Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-21 / 21. szám
Az ungvári kath. legényegylet közgyűlése. Az ungvári kath. legényegylet f. hó 17-én, pünkösd vasárnapján tartotta évfordulati ünnepélyét és tisztújító közgyűlését. Hogy a kath. legényegyletek mily üdvös hatással vannak a fiatalságra, az elismert dolog; hogy ez egyletek mennyire hajlítják a fiatalság lelkületűt vallás-erkölcsösségre, tapasztalhatják azok, kik ez egyletek működését figyelemmel kisérik. Ez egyletek a valláserkölcsi érzület fejlesztésén kívül tagjaiknak nevelését és oktatását is czélul tűzték ki; sőt ■— ha a szükség úgy hozza magával 1— tagjaikat segélyben is részesítik. E szempontok vezérelték Ungvár városa keresztény kath. polgárait is, midőn ezelőtt két évvel az ungvári kath. főgymnasium rajztermében összegyűltek oly czélból, hogy megalakítsák az ungvári kath. legényegyletet. Az ige testté lett és az egylet tekintélyes számmal megalakult. Immár harmadik évét éli az egylet s mint máskor, úgy a most tartott ünnepélylyel is csak azt bizonyította be, hogy életképes és fennállása nagyon is szükséges. 1. Az egylet újonnan alakított, dalköre, Dudinszky István egyleti karnagy vezénylete alatt az „egyleti jelige“ eléneklésével nyitotta meg az ünnepélyt. 2. Ezt követte Zoltsák János, az egylet ügybuzgó elnökének tartalomdús megnyitó beszéde, melyben szokott ékesszólásával igen jól körvonalozta a katholikus egyletek hasznos voltát. 3. Utána dr. Fibiger Sándor főgymn. latinszer- tartásu hittanár a „takarékosságról“ igen találó elme- futtatást olvasott föl, melynek végszavaiban arra buzdítja az iparos osztály fiatalságát, hogy korán szokjanak a takarékossághoz, mert ez jövő boldogulásuknak létföltétele. 4. Ezután Csurgovich György munkácsi egyházra, tanulmányvégzett papnövendék igen csinos kaíczola- tót olvasott fel „példák az életből“ czim alatt, melyben elzüllött emberek képét élénk színekkel ecseteli. 5. E felolvasást négy magyar népdal előadása követte, melyet köztetszéssel fogadtak. G. Egy igen szép költői műben is gyönyörködött a hallgatóság, mikor Fölkel Béla egyleti titkár, Zoltsák Jánosnak „Karthágóban“ czimü legendáját olvasta fel. 7. Mindezt a tisztújító választás követte, melynek eredménye a következő: Választmányi tagokul: Nehrebeczky György sz. sz. ügyész, a sz. Gergelyrend lovagja, Dolobács Pál; póttagokul: Orosz Imre, Milcsik Mihály; a rendes tagok közül vál. tagokul: Uhriu György, Csolinszki András, Pótis István, Koskovenszki József, Varga János, Kurucz János, Ungvári Ádám; póttagokul: Likinai Gyula, Bányai Bertalan; titkárul: Fölkel Béla, ungvári latinszert. kath. segédlelkész ; könyvtárnokul: Flach Jakab; dékánoknak Ferenczy József, Tégli Bertalan választattak meg. Zoltsák János elmondván elnöki záró beszédét, Nehrebeczky György az egylet nevében az elnöknek odaadó fáradozásáért meleg szavakban köszönetét mondott, mit lelkesült éljenzések követtek. A dalkör erre rázendítvén a „Szózat“-ot, a fényes ünnepély véget ért. Egy délelőtt Aranka eltávozott hazulról, ő pedig kézi-munkával foglalkozva, ült a kis szobában. Egyszer csak jelenti a szobaleány, hogy vendégek jöttek, mégpedig a kisasszonyhoz, mert hogy tudtokra adá, miszerint nincs itthon a nagyságos asszony, azt felelték, hogy ők a kisasszonyhoz jöttek s most a szalonba várakoznak. Vájjon Aranka nem veszi-e rósz néven, hogy ő, a kegyelemkenyéreu tartott árva, merészel házánál vendégeket fogadni? De ha itt vannak és éppeu ő hozzá jöttek, tehát el kell fogadnia őket. Ily gondolatok közt szedé rendbe öltözékét s dobogó szívvel ment a szalonba fogadni a vendégeket. Két férfit talált ott, akik elébe jöttek s bemutatva magukat kezet csókoltak neki. Ő érezte, hogy eípirúlt