Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-12 / 7. szám

szemben, egyhangúlag elhatározta, hogy Baross ministerhez a következő táviratot intézzen : „Nagy- méitóságu Baross Gábor kereskedelmi minister úr­nak Budapest. Az ungvári kereskedelmi kör szem­ben azon alaptalan es jogosulatlan támadásokkal, melyek osztrák részről a nagyméltóságod által életbeléptetett helyi díjszabás ellen inditattak, midőn azokat mint hazánk függetlensége ellen irányított vakmerőséget visszautasítjuk, egyúttal nagyméltó­ságod személye és czéltudatos államférfiul tevé­kenysége iránt, legőszintébb ragaszkodásunknak és elösmerésünknek kifejezést adni hazafiui köte­lességünknek tartjuk.“ „Ungvári kereskedelmi kör nevében, Molnár József elnök. Brody Béla titkár.“ * Halálozás. Blatny Janos perecsenyi körorvos a múlt héten hirtelen meghalt. * Nemesszivíí adomány. Weinberger Albert a regále kártalanításnál mint a közig, bizottság tagja, a Il-od fokú hatóság gyűlésein mint küldött vett részt s ezért 96 frt dijat érdemelt ki. Ezen ösz- szeget nevezett a szegény iskolakötelesek fel­ruházására adományozta, mely összeg az egylet rendelkezésére bocsáttatott. * Reményi Ede hangversenye Ungvárit f. hó 28-án lesz a Társaskör termében. * Párbaj. Értesülés szerint L. M. és H. J. urak között e hó 5-én pisztoly-párbaj történt. * Fényes tánczestély. Mint értesülünk, e hó 7-én Munkácson — az ottani lelkes hölgyek kezdemé­nyezése s az ifjúság rendezésével — sikerült jó- tékonyczélu táncestély volt, nagyszámú s díszes közönség vett részt Munkács, Beregszász városá­ból és vidékéről, sőt Ungvárról is. Az első négyest 42 pár táncolta, s az utolsó csárdást virágos jó­kedvvel s lankadatlan kitartással reggeli 6 óráig járta a fiatalság, a mikor is a szép közönség teljes megelégedéssel oszlott el. * Uj keresztény bolt. Okolicsny János keres­kedő, ki üzletével felhagyott volt, kereskedést nyitott saját házában. * Nyilvános számadás. Az ungvári Társaskör által 1891. január 31-én saját helyiségeiben rende­zett tánczestély alkalmával bevétel volt: Be­lépti dijakból befolyt 304 frt 50 kr. Legyező sor­solásból 30 frt. Felülfizetésekből 42 frt, összesen 376 frt 50 kr. Felülfizetésekhez hozzájárultak : Gróf Török József 8 frt, gróf Török Napoleon 5 frt, Stahlberger Mór 2 frt, Fóliák Jakab 2 frt, Bródy Zsigmond 2 frt, Beue Lajos 2 frt, Krausz Adolf ,2 frt. Lukács János 2 frt, Bradács Gyula 5 frt, Widder Albert 5 frt, gelsei Gutman Izidor 5 frt, összesen 42 frt. Kiadás: Zene, világítás, diszités, nyomdai és vegyes kiadások 326 frt 33 kr. levonva a bevételből, marad tiszta jövedelem 50 frt 27 kr. Ungvárt, 1891. február 6. — Lám Sándor, pénz­táros, D r. N o v á k Endre. * Az ungvár-szobránc nagymihályi h. é. össze­kötő vasilt létesítése ügyében a vonalmenti érde­keltség gróf Török József főispán elnöklete alatt Ungváron a megyeház nagytermében népes érte­kezleteit tartott, melyen a vonalmenti birtokosok és községi küldöttek csaknem teljes számban, a konzorcium részéről pedig : Veszter Imre és Bernáth Dezső országgyü). képviselők és Bakos Gábor vasúti vállalkozó vettek részt. Az értekezlet a vonalmenti összes jogosult helyi érdekek lehető figyelembevételével beható eszmecsere után meg- állapitotta a vonal irányt, állomásai s megálló­helyei elhelyezését, irányadóul a részletetes meg tervezésnél, a mennyiben azok a terepviszonyok­hoz s az előirt szabályokhoz képest lehetők, illetve engedélyezhetök lesznek. Elnöklő főispán örömmel konstatál a, hogy a pálya tényleges építési tőkéjé­nek 35 százaléka, illetve törzsrészvénytökéje alak­szerű okiratokba foglalt kötelezőkkel máris teljesen biztosítottnak tekinthető, minélfogva az