheket, melyeket a katonái szolgálat úgy a 3 évre besorozottakra, mint az egyéves önkéntesekre is ró, lehetőleg könnyíteni s az azzal kapcsolatos kiadásokat fedezni ; czólszerüségót- ez intézménynek pedig jelentékenyen fokozza még az is, hogy az igen csekély biztositó díjak havonkénti részletekben fizetheihetők s ily módon még a legszegényebb családapának is lehetővé van téve, fia számára ezen biztosítás kedvezményeit igénybe vehetni. Az intézet felett, tekintettel épen annak kizárólag humánus jellegére, a védnökséget József főher- czóg vállalta el, mi bizonyára nagy mértékben fog hozzájárulni ahhoz, hogy az uj integet, hasonlóan a külföldi rokon intézetekhez, minél inkább felvirágozzék. * Mezőgazdasági szeszfőzdék.A pénzügyminiszter hirdetményben felhívja mindazokat, kik a f. évi szeptember 1 én kezdődő 1892—93-iki termelési időszakban uj mezőgazdasági szeszfőzdét üzembe helyezni szándékoznak és azt kiváltják, hogy ez a fogyasztási adók kisebbik tétele mellett termelhető alkoholból megfelelő mennyiségben rész es ittessék, hogy ebbeli igényeiket legkésőbb augusztus 3-ig jelentsék be annál a pénzügyigazgazgutósagnál, melynek kerületében az illető uj mezőgazdasági szeszfőzde fekszik. E bejelentésben kiteendő azon alkohol mennyiség, melyet a szeszfőzde vállalkozója a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett egy-egy termelési időszakban termelni kíván. * Értesítés. Az eperjesi ág. evang. kerületi Oollegiumi Jogakadémiau az í892—93. tanévre a beirat ások í. évi szeptember 1-től 9-ig eszközlendők; az előadások pedig szeptember 10-dikén veszik kezdetüket. A vizsgálatok szeptember 1-től 15-ig tartanak. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti külöinbség nélkül részesülhetnek a Collegium kebelében fennálló convictus kedvezményeiben; (az erre nézve megállapított félévi dijak a következők : ebéd és vacsoráért 31 frt, ebédért 19 frtj az erre érdemesek igényt tarthatnak a Collegium által évenkint kiosztatui szokott több és tekintélyes összegű ösztöndíjakra; valamint a szegény sorsúak a jelentékeny alaptőkével rendelkező „Jogász segély egylet* támogatására számíthatnak. Megjegyeztetik végül, miszerint úgy a jogaka- démiai ifjúsági, mint a kollégiumi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére állami. Az eperjesi ág. ev. kér. collegia mi jogakadéinia igazgatósága. * Cs. kir. szab. osztrák Phönix biztosító- társaság Becsben. Az alelnök, főméitóságu Koninszki Calixt herczeg előlülóse mellett május hó 31-én tartotta meg e társaság 32-ik rendes közgyűlését. A fölolvasott üzleti jelentés felemlíti, hogy a társaság díjbevétele 9,344.165 forint 17 krra rúgott fel. —Károkért kifizetett a múlt évben összesen 3,665.873 forint 76 kr. — Tiszta nyeremény 180 052 forint 74 kr. A közgyűlés a számadó jelentést megelégedéssel vette tudomásul, egyhangúlag adta meg az igazgatótanácsnak a felmeutvényt. * A cs. kir. szabad, osztrák Phönix élct- biztositó-társaság Bécsiben. Május hó 31-én tartotta meg e társulat tizedik rendel közgyűlését. A beterjesztett beszámoló jelentés fölemlíti, hogy a társaság üzleti fejlődése az elmúlt évben örvendetesen haladt előre. Az 1891. óv folyamán összesen 4609 ajánlatban 7,937.264 frt tőke es 5383 frt járadék lett biztosításra megajánlva és ebből 3738 drb. biztosítás lett elfogad va 6,343,899 frt tőkével és 3957 frt évjáradékkal. A társaság díjbevétele 1891-1 en 1,601.172 frt 44 kr. volt. A közgyűlés megelégegóssel vette tudomásul a beszámoló jelentőst. * Nemzetközi baromfi-kiállítás Budapesten. Az országos baromfi-tenyésztési egyesület ez évi szeptember hó 22-étől október hó 2-áig a földmivelési minisztérium támogatásával egy nagyobb szabású baromfi-kiállitást és vásárt fog rend r/ni. Ezen kiállítás és vásár kapcsolatos lesz közönséges baromfi és tojásértékesitéssel is. Felhivatnak ennélfogva gazdáink, hogy a mennyiben volnának eladó közönséges tyuk, kacsa, híd és pulyka-féléik nemkülönben tojásterme- lésök, vagy esetleg nagybani tenyésztésére és szállítására vállalkoznának, küldjenek fel a kiállításra minta-küldeményeket, melyekre a külföldről érkező és hazai nagyobb kereskedők szívesen kötnek vételi szerződésekét. Bővebb felvilágosítással és kiállítási programmal szívesen szolgál: Parthay Géza egyesületi igazgató, Budapesten, Andrássy-ut 79. sz. * Leszállított áru selymeket méterenként 25°/0—33%% ős 50% árleengedéssel az eredeti áron alul szállít, megrendelt egyes öltönyökre, vagy végekben is póstabór- és vámmentesén Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító') selyemgyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba cziinzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. ít&® elmélete* A roppant bőségben, minő nálunk is nyáron át rendesen szokott uralkodni, a hygieniának egy igen fontos kérdése merül fel, mely sokkal inkább érdekli a közegészséget, mint gyaníthatnék. E kérdés az