az arcza. Nagy zavarral mondá, hogy foglaljanak helyet s maga is leült. — Bocsásson meg nagysád, hogy megzavartuk csendes magányában, de meg akartunk győződni arról, hogy ön valóban embergyülölő-e — szólt az egyik. A másik meg igy beszélt:-- Ha kedves néujéhez kérdést intéztünk az iránt, hogy miként vau az, hogy mi akárhányszor itt vagyunk, egyszer sem láthatjuk nagysádat, azt felel te: azért mert az én kis húgom embergyülölő ; külö nősen a férfiak társaságát ki nem állhatja. — Es mi most megtudva, hogy ő nagysága el- távozot hazulról, ide jöttünk, hogy szinröl-szinre láthassuk az [embergyülölő kis leányt, — mondá az amelyik előbb szólott, egymagas, deli termetű, barnaférfiú, aki fekete, mélytüzű szemeit áthatóan függesztő reá. Erre Piroska is mondott valamit, de már arra nem emlékszik, hogy mit; azt sem tudja, hogy miképpen folyt tovább a társalgás, csak azt tudja, hogy azoknak a mélytüzű szemeknek sugarai oly melegen tapadtak arczára, hogy egészen áthevült. Mikor aztán Béla, a mélytüzű szemek tulajdonosa, búcsúzva ajkaihoz vonta kezét, Piroska érzó, hogy e szemek sugarain szive mélyéig hatottak, s miként a rózsabimbó, mely a nap melegének érintésére széttárja kelyhét, az ő szive is megnyílt egy édes- kínos, boldogító fájdalom érzésére. Amint kivívta ez egylet a múltban működése által az elismerést, ügy most is csak dicsérettel áldozhatunk neki. Csak pártolást érdemel ez egyle1, mely Istennek és a hazának erényes polgárokat nevel. I. F. J. Újdonságok. * Legfelsőbb kegy adományok. Ó császári ős apóst. kir. felsége a in. egyházmegyének következő hitközségeit rnéltóztatolt legmagasabb magán pénztárából templom-, papiak- és iskola épiiési segélyekben'részesíteni: Árok 150 fit, Felső-Bibnicze 100 irt, Makkos-Jánosi 100 frt., Cigányócz 100 fi t., Nagy-Láz 100 fi t, Vulsinka 100 frt, Gáva 100 frt., Kajdanó 250 frt és Igléncz 200 frt. * A latin szertartásit katli. hivök Pünkösd vasárnapján tlnnepies jelenetnek voltak tanúi. Az ünnepi nagy mise alatt lett megáldva főt. Zoltsák János sz. széki ülnök által a kovács-kerekgyártó ipartársulat új zászlója. A megáldást rövid alkalmi beszéd követé, mely a kath. iparosokat, tekintettel a kenyérkeresőket mindinkább nyugtalanító divatos eszmékre, az isteni gondviselésben helyzendő bizalomra s a tisztes munka megérdemelt áldásaira tette figyelmessé. Egyesülésre hívta fel a keresztény iparosokat az evangéliumi tanok megvalósítására, melyek a munkást és munkaadót ugyanazon egy család tagjainak hirdetik, s emlékeztető a mestereket, hogy vallás-erkölcsi fektetheti szóval és példával gyermekeik- és tanon- caikat a haza hasznos polgáraivá képezni ők vannak hivatva. A példásan vezetett társulat megérti feladatát. ■—• nem kétkedünk. * Előléptetés. Cziczey Bazil ungvári kir. adótiszt V. oszt. adótisztté léptetett elő a pénzügyminisztérium által. * Adomány. Popovics Emil, papnevelőintézeti aligazgató, t. alesperes — a tisza-kirvai lelkész és éneklész javadalmazására 50 frtot adományozott, mely összeg a buszti takarékpénztárba helyeztetett el, inig lehetővé válik a behozandó kamatokkal együtt egv darab jó minőségű földnek megszerezhetése. * Eljegyzés. Dr. Kludikltnre, Jásznagykunszolnok vármegye másodaljegyzője, ma jegyzi el Köri Eveline kisasszonyt, Eőri Elek városi főjegyzőnk bájos leányát. Az eljegyzés benső családi körben történik. * Az ungvári polgári olvasókör által pünkösd vasárnapján hirdetett fáuczmulatság vasárnap azaz f. hó 24-ón fog megtartatni. Ha kellemetlen lesz az idő, akkor a teremben tartatik meg, mire a t. közönség pártfogását kéri a rendező ég. Szükséges is volna a tömeges résztvevős, hogy igy az egylet anyagi viszonyain segítve legyen ; ajánljuk tehát a legmelegebb