Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-12 / 7. szám

II. A KÖZSÉGEKRŐL és ISKOLÁKRÓL.

Ungvármegyében az egy rendezett tanácsú város betudásával 211 polgári község van, melyek közül 188 községben volt iskola, 17 község tankötelesei pedig a szomszéd községekbe jártak iskolába, 6 községben pedig iskolázás nem volt; a puszták között kettőben volt iskolázás.

Iskolával nem biró községek voltak : Bozos, Budaháza, Feketemező, Gajdos, Orechova s Sztripa. A népoktatási intézetek száma 237 volt, melyben állami jellegű 25, községi 21, rk. 34, gk. 118, helvét 33, izr. 3, magán 3.

Fokozatukra nézve 235 elemi és 2 polgári. Minőségük szerint: 214 vegyes, 9 fiú és 14 leányiskola. Tannyelv: 116 magyar, 34 ruthén. 42 tótmagyar s 45-ben ruthén-magyar. Nevezetesen magyar tannyelvű volt 25 állami, 17 községi, 20 róm. kath., 15 gör. kath., 33 helvét, 3 izraelita és 3 magán iskola. Ruthén tannyelvű volt: 34 gk. iskola. Tótmagyar tannyelvű volt 4 községi, 14 rk. s 24 gk. iskola. Ruthén-magyar tannyelvű volt 45 gk. iskola. Az iskolák közül saját házában volt 204, bérházban 33.

Az iskolákban volt 280 tanterem, melyeknek felszerelését képezte 279 fekete tábla, 90 szemléleti kép, 200 fali olvasó tábla, 186 számoló gép, 194 Magyarország, 68 Osztrák-Magyar-Monarchia, 133 Európa, 64 a föld öt része térképe, 163 földgömb, 128 terményrajzi, 68 természettani, 46 rajz és szép- irási fali táblák gyűjteménye, 39 tanítói és iskolai könyvtár és 10. népkönyvtár; 57 iskola mellett volt tornatér, de ezek közül csak 8 volt tornaeszközökkel ellátva; faiskola volt 155, iskolakert 203. A tanítók összes száma 256 volt, kik közül képesítve volt 220, nem volt képesítve 36. Rendes tanító volt 218, segéd 38, férfi 229, nő 25. lelkész 2. Ezek közül a magyar nyelvet szó és Írásban teljesen bírta 247, csak szóban keveset 9.

Az iskolák összes bevétele tett készpénzben 80.723, egyebekben 35.975 frtot, összesen 116.698 frtot.

Ezen jövedelem származott *.

a) ingatlan vagyonból, melynek becsértéke 406.794 frt, jövedelme 25,641 frt.

b) tőkepénzből, melynek mennyisége 85641 ft, kamat-jövedelme 4980 frt.

c) tandíjból 153.492 frt.

d) államsegélyből 28,823 frt.

e) községi segélyből 17,992 frt.

f) egyházi segélyből 19,136 frt.

g) egyéb vegyes forrásokból 4632 frt.

Az összes iskolák kiadása volt 116,698 frt, még pedig:

a) rendes tanitók fizetésére lakással avagy lakbérrel 83,019 frt.

b) segéd tanitók fizetésére 10,796 frt.

c) fűtés, tisztogatásra 6331 frt.

d) taneszközökre 570 frt.

e) szegény tanulók segélyezésére 2866 frt.

f) vásárlás, építkezés és tőkésítésre 6295 frt.

g) vegyesekre 6821 frt.

Uj iskolaház épült 5, nevezetesen : a csicseri ev. ref., a jeszenői gör. kath., a szerednyei róm. kath., a vulsinkai és zábrogyi gör. kath. iskolák.

Nagyobb mérvű javítás és átalakítás eszközöltetett Í4 iskolánál, nevezetesen : az andrasóci, bezői, kereknyei, poroskói, tihai, zauszinai g' . ; továbbá a tibai róm. kath. a nagy-geőci, pinkóci, szürtei, vajáni veskóci ev. ref., végre a szobránci községi és a baranyai állami isolákon.

III. AZ IPAR- és KERESKEDELMI ISKOLÁRÓL.

Úgy az iparos- mint a kereskedő ianoncok oktatása az e célra szervezett alsófoku iparos és kereskedelmi iskolákban eszközöltetik. Az iparos tanonciskolába a lefolyt év alatt 366, a kereskedelmibe pedig 65 tanonc járt.

