Ungvári Közlöny, 1891. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1891-07-16 / 29. szám

meg, hogy az ez utón adományozandó fillérekből éven- kint ezerek folynának be; s hiszszük, hogy hazafias tisztviselőink a közművelődési egyesületek javára szívesen hoznák meg azon áldozatokat, mit időveszte­ség czimén igényelne tőlük a közönség. Nem ringatjuk magunkat illúziókban, mert tudjuk mi azt jól, hogy amit más nemzeteknél az állam eszközöl, azt nálunk a társadalom és egyesek kötelessége létre­hozni: s igy nem is tételezzük fel, hogy az alantas hivatalok minisztériumai egy ilyen irányú és tartalmú körrendeletét kibocsátanának. De minden hazafias érzelmű hivatali főnök, álljon bár nagyobb, vagy kisebb hivatal élén, saját hatáskörében is megteheti azt, hogy egy ilyen persely- szekrényt állíttat fel hivatali helyiségeiben, s utasítja alantas tisztviselőit, hogy a kötelességükből nem folyó felvilágosításokért és apróbb szívességekért fizettesenek mindig a perselybe néhány fillért. És a hazafias közönség szívesen fog áldozni, s a fillérekből észrevétlenül keletkező ezerek megtérülik gyümölcseiket! Gory dón. A legérdekesebb kiállítás. Az 1848—49-i szabadságharczunk képekben. Heutaller Lajos orsz. képviselő és Farnek Béla által sok évek óta gyűjtött és kiválóan érdekes 48—49-es gyűjtemény kiállítása néhány nap múlva a fővárosi vigadó több termében megnyílik. E nagyon érdekes kiállítás tartalmazza — és úgyszólván majdnem egész teljességgel — mindazokat a képes ábrázatokat, melyek az 1848—49-iki szabad­ságharcunkról s annak szereplőiről hazánkban, Euró­pában és Amerikában felkutathatok és megszerezhe­tők voltak. E gyűjteményben 1600 (egyezerhatszáz) kép van mindenféle fajtájú és nagyságú olajfestmé­nyektől kezdve a fényképekig meg a metszett vagy litografált képekig. Érdekes és fölöttébb jellemző, hogy e gyűjteményben 205 kép Kossuth Lajost ábrá­zolja és hogy mind a 205 Kosuth-kép más más nyomtatásban megjelent kép s legnagyobb része kül­földi származású. Az egész a legváltozatosabb Quod­libet igazán szemlélhető kommentárja annak a frap­páns hatásnak, a melyet szabadságharczunk egy egész müveit világban tett. E jeles kiálliáásnak érdeket sebbé tételére Pázmándy Dénes és gr. Károlyi Gábor orsz, képviselők is közreműködnek és a birtokukban lévő 48 - 49-re vouatkozó tárgyakat sziutéu kiállítják. Gr. Károlyi Gábor ezenfelül a kiállításnak engedi át Kosuth ama legújabb életnagyságú képét is, a melyet az ő megrendelésére Karlovszky Bertalan, Párisban élő hires magyar művész festett most. E kiállítás reudezői kérik egyúttal az egész hazai közönséget, hogy a birtokukban levő szabadságharczi emlékeket a kiállítás tartamára, viszontszolgálatért vagy meg­határozott díjért átengedni szíveskedjenek. Minden ilyen küldemény Hentaller Lajos orsz. képviselő és Fáruek Béla urnák Budapest V. a fővárosi vigadóba czirazendő. A legcsekélyebb, kiállítható tárgyat be­küldő is egy életnagyságé fénykép imitácziót kap Kossuth vagy valamely jelesebb költőnk arczképéből. A kiállítás befejeztével pedig a gyűjtemény tulajdo­nosai több száz darab érdekes tárgyat, úgymint nyom­tatott és festett képeket, plakátokat, fegyvereket stb. ajándékoznak a budapesti kolozsvári, aradi, kassai stb. olyan múzeumoknak, a hol 48 —49-es ereklyék is vannak. A kiállítás sikerére fölötébb kívánatos volna, ha abban festő és szobrász művészeink is részt vennének, annál inkább, mert most nyílik először alkalom an­nak a bemutatására, hogy történelmünk egyik leg­jelentősebb epizódja a hazai képzőművészetet hogyan inspirálta. Különben igen kiváló művészek, mint Zala, Roskovits, Stettka, Margittay, Spányik stb. megígér­ték, hogy fognak kiállítani képeket. ugyanott egyszersmind más oldalról pótoltassanak a kimaradottak. A légzésre vonatkozó ismereteink tovafejlődése és gyarapodása közben a figyelem a tüdőben benfog- lalt levegő mennyileges viszonyainak meghatározá­sára is kiterjedt. E téren főkép