Ungvári Közlöny, 1891. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1891-07-16 / 29. szám
Ungvár, 1891. julius 16. 29. szám. Tizenharmadik évfolyam. Megjelenik csütörtökön. | s Előfizetési ára: 5 s Egész évre 4 frt. 5 s Félévre i „ s ^ Negyedévre 1 „ ' 5 Egyes szám 10 kr. s \ ki előfizetési s íirdetményi $ \ díjak a kiadóhoz küldendők > UNGVÁRI KÖZLÖNY. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. \ Szerkesztő és kiadóhivatal: ^ Nagy-utoza, 36. sz. s A lap szellemi részét < illető küldemények a < szerkesztőhöz, inte s zendók. ss Nyílttéri cikkért 5 kr. \ fizetendő linden szó után. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: JOYANOYITS JÁNOS. A keleti kereskedelmi tanfolyam. Budapest, július 12. A nemzetek ma már három forrásból merítik életerejüket; e három forrás: a föld, az ipar és a kereskedelem. A hűbéries intézmények a földbirtokos osztályt dédelgették, az ipar csak mostoha gyermek, a kereskedelem meg éppen megvetett foglalkozás volt. Évszázadok hosszú küzdelme nem bírta — s főleg Magyarországon megtörni azt az aristokratikus fölfogást, melynek a földbirtok volt az istápolója. A magyar törvény- hozás 1848-ban és azóta folytonosan, szabaddá tette, függetlenítette, a magyar Korona alattvalóit; nincs külömbség nemes és nem nemes közt, ott lobog a mi zászlónk is a czivilizált államok lobogói közt, csak egyetlen rossz tulajdonságunktól nem tudtunk szabadulni; az előítélettől a kereskedelmi pálya iránt. Tudja a jóságos Teremtő, mi az oka annak, hogy ha két holduyi földecskénk terül el az utszéli árok mentén, már számot tartunk a tiszteletre, ha ahhoz a földecskéhez nem is a saját szorgalmunk, hanem talán a véletlen segített. Ám a megkövetelt tiszteletből nem adunk részt azoknak, a ki lótás-futással, értelműkkel hasznosítják tevékenységűket, vagy nyitott boltban kínálják megvételre áruikat. Hol volnánk ma már, ha a magyarság önállóan munkálkodott volna a kereskedelem terén?! Hol volnánk ma már, ha a valódi demokratikus elvek vezérelték volna a nemzetet, a melynek fiai tömegesen léptek volna a kereskedelmi pályára, a helyett, hogy kvalifikációt szerezve döngetnék a protekció kapuját, szerény hivatalocska, tálán diurnis- taság után. A valódi liberalising, az igaz demokrácia csak akkor fogja ünnepelhetni hajnalának pirkadását, ha a termelési ágak egyenlő arányban lesznek megosztva a nemzeti munkaerők közt, ha a nemzeti érzület egyenlő tisztelettel honorálja a különböző kereset forrásokat. A proletariátus felszaporodása okozta aggodalom a magyar kormányt arra késztette, hogy a kereskedelmi pályán azoknak tért nyisson, a kiket tán nem a megélhetés gondja, hanem magasabb ambíció is vezérel. Úgyszólván a gcnt- rit hívogatja, édesgeti a kereskedelmi pályára akkor, a mikor a felsőbb kereskedelmi tanfolyamot megnyitja. A felsőbb tamfolyam -célja a kereskedelmi pályára készülő egyéneknek alkalmat adni arra, hogy a Kelet főbb nyelveivel, továbbá kereskedelmi, néprajzi és egyéb viszonyaival megismerkedjenek, s ezáltal egyrészt kibővítsék azt a közt, a melyben előmenetelüket kereshetik, másrészt pedig beléphessenek ama tényezők sorába, amelyeknek hivatása oda hatni, hogy kereskedelmi köreinket, azok figyelmét mindinkább a Kelet fele irányozzák. Szóval a felsőbb kereskedelmi ifjakat nem csak kereskedőkké, hanem konzulokká akarják kiképezni, a kiket 'majd annak idején messze országokba küldenek, hogy ott a magyar állam, a magyar kereskedelem érdekeit képviseljék. Ez nemcsak kereskedelmi, ez már egyúttal diplomácia pálya is, a hol a tehetségnek alkalma lesz érvényesülhetni sokkal inkább, mint a közpályák bármelyikén. A tanfolyam szeptember elsején nyílig meg, olyan világhírű tanerők vezetése mellett, a minő Vámbéry Ármin. A tanfolyam két évre terjed s a budapesti kereskedelmi akadémiával kapcsolatosan van elhelyezve. ügy Csáky Albin gróf mint Baross Gábor kereskedelmi miniszterek gondoskodtak arról, hogy e tanintézetet a szegényebb sorsúaknak is hozzá férhetővó tegyék, és a vaserélyti Baross Gábor gondoskodni fog arról is, hogy a kvalifikált ifjak képzettsége ne heverjen parlagon. Magyarország ifjai! Hozzátok szólok, a kik most tettetek érettségi vizsgát. Ne csábítson benneteket