A két iskolának fentartása 1766 írtba került. Itt nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy Ung- váron egy közép ipar- és kereskedelmi iskolának felállítása nagyon indokolt, s részemről elkövetek mindent arra nézve, hogy az ugyancsak felállítandó polgári iskola 5. és 6. osztálya helyett a fennebbiek állittasanak fel.

IV, AZ ÓVODÁKRÓL.

Az 1889/90. tanévben volt vármegyénkben 6 óvoda, ezek közül állami volt 4, róm. kath. felekezeti 2. Ezen óvodákba bejárt 570 óvonc, kik közül fiú volt 267, leány 303.

Az óvodák fentartására fordittatott 4316 frt, miből állami segély volt 3103 frt, egyházi 1110 frt és óvodai felvételi dij 103 frt.

A kisdedóvodai törvényjavaslatnak legközelebbi időben elfogadása után, legalább a járási székhelyeken óvoda felállítása fog általam javaslatba hozatni,

V. A TANKÖTELESEKRŐL.

Az 1890/91. évben a tankötelesek névjegyzéke szerint Beésín 105, Csecsehón 113, Darócon 129, Dubrinicson 119, Kis-Geöcön 109, Kis-Zalacs- kán 122, Kosztrinán 120, Lyuttán 256, Orosz-Ko- morócon 135, Paszikán 172, Poroskón 139, Viszo- kán 148, Voloszánkán 118 és Záhony községben 113 mindennapi iskolázásra kötelezett tanköteles van ; továbbá az eddig iskolával nem biró Feketemező 35, Jesztreb 57 és Orechova 32 mindennapi tankötelessel bírván, miután Dubrinicson, Poroskón,

Viszokán, Feketemezőn egy-egy állami, Jesztreben és Orechován pedig községi iskolának felállítása iránt a közigazgatási bizottság intézkedett, ugyancsak intézkedés teendő arra nézve is, hogy Beésen, Csecsehón, Darócon, Kis-Geőcön, Kis-Zalacskán, Kosztrinán, Lyuttán, Orosz-Komorócon, Paszikán, Voloszánkán és Záhonyban a mindennapi tankötelesek számarányához képest még egy.egy iskola állíttassák fel.

Miután nevezett községekben cs;ik vegyes iskolák vannak, legcélszerűbbnek találnám azt, ha az egyházmegyei főhatóságok az általam hozzájuk intézett megkere remre úgy intézkednének, hogy a nevezett községi eben a nemek elkülönítése céljából egy-egy leányiskola állíttatnék fel, miáltal a leánynövendékek az annyira szükséges kézimunka tanításában is részesülhetnének.

VI. SAJÁT MŰKÖDÉSEMRŐL.

Az 1890. polgári év alatt hivatalomba beérkezett 2690 darab, ebből elintéztem az év végéig 2624 darabot, elintézetlen maradt 66 darab.

Az 1890. év alatt 126 iskolát, 6 óvodát es az ungvári tanióképezdét látogattam meg. Továbbá részt vettem az ungvári tanító képezde tanképesitő s több elemi iskolaévet záró vizsgálatain.

Iskola látogatásom a közigazgatási bizottsági ülésekkel együtt 105 napot vett igénybe, mely idő alatt távol voltam irodámtól.

Ugyancsak hálás szivvel kell megemlékeznem a tek. bzi gazgatási bizottságról, mely legkészségesebben intézkedett 307 e ^terjesztésem felett. Végül a tekintetes közigazgatási bizottság nagybecsű támogatását továbbra is kérve, kiváló tisztelettel vagyok

Ungvárt 1890. évi december hó 31-én alázatos szolgája :

TIHANYI DOMONKOS s. k. kir. tanfelügyelő.

Komárom városi és megyei ipar- és gazdasági kiállitás.

A Komárom városi ipartestület felbuzdulva az utóbbi években az ország számos vidékén ren. dezett ipar- és gazdasági kiállítások sikerén, a „Komárommegyei gazdasági egyesület“ és a „Tata- Tóvárosi ipartestület“ közreműködése, valamint Komárom vármegye és Komárom szab. kir. város törvényhatóságának támogatása mellett — egy „Komárom városi és megyei ipar- és gazdasági kiállítás“ rendezését határozta el.