Davy és Grabaut, továbbá Neupauer, Yad, Pflüger jeleskedtek, de vala­mennyien a Hudchinson féle spirometer segélyével. Megállapittatott, hogy a ki- és belégzésnél a levegő a tüdőben nem cserélődik ki teljesen, hanem mindig marad benne egy bizonyos mennyiségben, mely csak a halál után vehető ki, s ezt residualis vagy maradék levegőnek nevezzük. Respirationál levegőnek azt nevezzük, melyet közönséges légvételnél be és kiadunk, ez 400—700 köbcmre. rúg. Ha a rendes belégzés helyett erős belégzést ve­szünk, akkor a belégzett levegő az esetben növekedni fog mennyiségben; ezen többletet complementár vagy kiegészítő levegőnek hívjuk. Ha a rendes kilégzés után annyit füvünk ki, a mennyit még bírunk, ez utóbbi lég mennyiség a re­serve vagy tartalékos levegő. Vitai capacitás azon légmennyiség, melyet a legmélyebb légvételnél be és kiadunk; ez Haeter és Hudchinton szerint 3222—3756 cm3. A tüdő nyugodt állapotában residuál és reserv levegőt tartalmaz, s mi csak 550 cm3 levegőt szivünk be a belégzésnél, szóval azt vesszük be hozzá, a mit respirationális levegőnek nevezünk. A tüdőbe 5 liter levegő fér be, habár a rendes légvételnél csak 3550 cm3 levegőt tartalmaz. Érdekes továbbá a központi idegrendszernek is a légzésre gyakorolt befolyása. Azon helyet a központi idegrendszerben, a légzés góczot, Flourens fedezte fel, Vasárnapi munkaszünet. Az ipari munkának vasárnapi munkaszünetelésé­ről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. 3. §-a következőleg szól: ,A kereskedelemügyi miniszter fölhatalinaztatik, hogy saját hatáskörében rendeleti utón határozza meg : a) azon iparnemeket, melyeknél azért, mert az üzem félbészakitása lehetetlen, vagy a folytonos üzem­ben tartást a fogyasztó közönség vagy a közforgalom igényei, vagy valamely hadászati vagy egyébb köz­érdek, jelesen ipari indokok föltétlenül megkövetelik, az ipari munka az első szakaszban megjelölt szünna­pokon is végezhető lesz : b) azon módozatokat, melyek mellett azok a kis iparosok, kik maguk, segédek és tanonczok igénybe­vétele uélkül nélkül lakásukon dolgoznak, a munka- 3Zünöt alól fölmentendők. E rendeletek megállapításánál a kereskedelem­ügyi miniszter a belügyi és a földművelésügyi minisz­terrel, Horvát-Szlavonországokra nézve a horvát-szla- von-dalmátországi bánnal egyetértőleg jár el. A kereskedelemügyi miniszter ezen rendelete­ket, valamint az ezeken később eszközölt módosítá­sokat utólagosan az országgyűlésnek bemutatni kö­teles.“ Ezen törvényhozóéi felhatalmazás és egyetértés alapján Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter az általa kibocsátott rendeletben meghatározta azon iparnemeket, melyeknél az ipari munka vasár­napokon, valamint szt. István király napján is végez­hető lesz. Az alábbiakban felsoroljuk azon iparnemekre vo­natkozó kivételeket, melyeknek folytonos üzemben tar­tását a közönség igényei megkövetelik. 1. Borbély és fodrász iparnál nyitott üzleti helyi­ségben csak déli 13 óráig; azontúl csak magánlaká­sokban, színházakban Vagy hasonló nyilvános előadá­sok alkalmából házhoz!hiva; 2. a fürdő üdéteknél; 3. a ezukrász, süteinény és mézeskalácsos iparnál: 4. mészárosok; hentesek és kolbászkészitők ipa­ránál az előállítás és elárnsitás legfeljebb délelőtti 11 óráig ; 5. a vadkereskedők iparánál az elárusitás 11 óráig ; 6. a kofák üzlete, a mennyiben az áruk üdülő és mulató helyeken, vagy a városon, illetve községen kívül sátrak alatt, vagy valamely szokásos módon asz­talokon vagy a földön kirakva árusittatnak; 7. a pókiparnál a készítés, illetve gyártás déli 12 óráig, az elárusitás*.azon túl is; 8. a szódavíz gyártása és elárusitása ; 9. szállodák, vendéglők, sör, bor- és kávémérések és kávéházak; Ift tgj-,, gyjimölQS-ós kenyérelárusitás,; 11. természetes virágok árusítása; 12. a nyomda-iparnál a halasztást nem tűrő ál­lami és hatósági nyomtatványok, szinlapok, műsorok, gyászjelentések kiállítására és úgy ezeknek, valamint a hírlapoknak szétbomlására okvetlenül szükséges munka. 