Ungvári Közlöny, 1890. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1890-07-10 / 28. szám
dettetelt a bírálat eredménye, mely szerint dijakat kaptak: A szopóscsikóval elővezetett anyakancák csoportjában : 1. dijat 8 drb 10 frkos aranyat Győry Mihály salamoni lakos, Virág nevű 5 éves pejkancájával, £-ik dijat 6 drb 10 frkos aranyat Galgócy Dániel kérészi lakos, Sárkány nevű 7 éves sárga kancájával, 3-ik dijat 4 drb 10 frkos aranyat Mikita Elek a. ribnyici lakos, Sárga nevű 5 éves almásszürke kancájával, 4-ik dijat 3 drb 10 frankos aranyat Füzesséry István vajkóci lakos, Kedves nevű pisztráng szürke 9 éves kancájával, 5*ik dijat 2 drb 10 frkos aranyat Egry Ferenc kis geőci lakos, Rigó nevű 9 éves fekete kancájával, 6-ik dijat 1 drb 10 frkos aranyat Móré Gábor vajáni lakos, Tini nevű 10 éves pejkancájával. A 3 éves kancacsikók csoportjában : 1-ső dijat 6 drb 10 frkos aranyat Szentimrey János baranyai lakos. Sármány nevű szürke csikójával, 2-ik dijat 4 drb 10 frkos'aranyat Bosnyák Mihály, kérészi lakos, Rigó nevű fekete csikójával 3-ik díjat 3 drb 10 frkos aranyat Bernáth Zoltán vajáni lakos, Lóri nevű sárga csikójával, 4 ik dijat 2 drb 10 frkos aranyat özv. Füzesséry Vin- céné vajkóci lakos, Deres nevű deres csikójával, 5-ik dijat 1 drb 10 frkos aranyat Csucska György pallói lakos, Lilla nevű fekete csikójával. A keleti fajú borjas tehenek csoportjában : 1-ső dijat 5 drb 10 frkos aranyat Felföldy Ödön mátyóci lakos, 2 ik dijat 3 drb 10 frkos aranyat Szentimrey Ferenc baranyai lakos. A keleti fajú 1 éves borjuk csoportjában : 1-sö dijat 3 drb 10 frkos aranyat Felföldy Ödön mátyóci lakos, a második és harmadik dij nem adatott ki. A nyugati fajú borjas tehenek csoportjában : 1-ső dijat 4 drb 10 frkos aranyat Hercegh Károly csepelyi lakos. 2 ik dijat 2 drb 10 frkos aranyat Szerbén Iván zaricsói lakos, 3-ik dijat 2 drb 10 frkos aranyat Torma János zaricsói lakos. __________ - yő. Helyi és vidéki hirek. * A város gyásza. Hétfőn, e hó 7-én délután a városháza előtti oszlopon lengő fekete zászló jelezte, hogy Ungvár városának halottja van. Villámgyorsan terjedt el a kir, hogy Lehoczky Béla polgármester meghalt. A gyászos eset nem egészen váratlanul következett be, minthogy az elhunyt férfiút köztudomás szerint súlyos baj vonta már egy év óta a biztos sir felé ; halála azonban mégis lesújtó hatással volt mindenkire, mert a boldogult legkimagaslóbb alakja volt a városi közéletnek. Öt évig mint a város főbírája, azután 17 évig mint polgármester állt városunk élén, s e hosszú idő alatt ritka tapintattal, elismerésre méltó bölcseséggel oldotta meg az elébe toluló, gyakran nagy s kényes feladatokat. Azon megnyerő modor, melylyel úgy hivatalos eljárása közben, mint azonkívül az emerekkel érintkezett, úgyszintén minden alkalommal nyilvánuló nemeskeblüsége kezdettől fogva végig biztosít ották számára oarátai szeretetét s a legszélesebb körben vett közönség tiszteletét. Temetése tegnap délután 4 órakor rendkívül nagy közönség részvéte mellett, melynek tömegében képviselve láttuk a lakosság minden osztályát s minmelyeket Bártfa fürdőn csakis ásványvízzel szolgáltatnak ki oly formán, hogy a fenyőgalyak és levelek barna szinti, balzsamos illatú főzetéből meghatározott mennyiséget adnak egy fürdőhöz. Az ilyen fürdőknél a bőr izgatásán kívül tekintetbe kell még venni a fenyőlevél forrázatából elillanó és a fürdés alatt a tüdők által felszívott illő olajok és gyantáknak a vérbe való jutását és ezen az utón való hatását, mely kitűnő eredményű. Továbbá a fürdő éjszaki része felett az erdőben álló hideg édes vizű zuhany jön alkalmazásba, habár kivételesen orvosi célokból, hanem többnyire csak lehűtés céljából. . Tejkúra, és savókurais. van .alkalmazásban, mivel tej és savó itt