érdekelt­ség elhatározta, hogy a vasutat tekintet nélkül a felső-magyarországi tranversal-vasút Zemplén és .sárosmegyei szakaszaira, önállóan is kiépíti, mit az engedélyesek is elfogadván, a vonal részletes építési tervei, a mint az időjárás engedi, azonnal munkába fognak vétetni * Község-egyesítés. A nagyméltóságú m. kir. Belügyministérinm f. hó 8 án 7317, sz. alatt kelt rendeletével Bozos községnek önállóságát, szellemi es anyagi kellékek hiánya miatt, megszüntette és Darma községhez, annak kiegészítő részeként valö csatolását elrendelte, s ez időtől fogva nem a daróczi, hanem az őri körjegyzőség (kaposi járás) kerületébe fog tartozni. * Nógrádmegyóben népkönyvtárak létesítése éadekében igen dicséreles mazgalom indult meg. A mozgalom élén az alispán ill. Az ügy a köz- igazgatási bizottságban is szóba került s a bizott­ság a legnagyobb lelkesedéssel járult hozzá annak fölkarolásához. A terv az, hogy minden községb' n könyvtár létesittessék. Az igy előálló ki­adások fedezésére az iskolák beiratási dijainak egy része s az iskolai büntetéspénzek fognak fordittatni. A népkönyvtárak tehát a községeket nem fogják kiadással terhelni. * Hogy bánjunk a megfagyottakkal ? Erre a kérdésre Mosetig német orvostanár hosszadalma- sabban felel meg egy értekezésében, melyből a következő legszükségesebb tudnivalókat közöljük : A megfagyottaktól távol kell tartani minden mele­get, mert a rögtöni fölmelegedés végzetes lehet. Mindenekelőtt hóval kell dörzsölni a megfagyottat; de nagy vigyázatra van szükség, mert az átfagyott testrész könnyen törik vagy repedezik. Ha az egész test merevvé fagyott, akkor hosszabb ideig kell a szabadban vagy fütetlen szobában hagyni s e közben folytonosan hóval dörzsölni, azután hideg fürdőbe tenni és a vízzel tovább dörzsölni. Csak ezután lehet a szerencsétlenül jártat hideg ágyba tenni és valami vékony lepedővel betakarni. A testnek teljesen belülről kell felmelegednie és nem külső melegítés által. Hogy belülről meleged­jék, hideg szeszes italokat, azután langyos theát vagy fekete kávét adhatunk be neki. Ha külső melegítés folytán a megfagyott nagy vérömlést kap, ilyenkor arcza elvörösödik, fejfájást érez, — akkor haladéktalanul ismét hidegbe kell vinni és hóval dörzsölni. Ha a megfagyott testrészek sokáig nem engednek, ha hidegek, kékesbarnák marad­nak és égési hólyagok mutatkoznak, akkor a föl- éledéshez kevés reményt fűzhetünk, de mégis meg kell próbálni, hogy langyos fűszeres borogatásokkal megmentsük a haláltól. * A kereskedelemügyi miniszter intézkedése következtében a budapesti kereskedelmi muzeum által Budapesten 1891. évj május hó 15-étől junius hó 30-ig időleges agyagezément, aszfalt és kőipar kiállítást rendez. A kiállítás czélja : lehetőleg teljes áttekinthető képet nyújtani a hazai agyag, kő, ezément és aszfalt állapotáról; megismertetni a közönséggel az ezen iparágakkal foglalkozó ezé- geket és az egyes czikkek árait; bemutatni az illető iparosoknak a legújabb munkagépe­ket, segédeszközöket, szerszámokat s ezek ál­tal megmutatni az utat és módot, melynek köve­tésével iparosaink versenyképessége fokozható. A kiállítás tárgyai lehetnek különböző nyers agyagok és anyagok, mint soványitó, olvadó, máz és festő anyagok, kész festő anyagok, kész mázak és zo- mánezok. Továbbá máztalan anyag-áruk, mint tég­lák, cserepek. Terracották, agyagcsövek, tűzálló agyagáruk, agyag pipák, mázos agyagáruk, mint fazekas-áruk, kályhák, mázolt terakották durva és finom fayence és majolika-áruk. Másnemű anyag­áruk, mint kongó tégla, keramit, kőagyagáruk pl. csövek, korsók, porcellán. Nyers cement és cement­gyártmányok, aszfalt és aszfaltgyártmányok, kőipar mindenféle