Ungvári Közlöny, 1891. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1891-07-16 / 29. szám

orczához csolnakázni s dinamitot is vittek magukkal a végből, hogy a csolnakázás kellemességét a halászat hasznosságával köthessék egybe. A dynamittöltéuyt azonban nem eléggé óvatosan, nagyon közeire dobták a vízbe, s mikor az felrobbant, a robbanás következtében fölemelkedett víztömeg a csolnakot majd fölborította. A csolnak ingadozása következtében L. kibukott a csolnakból, s az ennek kezeléséhez rosszul értő társak csak nagynehezen s csak akkor tudták őt — ki úszni éppen nem tud — a vízből kimenteni, mikor már közel volt a megfulladáshoz.

* Tanítói gyűlés. —Az uug-beregmegyei római kath. tanító egyesület évi rendes közgyűlését általános érdeklődés mellett e hó 7-én Beregszászban tartotta meg Levvandowski Istváu alelnök elnöklete alatt, a ki beszédjében mély részvéttel emlékezet meg az egyesület egyik nagy jóltevője és elnöke, Bugyis András elhuuytáról. Majd a tisztujitás ejtetett meg; elnök Benkő József esperes-plebános, alelnök Lewandow- ski István ungvári rk. tanító, pénztárnok Terebessy Ferencz, főjegyző Szabó József, aljegyző Göndy Ede, titkár Laudon Sándor, könyvtárnok Örlovszky János.

* Szerencsétlenség. Gojdos fiókegyház uj templom- tornya kőfalának befejezésénél a múlt héten, Szak- szun József vállalkozó vezetése alatt álló két kőműves segéd vigyázatlanságból leesett; egyik szörnyet halt, a másik életéhez is kevés a remény. Köbléren pedig a templomot zsindelyező ács esett le a tetőről, ék az egyik lábát ketté törte, a másikat kificzami- totta, s most iszonyú kínok közt szenved.

* Ungvármegye idegenhangzásu községne- veínek megmagyarositásáról. Alig van vármegye, melyben oly sok idegenhangzásu községnév fordulna elő, mint a mienkben. A megye minden lakója bizonyára örömmel venné, ha a mostani nevek, melyek egynémelyikónek kimondásakor az ember nyelve majd belétörik, jó magyar hangzású nevekkel cseréltetnének ki. Ez ügyben azonban tudomásunk szerint nálunk még mi sem történt. Más megyékben, pl. a szomszéd Beregben ezt a közművelődési egyesület viszi keresztül, de bizonyára nálunk akadnának buzgó férfiak, kik ezen elkeresztelésekhez szükségelt kevés idő és fáradságtól nem riadnának vissza. Magától értetik, hogy jó, szép hangzású, magyaros nevekről kellene gondoskodni, s kívánatos volna az is, hogy az uj helynevek, a mennyiben lehetséges, a régiek értelmét is feltüntessék. A helynevek elkeresztelésével egyidejűleg Beregmegyében az egymáshoz közel eső községek egyesítése is keresztülvitetett, mi az administratiót tetemesen megkönnyíti.