az amúgy is tulproduktiv jogi vagy orvosi pálya; ne ringassátok magatokat hiú ábrándvilágban, melynek csalóka fénye hivogatólag int ugyan felétek, de e melynek nyomán kiábrándulásnál nem vár egyéb rátok. A hazának praktikus emberekre van szüksége; ne ingadozzatok, de szilárd elhatározással lépjetek a kereskedelmi pályára ! Linder György, országgyűlési képviselő. A közművelődési egyesületek érdekében. A fővárosi és vidéki hazafias sajtó sohasem tagadta meg rokonszenvét a közművelődési egyesületek támogatásától. A kitűzött czél, Magyarország egysége, mindig hű támogatókra talál a hazafias sajtóban. Terjeszteni a magyar nyelv ismeretét, terjeszteni a magyar szellemi kultúrát, mindenkor egyik fő törekvése volt a hazafias sajtónak. S midőn a közművelődési egyesületek lobogói alatt egyesülnek Magyarország hölgyei; midőn országunk vármegyéi áldozatokat helyeznek a közművelődési egyesületek oltáraira, s kérvényeket intéznek kormányhoz és képviselő házhoz, hogy jótékonyczélu sorsjátékokat engedélyezzen; midőn az önálló törvényhatóságu és rendezett tanácsú városok hazafias közönsége is megteszi kötelességét; midőn az ország legtekintélyesebb pénzintézetei és részvénytársaságai is meghozzák áldozatukat; s midőn végül az egyesületek és testületek is oda sorakoznak a békés küzdelmet hirdető lobogó alá: akkor nem szabad elmaradni attól senkinek, hogy az eszme nemességét pártolva, a törekvést és a kitűzött czélt, társadalmi úton, a legelterjedtebb irányban fejlessze. Szellemi pártolás mellett az anyagi eszközök előteremtése a fődolog, hogy a közművelődési egyesületek feladataikat sikerrel oldhassák meg. A magyar közművelődési egyesületek érdekében szólalunk fel, mert daczára annak, hogy az eddig sokféléi zaklatott társadalom óriási áldozatokat hozott a messze jövőbe kiható nemzeti szent ügy oltárára, mégis lehetetlen elfojtanunk azon fájdalmas sóhajt, hogy a közművelődési ügy érdekében még nem indult meg az akczió az egész vonalon. Az eszme, amit ez alkalommal felvetettünk, nem éppen uj, mert másnak agyában is, bár más alakban megfogamzott már. De hogy fölvetjük, annak czélja nem más, mint hogy általános elterjedést nyerjen, amit bizonyára mi óhajtanánk legjobban. Tudjuk azt, hogy az ügyes-bajos embernek mennyi temérdek dolga van a különböző bürókban, s mennyire örvend akkor, ha udvarias felvilágosítások által helyes útra tereltetik s ügyének állásáról teljes és tiszta ké”et nyerhet. Az ilyen bürókba naponkint igen számosán látogatnak el, s ha felvilágosítást nyerhetnek, a lekötelező köszönetnyilvánítás részükről nem is marad el. Midőn az útbaigazítás az illető tisztviselőnek kötelessége, akkor a közönség feltétlenül meg is várhatja tőle azt, hogy azt legudvariasabb alakbán. nyerje meg, mert hát az önérzetes s kötelességtudó tisztviselő jól tudja azt, hogy ő első sorban is a közönség szolgája. De másként áll a dolog akkor, ha a felvilágosítás- nyújtás már az egyéni és magán szívesség jellegeit tünteti föl, a mikor az illető nem is veheti zokon, ha egyszerűen, de udvarias módon elntasitattatik. Ily esetekben mily jótemény volna a közönségre nézve az, ha a bürókban egy persely alakú pőnzszekrény : volna kitéve ezen felirattal: hivatali szolgálattal összeférő apró szívességekért az x .... i közmű velő- I dósi egyesület javára.“ Ne akarjuk ezt tovább részletezni. Ennek kiszi- nezósét az olvasóközönségre bízzuk. Csak azt jegyezzük A légzés. A szervezet functiójának legelsőbbjei közé a légzés vagy gázcsere tartozik. Ez a szervi élet fenmara- dásának feltétlen tényezői egyikét képezi az által, hogy a vér gázainak kicserélődését eszközölhetővó teszi. Mert a vér azon folytonosan mozgásban levő közeg, mely a test legapróbb részéig eljutva, a szövetek táplálását fentartja. Általában a közéletben légzésnek a mellkas mozgását, s az ezzel járó be és kilégzést értjük, voltaké- pen azonban ezen — úgynevezett külső légzésen — kívül megkülönböztetünk még belső légzést, is. Azonban úgy a külső, mint a belső légzés csupán gáz kicserélődési folyamatokból áll. Alsóbb rendű állatoknál a gázcsere nem az emlősök és az emberéhez hasonló berendezés segélyével megy végbe, hanem sokkal egyszerűbb módon. így például, nem