nyers anyag|és kőfaragó munkák, végül munkagépek, segédeszközök és szerszámok. A kiál­lítási tárgyak bejelentése az erre szolgáló bejelentési ív rovatainak kitöltése mellett legkésőbb a f. évi március hó 1-ig eszközölhető. Azon nyersanyagokat, a melyek keménységükre, ellentállásukra és egyéb a feldolgozásnál fontos tulajdonságaikra megvizs­gálva nem lettek, a keresk. muzeum megvizsgál­tatni óhajtja. A kiállítók a vasúti szállítási dij 50 °(0-nak elengedésében részesülnek s a kiállítási terület valamint a kiállítandó tárgyak számára szükséges állványok, asztalok, falak dij nélkül bocsáttatnak rendelkezésre. A kiállítás programm- jával és szabályzatával, valamint bejelentési Ívvel és egyéb felvilágosításokkal a kereskedelmi és iparkamara szolgál. IRODALOM. — A „Vasárnapi Újság“ február hó 8-iki száma a következő tartalommal jelent meg : „Az eszter­gomi gyásznap.,, (Két képpel: 1. Simor János herczegprimás a ravatalon. 2. A temetési menet elindulása a vízivárosi templomból. Goró Lajos eredeti rajzai.) — „Fekete Pistáné.“ Székely nép­ballada. Közli Mezőssy Béla. — „Vén emberek nyara.“ Elbeszélés, irta Jókai Mór. — „Balduin herczeg temetése.“ (Két képpel.) — „A villamos­ság csodái.“ — „A hó alatt.“ Elbeszélés Jermolov Ivántól. — „A nők Amerikában.“ Sz. E.-től. — „Aristoteles most fölfedezett kézirata.“ (3 képpel.) — „A zólyom-brezói vasgyár.“ (2 képpel.) — „Szathmáry Latkóczyné búcsú-jubileuma.“ (2 kép­pel.) — „Delibes Leo.“ (Arczképpel.) — „Benedek Lajos.“ (Arczképpel.) — „Havaii új királynője.“ (Képpel.) — „A Léman-tó partjáról.“ Genfi levél Sz. M.-tól. — „Báró Jeszenák János 1849. okt.“ Történeti emlék. Régi honvédtől. — Nehány szó a divatról.“ (2 képpel.) — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. —Sakkjáték. — Kép­talány. — Egyveleg. — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Hetinaptár. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Ujdon- ságok“-kal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin- Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) megrendelhető a „Képes Néplap“ logolcsóbb újság a magyar nép számára félévre 1 frt. — Zenekedvelők figyelmébe ajánljuk a most megjelent „Szabolcsi népdal-csárdás“, a mely az idei farsang legjobb talp alá való darabjai közzé tartozik. Ára 80 kr. Megrendelhető Tarczali Dezső könyvkereskedőnél Nyíregyházán, ki az összeg előleges beküldése után bérmentve küldi meg a zenemüvet. Egy új humorista. Két emberöltő óta nem kacagtak oly szívből az angolok, mint most, az utolsó hónapok alatt. Egy új humoristát födöztek fel s ennek a mókái s bohóságai csiklandozzák annyira a nevető érzékü­ket, hogy a könyük is kicsordul. Igazabban szólva talán inkább a humorista (egy amerikai) födözte fel az angolokat és rajzolta ferde szokásaikat oly módon, a hogy hóembernek még nem sikerült, a mióta Dickens a Pickwick Papers-t megirta. Az új humoristát Jerome K. Jerome-nak hív­ják. Egy kaczagó filozófus álláspontjáról nézi az embereket és gyakran önmagát is. Jerome K. Jerome drámát is irt, mely ápri­lisban került színre London egyik színházában. Az volt a hibája, hegy nagyon is bohókás volt. Sok­kal többet ér ennél, sőt határozottan értékes leg­újabb könyve: „Three men in a boat“ (Három ember a csónakban), mely ott van most csaknem minden művelt angol család olvasó asztalán. Ol vassa öreg és fiatal egyaránt s kaczag rajta szive szakadtából. A meséje elég egyszerű. De hát elvégre nem ez a fődolog. Csupán arra való, hogy az írónak legyen mihez hozzáfűznie adomáinak sokaságát. Jerome, György és Harris, hogy Montmoreneyról, a kutyáról ne is szóljunk, elhatározzák, hogy csó­nakon hosszabb útra kelnek a Themzén. Ez