* Lovak díjazása. Az állami díjazás anyakan- czákért és három éves anyacsikókért m. hó 25-én tartatott meg Ungvárit. Felhajtatott^ö anyakancza csikóval és 10 drb 3 éves kancza-csikó. A bíráló bizottság tagjai Kende Péter alispán elnöklete alatt a következők voltak : Herczegh Károly, Felföldy Ödön, Ber- náth Zoltán, Kovács Árpád állami állatorvos, Mer- melstein városi állatorvos ; a gazdasági egyletet Ber- náth Dezső elnök és Gálocsy Dezső titkár képviselték. A vizsgálat megejtése után a következő dijak Ítéltettek: Anyakanczákért pénzbeli dijat nyertek: Bérezik István Vajkócz 20 frt, Csengery Kálmán Cse- pely 15 frt, Galgóczy Dániel Kérész 10 frt, Kása Zsigmond Csepely 10 frt, Kása Zsigmond Csepely 10 frt és 5 frt, Móré Gábor Vaján 10 frt, Sárik Mihály Zavatka 5 frt, Győry Mihály Salamon 5 frt, Böszörményi Antal Mogyorós 5 frt. Papp István Gáiocs 5 frt. Diszokmányokat kaptak : Mikita Elek A.-Ribnyicze, Ekkelsberger Ferencz Baranya, Tóth Lajos Szürthe, Kende Zsigmond N.-Geőcz. — Három éves anyacsi- kókért; Ritók Sándor N.-Geőcz 20 frt és 15 frt, Böszörményi Antal Mogyorós 10 frt, Palásthy Sándor Vajkócz 5 frt, Homoky Ambrus N.- Geőcz 5 frt és 5 frt. Diszokmányt kaptak: Herczeg Károly Csepely és Zélig József Palló.

A cs. kir. szabad, osztrák Phönix életbiztosító társaság

Becsben. Május 30-án tartotta meg e társulat kilenezedik rendes közgyűlését. A beterjeszlett beszámoló jelentés fölemlíti, hogy a társaság üzleti fejlődése az elmúlt évben örvendetesen haladt eiőre. Az 1890 év folyamán összesen, 8, 692.lJ2 frt tőke és 3458 frt járadék lett biztosítva megajánlva és ebből 483 drb. biztosítás lett elfogadva 7.146.042 frt tőkével és 3 258 frt évjáradékkal. A társaság díjbevétele 1890-ben 1,576 803 frt 05 kr. marad. A közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul a beszámoló jelentést.

Cs. kir. szab. osztrák Phönix biztosítótársaság Bécsben. A tiszteletbeli elnök, ö fensége Lajos bajor kir. herczeg jelenlétében május hó 30-án tartotta meg e társaság 31-ik rendes közgyűlését. A fölolvasott üzleti jelentés fölemlíti, hogy a társaság díjbevétele 9.946 842 forintra rúgott fel. Károkért kifizetett a múlt évben összesen 3,982.608 frt 05 kr. Tiszta nyeremény 101,859 frt 53 kr. A közgyűlés a számadó jelentést megelégedéssel vette tudomásul, egyhangúlag adta meg az igazgatótanácsnak a felmentvényt.

Irodalom.

Épen most jelent meg a következő uépiérdekü munka : A z ipari munka vasárnapi szünetelésének törvény e.(1891: XIII. t.-cz.) és az arra vonatkozó végrehajtási rendelet. Osszeállitota hártói Szokolay Istváu iigyyéd. Budapest, 1891. Rózsa Kálmán és neje kiadásában. 44 lap. Ára 20 kr. (Kapható minden hazai könyvkereskedésben és Budapesten a kiadónál, VII! , Szentkirályi-utcsa 30. szám) A vasárnapi szünetre vonatknzó'ag, a mindennapi életben legnagyobb jelentőséggel bir annak ismerete, kogy a kötelező vasárnapi szünetelésről mily kivételek állapíttattak meg; tehát hogy mely ipar- és kereskedelmi üzletekben lesz szabad vasárnaponként is és hány óráig dolgozni és árulni ? — Ezen követeléseket határozza meg és szabályozza a kereskedelemügyi s pénzügyi ministeruek julius 1-én kelt rendeleté. Ezen két rendelet közöltetik a sziineti törvény mellett — a fent czimzett munkában — a tárgynak megfelelő magyarázattal és törvényhozásunknak a vasárnapi munkára és a munkáskérdésrevonatkozó előbbi rendeletéivel.

