Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1891-02-12 / 7. szám
Ungvár, 1891. február 12. 7. szánt. Tizenharmadik évfolyam........... Előfizetési ára Félévre .......................... Negyedévre .... 2 frt. 1 » fgK példány ára 10 kr. Kapható a kiadóirodában, Szenczer Henrik és Feuerlicht R. tőzsdéjében. Az előfizetési és hirdetményi dijakat POLLACSEK MIKSA könyvnyomdája veszi fel, UNGVÁRI KÖZLÖNY. MÉGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség : nagy-utca 36. (a görögtemplomnál). Ide intézendők a lap szellemi részét illető küldemények. Kéziratok előleges kívánatra egy hó alatt visszaadatnak. Hirdetményekért a 30 kr. bélyegilletéken felül 3 kr. nyílttéri czikkért 5 kr. fizetendő minden szó után. A vidéki sajtó s a közönség. Bámulatos, mily rohamos haladásnak indult az utolsó félszázad alatt a magyar hírlapirodalom. Bámulatos munkát fejtett ki a magyar hírlapirodalom a magyar nemzet ébredésének korszakában; csodálatraméltó tevékonységet tanúsított a nemzet küzdelmeiben, a melyeket az a közmiveltség, a civilizált nemzetek kultúrájának elérésében a tudomány és művészet terén folytatott. Hősökként állották meg helyüket a nemzeti élet nagy napjaiban, gigászokként küzdöttek az önkény, a nemzetet lealázó uralom ellen a hírlapírók. A legnagyobb önfeláldozással ragadták ki a magyar népet kárhozatos letargiájából és lelkesiiltséggel vitték előre azon ösvényen, a melyen egyhangú pusztaság helyett egy szebb jövőnek biztosítékaival találkozott. Hatalmas tényező volt a sajtó abban a küzdelemben, a melylyel a magyar nemzet kivívta államiságát. Megalakult a magyar nemzeti jelleg, a magyar közszellem, és ebben nagy része volt a sajtónak. S most egy új feladat előtt áll a nemzet: megalakítani a magyar uemzeti kultur államot, a magyar nemzeti társadalmat. Ettől függ nemzetünk jövője, hivatása. Ezért kell küzdenünk a magyar állam minden erejével, a magyar politika minden gondolatával, a magyar társadalom egész súlyával. S itt ismét nagy feladat vár a sajtóra. Ennek az eszmének szolgálatába kell, hogy szegődjék a vidéki sajtó is; kivált ott s oly vidéken, a hol, mint nálunk, több nemzetiséggel kell számolnunk! E czélból szükséges, hogy minden nagyobb vidéknek legyen egy becsületes, hazafias irányú, független közlönye; szükséges, hogy az irányadó körök, szellemi és anyagi erejűkkel, összes tehetségükkel, állásukból származó befolyásukkal odahassanak, hogy ama nemzeti eszme szolgálatában álló, helyi érdekeket kiválólag képviselő közlöny azon visszavonuló osztályoknál is élénk támogatásra, pártolásra találjon, melyek a czél nem ismerése, föl nem fogása következtében eddig merev közönyösséget tanúsítottak. Mennyivel másként állanak e tekintetben a dolgok külföldön, hol alig van csak valamire való kis város vagy vidék is, melynek helyi lapja nem volna! De ott pártolják is a vidéki lapokat nem csak anyagilag, hanem szellemileg is, mert érzik, tudják, hogy városuk, vidékük szellemi és anyagi jólétének fejlesztésére s biztos előmozdítására nélkülözhetetlen a helyi lap mely egyedül képes a város és vidék érdekeit kellő figyelemmel kisérni, azoknak kifejezést adni, s nely egyedül képezi azon közös találkozási helyet, hd a jók, az igaz komoly hazafiak egymással találkozhatnak, egymással szellemileg érintkezhetnek, egymást tanácsukkal támogathatják, jól tudva azt, hogy nagyobb metropolisok közlönyei úgy is túlhalmozva vannak saját érdekkörük képviseletével, s a kisebb pontok s vh dékek helyi érdekeinek előmozdítására már csak azért sem képesek, mert a szükséges közvetlenség köztük teljesen hiányzik. Fájdalom, ezek tudata vidéki közönségünk leikéből majdnem teljesen hiányzik ! S ez szüli a nagymérvű közönyösséget, miből önként következik, hogy a helyi lap is elsekélyesedik és nem képes arra a niveaura felemelkedni, hová hivatása szólítja. És ebben főleg a vidéki intelligencia a hibás ! Nem igyekszik a helyi lap és annak hivatása érdekében felhasználni azon jelentékeny erkölcsi erőt s szellemi tényezőt, melylyel a társadalomban bir s