kitűnő mihoségbén kapható. Ezeket részint tisztán, részint ásványvízzel keverve iszszák a fürdőbetegek. Említett gyógy eljárásokon kívül szükség szerint arra alkalmas kóralakoknál a massage, vizgyógyeljárások, villám gyógymód és az Oertel-féle terain-gyógy- mód alkalmaztatik, mely utóbbira is Bártfa fürdő fejtegetett éghajlati viszonyai, a változatos kisebb-nagyobb emelkedésű nagyszámú sétautak és kirándulási helyek következtében minden kellékkel bir. A felsorolt gyógytényezők nagy számát, értékét tekintve, a gyógyjavallatoknak is tág köre van. Rendkívül jó gyógyerecLményt mutat fel Bártfa-füxdő : a női betegségek különféle alakjainál; sápkor, vérhiánynál, gége-, légcső-, tüdő-, gyomor-, bélhurutjainál, kimerüléseknél, súlyosabb betegségek után. oly idegbajoknál és gyengeségeknél, melyek vérhiányon vagy kimerülésen alapulnak ; tüdőbetegek is jól érzik magukat Bártfa fürdő balzsamos éghajlata alatt; végül utókura gyanánt a karlsbádi, marienbadi, halli, lipiki fürdők használata után. A fürdőben van 3 terjedelmes fürdőház 70 csinosan berendezett, porcgllán, cink és fakádakkal ellátott fürdőszobával, azonkívül a fentemlitett édes-vizű zuhany-fürdő, 60 házban, városi épületekben és magánvillákban 5UÜ kényelemmel és csínnal berendezett lakszoba áll rendelkezésre. A fürdőben van több vendéglő és egy cukrászda, gyógyszertár, posta-távirda az egész idény alatt. Isteni tisztelet az idény alatt naponkint tartatik a rom. kath. fürdőtemplomban. A fürdőközönség szórakoztatásáról gondoskodik egy kitűnő népzenekar, mely reggel és délután térzenét tart a szép és terjedelmes sétatéren; zene és táncestélyek gyakran ren- deztetnek. A fürdőközönség rendelkezésére áll továbbá lapokkal ellátott olvasóterem, gyógyterem, zongora, fedett sétány, croquet- játék, tekepálya. A fürdőtelep közelében levő nagyszámú kirándulási helyek szintén élvezetet nyújtanak a fürdő látogatóinak. Különösen említést érdemelnek Bártfa sz. kir. város (a városházi régi levéltár, az ős régi monumentális nagy templom, nevezetes középkori műemlékek stb.) Kőhegyi Aranypatak, zboró (mako- viczai) várrom, Rákóczy kastélya, Krynicza lengyelországi fürdő stb. Bártfa fürdő igazgatósága, melynél lakás megrendelések elfogadtatnak, minden bővebb, a fürdőre vonatkozó felvilágosítással, készséggel szolgál. den itt létező testületet, nevezetesen a megyei és városi tisztikarokat és városi képviseletet teljes számban, a főispán, alispán és a helyettes polgár- mester vezetése alatt; a káptalant s a különféle felekezeti lelkészségeket; a katonai tisztikarokat, a hivatalokat és egyleteket. A koporsót a városi tisztikar és képviselet, továbbá a családtagok koszorúi borították. A temetési szertartást Z o 11 s á k János nyug. főgymn. tanár vezette; a sírnál pedig E ő r y Elek városi főjegyző meghaló beszédet tartott az elhunyt felett, ékes szavakkal vésve a közönség emlékezetébe feledhetlen polgármesterünknek, mint hü honfinak, mint buzgó tisztviselőnek, mint a város javát legjobban szivén hordó polgárnak s mint szerető családapának érdemeit. A diszkiséretet a temetésnél a tűzoltóság kepezte. A boldogult 59 éves volt. Áldás és béke hamvaira 1 * Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter ur ő nmga Ung- vármegye területén a kér. áll. állatorvosi teendőkkel Ungvár szék- helylyel Kovács Árpád állami állatorvost bízta meg. * Meghívás. Az ungvári első betegsegélyző és temetkezési egylet f. hó 13-án, azaz vasárnap d. u. 4 órakor a városház gyíiléstermében általános közgyűlést tart, melyre az érdeklődő közönséget vallás rangkülönbség nélkül tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgyai 1. A választó-közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. A szentesített alapszabály felolvasása és ismertetése. 