Janka Sándor elbeszélései és költeményei. Janka Sándor reáliskolai tanár Beregszászban, ki a „Bereg“-et 14 éven keresztül, gyakran nehéz viszonyok közt a legnagyobb odaadással és bnzgó- sággal szerkesztette és e lap fenállása körül hervadhatatlan érdemeket szerzett, előfizetési felhívást bocsátott közre elbeszéléseire és költeményeire, melyek két kötetben fognak megjelenni. Az eg.ik kötet tartalmazni fog részint már itt-ott megjelent, részint uj elbeszéléseket, a másik kötetben pedig különböző tartalma költemények,

köztük egy a magyar tudományos akadémia által az 188S. évi Karácsonyi-féle drámai pályázaton dicséretben részesült s versekben Írott sziámii fognak helyet foglalni. Mindkét kötet f. évi szeptember havában jelenik meg együttesen, mindegyik 10—- 2 Ívnyi tartalommal, csinos nyomással, jó minőségű papíron. A tkét kötet előfizetési ára 2 frt.

Az Életünk“ most megjelent hatodik füzetével a folyóirat első kötete befejeződött. Húsz nagyobb tanulmány, és egy csomó elbeszélés és költemény, sociologiaii politikai értekezések, zene, színház — képzőművészeti és közgazdagsági cikkek, hazai és külföldi könyveknek az Írók intencióiba melyedő megbeszélései töltik be az „Elet“ első kötetét, mely harminchárom nyomtatott Ívnyi terjedelmével vaskos könyvnek válik be. A folyóirat a modernség szolgálatába szegődött s a hazai kultúrának a külföldivel való egyenrangúságát hirdeti. A folyóirat, noha nagytcrjedelmü, igen olcsó. Félévre, szétküldéssel együtt bárom forint.

Új köntösben, elegáns borítékban jelenik meg ezután a „Magyar Nők L a p j a“, melynek Brankovics György jeles iró- társunk a főszerkesztője. Az újítás következtében bárom oldallal bővült a lap szellemi része s igy sokkal élénkebb és gazdagabb a tartalma, mint eddig volt, amiről a hozzánk beküldött 28-ik szám már is eléggé tanúskodik. Ebben a költemények, az elbeszélések, az egészségügyi, nevelésügyi és társadalmi czikkek igen kellemesen váltakoznak a háztartási czikkekkel, az orvosi tanácsadóval s egyébb hasznos tudnivalókkal. Nagyon csinos a „kis gazdasszony“ illustrá- cziója is, mely az első oldalon látható. Az elegáns borítéknak berendezése a sok, de szükséges aprósággal, Szintén szakavatott kézre vall. Mindezeknél fogva őszintén ajánljuk a „Magyar Nők Lapját“ művelt hölgyeink figyelmébe. A kitünően szerkesztett lap, melynek ü frt az évi előfizetési ára, megérdemli a táiúogatást. Mutatványszámot a kiadóhivatal, (Budapest, Erzsébetkörut 36. sz.) bárkinek is szívesen küld, a ki egy levelező-lapon fordul hozzá.

A „Vasárnapi Újság“ julius hó 12-iki száma a következő tartalommal jelent meg ; „Haynald Lajos kalocsai érsek.“ (Képpel. Munkácsi Mihály festménye után.) — Költemények : „Megint tavasz dal,“ Pataj Sándortól. „Esküvő előtt.“ Hollósy Istvántól. — „A honvéd zászló.“ Elbeszélés. írta Borostyám Nándor. — „A kalocsai székesegyház.“ (Hári Gyula rajza.) — „Magyar evezősök győzelmei.“ (3 képpel : A „Neptun“ egylet által elnyert dijak és a győzők a versenyen.) Szokolay Kornéltól. — „Az ég csodái: A bolygó csillagok.“ - „Saint-Germain gróf..“Történelmi elbeszélés. — „Magyaros diszitésü tálak, kancsók, kulacsok és egyéb dísztárgyak.“ A tóvárosi felső iparrajz-iskola növendékeinek müveiből rendezett kiállításból. (Két képesoportozat, — „Vidéky János, a fővárosi iparrajz-iskola igazgtója.“ (Képpel.) — „Az alsó-lendvai vásár.“ (4 képpel.) Bello- vics Bálinttól- — „A megtakaritis mestersége.“ — „A görög rablók és foglyaik az erdőben. „(Az egyik fogoly, Graeger Oszkár bank- igazgató által készítetett rajzzal.) — Irodalom és művészet, -r Köz- intézetek és egyletek. — Egyveleg. — Sakkjáték. —,Képtalány, — Mi újság. — Halálozások- — Szekeksztői mondanival-. — Heti naptár. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Po'i tikai Újdonságok“-kai együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem ufcza 4. sz. ) megrendelhető a „Képes Néplap“ legolcsóbb ujiág a magyar nép számára, félévre 1 frt.

