Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-14 / 20. szám
Tizenharmadik évfolyam. Ungvár, 1891. május 14. 20. szám. < Meaelenik csütörtökön. \ Előfizetési ára: Egész évre 4 írt. Félévre Z „ ^ Negyedévre 1 „ ^ Egyes szám 10 kr. 5 Az előfizetési s hirdetményi $ díjak a kiadóhoz MlMóI UNGVÁRI KÖZLÖNY. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Szerkesztő és kiadóhivatal: \ Nagy-utcza, 36. sz. í A lap szellemi részét j illető küldemények a ; . szerkesztőhöz, inté- s zendők. 1 Nyílttéri Wkkért 5 kr. \ fizetendő minden szó ntán. J Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: JOYANOVITS JÁNOS. A villamvilágitás előnyei. Most, midőn városunkban élénken foglalkoznak azon kérdéssel, hogy a mostani gyarló petroleumvilágitás helyett a villany- vagy lég* szeszviiágitás hozassék-e be, — az intézők általi megfigyelés végett, a „Hosszú Élet“ jelesen szerkesztett lap egyik közelebbi számából veszszük át e tudományos és a jelen körülmények között tanulságos sorokat. Azon természettudósok, ,kik a természettannal szakszerüleg foglalkoznak, tudják, hogy gál- ván-féle erős villam-árammal szemkápráztató láng-ivet lehet létrehozni. Ezt már 77 év előtt Davy angol természettudós feltaláltai ugyan, de sokáig nem tudták a nagy lángivet kisebb ré-’ Székre elosztani, a nagy lángiv pedig csak igen nagy termekben volt alkalmazható. Végre 'Edison Swannak sikerült a tüzesedé lámpák feltalálásával a villamvilágosságot tetszés szerint elosztani. Ezen idő óta jöhetett a villainfény az általános világítás szolgálatába s méltó pályatársa lön a kőszénben rejlő világitó légnek, melyet hibásan légszesz-világitásnak szoktunk nevezni. A villamvilágitás a fényáram nagyszerűségére s a világítás intensitására, fokára nézve, nagyban fölülmúlja minden eddig igénybe vett világitó eszközeink és anyagaink fényhatását; most a döntő kérdés nem az, melyik világítás kerül többe, vagy kevesebbe az eddigi gáz- világitás-e, vagy a villamvilágitás, — hanem inkább az, hogy melyik világítás, jelel mp.g inkább a közegészség követelményeinek? Ezen kérdésre nézve már Hannoverben Fischer tanár, Boroszlóban Kohn tanár, Münchenben pedig a jeles Pettenkofer tanár nyilatkoztak. E tudós szakférfiak véleményét akarom dióhéjban szorítva közleni. A napvilág, gázvilág és villamvilág közt egészségi tekintetben különbségek vannait. A világosság minősége hathatós befolyást gyakorol a látás élességére. A látás élessége a gázvilág mellett tompul, azáz alább száll (kinyivel; a villamvilág mellett pedig nemcsak nem tompul, hanem még a napvilággal szemben is bizonyos előnynyel bir. Még nagyobb a különböző világosság befolyása szemünk szinérzékére. A villamvilág, neve- zeíesan a lángiv, összehasonlítva a napvilággal, lényegesen javítja a vörösnek, a zöldnek, kéknek és sárgának érzését. Ha e tekintetben a villamvilágosság fölülmúlja a napvilágot, annál inkább fölülmúlja a gázvilágot. . i Valamint a ragyogó napnak közvetlen sugarai, úgy a villamvilág közvetlen fénye mint vakító fény, szemkáprázást idéznek elő. E tekintetben a gázvilág bir előnynyel a villamvilág fölött. Ha a villamlángba közvetlenül beletekintünk, ennek fénye természetesen sokkal inkább izgatja, elkápráztatja szemeinket, mint a gázláng, mely szélesebb góczból indul ki. Azonban a káprázás ellenében óvhatjuk szemeinket ernyők által, melyek elzárják a villamvilág közvetlen sugarait szemeink elől s csak a szétszórt világosságot látjuk. Ha pedig ernyővel korlátolják a villamvilágot, akkor megint előnyösebb a gázvilágnál, mivel a villamvilágot ekként sokkal közelebb hozhatjuk nézés, olvasás, vagy irásköz- ben magunkhoz, mint a forró gázlágot. Vegyük tekintetbe azon hőmennyiséget, meleget, melyet egyfelől a villamvilág, másfelől a gázvilág áraszt és terjeszt; — a kettő között nagy a különbség. Ennek szembetűnő bebizonyítása végett a természetvizsgálók egyenlő világosága vilkimlánghoz és gázlánghoz korommal befeketített hőmérőt ugyanazon közelségben helyeztek el, — kitűnt, hogy a kormos hőmérő higanyoszlopa a gázláng közelében mégegyszer oly’ magasra emelkedett, mint a villamláng közelében. Még