13. a gépiparnál sürgős és halaszthatlan javí­tási munkák legfeljebb' délelőtti 10 óráig; 14. a kisiparosoknál sürgősen rendelt javítási munkák bevégzésére szükséges ipari munka délelőtt 10 óráig; lakásoknak sürgős átalakításánál szükséges munkák a hatóságilag,, szabályozott költözködési idő­szakot megelőző és követő egy-egy hétben ; 15. a fűszer-, bor-, thea-, csemege és lisztkeres­kedőknél, valamint a szatócsok üzleténél délelőtt 11 óráig. 16. minden egyéb, kereskedelmi illetve elárusító üzletnél, úgyszintén a szolgálat-közvetítő üzleteknél legfeljebb d. e. 10. óráig; 17. kereskedelmi, ipari- és gyári alkalmazottak irodai munkája d. e. 10 óráig; s point vital noeudnak (nodus vitalis=élet csomó) ne­vezte el. Ez a nyúlt velőben fekszik, az irótoll alatt, a bolygó és járulékos idegek magvai közt. Valahány­szor éleny hiány, vagy, szénsav felszaporodás áll be a vérben, mindannyiszor ingert gyakorol ez utóbbi cent­rumra, melynek ingerülete légzési mozgást vált ki. Ezen ideggócz megsértése elegendő ok arra, hogy a légzés teljesen megszűnjék, s igy a szervezet élete, e fontos functió kikapcsolásával megakasztassék. Méltán viseli tehát a nevét. >\ A légzés nem minden gázban lehetséges. A lé- geny, köneny és mocsárlég indifferensek. A szónéleg és cyan mérgezők. A szénsav, a kéj gáz (N. O2) és ozon narcotizálók. A halvány, büzeny, iblany, folyand, ammóniák stb. irrespirabilisek fojtó hatásuknál fogva. Ekkor ugyanis a légzés erőltetett (=dysporve) vagy meg is szünhetik (= asphitia), mely utóbbi, egy tetsz­halott állapot, s ha mélyebb fokra száll, beáll a suf- focatio vagy megfuladás. Látható tehát, mily tökéletes, de a mellett mily roppant finom és nagy elővigyázatot követelő szerve az embernek a tüdő. A szervezet létele és fennmara­dása csak az életszervek összmüködése mellett lehető, a mi ismét csak kellő tápláltság és anyagi jóléttől van feltételezve. A tüdőnek tehát, mint a szövetek táplálására szolgáló éleny forrásnak, döntő és élet- fentartó befolyása van az egyéniségre ; az élet nagy­részt hozzá van kötve. Ezért lehetőleg óvakodjunk a légben úszkáló szennyek (por, stb) vagy káros gázok beszívásától, mert ezáltal a légutak nyakhártyáját izgatván, lobra, s ezzel kapcsolatban más betegségekre teszünk szert, miáltal életünket megszüntethetjük, vagy legalább tetemesen megrövidíthetjük. Világfi Sándor, orvosuövendék. 18. Ha valamely üzlet állami egyedáruság tár­gyát képző czikkek elárusitására fel van jogosítva, semellett más czikkek vételével vagy elárusitásával is foglalkozik, vagy "a mely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve úgy az 1891. évi XIII. t.-czikknek mint a jelen ren­deletnek hatálya alatt áll. 19. élelmi szerek előállitása és szállítása már a szünnapokra következő éjjel 1 órakor megkezdhető ; 20. a törvényes munkaszüneti napra eső orszá­gos vásárokon az elárusitás e rendelettel korlátolva nincsen, és ezen napok az országos vásár helyén létező kereskedői és ipari elárusitás is korlátlanul gyakorol­ható. A törvényes munkaszüneti napra eső hetivásá­ron az elárusitás csak déli 10 óráig tarthat. Önkényt értetik, hogy ezzel az egyes országos vásárok tekin­tetében fönnálló törvények és szabályrendeletek nem érintetnek, és hogy jelesen az 1868. évi Lili. t.-cz. 19. §-a szem előtt lesz tartandó. Újdonságok. * A városi képviselet tegnap ülést tartott, me­lyen a kaszárnyái raktár építése 16750 frt. 40 kr, s a vágóhíd építése 8451 forint vállalati összegért Krón Mayer ős Moskovits Ármin vállalkozóknak adatott ki. Az építésnél a felügyelettel : Szabó Lajos, Rákossi János, Mislinszky József, Bradács Gyula és Lám Sándor megbizattak. Ezen építésnek és a Bobula-féle megítélt követelésnek fedezéséül a pesti kereskedel­mi banktól 35000 ft. kölcsönnek felvétele névszerinti szavazással elhatároztatott. Végre kihirdethetett Papszt Ignácnő ungvári lakosnak szülésznői oklevele. * A nagybereznai választókerületben