Tolstoi Leó gróf, a hires orosz Írónak egyik legjobb müve: „A házasság regénye.“ igen sikerült fordításban jelent meg külön a „Képes Családi Lapok“ idei évfolyamában. Most pedig külön lenyomatban is kiadta azt a „ Képes Családi Lapok“ kiadóhivatala.

_

Tolstoi tagadhatlanul a jelenkor legeredetibb Íróinak egyike. Ereje a leírásban bámulatos. Fényes előadása, nagy bravourja a legnehezebb léleklani problémák megfejtésében a modern Írók között úgyszólván páratlanná teszi. Minbezen tulajdonságok fokozottan megvannak „A házasság regényében.“ Megragadó erővel, bámulatos lélektani tudással festi két bites társ lelki állapotát, küzdelmeit, csalódásait s bár nem megrázó katasztrófákon át, de mégis kézzel foghatóan azon következtetésre vezet, bogy a keresett boldogságot nem a világ, hanem egyedül csak a házi tűzhely adhatja meg. A legmelegebben'ajánjuk e kitűnő regényt, mely az összes könyvkereskedésekben,és a „Képes Családi Lapok“ kiadóhivatalában rendelhető meg. Ára 1 frt.

CS S3 ^ £23. 1KÍ CE> OS. Dolgozzatok a mig mécsetek ki nem alszik.

Regény a kereszténység első korszakából.

Irta: gróf Tolsztoj Leo. — Fordította: Somogyi Ede.

(Folytatás.I

Az orvos kezébe vette az iratot és egy pillantást vetett rá.

— ismerem ezt a csalást, kiáltott fel; engem csupán az lep meg, bogy oly értelmes ember, a milyen te vagy, ily könnyen beleesik ilyen hálóba.

— Bevallom, hogy nem értem szavaidat. Minő hálóba ?