pártfogásba. * Arczkép leleplezés. Az ungvári népbank igazgatósága, megboldogult ententes elnöke, Bugyis András prépostnak arczképét folyó évi május hó 31-én, vásárim]) d. e. 11 órakor fogja az intézet helyiségben leleplezni. Az ünnepi beszéd megtartásával Zoltsák János igazgatósági tag ltett meg bízva. * Találkozó. Azon. munkácsi egyházra, gk. lelkészek, kik az ungvári kir. és püsp. theologiai lyce- umban 1880—1-ben bevégezték tanulmányaikat, f. év és bó 20-án tartották összejövetelüket a savanyu- vizi fogadóban. A 23 közöl csak 13 jelent meg. Ma a székesegyházban tartandó bálaadó isteni tiszteleten És sivatag életének viruló oáza lett Béla, kinél lelke, miként a fáradt vándor megpihenhetett. Ébren és alva csak róla álmodott. Lelke úgy sóvárgott utána, szive úgy fájt érette, de nem látta őt sokáig. Egy szép tavaszi délután, amint a virágokat öntözte a kertben, bátamögött egy kellemesen csengő fórfihang szólalt meg: — Úgy látom szereti ön a virágokat. Óh ha én virág lehetnék!. .. Piroska érzé, hogy arcza mint gyulád ki a felfutó vértől. Hátrafordult s maga előtt látta őt, ábrándjainak tárgyát, kinek szemsugarai lángra lobban- tották szivében a szerelem szikráját. — Ön az uram! — mondá közönyös hangot erőltetve, míg szive hangosan dobogott. — Igen, én vagyok ! Óh, ba tudná mióta keresem az alkalmat önnel találkozhatni. De ne mondja nekem: uram, ez oly ridegen hangzik, mondja igy: Béla! így beszélt ő, aztán közelebb lépve Piroskához, kérdező: — Melyik a Piroska kedvencz virága? — A pünkösdi rózsa, mert gyermekkori kedves ártatlan emlékek fűznek e virághoz. — De ón itt nem látok ilyen virágot. — Aranka nem kedveli, azt mondja: ez csak parasztoknak való virág. — No hagyja Piroska, küldök én önnek ilyen virágot. Holnap úgyis pünkösd napja van, tehát az ünnep tiszteletére és jelképéül .. . Itt fólbeszakitá magát s megfogva Piroska kezét, mondá: — Tegyük fel, hogy ön valóban gyűlöli az embereket, hát engem gyülöl-e? — Én senkit sem gyűlölök. — Hát szeret-e valakit ? — Szerettem szüléimét, szeretem a virágokat és... Köuyei elfolytották szavát. Béla gyöngéden át öleié, meleg tekintetét hosz- szasan rajta pihentető, aztán a mély érzelemtől remegő hangon igy szóllott; — Ne sírjon kis Piroska, hanem feleljen kérdésemre: Szerete engem? fognak részt venni, melyet Vőghseő Miklós lelkész fog a Mindenhatónak bemutatni. * Az ungvári kir. kath. főgymn. 32 tanulója az országos tornaversenyről a tegnap esti vonattal érkezett vissza. Mint értesülünk, Bendász Mihály VI. o. t. a „magyar tanulók országos tornaverseny 1891. — küzdj és bízva bízzál“ feliratú éremmel lett kitüntetve. Kívánjuk, hogy gymnasiumnak e derék ifja és vele együtt a tökbiek még sok ily dicsőséget szerezzenek Üngvárnak. * Színház. Múlt héten érkezett városunkba Tiszai Dezső kassai színtársulata, melyet Ungvár már régebben ismer, s ép azért nem tartjuk szükségesnek a társulatot dicséretekkel előre elhalmozni, mint a múltban .ugymost is ki fogja e társulat azokat érdemelni. A kellemetlen esőzés az első 3 bemutató előadásnak nagyon sokat ártott, mert közönség nem sok volt, pedig az élvezetes, az összevágó előadások, mint akár a tánczmulatságok, megérdemelték volna, hogy azokon többen legyenek. Eddig előadattak: „Szegény Jonathán,“ „Árvalányímj,“ „Náni,“ „A nagymama,“ „'Medea,“ ez. darabok, az ezek előadásából tapasztalt igyekezet s képesség arra enged következtetni, bogy a színi idény Ungvár városára igen kellemes lesz és ki fogja elégíteni a közönség jogosult igényéit. Tiszai megérdemli a pártolást. — Ma, csütörtökön, a mára hirdetett „Nebántsvirág“ helyett az „O r p h e u s“ kerül előadásra. * A katonai Híveidében a kuglizó helyiség már megnyílt. A frisitőket