ivásra vonatkozik. Kénytelen vagyok kimondani nyíltan hogy nem minden ember tud inni és nyáron a szóraját oltani. Némelyek csupa megszokott Ságból sokat isznak, s elgyöngitik vele magukat, mások pedig épenséggel betegek lesznek az ivástól. Hasznos tehát tudni, hogy mikép kell inni ószszerüleg, a mint hasznos az is: hogy enni is kell tanulni. Nyáron át az embert sújtó bajok legnagyobb része az üdítő italok visszaéléséből keletkezik. En tehát megkísértem e néhány rövid sorban előadni az ivás elmeletét. Nagyon veszólyes-e inni, ha az ember fel van he- hevülve? Eloltja-e az ember szomjúságát, ha sokat iszik, vagy ellenkezőleg fokozza azt ? Hogy az ajak és gége szárazsága által okozott kinos érzést miként mérsékeljük ? Ezek azon főbb pontok, miket vizsgálni fogok. Rendszerint tiltják az ivást akkor, ha az ember teljes transpiratióban, vagyis; kigőzölgésben vau. A hadsereg tisztjeinek szoros parancsként van kiadva, hogy a legénységet ne engedjék inni, ha menetelés közben vízre akadnak. Az izzadás alatti ivás előítélete nagyon el van terjedve. Általában attól félnek, hogy a hideg folyadéknak foevezetése az izzadá'sbau levő testbe, meghűlést, sőt tűdőgyuladást idézhet elő, és valóban megtörtént már sokszor, hogy a hideg viz éldelete halálos betegséget idézett elő. Szükséges azonban a tényeket kimagyarázni. Ha az ember izzadt állapotban hideg vizet iszik, úgy a szervezetben következők történnek : A hidegség, mely a testbe hatol, a melegséget a bőr külső felületére hajtja. Az ember érzi, mint mondani szokták, bogy a hőség az arczába. tolul. Ha az ember fagylaltot eszik vagy egy pohár hideg vizet iszik, a verejtókcseppek közvetlenül az arezon folynak végig. Ha az ember két három pohár vizet iszik egymásután, úgy a hatás gyors lesz s nehány perczczel később már hideg borzongást éretünk. Ha a bevezetett viz mennyiség nem volt nagy. úgy a vér, mely a bőr felé folyt, innét a test belső részébe hatol visz- sza és ennek e kettős mozgása következmények nélkül marad. Azonban a veszély másfelől órkezhetik. Az ember saját hőmérsóke mindig ugyanaz, körülbelül 35 fok. Á melegség, melyet a nyár melege okoz s a test saját hőmérsékét emeli, az izzadás által egyenlítik ki. Mindenki érezhette, ha homlokát vagy kezeit egy kis alkohollal, kölni vizzel vagy aetherrel bedörzsöli, a hidegség bizonyos fokát. Ez onnét van, mert minden folyadék, hogy párává válhasson, a közeiébe levő testektől meleget húz el. Minden gramm folyadék, mely párává lett, érezhetőig meghidegiti a test felületét. Rendes körülmények között az idegrendszer az, mely a verejték párává változását kormányozza és ennek következtében a meleg pára folyadékká változását is. Az idegrendszer kötelességévé teszi a testnek, hogy a külső melegség viszonyaihoz alkalmazkodjék s igy történik, hogy testünk hőmérséke változatlanul 35 fokot mutat. Ha azonban az ember izzadva légvouatnak teszi ki magát, akkora verejtéknekfolyókonynyá tétele nem pusztán az idegrendszer által szabályoztatik, hanem az verejtékmennyiségeket vesz el, nagyobb íneny- uyiségben párává teszi azokat, mint szükséges lenne s igy egy abnormális hidegülés lép be, mely igen hamar idézhet elő tűdőgyuladást. A hatás annál nagyobb, minél nagyobb a verejték-elválasztás. Ha tehát az ember izzadásban lévén, vizet iszik s a viz nagyobb mennyiségben párolog el, úgy a leghelyesebb utón jár, hogy meghűtse magát, ha nem elég óvatos. Nem a nyelt viz veszedelmes, hanem a külső levegő hatása a verejtékben fürdő testre. Minden veszély elkerültetik, ha az ember a helyett hogy állva maradna ivás után, járkál. A mozgás ismét melegséget és verejtéket szül, Ilyenformán a .bálokban rendszerint veszély nélkül eketik az ember fagylaltot, csak ne tegye ki testét a hideg levegőnek. Ha azonban elméletileg a hideg italt nem is tartom veszedelmesnek, annak gyakorlati aFalmazását még nem ajánlhatom. A hőségben tehát a sétálás vagy menetelés alatt a hideg ital vagy étel élvezése nem ajánlatos. A hideg folyadékok ivása rendszerint nagy meleget idéz elő a bőr felületén. Miután pedig a melegség és erő ugyanegy, tehát a melegség elvonása a testtől is egyenlő annak gyengítésével. Minden hideg folyadék tehát, melyet megiszunk, erőt képez, melyet testünktől elvonunk. Az illető ivók e gyöngülést azonnal érzik is. A menetelés alkalmával a gyakorlottabb tisztek rögtön felismerik, hogy melyik katonájuk ivott menet közben. Az ilyenek alig képesek követni társaikat, népesítik az elmaradottak csapatját, s azzal végzik a menetelést, hogy kórházba kerülnek. A jó gyaloglók óvakodnak az ivástól, mert ezzel őrzik meg erejüket. Azért nem lehet eléggé ismételni azt a mondást, hogy: „Az ivás tulsága gyöngít!“ Az elgyengült szervezet nagyon kiteszi magát a nyáron át sűrűén uralgó járványoknak. A sok ivás azonfelül a szomjúságot sem oltja. Ki ne tapasztalta volna, hogy minél többet iszik, annál szomjasabb? —
