Ungvári Közlöny, 1890. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1890-07-10 / 28. szám
illeti, szerző elvből csak kinevezett tisztviselőket gondolhat, de nem ellenzi, habár nem tanácsolja is, hogy ott, hol ezt a helyi viszonyok különösen indokolják, az önkormányzati tényezők saját közegeket rendszeresíthessenek. Oka van hinni, hogy kormány- férfiaink is ily nézetben vannak, mert megerősíti e véleményben a kormány legújabb ténye, t. i. az utakról szóló törvényben foglalt vonatkozó intézkedések, hol pl. saját mérnökökről gondoskodás történik. Mindazonáltal nem volna czélszerű a választott és kinevezett tisztviselők kétféle rendszerével tovább is közigazgatni. A közigazgatás végrehajtó közegeinek ezen kétfélesége a félrendszabály színezetével bírna, esetleg pedig újra odavezethetne, hogy a közigazgatási teendők végrehajtását hatálytalanná tenné és a most érzett bajt nem orvosolná. Szerző a félrendszabályokat, különösen e téren, kikerülve látni óhajtja. Midőn az állami közigazgatás ellenőrzéséről szól, ezt a politikai ellenőrzésig kitágítani, reális kézzelfogható joggá alakítani akarja, hogy a kormány részéről különféle alakban és helyen ismételve Ígért ellenőrzést tényleg gyakorolhassa is, mert ezen jog ma már ily jelszót képez: „az önkormányzat az ellenőrzésből áll“. Az állam közigazgasson, még pedig erélyesen az állami érdek tejjes érvényesítésével, saját közegeinek, de a teendők lehető decentralizáeziója és az ellenőrzési jognak lehető hatályossága mellett; az önkormányzati tényezők erre ezentúl hivatottabbak is lesznek, mert a tisztviselők alkalmazásánál nem lóvén érdekelve, érettük erkölcsileg sem felelősek, úgyszólván pártokon kívül állanak, s hozzá még azon kedvező helyzetben vannak, hogy az ellenőrizendő rendszabály hatályát a helyszínén megfigyelhetik. Ezen jognak kellő körülírása azon eszköz, mely a közvélemény megnyugtatására leginkább alkalmas, s az eddigi önkormányzati testületeken, a tisztviselőválasztási jognak elvonása által ütött sebet leggyorsabban begyógyítani képes; ha itt csak a czól- szerűség marad irányadó, a közérdek meg lesz mentve, a kedélyekbe pedig visszatér a megnyugvás. A városi képviseletből. Ungvár város képviselete e hó 4-én ülést tartott. A h. polgármester jelentést tett a számvevő- szék pénztár vizsgálati eljárásáról, mely tudomásul vétetett. Miután pedig a pénztárnok, betegsége miatt teendőit végezni nem képes; megbizatott a h. polgármester, hogy a pénztár ellenőrzését a képviselet további intézkedéséig ő teljesítse. Bemutattatott az 1890. évre érvényes községi választók névjegyzéke; a választók száma 1474. Az alispán ennélfogva megkerestetik, hogy a képviselet választott tagjai fele részének újbóli választása iránt szükséges intézkedéseket tegye meg, s a választás határnapját tűzze ki. A képismeretes — Sárosvármegyében, Bártfa sz. kir. várostól, melynek i tulajdonát képezi, félórányira fekszik, a Kárpátok Beszkid nevű! hegyláncolatának déli lejtőjén, gyönyörű szálas fenyves erdővel környezett, éjszakról, keletről és nyugatról körülzáró hegyek által védett, páratlan szép völgy katlanban. A fürdő legközelebbi vasúti állomása: Eperjes, honnan kocsin 41/, óra alatt a kitűnő országúton, Bártfára jöhetni. Bérkocsik .'J—5 személyre 6—8 írtért, nagy számban állnak ott rendelkezésre. A fürdő fekvésének rövid leirása után térjünk át a gyógyhely éghajlati viszonyaira, melyek mint jelentőségű gyógytényezők szerepelnek. Méltassuk tehát legelőször a fürdőhely azon hatását, mely a fekvésében rejlik, s ez az égalji (climaticus) befolyás. A bártfai fürdő 310 méter magasságban fekszik a tenger színe felett. A közellevő fürdőhelyekkel összehasonlítva igen tetemes különbség észlelhető ugyan, mivel például Lubló 556 méter, Krynicza lengyelországi fürdő 584 méter magasságban vannak a tenger színe