Bobály Márton szolgáltatja, kit az előbbi évekből előnyös oldalról ismer a közönség. * Majális. Laky 'József tanító által vezetett ref. elemi iskola tegnapelőtt tartotta majálisát a vadaskertben. A mulatság, melyben részt vettek a számos szülőn kívül a ref. intelligenczia legkiválóbb tagjai is, meglehetősen sikerült. * Amerikába megy két munkácsi e. m. áldozár, az egyik Laurisin Kornél lehóczi, a másik Laurisin Ágoston koncházi lelkész, a kik e napokban családos1 túl indulnak az új világrészbe. Nehéz idők jele az, hogy nemcsak a köznép, hanem a lelkészek is, a nyomasztó anyagi helyzet miatt uj hazába mennek boldogulást keresni. f Özv: Jaczkovics Jánosné szül: Kovács Veronika, néhai Jaczkovics János volt sz tán falvai lelkész özvegye f. hó 13-án 77 éves korában az Urban elhunyt. Temetése 15-én ment végbe Uj-fehórtón, melyet Fekete István főesperes végzett Góczy József latin szert, és Varga Bizil gör. szert, kath esperesek segédletével. A gyász- beszédet Varga esperes tartotta, meghatóan tolmácsolván mily hálára van kötelezve a megboldogult jó anya iránt az életben levő 24 unoka (kik közül 10 pap van) és a 27 szópuuoka. — Az örök világosság fónyeskedjók neki! * Meghívó. Az „Ungmegyei Gazd. Egyesület május 29-én d. u. 2’/2 órakor Ungvárt a megyeház -nagytermében közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Évi jelentés felolvasása. 3. 1890. évi zárszámadás felolvasása. 4. 1891. évi költség- előirányzat. 5. Iuditványok. 6. A választmány kiegészítése. Beruát Dezső, elnök. Uj zenemű. Táborszky Nándor nemzeti zeneműkereskedésében Budapest, Vác/.i utcza 30-ik szám alatt megjelent : „Oeillets Bouges“ (Piros szegfű) Waise, szerzé Kövér Miklós. Ezen keringő felülmúl minden most létező új keringöket úgy kiállításban mint dallamosságban. A közönségnek pedig a legkedveltebb darabja. Ára 1 frt 50. Piroska lángoló arczát a Béla keblére rejté. — No lássa Piroska — folytatá Béla — én önt annyira szeretem, amennyire csak férfi képes szeretni, s ha ön is szeretne engem, úgy többé nem lenne oka sírni, mert oly boldoggá tenném önt, még a szellőtől is megvédeném. Áztán forró csókot lehelt homlokára, újra kérdé: — Mondja hát drága kis angyalom, szeret-e emgéniét ? — Piroska! Piroska! — hangzott a házból az Aranka szava. És ő kibontakozva az ölelő karok közül, mint egy megriasztott őzike szaladt a házba, hogy nénje parancsának eleget tegyen. A következő hajnalon, melyre pünkösd ünnepe derült fel, zene szólott kis szobácskája ablaka alatt. 0 felülve ágyában, gyönyörrel hallgatta a szép darabokat, s a midőn ezt ját’szták: Örök tavasz nyíljon neked, Szivem soha el nem feled ! akkor szive kimondhatatlan édes érzések közt dobogott. — Oh Béla! Béla! suttogtá boldogan, s vissza- fekve ágyába, behunyta szemeit, hogy lelke elé idézhesse a szeretett férfi alakját. Reggel ott találta kis asztalán a pünkösdi piros rózsákból kötött illatos csokrot. Mellette egy levél feküdt az asztalon. Ő -- elragadtatva a boldogságtól, kapott utána s meg sem nézve a cziinet, felbontá. A levél a következőket tartalmazta: Piroska! En téged, mint,szegény árvát házamhoz vettelek. Itt jólétben részeltettelek. És te hálából kivetetted hálódat azon férfiú után, kit udvarlóim közül legérdemesebbnek találtam arra, hogy kezemet és szivemet neki adjam. Távozz házamtól, én többé látni sem akarlak, mert rút hálátlanságod mélyen sebzi szivemet. Kocsim rendelkezésedre áll. A r a n k a. Piroska azt hitte, hogy gonosz álom űzi vele játékát. Nem, az nem lehet, hogy a boldogság küszöbéről egyszerre a kétségbeesés örvényébe sülyedjen. Midőn végre még is meggyőződött, hogy bizony ez nem álom, hanem szomorú való, akkor ráborult a rózsacsokorra és sirt, zokogott keservesen.