nágyobb az általános hőkülönség. Egy Edisonféle villarnlápa, mely 17 gyertyavilágot képvisel, fejleszt mindez órában 4Ö caiori-meny- nyiséget; szintén egy ugyanakkora fényerejü gázlámpa óránként 908 calori-mennyiséget fejlesz. Azonban a villamvlág nemcsak azon előnynyel bir a gázvilág fölött, hogy nem hevíti föl annyira a környező levegőt, hanem még inkább azon előnynyel, hogy a villamvilág nem rontja meg, nem szennyezi be a levegőt, mert nem fejleszt magából ártalmas légnemeket. A mi gázlángjaink, gyertyáink és olajlámpáink égve épen úgy élnek a környező levegőből, mint mi emberek. A gázláng szintén, mint az állatok légzése, fölemészti a légkör élenyét s helyette szénsavat és vizet áraszt a levegőbe, s igy a gázgyertya- vagy olajláng épen úgy megváltoz.- tatja, megrontja a levegőt, mint az állatok légzése. A villamvilág ellenben nem élvén a leve gőből, annak élenyét nem fogyasztja, mérgező szénsavat sem termel, tehát a környező levegőt nem rontja. A kassai kir. ítélőtábla megnyitási ünnepe. Olyan lélekemelő, imposans ünnepnek Kassa város nagyon rég volt. tanúja, mint a milyen a kir. it. táblájának megnyitási ünnepe volt e hó 5-én. A Ve ni Sancté-hoz s az ünnepi miséhez válogatott közön- 'stíg. került össze, Szabad Ferencz plébános prépost misézett s mondott rövid, a kir. táblára s tagjaira szóló áldással befejezett beszédet. Innen a nagy közönség özönlött a megnyitó ünnepélyre a megye székházába. Elől a gyönyörű magyardiszbe öltözött elnökkel, tanácselnökkel főügyészszel és főügyészi helyettessel, s azután a feketeruhás bírói kar. Mind gyönyörű szál ember, a magyar ruhában egy-egy dalia valamennyi, pedig a javarésze deresedni kezd már a nem könyen végzett munka nyomán. Az elnök elegáns nyájas képű, megnyerő modorú ember, Kriszt tanácselnök szép őszbe borult magyaros arcz, B e r n á t h tanácselnök feltűnően fiatal szép, nyájas, mozgékony daliás alak — akár egy jegyzőcske is irigyelhetné, csak azért is. Legmarkansabb arczczal a főügyész P á r v y Iván bir. Hatalmas széles vállakon, erős nyakon ülő fej, igazi, jellegzetes magyar ábrázat. — Hát még minő szónokok ! Az elnök kissé gyönge, de aztán folyton erős- bödő hangon kezdi, s a szavak úgyömlenek ajkairól, mintha egyik a másikhoz volna lánczolva, — min- denik a helyén van és csak annyit mond, mint a mennyinek helye van. Bernáth gyönyörű zengő orgánummal, s olyan folyékony előadással bir, mely belopózkodik az emberi lélekbe, melyet hallunk akkor is, ha nem hallgatjuk. A főügyész apró velős mondatokkal beszól, de igazi magyaros vervevel valamely igazságot úgy fejez ki, hogy elbiszszük, hogb érzi, az érzést pedig cikornyátlanul, apodyctice, mint az igazságot. És mindehhez járul a hatalmas, öblös hang ; valamennyi közt alegmagyarosab i szónok. A díszes közönség erre a vármegyeház dísztermébe vonulván, hol a karzatokon igen szép, előkelő nőközönsóg töltötte be a helyet, miután a jelenlevők a teremben elhelyezett székekre, a tábla tagjai a zöld asztalhoz letelepedtek, a kir. táblai tanácselnökök idősbje, Kriszt János, néhány szóval jelezve az összesereglés czélját, felszólította Páryy Iván kir. főügyész, Fekete Ödön és Simon Géza táblai biró urakat, hogy vele együtt szíveskedjenek távozni, az elnököt Oberschall Adolf ő méltóságát, felkérendők a teremben való megjelenésre. A diszinagyarban impozáns alakú, minden irányban megnyerő magatartásit, rokouszevet kelteni tudó elnököt a nagy közönség szives éljenzéssel fogadta. Az elnöké után a két tanácselnök : Kriszt János és Bernáth Elemér urak hivatalos esküje letétele következett. Erre megtörtént a kir. táblai bírák együttes föleskettetése; mit aztán még ; a kir. főügyészé, P á r v y Iváné és a kir. főügyészi helyettesé, B a 11- 1 a y Imré követett. Mindennek eszközlése után az elnök belső szónoki hévvel, mely önkényielenül megragadja a hallgatóság kedélyét és hangulatot kelteni képes, higgadtan, magasztosan fejtegette a napnak a jelentőségét különös súlyt fektetvén arra, hogy a táblai deczentralizáczió az országos közvélemény követelménye lévén, méltán feltehető, hogy a deczentra- lizált egyes táblák működése az igazságszolgáltatás ügyében áldásos leszen. Kiemelte a kormány szerencsés kezét a kassai kir. tábla alakítását tekintve. Rámutatott arra, hogy méltán szerencséseknek vallhatják magukat, kiket a kineveztetés épen Kassára juttatott, mely mint a magyar kultúra ősrégi fészke, mint az igazságszolgáltatás érdekében oly nagy áldozatkészséget tanúsító város, bizonyára! a fokozottabb társadalmi igények kielégítésére is hivatottnak tekinthető. „Bizalommal tekintek — úgymond — a jövőbe! Erős hittem, hogy feladatai magaslatán álló testületünk a másodbiróságok között méltó helyet fog kivívni magának!