felett. Bártfa-fürdő tengerfeletti magassága azonban kielégítő a levegőnek a szervezetre való erősitő hatása szempontjából, ha a völgy igen előnyös fekvése tekintetbe vétetik. A gyógyhely éjszak-nyugat felé hegyektől teljesen körül van zárva, mely körülmény folytán a rideg és rendesen nedves éj szaki és nyugati szelek ellen védve van; délkelet felé azonban nyitott lévén, csakis a langy déli szeleknek hozzáférhető. A légsulymérő középállása 735-5; a hőmérsék középfoka 17-5. Az esőmennyiség átlagos nagysága nem túlságos és megjegyzendő, hogy ritkán fordul elő, hogy az eső egész nap essék, továbbá hála a talaj természetének, a viz hamar lefolyik és rövid idővel az esőzés után a sétautakon száraz lábbal iárhatni. A talaj minősége kedvező befolyással bir a climára: meglehetősen lejtős. Az esővíz gyors lefolyása következtében pangó vízfelület nem képződhetik, fedve van a talaj a legbujább növényzettel és a dús növényzetlepel annak gyors kihűlését hátráltatja. Az ozon mennyisége jelentékeny: 7—8—5 között változik. A völgy legtisztább balzsamos levegővel bir, mentes minden organicus erjanyag és fertőzéstől, portól és szennytől. A fürdőtelepet környező buja fenyves erdő, a hegyi rétek a levegő balzsamos üdességét előmozdítják, mig a hegyi patakok, a dús harmat a levegő túlságos szárazságát gátolja. A levegő tisztasságára és ozontartalmára kiválólag hatha, tósan hozzájárul a több órányira elterjedő sűrű fenyves erdő- melynek levegője minden beteg, elgyengült szervezetre kitűnő hatásúnak bizonyult. Bártfa-fürdő tehát enyhe és mérsékelten nedves éghajlattal bir, a hol a hideg és meleg szélsőségei nyáron át ritkán észlelhetők. A levegő tisztasága és tetems ozonlartalma folytán az éleny parányai mozgékonyabbak lévén, az élenyülés erélyessége fokozódik. Bártfa-fürdő climája ezen itt leirt sajátságai folytán a vérkeringés és táplálkozás emelkedését az át- hasonlitás javulását és az idegrendszer működésének szilárdulását eredményezi. Fennirt körülményeknél fogva Bártfa-fürdő mint kitűnő kárpáti cíimatikus gyógy- és nyaralóhely szerepel. A fürdő áldásosán együtt működő gyógyhatányainak főviselet tarjai közül az alábbiak léplek ki, s helyök választás utján töltendő be : A savanyuvizi kerületben: Orosz Mihály, Leutereg- Károly, Mislinssky József, Speck József, Zoltsák János, Gerbery Antal, Halyko István. A belvárosi kerületien: Mihalkovioh József, Bugyis András, Kornstein József, Okolicsny János, Firczák Gyula, Pollák Jikab, Veszprémy Sándor, Hackel Bertalan. A hidontuli kerületben: Novák Endre, Katona Lajos. Éles István, Kovács János, Keszler András, Weinberger Lipót, Tasnády Dezső, Pásztor Ferenc, Molná- Mór, ifj. Juhász János, Fisch Ignácz, Taraszoyics Mihály, Mondik Pál, Róth Ármin. A küszöbön lévő tisztujitissal kapcsolatban Mihalkovich József azon javaslatot terjeszti elő, miként a korábbi gyakorlathoz képest küldjön ki a képviselet egy szervező bizottságot, mely a tisztviselői állásokat s fizetéseiét állapítsa meg, vagyis a mennyiben az erről szóló szabályrendelet módosítást igényelne, tegyen javaslatot a képviseletnek. Indokul hozván fel, hogy hat év folyamán a közigazgatás körében merülhetnek fel oly körülmények, melyek a modositást indokolttá tehetik. A képviselet a javaslatot elfogadta s a szervező bizottság tagjaiul Markos György elnöklete alatt: Árky Fülöp, Fiala Károly, Mihalkovich József, Mocsáry Géza, Reismann Bertalan és Spitzer Sándor képviselőket, a h. polgármestert és a főjegyzőt választotta meg. A kórháznál szükséges pótépitkezéseknek házilag való teljesítését a képviselet, a költségvetési összegből ígért megtakarítás fentartása mellett megengedte. Jótékonyság. Manapság már mindenütt oly nagy és kedvező az alkalom egyesületek alakítására, mely által részint a társulás, művelődés van hivatva előmozdittafni, másrészt jótékonysági