És bár e kiállitás első sorban Komárom város és megye ipari és gazdasági haladását, fejlettséget kivonja is bemutatni, szívesen fogad a kiállítási bizottság az ország bármely részéből is kisebbfajta gazdasági gépeket, a gazdaság, szőlőművelés, kertészet és kisipar könnyebb és célszerűbb üzésére alkalmas eszközöket, szerszámokat és kézi erővel működő kisebb gépeket, s főleg oly gyári és kézműipari készítményeket, melyek városunk és megyénk területén nem állíttatnak elő. Nem zárja ki a bizottság az iparossegédek és tanoncok munkálatait sem. s különös figyelmet fordít a női kézimunkára, háztartási cikkekre és a házi iparnak a megye területén müveit összes ágaira.

A kiállitás szervezeti szabályzata:

1. §. A kiállítást a komárom-vármegyei gazdasági egyesület és a tata-tóvárosi ipartestület közreműködése és Komárom vármegye, valamint Komárom sz. kir. város törvényhatóságának támogatása mellett a komáromi ipartestület rendezi.

Helye: Rév-Komárom, a sétatéri katonai lovagló iskola fedett helyisége és a netán szükségesnek mutatkozó s utóbb emelendő ideiglenes épületek.

Tartama: A kiállítás megnyílik 1891. évi

augusztus hó 1-én és bezáratik szeptember hó

1-ső napján.

2. §. A kiállítás tárgyát képezhetik :

a) a kézműves gyári és müipari készítményei, valamint a mezőgazdaság, kertészet, borászat, gyű- mölcstenyésztés, az erdészet és bányászat termékei, halászati eszközök Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város területéről ;

b) oly gyári és kézműipari készítmények, melyek Komárom vármegye és város területén nem állíttatnak elő ; de melyeknek itt való meghonosítása lehető és kívánatos volna ;

c) kisebb fajta gazdasági gépek, mint bur- gonyavetö és kiemelő, szőlőkapáló és töltögető, kukoriczakapáló, szőlőpermetező és szénkénegezö fecskendők stb., továbbá kézi szerszámok, valamint a gazdaság, szőlőmivelés, kertészet és a kisipar könnyebb és célszerűbb üzésére alkalmas mindennemű eszközök, szerszámok, készülékek és kézi erővel működő kisebb gépek;

a b) és c) pontban említettek az ország bármely részéből állíthatók ki;

d) házi ipari készítmények, női kézimunkák és női háztartási cikkek, valamint a városi és megyei ipariskolák gyűjteményes kiállításai. Az iparos-segédek és tanoncok munkái.

3. §. A bejelentési határidő 1891. évi ápril hó 30. A bejelentési ívek egyes rovatai pontosan kitöltendők, olvashatóan Írandók és a kiállító sajátkezű aláírásával ellátva, 1891. évi május hó

1-ig a kiállítási bizottsághíz Komáromba küldendők be.

4. §. A bejelentett kiállítási tárgy elfogadása iránt a kiállítási bizottság határoz. Az elfogadásról mindenik kiállító a bejelentési ív másodpéldányának visszaküldése mellett bejelentési igazolványt kap. Azon kiállítók, a kik több csoportban szándékoznak kiállítani, minden egyes csoportra nézve külön-külön tartoznak két-két bejelentési ívet aláírva beküldeni.

5. §. A térdij következőleg állapittatik meg

□- méterenkint: (Folyt, köv.)

Helyi ós vidéki hírek.

* Városunk díszpolgára gróf Apponyi Albert a

városi küldöttség által kézbesített díszoklevelet az alábbi levélben köszönte meg a polgármesternek, illetve a város közönségének : „Tekintetes

polgármester ur I Ungvár azzal volt kegyes engem kitüntetni, hogy díszpolgárává választott. E meg tiszteltetés jelét, a diszokmányí, e napokban volt szerencsém a város küldöttségének kezeiből átvenni. Ezen alkalommal a küldöttség előtt már kifejezést adtam a város iránt táplált hálaérzetemnek és a tőle nyert kitüntetés fölötti őszinte örömnek. De kötelességemnek tartom ugyan ezeket az érzel me- ket tekintetes polgármester urnák, és szives közbenjárása által a város közönségének is tudomására hozni. A díszpolgári oklevél a közpályán folyó tevékenységemet, és Ungvár városa iránti ragaszkodásomat említi. Hálámat tehát legjobban ekkóp tanúsíthatom, ha e kettős téren igazolni iparkodom az előlegezett elismerést; ha minden erőmet a haza felvirágoztatásának szentelem és minden alkalmat felhasználok arra, hogy városunknak, mely a felföldön nagy nemzeti missiót teljesít, érdekeit előmozdítsam. Fogadja tekintetes polgármester ur kitűnő tiszteletem nyilvánítását, melylyel maradok, Budapest, 1891. február hó 3-án, kész szolgája Gróf APPONYI ALBERT s. k.“

* Gyászhir. Özvegyi Józsefné, szül. Steibel Mária, folyó hó 10-én, élete 61-ik, boldog házasságának 40-dik évében, hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után elhunyt. Áldás és béke hamvaira !