menve meszebbre, mint az izeit bibliákig, itt a tüdők szerepét többnyire légcsövek u. n. tracheák váltják fel, s csupán ezek képezik a léguta- kat. Mig a gerinczeseknél a halak kopoltyukkal, a kétéltűek a körülményeknek megfelelően tüdők vagy kopoltyuk segélyével eszközük a gázcserét. A tüdő egy lágy képződmény, mely a mellkas — külső behatásoktól megvédő — falai közé van ékelve. A respirátio alatt a tüdő teljesen passive viselkedik. Belógzésnél ugyanis a központi idegredszer nyúltagyi részéből eredő ingerület behatása alatt a melkas kitágul, mely alkalomal a tüdő, a külső levegő nyomása folytán a tágulást követni kénytelen. Kilégzésnél ellenben a mellkas kitágulását szűkülés váltja föl, mikor is visszanyeri előbbi helyzetét, s a kitágult tüdőt is összenyomván, abból a levegőt bizonyos fokig kiszorítja. A respirátio ez utóbbi phásisában, azaz a kilégzésnél, a tüdő ruganyossága is előmozdítja a mozgást, mert előbbi térfogatát rugalmas sajátságánál fogva visszanyerni igyekszik. A mi magát a tüdő állományát illeti, az a kezdeti részén egy csőből -— ugynevezet gégéből — áll, mely előbb két, majd mindig több és vékonyabb ágra oszlik. így tehát a tüdő egy cső rendszert képez, mely végső ágazataiban végtelen finom kaliberrel bir. Ezen cső rendszerben terjednek el azon finom hajszáledény részek, melyekben a jobb szivbő] a tüdőhöz jött vivő eres vér megtisztul, hogy az úgynevezett tüdő vivőóren a balszivhez érkezvén, általa a test szerveihez kihajtassék. Látható tehát ebből, hogy a tüdő a vér vegyi alkatának megváltoztatására szolgál. A jobb szivböl a tüdőbe érkezett vér ugyanis szénsav taralmú lévén, mint ilyen hasznavehetetlen, mert a benne foglalt szénsav, mint a szervezet által producált végső bomlási termék, tápláló erővel nem bir, ez okból tehát a szervezetből el kell távolodnia, más szóval ki kell ürülnie. Ezen kiürülése a vérből a szénsavnak a tüdőben történik, mikor is a külső belégzett levegő szolgáltat a vérnek légnemű táplálékot, s az eltávolodó szénsav a kilégzés által ér napvilágot. Mint látjuk tehát, a vér megtisztulását — használhatóvá tételét — a külső levegőnek (athmosphae- rának) köszönjük. A körlég chemiai összetételét illetőleg négy ötöd rész légeny és egy ötöd rész élenyből áll, a mely két főalkatrészen kívül csekély mennyiségű szénsavat, és ammoniákot tartalmaz. A körlég ezen alkatrészei közül az éleny az, mely a szervezet légnemű táplálékát képezi, mig a légeny, valamint a minimális mennyisége folytán ártalmatlan - szénsav és ammóniák, teljesen indifferensek. A bel égzés alatt a vérbe jutott éleny a verő erekben haladva jut el a szövetekhez, s ott áll be azon folyamat, melyet belső légzésnek nevezünk. Most ugyanis ellenkező irányú gázkicserélődés áll be, a mennyiben a vérben foglalt éleny átadatik a szöveteknek, melyekből ismét a szón- tartalmu anyagok élenyülési folyamatainak végbe menetele után szénsav lép át a vérbe. Ez által a vér piros színe kékké változik át, s mint vivő ér halad vissza a szívhez, innen a tüdőhöz, hogy ott a szénsav kilehelóse után uj élenyt nyerjen a belehelt közlégből. Ily módon megy tehát végbe a normál légzés. A szénsav kiadása azonban nem csak a tüdőn, hanem csekély mennyiségben a bőrön át is történik, úgy hogy a napi átlag 4—10 grammra rúg. A szervezet által termelt szénsav nem megállapított mennyiségű, erre több körülmény hat változta- lólag, igy a kor, a nem és sok más egyéb. Izmos egyének több szénsavat producálnak, mert az izom munka nagy mértékben fokozza azt, ugyanígy az emésztési műtét és a többi szerves folyamatok is. — Mig álomban egy negyeddel esőken a kiválasztott szénsav mennyiség ; a magasabb hőfoka körlég is lefokozza azt, habár esetleg a légvételek száma szaporodhat k is emelkedettebb hőfoknál, mint például a kutyánál, a hol az izzadási functio teljesen hiányzik, s a test hőfoka leszállításának szabályzójául a gyors és nagy számú légvételek szolgálnak. Mig az embernél az izzadságmirigyek jelen vannak, s a bőr felületéről elpárolgó vizcseppek tetemes hőt kötnek el, mi által a subjectiv kellemes érzet javul. íme igy gondoskodott a természet bölcsen alkotó keze a szervezetek felépítésében, hogy a hol egyes fuuctiók hiányzanak,