melylyel a többi társadalmi tényezők hideg közönyét is képes lehetne lefegyverezni. Legnagyobb része legfeljebb annyit tesz, hogy előfizet a lapra, s ezzel minden szellemi közvetlen és activ érintkezéstől visszavonul. Pedig mennyi sürgős és halaszthatatlan teendőnk volna társadw'unk parlagon hagyott téréin, melyek minden jó polgár, minden hazafias tényező együttes közreműködését igényelnék. Mennyi faragni, csiszolni való volna, különösen nálunk, hogy nemzeti létünk feltételeit mindinkább a valóság elé vigyük és a nemzeti eszmét diadalra segítsük ! ? ___ (Sz. L.) A városi képviseletből. Ungvár város képviselete f, hó 9-én Fincicky Mihály polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen az elintézett ügyekről a következő tudósítást hozzuk: Felolvastatott a polgármester terjedelmes évi jelentése, mely a városi igazgatás minden ágára kiterjeszkedő képét mutatta a lefolyt évnek. A jelentés elsőben megemlékezett a múlt evben elhunyt polgármester, Lehoozky Béla érdemeiről, kinek 22 évi polgármestersége alatt a város nagyban fejlődött. Továbbá meleg hangú visszaemlékezést tett Makkay Dániel és Bugyis András városi képviselők érdemeire. A közigazgatás 4771 folyó ügyet, 1451 katonai és 583 iparügyet intézett el ; a községi bíróság ügyforgalma 1085 db volt, az árvaszéké 725 : a rendőrkapitánynál 2657 kihágási és más ügy nyert elintézést. A pénztárba 2659 ügydarab érkezett ; a város aktívái 661465 frt, a passivák pedig 367077 frt értéket képviselnek. A gonddal összeállítóit jeléntés tudomásul vétetett. Éljenzéssel fogadtatott gr. A p p o n y i Albert köszönő levele, melyet díszpolgárrá történt megválasztásárt a város polgármesteréhez intézett. A v i r i i i s névjegyzékbe Tüchler Salamon (és özv. Dietz Gusztávné felvétettek, A megyei bizottság jóváhagyta a képviselet j azon határozatát, melylyel az ungvár-nagymihályi vasút építéséhez 15000 írttal mint törzs- | részvénynyel a város hozzájárulA helypénzszedésre nézve a keres- I kedelmi minisztérium azon határozatot hozta, hogy a helypénz csak a piacon való elhelyezkedés után I szedhető. Ezen határozat bő alkalmat adna a hely- I pénz fizetésnek kijátszására, ennélfogva a képviselet felirat utján kéri a minisztériumot ezen határozat módosítása iránt. A polgármester jelentést tett a f e h é r-h aj ó- J nak tervbe vett kiépítése felől. A képviselet hozzájárult a polgármester azon indítványához, hogy az ügy ezúttal a napirendről levétessék. A helypénzbérlők abbeli kérvénye, hogy a múlt évi száj- és körömfájás miatt csökkent állatforgalomra való tekintetből bérleengedés adassák, tekintettel egy korábbi e tárgyú határozatra, elutasittatott azon kijelentéssel, hogy kárpótlási igényét a béridó leteltekor terjeszszék a képviselethez. A lakosság nyilvántartásának vezetéséhez egy dijnoki állás rendszeresittetett. A letelepültek jegyzéke mutattatott be ; a város polgáraivá íelvétettek a múlt évben: Balog József, Elefánt Mihály, Grünfeld Herman, Hirsch Adolf, Rácz József, Szeszák Erzsébet, Schvarcz Lajos. Bejelentetett, hogy a kövezetvám tárgyában hozott korábbi képviseleti határozatot a tanács megfelebbezte, miért is annak eldöntéséig a jelenlegi állapot tartatik fen. A szolgálatból elbocsátott kö vezet vámszedőknek 1—1 havi járandóság szavazta tott meg. A tűz által elpusztult vágóhíd helyett a tanács ideiglenes vágóhidat épített. A vágóhídon fizetett dijat a város házilag szedi be ezentúl. A régi városháza épülete az eladás megtörténtéig özv. Grünfeld Mórnének évi 400 írtért bérbeadatott. Spitz Ignácz volt ungvári lakosnak 953 frt 97 kr. kivetési dija annak idején letiltatott; ezen összeg azonban valami Weisz és Perl Fülöp féle kerülő utón Perl Fülöpnek kifizettetett, holott Sternberg Lajos, ki a követelést bírói árverésen megvette, arra igényt tart s az neki a város ellen meg is Ítéltetett. Az összeg kifizetése elrendeltetett s az ügyész utasittatott, hogy ezen összeget érvényesítse azok ellen, a kik a jogtalan'kifizetésnél hibát követtek el. Az ellenőri állásnak választás utján való