intézmények megteremtésére is az egyedüli legjobb cél. Amit egy vagy kettő, — hacsak nagy tőkével nem rendel- rendelkezik — minden buzgólkodása mellett el nem érhet, azt létesítheti fáradhatlan utánjárással egyesülés utján. így buzgólkodtak már hosszabb idő óta Erdős László és Hevessy Mihály egy általános betegsegélyző és temetkezési egyesület alakításán, mig végre megvalósult az eszme. Kidolgozták az alapszabályt, felterjesztették, mely szentesítve minden észrevétel nélkül érkezett le e napokban a polgármesteri hivatalhoz. Ennek alapján f. hó 6-án megtartatott az alakuló tisztválasztó közgyűlés melynek eredménye az ujdonsági rovatban olvasható. Sokan felsóhajtanak, megint egy uj egylet ! Bár lehetne régibb minden létezőnél — tekintve annak humánus célját — égető volt erre a szükség, s méltán elismerés illeti azért a fáradhatlan létesítőket. Folyton meg van a panasz, a szegényebb sorsú néposztályból, ha valamelyik megbetegszik, rendesen elsennyved, elhal, mert nincs magát mivel gyógyittatnia. Feljajdúl: drága a patika, drága az orvos ! Csak igy küzdőm itthon. Gyógyítom magam, a hogy tudom. Sok csupa álszégyenből restelíi a kórház segélyét igénybe venni, sokszor órákon át ott kínlódik beteg ágyán szomjan segély nélkül, mig hozzátartozói a gyárból vagy munkából hazajönnek, mert nekik is pénzt kell keresni, hogy önmagukat és a beteget fentarthassák. A betegsegélyző és temetkezési egyesület igénybe vétele által ez a körülmény teljesen elenyészhet, mert tagja lehet bármely néposztálybeli minden nehézség nélkül oly csekély a kötelezettség. Hetenkint 10 kr. a befizetés. Ezért a tag ingyen gyógyszert, orvosi ápolást nyer megbetegedése esetén és hetenkint 2 frt pénzsegélyt. Halálozás esetén az özvegy 50—100 frt temetkezési költséget kap. Ha a tag családos, neje avagy gyermekei szintén kapják az ingyen gyógyszert és orvosi segélyt, és a nő elhalálozása I esetén a férj 25 frt temetkezési költséget kap. Lehet-e ennél nagyobb humánusságot oly csekély kötelezettség mellett bármely jótékony egylettől élvezni, feleletem a «nem» szó lehet, mert ez páratlan. Azt hiszem mindenki örömmel veszi ezt tudomásul és sietni fog beiratkozni, hogy a netáni baj esetére mielőbb biztosítsa magát és családját. Buzdítani fogja hozzátartozóit a belépésre, mely által első sorban nyugodt lesz a gondolattól, ha véletlenül beteg lesz és keveset képtelen, nem kell mások segélyére szorulnia. Esetleg ha beíratja segédjét, nem esik terhére annak gyógykezeltetése, s az is könnyebben viseli baját, ha tudja, hogy az egylet orvosa meglátogatja, ingyen gyógyszert és pénzsegélyt kap, mit feltéve, hogy a heti ló krt megtakarítja otthon e czélra, azt az eredményt, évente 5 frt 20 krt, két-három nap alatt csak a gyógyszer költsége felemészti. A gyógykezelés, hogy annál pontosabb és gondosabb legyen, sikerült városunk két tehetséges és fáradhatlan orvosát, dr. Bene Sándor és dr. Levy József urakat az egyletnek orvosokul megnyerni, kiknek odaadó eljárása általánosan ösmert és csak gratulálhat velük magának az egyesület. Sorakozzanak ezen igazán nemes törekvésű csupán jótékony- sági egylet gondos szárnya alá mennél többen, mert nagy eredmény — tekintve az előnyöket — csakis azáltal érhető el, ha mihamar 100—300 tagot számlál az egylet kebelében, s ezáltal hamarább is kezdheti meg áldásos működését. Aki hamarább iratkozik be, hamarább jut jogokhoz, de hamarább segít veszély esetén önmagán és családján is. Vasárnap f. hó 13-án tart az egylet a városháza gyűlésiemében általános közgyűlést, melyen az alapszabályok is felolvastatnak és megmagvaráztatnak. Itt módjában áll mindenkinek meggyőződni az egylet humánusságáról, ugyanakkor be is lehet iratkozni. Hogy általában egyesítsem az egylet törekvését, csak azzal a közmondással fejezem be soraim : «Segíts magadon, Isten is megsegít». Jäger