* Kinevezések a kir. táblához. A kassai kir.

ítélőtáblához : Tanácselnökökké: Kriszt

János és Bernáth Elemér. Birákká: Fekete Ödön, Simon Géza, Harmos Gábor, Bök János, PodhoráDyi Gyula, Pitroff Rezső, Zachár Gyula, Hánrich József és Rósa Kálmán, jelenlegi budapesti kir. táblai bírák, továbbá Taug Emil ar.-maróthi, Rökk Gyula székesfehérvári, Horánszky Adolf nyitrai, Dualszky Gyula rózsahegyi, Oroszi Géza sátor-alja-ujhelyj, Raisz Andor kassai és Jancsó György pestvidéki kir. törvényszéki, jelenleg budapesti kir. Ítélő táblai kisegítő bírák. Kir. fö- ügyészszé: Párvy Iván budapesti kir. Ítélőtáblái biró. Fogalmazókká; Horváth Bódóg és Olsavszky Lajos táblai fogalmazók. Iroda- tisztté: Ladányi József, írnokká: Gönczy Sámuel.

* A társaskör bálja, mely január 31-én zajlott ie, kedélyes, fesztelen és vidám mulatság volt. A társaskör terme és mellékhelyiségei csinosan fel voltak díszítve, s a megjelent vendégek pompásul töltötték az éjjelt, úgy hogy a tánc csak reggel felé ért véget. A mulatságban résztvett hölgyek közül ott mulattak ; Asszonyok: Kende Péterné, Durcsák Dezsőné, Lám Sándorné, Lám Gyuláné,_ Orosz Mihályné, Novák Endréné, Tomcsányi Ödönné, Csonka Béláné (Kapósról), Csuháné (Császlócról), özv. Talapkovics Emilné, Szeles Elekné (Beregszászból), Farkas Ferencné, Ösztereicher Jakabné, Weinberger Mór né, Knodt Gusztávné, Hoffmann Béláné, Felföldy Ödönné (Mátyócról), Molnár Mórné, Rothné, Neuhold Emilné, Szabó Lajosné, Eperjessyné. A leányok közül ott voltak : Szeles Olga (Beregszászból), Popovics Eugenia, Orosz Gizella, Farkas Vilma, Farkas Ilona, Talapkovics Andrea, Csonka Matild, Csuha Malvin, Felföldy Malvin, Weinberger Etelka, Tomcsányi Rózsika, Guttman Josefin, Róth N. és mások. Ezúttal a rég hangzó panasz, hogy kevés a táncos, meg lett cáfolva; mennyiben a fiatalság, de főképen az itt állomásozó tisztikar kitűnő figyelemben részesítették a táncolni vágyó hölgyeket. A zene is kitűnő volt és igy a megjelent vendégek kellemesen fognak ezen mulatságra visszaemlékezni. A bálrende- zöség mindenre kiterjedő figyelme pedig méltó elismerésre érdemes.

* Az ungmegyei nöegylet évi közgyűlését f.

hó 28-án tartja.

* Az ungvári népbank, f. hó 6 án tartott közgyűlésén, az intézet elnökévé Kende Péter alispánt választotta meg. Az elhunyt elnök B u g y i s András emlékét azzal örökíti meg, hogy arcképét az intézet helyisége részére lefesteti,

* A nagy bereznai értelmiség által rendezendő piknik, közbejött akadályok miatt, folyó hó 14-én fog megtartatni.

* Nyilvános és hálás köszönetét mond az ungvári ön . tűzoltóság nevében a parancsnokság, az ungvári ipar és kereskedelmi banknak azért, bogy ez évi osztalékából az egyletnek 30 frtot adományozni kegyeskedett.

* Az ungvári keresk. kör f. hó 2-án tartott rendkivüli gyűlésében, a magyar vasutak uj helyi-áru- dijszabása ellen megkezdett osztrák agitátióval