betöltése elhatároztatott. Kovács Gyula állatorvosnak egy évi szabadság adatott, ez időre fizetésének a helyettes részére valő kiszolgatása mellett Mermelstein állatorvos teljesitendi a szolgálatot. A megye elutasítja a várost azon kérelmével, hogy a vasúti állomás állatorvosi ellátása a városhoz tartozzék, ez ellen a képviselet felebbezést ad be. Az ungvármegyei kir. tanfelügyelőnek a közig, bizottsághoz intézett jelentése az 188990. évi tanügy állapotáról. Tekintetes közigazgatási bizottság 1 Vármegyénk 1889/90. évi tanügyi állapotáról szóló jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni : Mert a pártolás hiánya okozza azt, hogy sok vidéki lap nem felel meg a feladatának s nem üti meg azt a mértéket, melyet sokan hozzá kötnek. Miből aztán egyesek talán, hogy közönyössógöket plausibilissá tegyék, a helyett, hogy a nehézségek méltányos figyelembe vételével a lap mellett az enyhítő körülményeket sorolnák fel, s a közönséget pártolásra s a kölcsönösség és viszonosság jogosultságára és előnyére figyelmeztetnék és buzdítanák, kicsinylő nyilatkozatukkal, s jogosulatlan, alaptalan, gúnyos megjegyzéseikkel még propagandát csinálnak az önzetlenül fáradó vállalat ellen, s nemhogy a különben megérdemelt pártolást fokoznák, hanem az addig jóakaró közönséget is lehangolják, meg nem gondolva, hogy ezzel csak az általános haladásnak s közjónak állják útját. Ez annál szomorúbb, mert egyes, hiúságukban vagy önző magánérdekükben magukat bántva érző, képzelt nagyságok a lap népszerűtlenítéséből valóságos sportot csinálnak. Pedig nincs közügy, nyilvános dolog, hivatalos eljárás, functió, mely valamely személylyel összekötve nem volna. Ha már most azokhoz a lap hozzá szól, történjék ez bármi kímélettel és tárgyi- lagosan, sine ira et odio : mégis bántva érzi magát az illető s úgy tünteti íöl a dolgot, mintha az ő becses személye volna czélzatosan sértve; magát az ügygyei azonosítja, a hirlapirodalom mar- tyrjaként tünteti fel magát, fegyverkezik a lap ellen erősen. Mely munkája annál károsabb a közügyre, mert ritka eset, hogy egy klikk ne képződjék körülötte, mely áldástalan ügyét magáévá teszi s a lap elleni üldözést propagálja. Ez az átka a mi társadalmi s nyilvános életünknek. Tessék aztán ily körülmények között küzdeni a véleménynyilvánítási szabadságért s megvédeni azt! Nehéz feladat! I. A TANKÖTELESEK és TÉNYLEG AZ ISKOLÁBA JÁRÓKRÓL. A tankötelesek száma 23.104, kik között volt kor és nem szerint 6—12 éves fiú 8453, leány 8375, összesen 16.828; 13—15 éves fiú 3110,J leány 3166 összesen 6276. A tankötelesek közt vallás szerint volt: rk. 4886, gk. 11033, g. k. 8, hh. 3171, ág. 63 és végre izr. 2943. Nyelvre nézve: magyar 8332, német 867, román 3, tót 6278, ruthén 7624. Megyénk lakossága 126.707 lévén, e szerint minden ezer lakosra esik 182 tanköteles, az egész országban á*lag ezer lakosra 179. Az iskolába járók főösszege 19.001, kik közül elemi népiskolába járt 7172 fiú, 6891 leány, összesen 14.063; ismétlő iskolába (ide értve az iparos és kereskedelmi tanulókat) 2379 fiú és 1971 leány, összesen 4350, polgári iskolába 194 leány: magán intézetbe 35 fiú, 57 leány összesen 92, középiskolába 302. Vallásuk szerint az iskolába járók közt volt 4367 rk., 9533 gk.; 5 g. k., 2882 hh., 55 ág. és 2519 izr. Anyanyelvök szerint 7419 magyar, 867 német 3 román, 4600 tót, 6112 ruthén. Az 1889/90. tanévben ezer tanköteles közül tényleg iskolázott megyénkben 822, az egész országban 816, Az iskolába járók közül legalább 8 hóig iskolába járt 13793, nyolc hónapnál kevesebb ideig 5208. Azonban az iskolába járók 135T24 iskolai félnapot mulasztottak, melyek közül az iskolai hatóságok által igazoltnak vétetett 99.919, büntetve lett 35.210 félnapi mulasztás, miből 610 frt 11 kr, bírságpénz folyt be. Az iskolába járók közül a tanuláshoz szükséges tankönyvvel birt 15242, nem birt 3759. Iskolába nem járt 1675 fiú és 2428 leány, összesen 4103. Az iskolába járók közül kilépésre jogosult 12 évet betöltötték száma volt 1955, kik irni és olvasni mindannyian tudtak.