Firczák Gyula, az imént püspökké kinevezett o. gy. képvise­lőnek lemondása folytán megüresedett országgyűlési képviselői állásra — mint halljuk — Sztáray István gróf, bukaresti attaché fog fellépni képviselőjelöltül. A képviselőház elnökének felhívása, az uj választás megejtésére már megérkezett. A központi választmány ennélfogva folyó hó 14-őn ülést tartott, s a választást aug. 3-ikára kitűzvén, arra elnökül Bacsinszky főes- perestet, alelnökül pedig Mislinszky Józsefet válasz­totta meg. * Adomány. A kassai ipar- és keresk. kamara az iparos tanonczok oktatása iránt elismerésre méltó érdeklődést tanúsít. A kamara erejéhez mért anyagi támogatásban is részesíti az oktatást. így a folyó évre 100 frt segélyt, az iparos tanulók jutalmazására pedig 50 frtot küldött a városhoz. A jutalomdij, mint tudjuk, múlt hó 29-én a szorgalmas és jóviseletű ta­nonczok között arányosan kiosztatott. * Gyászliir. Markos Mariska, Markos György mérnök és neje Gyulay Margit kis leánya, hosszas szenvedés után a napokban egyik vidéki fürdőben elhunyt. ngóStO'xala . MiipY ilösaií * Előléptetés. Cornidesz György kincstári fő­erdész I.-oszt. erdőrendezővé lett előléptetve. * A görög kath. Péter és Pál ünnepe alkal­mából a székesegyházbau tartott sz. misén, f. hó, 11-én Jackovics Ágoston, székesegyházi segédlelkész egy gondos tanulmányra valló magyar szent beszédet tartott, melyben történeti alapon hatásosan adta elő az egyház-üldözők szomorú véget ért életét. A misei szent énekek közt igen szépen énekelte Drohobecky Gyula, a „Kelet“ laptársunk szerkesztője, Sass Berta­lan, eperjesi egyházmegyei kanonoknak, egy most szerzett kitűnő composdioju énekművét. * Tűz. Folyó hó 11-én városunk azon városrésze, mely nemrég tűz által lett meglátogatva, a hídon túli rész, ismét veszélyben forgott. Éjjel 10-11 óra között a sóház-utezában, Milcsik Mihály, lakatos háza eddig ismeretlen okból kigyuladván, a hozzátartozó épüle­tekkel együtt csakhamar lángba borult az egész bel­sőség. Rohamosan terjedvén a tűz, a lángok fölcsap­tak a néhai Kellner Izrael-fóle emeleti ház szegletére; ha nincs a „tűzfal“, és pár ember hirtelen ott nem te- nem a tetőn, a ház menthetetlenül leég, igy azonban-egy- pár zsindely leégésén kívül, sértetlen maradt. Tűzoltó­ink nagyon derekasan működtek, de az a körülmény, hogy kevés vizök volt, a mümalom pedig a vezetéken nőm szolgáltatott vizet, igen megnehezítette munká- jokat. A miért még vasárnap reggel is kellett a tűz színhelyére vizet szállittatniok, hogy az égő zsarátno­kát! eljesen eloltsák. Mig az égő háznál működtek a tűzoltók, polgárok, egy vészhir az összes tömeget el- szó'ította a minaji utczára, hol az u. n. új vendéglő a szállongó tüzes perjétől tüzet fogott, melyet azonban csakhamar elfojtottak. A helyőrség egy kis csapatot küldött a tűzhöz, hogy a rendet fentartsa, a kihordott butornemüeket őrizze az éj sötétjében. — Folyó hó 13-án 11 óra 45 perczkor ismét tűzi lárma riasztotta fel a már nyugalomra tért lakosságot. A bozos-utcá- han Veress András ungvári polgár háza eddig isme­retlen okból kigyulladván a tűz rohamosan terjedett az épületnek az udvarba nyúló hátsó részére is; azonban a segítségül jött tűzoltóság és polgárság olyannyira helyhez kötötte azt, hogy a már itt- ott lángoló hátsó részét az épületnek sikerült a le­égéstől megmenteni. Nem tudjuk, vájjon a két egymást követő tüzeset gyújtogatás vagy véletlen- sóg eredt-e, de ideje lesz, hogy a rendőrség éberebb szemmel őrködjék a város felett ős ejtse meg ez eseteidtől kifolyólag a lehető legszigorúbb vizsgá­latot, mert az ily gyakori tüzesetek nagyon is meg­ingatják a biztositó társulatok bizalmát. De meg Ungvár város lakossága személy- és vagyonbiztonsá­gát minden módon biztosítani kötelességünkben áll. * Országos vásárunk e hő 20. ős 21-én fog megtartatni. * Életveszélyes halászat. A múlt napokban L., n.-Kaposi adótiszt több barátjával kirándult a La

Next

/
Thumbnails
Contents