— Az egész dolog veleje és lényege egy embernek az emberi életről alkotott fogalmában rejlik, és ime, ezek az álokoskodók, a kik isten és ember ellen fellázadnak, kijelentik, hogy. csupán egy ut vezet a boldogsághoz és azt mondják, hogy ők az életet úgy szervezik, hogy valamennyi ember boldog lesz, hogy nem lesz többé se háború, se kivégzés, se szegénység, se erkölcstelenség, se perpatvar, se rosszaság. És aztán azt állítják, hogy mind ezek a feltételek"meg fognak valósulni, mihelyt a tlép végrehajtja Krisztus parancsolatait és nem perlekedik, nem követ el csalást, nem esküszik hamisan, nem visz végbe erőszakot és nem biztatja az egyik nemzetet, hogy fölkeljen a másik ellen. De a végeredmény az, hogy megcsalják a népet azzal, hogy összetévesztik a czólt az eszközökkel. A valódi czél és törekvés az, hogy visz- szatartassők a nép a pörlekedéstől, a hamis eskütől, a kicsapongásoktól stb., és az egyetlen mód ennek elérésére az, hogy a társadalmi élet által nyújtott módokat alkalmazzuk. Az ő módjuk, melylyel á tényeket bemutatják, ép oly természetes és ép oly észszerű, mintha a nyillövészet tanítója azt akarná mondani: „Nagyon könnyen el fogod találni a czélpontot, ha a nyilat tökéletesen egyvonalban engeded repülni ijadtól a czélpontig.“ A kérdés az, hogy miként röpíthetjük el a nyilat ilyen tökéletesen egyvoualban — ez a kérdés, melyet azonban puszta ismétléssel még nem oldunk meg. A nyillövészetbeu úgy oldjuk meg azt a kérdést, ha számos feltételt teljesítünk, igy például, ha a nyíl húrja erős, ha a nyíl ruganyos, ha a húr jól meg van feszítve stb. Ugyanígy vagyunk az élettel is. Az élet legjobb formáját, a mely kizárja, vagy tetemesen megapasztja a pörlekedéseket, a kicsapongásokat, a gyilkosságokat — szintén úgy érjük el, ha a nyíl húrja elég erős — azaz bölcs szabályokkal; ha a nyíl ruganyos, azaz ha a hatóságok hatalommal vannak felruházva; ha a húr jól meg van feszítve — azaz igazságos, részrehajlatlau törvényekkel. Ők az alatt az ürügy alatt, hogy az élet legjobb módját szervezik, lerontják mindazt, a mit mások eddig építettek és a mit eddig jobb, emberi életnek tekintettek. Nem ismernek se uralkodókat, se hatóságokat, se törvényeket.

— De ők azt állítják, hogy uralkodók, hatóságok és törvények nélkül az emberi lét minden tekintetben jobb lesz, ha csak a nép teljesíteni akarja Krisztus törvényét.

— Igen ám, de mi nyújt biztosítékot az iránt, hogy a nép teljesíteni fogja az ő törvényeit? Egyáltalában semmi. Ők azt mondják: „Megpróbáltad az életet a hatóságokkal és a törvényekkel, és ez nem volt egyéb tévedésnél és csalódásnál. Próbáld meg mar most hatóságok és törvények nélkül és megfogod látni, hogy az élet igy tökéletes lesz. Nem áll jogodban tagadni, miután nem tettél vele kísérletet.* De itt nyilvánvaló ez istentelen emberek álokoskodása. Mikor ilyen hangon beszélnek, egy cseppet sem észszerűbbek annál a földinivelőnél, a ki azt mondja : „Te a földbe veted a magot és aztán beborítod földdel és az aratás mégis sokkal gyengébben üt ki, mint a milyennek óhajtod. De én azt tanácsolom neked: vess a. tengerbe és az eredmény sokkal kielégítőbb lesz. És ne bróbáld meg ezt az állításomat merő tagadással megerőtleniteni; nem áll jogodban ezt tenni, mert még nein próbáltad ki az én tanácsomat.“

— Valóban sok igaz van abban, a mit mondasz, viszonzá Julius, ki már ingadozni kezdett elhatározásában.