“ A beszédet (melynek befejezéséül biró társait arra kérte fel, hogy őt „bizalmukkal megajándékozni s bölcs tanácsukkal támogatni szíveskedjenek“) köz- tetszés és többször felhangzó lelkes éljenzés s a beszédét végző elnök iránt való ünnepies ováczió nyilvánítása kisérte. Az éljenzés lecsillapultával az elnököt Bernáth Elemér tanácselnök üdvözölte, kiemelvén az általa tartott ékes beszédben az elnöknek a magyar igazságszolgáltatás körül elévülhetetlen érdemeit, melyeket mint marosvásárhelyi volt elnök öt év tartamán belül mindegyre emelnie sikerült. Hadvezérhez hasonlitotta őt s kijelentette a táblai tagok nevében, bogy igen is! követni fogják lelkesen a vezért. Egyszersmind ajánlotta a táblai tagokat az elnök jóakaratába. Köztetszés nyilvánulása fogadta itt is a szónok — hatást aratott — ékes szavait. Erre még a főügyész P á r v y Iván emelt szót s beszéde kivált az itteni ügyvédi kart érintette igen kellemetesen. Szerinte kivált a büntető igazságszolgáltatás terén a kívánt eredmény három tényező harmóniájától függ; u. m. a jó bírói kar s a védelem- és vádközegek közötti jó egyetértésből. Erős a hite — úgymond — hogy a harmónia meglesz, mert erre megvannak az előfeltételek. Á maga részéről az ügyvédi s az ügyészi karnak szives egyetértését — úgymond — a legbensőbben óhajtja, „A védelem képviselői, úgymond, az ügyvédi kai- tagjai hivatásuk magaslatán állanak s fogadom, hogy a szükséges egyetértés létesítésére teljes erőmmel közre fogok működni.“ Megválasztattak a fegyelmi bíróság tagjai — sorshúzás által — és pedig rendes tagokul: Valkovszky Elek, Zachár Gyula, Oroszy Géza, Raisz Andor ; póttagokká, illetve helyettesekül : Fekete Ödön, Harmos Gábor, Taug Emil és Duhalszky Gy. A tanácsokba való beosztást az elnök következőleg eszközöltnek nyilvánított: a saját elnöklete alá (úrbéri, váltó, kereskedelmi, csőd- és bánya ügyekben) előadókul tartó/ ik: Hánrich József, Rózsa Kálmán, Rock Gyula, Hornyánszky. Adolf, Valkövszki Elek. Tanács jegyző : dr. Hornyai Ödön. Kriszt János tanácselnök osztályának (büntető ügyek) tagjai: Fekete Ödön, Simon Géza, liöck János, dr, Podhorányi Gyula, Zachár Gyula, Raisz Andor. Tanácsjegyzők: Olsavszky Lajos, dr. Spóner Gyula, Bernáth Elemér tanácsában (polgári ügyek, előadók: Harmos Gábor, Pitroff Rezső, Taug Emil, Duhalszky Gyula, Oroszy Géza, dr. Jancsó György. Kolos Gyula, Balázsovics József. Tanács-jegyzők: Horváth Bódog és Amhró Gyula. Megjegyezte az elnök, hogy Podhorányi Gyula a polgári tanácsülésekben is referál. Ezzel az elnök a táblát alakultnak jelentette ki s az alakuló ülést befejezettnek nyilvánította. Ezekután a küldöttségek jöttek, a katholikus, az ág. ev., a ref. és a zsidó hitközségek. A vármegyei és a városi törvényhatóság. Az ügyvédi kar A r a n y o s s y László kamarai elnök vezetése mellett tisztelgett, ki igazán, úgy formára és tartalomra, mint előadásra nézve gyönyörű beszéddel üdvözölte az elnököt. Tisztelgett még a közjegyzői kamara és a kassai jogakadémia, a vidéki törvényszékek elnökei, bírái stb. Délután kettőkor Schalkház nagytermében 230 teritékü banketthez gyülekeztek. A harmadik fogásnál állott fel Darvas főispán és messze elhalló hangon pohárköszöntőt mondott királyunkra és az uraik dó ház tagjaira. A jelenvoltak állva hallgatták meg szavait és a végén riadó éljennel adtak kifejtzést érzelmeiknek. Münszter polgármester a kir. tábla elnökét, a főügyészt, a tanács-elnököket és a bírákat éltette, kívánta nekik azt, hogy Kassán kellemes otthont találjanak.