Bertalan. Ló, csikó és szarvasmarhadijazás. Az ungrnegyei gazd. egyesület junius 26-án tartotta meg ez évi ló, csikó és szarvasmarhadijazását. Ezen díjazás az elővezetett lovak számát tekintve kielégítő eredményeket mutatott fel, a mi azonban az állatok minőségét illeti, határozottan kimondhatjuk, hogy Ungmegye lótenyésztése pár év óta hanyatlásnak indult. Ezen hanyatlás oka az, hogy a tenyésztők nagyrésze a csikót már 3 éves korában sőt gyakran még ezen betöltött idő előtt is befogják, s munkára használják. Ily bánásmód mellett teljesen nem fejlődhetik ki, s kiváló ivadékot nem hozhat létre. Mindenesetre kívánatos lenne, ha lótenyésztőink a fiatal lovak gondozását több körültekintéssel eszközölnék, mert jövedelmet csupán ez esetben várhatnak. Elővezettetett 33 drb anyakanca szopós csikóval, melyek közül 4 drb öröklési hiba miatt a bírálatból kizáratott. 3 éves kancacsikó 12 drb vezettetett elő, melyek közül 2 drb, mimt nem saját tenyésztésű, bírálatra nem bocsáttatott. Keleti fajú borjas tehenet csupán két tenyésztő állított ki. Keleti fajú egy éves borjut csupán egy tenyésztő. Nyugati fajú bcrjas tehenet 5 tenyésztő állított elő. A bíráló bizottság következőleg alakult meg. A ló- és csikódijazásnál elnök Thuránszky Tivadar ; tagok: Bacsinszky Udön, Bernáth Zoltán, Egry Ferenc, Felföldy Ödön, Kende Zsigmond, Mokcsay Sándor, Nehrebecky György, Sichermann Adolf. A szarvasmarhadijazásnál elnök Bernáth Dezső, tagok : Bornemissza Zoltán, Reit Jenő és Widder Albert. Az elővezetett állatok tüzetes megbirálása s a bírálati összegek egybeszámítása után kihirtényezője: azjásványviz, mely nagyon kellemes, minden mellékiz és szagtól ment savanyúsága és rendkívül szerencsés vegyi alkotásával fogva, a vasas savanyuvizek közt páratlannak mondható. Nagy számban vannak képviselve Bártfa-fürdőn a gyógyforrások, összesen van 10 égvényes- sós- vasas savanyuvizet tartalmazó forrás; ezek közül öt nevezetesebb, úgy mint a fürdőtelep felső részében levő «lobogóforrás», a valamivel alább a körülbelül a völgy közepén fekvő «főforrás» : mellette kis távolságban az «orvosforrás«, továbbá a völgy alsó részében a «töltőforrás» és végül a néhány év előtt felfedezett «kénes savanyuviz- forrás», mely az erdőben az édesvizü zuhany felett izlésteljes pavilion által fedve buzog fel. A «lobogóforrás» «főforrás» «orvosforrás« «töltőforrás» ivókúrának és szétküldésre használtatnak. — Az összes gyógyforrások legutóbb Czernicki, ismert nevű bécsi balneotechnikus által, az ivókúra, a viztöltés és a fürdők készítésére nézve, nagyszabású és legczélszerübb átalakításnak vettettek alá. A gyógykutak mélyítettek és a mostani balneotechnikai tudomány legújabb eljárása szerint újólag lettek foglalva. Az Írásra és szétküldésre használt gyógyvíz, a merítés kikerülése mellett csapok alkalmazása által, a viztöltés czélszerű készülék (Czernicki rendszere) közreműködésével vétetik az üveglemez és díszes vasfödéllel elzárt kutakból. Egy czélszerű melegítő készülék beillesztése az ivóvizet a forrásból közvetlenül melegítve szolgáltatja. A fürdők készítéséhez szükséges ásványvíz mennyiséget, az összes források víztöbbletét magába foglaló nagy vezetékcsőhálózat gyűjti nagy víztartókba, honnét összetételére, valamint szénsavtartalmára nézve változatlan minőségben egy nagy gép alkalmazása által közvetlenül a fürdőházakba szivattyuztatik. A bártfai gyógyvizek értékét rendkívül emeli azon körülmény, hogy oly annyira különböző összetételüek, miszerint az egyes források külön-külön az emberi betegségek többféle külön alakjai ellen a legjobb sikerrel használtatnak, és ennélfogva több jeles bel- és külföldi fürdők gyógyhatányai itt együtt találhatók. Elismert tény, hogy a bártfai források a vasnak, sziksónak, chlor- natriumnak és szabad szénsavnak, mint ezen források négy főalkatrészének