min­den esetre eléggé mindennapi dolog. London min­den fiatalja megteszi, hogy csónakázik egyet a piszkos folyamon, ha nem is evez Kingstontól Ox- fordig, a hogy a mi hőseink megcselekedték. De nem minden fiatal embernek vannak olyan pompás ötletei, mint Jeromenak s még kevésbé tudja oly hasonlíthatatlanul papírra vetni mint ő. A Három ember a csónakban még csak nem is amolyan hősök, a kikkel nagyobbszerü kalandok esnek meg. Közönséges ember mind a három, és az örömök és viszontagságok, melyek útjokban érik őket, akárkivel megeshettek volna, a ki har­madmagával Kingstonból uxfordig megy csóna­kon. De hát a humor nem is a Jeromeék kaland­jaiban nyilvánul, hanem abban a modorban, a hogy azokat Jerome elbeszéli. Jerome és barátai azért kelnek útra, mert mind a hárman betegek. Legnagyobb a Jerome baja. Nemrég hirdetést olvasott a inájpilulákról s abban fel voltak sorol va mindazok a szimptomák, a melyek­ről meglehet ismerni, ha valaki májbeteg Jerome egytől-egyig fölfedezi magán ezeket a szimptomá- kat 1 Íme: A jelek elseje és legszembetűnőbbje „határozott ellenszenv minden munka iránt.“ Szó nem mondhatja ki, hogy Jerome menynyire szen­ved ebben a betegségben. Már kora gyermeksége óta kimondhatatlan kínokat állott ki miatta. Egy napig sem hagyta nyugton ez a betegség. Áz emberek nem tudták, hogy májbajos és lustának mondták. Nem is pilulákkal traktálták, hanem pof­levesekkel, melyek néha időleges javulást idéz­tek elő Sikerült alak a Harissé is. Jerome azt mondja, hogy Hariss mindig az ő Podger bácsijára emlé­kezteti. A jó öreg nagy felfordulást szokott csinálni a házában, ha valami kis dolga akadt. íme egy példa reá. Rámába rakatott egy festményt. Ott állt a kép az ebédlőben, csak éppen fel kellett akasztani. Podger néni kérdi, hogy mi történjék vele. Podger bácsi megfelel reá : „Csak bizd reám, majd el látom én I“ Leveti nyomban a kabátját és hozzá lát a munkához. Küldi a cselédet, hogy hozzon egy hatos ára szeget s utána szalaszt egy fiút azzal az üzenettel, hogy milyen hosszúak legyenek a szegek. Aztán igy kiállt: „Vilmos, eredj és hozd a kalapácsot, te pedig Tamás, a vonalzóért szaladj. De létra is kellene, meg aztán elkelne egy konyhaszék is. Hallod-e, Jim ! szaporán menj át Goggless úrhoz — tudod, ott lakik a sarokházban — és kérdezd meg tőle, kölcsön ad hatná-e. a vízmérőjét. Te, Mari, itt maradj mellet­tem, mert kell, a ki a gyertyát tartsa. Aztán, ha visszajön a cseléd, rögtön menjeD zsinegért, és Tamás! . Hol van Tamás Ide jer, Tamási Te nyújtod majd föl a képet 1“ Felnyujtják neki a képet és ő leejti. A keret leválik róla s mikor a bácsi meg akarja menteni az üveget, az ujjába vág. Nosza, körültánezol a szobában, keresi a zsebkendőjét és nem találja, mert aannk a kabátnak a zsebében van, melyet éppen levetett. Hol lehet az a kabát ? Az egész háznép kénytelen abbahagyni a dolgát és keresni a kabátot, de nehezen boldogul, mert Podger bácsi is talpon van és mindenkinek belebotlik a lába. — Hát az egész házban nem tudja senki, hogy hol van a kabátom ? Hatan vannak és nem találják meg a kabátomat, melyet öt perczczel ezelőtt vetettem le . . . Aztán újra felugrik és észreveszi, hogy éppen rajta ült, a kabátján. Elszörnyüködve kiáltja: „No már most csak kotródjatok, mégis csak én találtam meg. Inkább egy macskára bízhatnám, ha keresni valóm van, mint tireátok. No, szép emberek is vagytok 1“ Eltelt ismét fél óra, míg az ujját bekötötték, uj üvegtáblát vettek és a szerszámokat, a létrát, a széket és a gyertyát helyébe vitték. Aztán újabb kísérlethez fogott, körül véve az egész család- tói, még a mosónőt és a cselédet is beleértve,

Next

/
Thumbnails
Contents