— De-ézmég nem minden,folytatá az orvos; tegyük fel azt, a mi merőben lehetetlen és képtelenség, hogy lehetséges a kereszténység alapvető tanait és szabályait valamely titokzatos mődon, például gyógyszerekkel, minden emberbe beoltani és hogy egyszerre minden ember teljesíteni kezdi Krisztus tanait — szeretve istent és embertársaikat és engedelmeskedve a parancsolatoknak. Azonban az életnek általuk, könyveikben hirdetett útja még ebben az esetben sem állna meg a kritika előtt. Nem lenne élet; az élet teljességgel megszűnnék. Tanítójuk uőtlen csavargó volt; követői is — a mi feltevésünk szerint — azok lesznek, a mi mesterük volt, és ugyanígy lesz az egész világgal. Azok, a kik most életben vannak, tovább akarnak élni, de gyermekeik nem akarnak, vagy bizonyára csak egy tiz közül, kik máskúlömben elérték volna a férfi kort. Az ő saját tanuk szerint valamennyi gyermeknek egyenlőnek kell lennie: a szülőiknek nem szabad saját gyermekeiket teljesen idegen gyermekek fölé helyezniük. Már most kérdem, hogyan fogják ezeket a gyermekeket gondozni, ápolni, fölnevelni és az élet ezer meg ezer veszélyétől megóvni, hogyha azt látjuk, hogy mind az a szenvedélyes szeretet, melyet a természet az anya szivébe ültetet gyermeke iránt, alig elégséges arra, högy a gyermekeket megóvja az elpusztulástól és a haláltól. Hogyha a gyermekek most, mikor a viszonyok sokkal kedvezőbbek rájuk nézve, úgy hullnak mint a fű a kasza alatt, mi fog történni akkor, hogy ha az az érzés, a mely csupán anyában van meg, közössé fog válni valamennyi gyermekiránt? Kinek gyermekét fogja az asszony gondozni és fölnevelni? Ki fog éjjeleken át virrasztaui az élet-halál közt lebegő gyermek mellett, ha nem az anya, ki életet adott neki? A természet védpajzszsal — az anyai szeretettel látta el a gyermeket; ők ezt eltörik és semmit sem tesznek helyébe. Ki oktassa a gyermeket, ki edzze erejét, ki hatoljon be szive mélyébe és ki alakítsa és irányítsa ebből a központból, ha nem a saját atyja? Ki óvja meg a veszedelemtől és a szenvedésektől? Mind ennek véget vet a kereszténység, sőt véget vet magának az életnek, az emberi faj fenmaradásának is.

—- Ebben is igazad van, szakitá őt Julius félbe, kit az orvos világos, meggyőző előadása elragadott.

— Nem barátom, hagyd ezt e képtelen ábrándozást és élj az ész parancsolataival összhangban, különösen a jelen időkben, midőn még oly nemes, elhárit- hatsan és sürgős kötelességek nehezednek vállaidfa. E kötelességek teljesítése becsületbeli dolog. Megérted kételketésednek ezt a második időszakát is és ha bátran előre indulsz, úgy miden kételyed el fog enyészni. Első és legsürgősebb köteleséged az, [hogy gyermekeid neveléséreválalkozzál, mit eddig könnyelműen elhanyagoltál. Irántuk való kötelességed abból áll, hogy az állam méltó szolgáivá tedd őket. Az állam nyújtotta neked mindazt, a mivel "bírsz, és már most viszont az a kötelesség hárul rád, hogy az államnak méltó szolgákat adj gyermekeid személyében. Egy másik kötelesség, a mely rád hárul, az, hogy a társadalomnak szolgálj. A sikertelenség elkeserített és elkedvetlenített téged; azonban ez csak múló baj. Bármi értékeset csupán erőfeszítés és küzdelem árán szerezhetünk meg, és csupán kemény küzdelemmel kivívott győzelem az, a mely a diadal örömét kelti bennünk. Hagyd feleségednek azt az örömöt, hogy keresztény írók bárgyú hülyeségén mulasson; neked az a kötelességed, hogy férfi légy és hogy gyermekeidből férfiakat csinálj. Kezdd meg ezt a munkát azzal az eltökéléssel, hogy teljesíteni akarod kötelességedet és minden kételyed el fog enyészni, mert e kételyek csupán beteg állapotodnak jelenségei és következései. Teljesítsd az állam iránti kötelességeidet az által, hogy híven szolgálod azt és hogy gyermekeidet arra oktatod, hogy híven szolgálod azt ugyanígy szolgálják: tedd őket függetlenekké, önfeláldozókká, arra képesekké és méltókká, hogy helyedet elfoglalják, és ha mindezt megtetted, próbáld meg, ha úgy tetszik, azt az életet, mely téged annyira vonz, de mindaddig nem áll jogodban jelenlegi műved cserben hagyni, és ha cserben hagynád, úgy csak roszullót ős szenvedés lenne osztályrészed. (Folyt, köv.)