oly páratlan és szerencsés vegyületét képezik, a minőt úgy a belföld, mint a külföld égvényes sós-, vasas savanyu vizei közt hiába keresünk. Bártfa fürdő alkalmazásban levő forrásai közül mindegyik egy-egy különlegesség, mely az említett alkatrészek egyikének, vagy másikának túlnyomó voltánál fogva, a mondott vizek legjelesebb képviselőivel versenyezhet, sőt azokat felül is múlja. A források vegyielemzésének eredményeiből kitűnik, hogy a bártfai «orvos forrás» szénsavas nátriuma jóval felülmúlja az ismert gleichenbergi és seltersi forrásokat. A bártfai forrásokban előforduló vas mennyiség az egyes forrásokban különböző. A kettedszénsavas vasélecs legnagyobb mennyiségben találtatik a «lobogóforrás»-ban, melyben egyszersmint a szilárd alkatrészek mennyisége legcsekélyebb, minélfogva hatalmas vasas víznek tekintendő és oly kóralakoknál, melyeknél a vas szükség fönáll, leginkább alkalmazható. A «lobogóforrás» után vastartalom tekintetében a «főforrás» következik. Ha e két forrást más vasas vizekkel összehasonlítjuk, azt mondhatjuk, hogy számos belföldi varas savanyuvizeket vastartalomra nézve felülmúlnak, és a külföldi vasas vizekkel összehasonlítva leginkább a Spaai «Pouhon» a pyrmonti «Stahlbrunnen», a schwalbachi «Stahlbrunn», a franzensbadi «Stahlquelle», a marienbadi «Ambrosiusbrunnen», a driburgi «Hauptquelle» és a griesbachi «Trinkquelle» hires vasasvizeihez hasonlítanak. A bártfai ásványvizek tehát, nagy mennyiségű kettedszénsavas natrium és chlornatrium, valamiut dús vastartalmúknál fogva egyrészt oly kóralakoknál alkalmazandók, hol az égvényes sósviz ivása javalva van. A szabadszénsav előmozdítja az ásványvíz emészthetőségét. Kettedszénsavas nátrium tartalmuknál fogva csillapitólag hatnak a gyomor beteg idegzetére, a túlságos gyomorsav közömbösitését előidézik. Másrészt olyanoknál alkalmazandók, hol a vasnak felvétele szükségeltetik, mivel a vasnak hatása az emberi szervezetre azt eredményezi, hogy a veres vértestecséK száma szaporodik, a test súlya, a test hőmérséklete, az ütér- működése emelkedik, az étvágy javul, egyszóval az emberi test minden functiója fokozódik. Az, újabban felfedezett kénessavanyuviz forrás a parádi vízhez hasönI37 meg’ vegyileg nem elemeztetett. Az eddigi tapasztalat szerint általában azt mondhatni, hogy a legtöbb embernél inkább oldólag hat. A források vize belsőleg mint ásványvíz ivókúra, külsőleg fürdő alakjában mint fürdőgyógymód alkalmaztatik. Mivel a vizek a legerősebb gyógyforrásokhoz tartoznak, nagy befolyással birnak a szervezetre, miért is a bártfai ivókúra nagyon erélyes gyógy- eljárásnak tekintendő. Tapasztalati tény, hogy a viz túlságos élvezete,.egészséges és ahhoz szokott egyéniségeknél is igen sülyös tüneteket okozhat, úgy: fejkábultságot, szemkáprázást, fülzugást, szívdobogást, orrvérzést, vérömléseket, heveny gyomor és bélhurutot stb. Az ásványvíz természet adta orvosság, mely csakis észszerű használat mellett mint valódi gyógyszer hát, minélfogva az egyes kóralakok természetének, az egyéniségek korának, nemének, vérmérsékletének megfelelő, pontosan meghatározott gyógyeljárás az első feltétele a vizek belső használata által elérhető üdvös eredménynek. A fürdőgyógymód mint az ásványvizek külső alkalmazása, egész és ülőfürdők alakjában értelmezhető. A vasas fürdők használata által az étvágy javulása mellett, az élvezett tápszerek fokozott felszívódása eredményeztetik, és különösen az idegrendszer működésének szilárdulása mellett az anyagcsere egyáltalán lényegesen előmozdittatik. Az elgyengült szervezet erősbitése tehát helyes és észszerű fürdőhasználat által érhető el, azonban épp úgy, mint a vizek túlságos belső használata, a fürdők helytelen, vagy éppenséggel nem javait alkalmazása is igen súlyos következményű lehet. A vasas fürdők második nevezetes neme a fenyőlevél-fürdők,