3. Beiratkozások. 4. Indítványok. -— Ezen közgyűlésre annál is inkább van szerencsénk a n. é. közönséget tisztelettel meghívni, hogy e célszerű és jótékony intézményt teljes alapjában megösmerhesse. * A betegsegélyző- és temetkezési egylet f. hó 6-án megtartott tisztválasztó közgyűlésén a következők választattak meg: elnök: Erdős László; alelnök: Tomajko István; titkár: Hevessy Mihály. Pénztárnok: Timkó János; ellenőr: Jäger Bertalan. Orvosokul megválasztottak : Bene Sándor és Levi József. A választmány következőleg alakult: Fiala Károly, Brenner József, Schmitzer Ede, Nagy István, Molnár Mihály, Praskevics Tivadar, Szengetovszky István, Mártonyi Gyula, Staskó János, Filip Vilmos. Beteglátogatókul megválasztattak : Fischer Sámuel, Drahus József, Lenyik János, Markovszky Mihály. Egyleti pénzbeszedő: Kis János. Az egylet jótékony működéséről egy külön czikkben emlékezünk meg. Vezetését a legjobb kezekben látva, ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. * Gróf mint községi bíró. Szabolcs vármegye Tas községében történt legközelebb azon meglepő eset, hogy a megürült község- birói tisztet Gróf Vay Tibor önként elfogadta s Ígérte, hogy annak tehetsége szerint igyekezni fog megfelelni. Egyúttal fizetését felajánlotta a község szegény alapja javára, sőt ő és neje jótékony- czélú adományokat is tett. * A kis lutri eltörlésének ügye nem olyan actuális, mint azt a legutóbbi hírlapi közlemények említették. Igen nagy nehézséget képez az, hogy Ausztria, a mely több mint 8 millió írt jövedelmet lát évenkint a lutriból, alig helyettesítheti e jelentékeny bevételt az osztálysorsjátékkal. A mig Ausztriával ez a kérdés tisztázva nincs, nálunk sem törölhetik el a kis lutrit. * A régi l-foriníosok 1892. junius 30-ig íizetésképen csakis a budapesti m. kir. központi állampénztárnál fogadhatók el. Kicserélés végett azonban még 1892. év márczius 31-ig elfogadtatnak, de csak a pénzügyigazgatóságok székhelyén levő adóhivatalokban. * Vasúti előmunkálatok engedélyezése. A keres- kedelemügyi m. kir. miniszter U r a y Imre ország- gyűlési képviselőnek Csaptól Vásáros-Namény irányában Váriig a Tisza védtöltésén, továbbá Har- sá nyi Menyhért kisvárdai ügyvédnek és Schrei bér József mérnöknek a m. é. k. v. Kisvárda állomásától Gyulaháza, Nyir-Bakta, Nyir-Bátor községek határának érintésével a m. é. k. v. Nagy- Károly állomásáig, és Gyulaháza állomástól V.- Naményig vezetendő helyi érdekű vasútvonalokra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. * Községek egyesítése. A m. kir. belügyminiszter megengedte Beregvármegyébe kebelezett Závid falva és Klastromfalva összeépült kis községeknek, hogy „D á v i d f a 1 v a“ néven egy kis közéggé egyesüljenek * A rajecz-tepliczi fürdőben, mint nekünk onnan írják, hó 1. napjáig 216 állandó vendég van, és hogy ezekenkivül ugyanott 826 napi vendég is megfordult. * Szőlészetünk, a mely eddig Magyarország gazdasági bevételeinek egyik főforrását képezte, az újonnan felmerült philloxera és peronospora viticola ellenségei által a végveszélylyel van fenyegetve Hazafias kötelessége tehát nemcsak a kormánynak, [ hanem a magános termelőnek is, minden erejével odahatni, hogy a meglevő szőlők fentartva, az elpusztultak helyébe pedig újak legyenek telepítve, i A kormány százezrekig segélyezi már most is ! évenkint a szőlőbirtokosokat, de hogy a munka ; eredményes legyen, maguknak a birtokosoknak í kell arra törekedni, hogy az uj mivelési módokban a kellő szakértelmet és jártasságot megszerezzék, és hogy a védekezés minden ágában folytonosan tájékozva legyenek. Ez inditolta a nm. belügyarra Tudósításaiban 130 szőlőtermelő és kereskedő tájékoztatja olvasóit a szőlők és borkereskedelem állásáról. Előfizetési ára egy évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. Mutatványszámokat kivanatra küld a „Borászati Lapok“ kiadóhivatala Budapest (Köztelek). * Ki íhatik savanyuvizet ? A melegebb évszak beálltával ma már a legtöbb ember borúra derűre issza a savanyuvizet. Nem is képzelhető nagyobb ebéd vagy másféle lakoma savanyuviz nélkül. Igaz, hogy a savanyuviznek is megvan a maga jogosultsága egészségügyi szempontból, különösen renyhe, rósz emésztéssel bíró egyéneknél, gyomorbél és hólyagbajoknál, nemkülönben a gége légcső huro- tos bajainál, a gyermekek némely csontbetegségeinél stb. a midőn is a savanyuviz jó sikerrel élvezhető. Tagadhatatlan azonban, hogy vannak esetek a midőn a savanyuviz ivása határozottan ártalmas, sőt életveszélyes is lehet a benne levő szénsavgáz következtében, mert az izgatólag hat: nevezetesen: szívbetegségekben, agyvértódulásban, vérköpésben, ideges izgatottságban, lázban, álmatlanságban, szembetegségben stb. Minthogy tehát a savanyuviz egy irányban jó, de más irányban rósz hatással van, magától értendő, hogy a laicus közönség ezt figyelembe véve, csak egészségének tesz szolgálatot, hogyha eziránt előbb kikéri orvosának tanácsát. * Szobrot Mátyás királynak a nemzet filléreiből I Kolozsvár város Mátyás szobor bizottsága megyéről-megyére, városról-városra a magyar királyság területén 10 krról szóló szerény szelvény kiváltását kéri, hogy a magyar honfoglalás ezredéves megünneplése alkalmából, 1894-ben Kolozsvárt Mátyás királynak, az igazságosnak szülőhelyén szobrot állíthasson fel. Kolozsvár maga e czélra 5000 irtot tett alapul, a gyűjtőbizottság erélyes gyűjtése egy pár év alatt 30,000 írtra emelte az alapot. A vármegyei és szab. kir. városok bizottsági tagjaihoz 1 írtról szóló nyugtát küldött a szobor-bizottság beváltás végett. A felhívás szavaival mi is azt mondjuk: «Ne legyen oly hálátlan, oly közönyös, oly feledékeny, a múlt szent örökségéből magát kitagadó honpolgár, ki nem járul a nagy király emléke megörökítéséhez. A hazafias adományok ♦Kolozsvár város tanácsához a «Mátyás szobor számára» czím alatt küldendők. * A budapesti pasteur-intézetből. A Hőgyes tanár vezetése alatt álló, veszettség ellen beoltó intézetben némileg apadt a betegforgalom. A mull hetekben átlag 3 új beteg jelentkezett naponta, újabban azonban 2 új beteg esik egy napra. A betegek legnagyobb része falusi gyermekekből kerül ki. Eddig összesen 125 beteg vétetett fel az intézetbe. Legközelebb meghalt egy Bánfi István nevű 6 éves fiúcska az új kórházban, mivel későn szállították az intézetbe. Ez okból kívánatosnak tartja az intézet vezetősége figyelmeztetni a törvényhatóságokat, orvosakat, községi elöljárókat stb., hogy a marás után azonnal szállítsák a beteget fent említett intézetbe, mert a későn történt odavitel a sikert koczkáztatja és a szerencsétlent a legborzasztóbb halál bekövetkezhetésének teszi ki. * Az egyetemes tanitó-gyülés tárgyai cim alatt egy, 36 oldalra terjedő csinos füzetet bocsátott közre az Ungm- ált. néptanító-egyesület. Irta Ember János. Tartalmaz 10 kisebb-nagyobb cikket; záradékul hozzá vannak csatolva a tanitó-egyletnek az egyetemes tanitó-gyülésre vonatkozó megállapodásai: Megrendelhető a szerzőnél és Lévai Mór köny vkereskedésében Ungvárt; 15 kr elől-ges beküldése mellett a füzet bérmentve küldetik meg. — Tekintettel arra, hogy a füzet a nagy arányúnak ígérkező egyetemes tanitóigyűlés tárgyaira vonatkozólag sok egészséges gondolatot tartalmazó érdekes olvasmány, és tiszta jövedelme az egyet, tanitó-gyülés költségeire van felajánlva, melegen ajánljuk atanitók és tanügybarátok szives figyelmébe. — «A HÉT» utolsó számához Jókay, Bársony István, Endrődi Sándor, Karczag Vilmos, Torkos Béla és még nehány elismert iró járultak közleményeikkel. Egy igen érdekes czikke «A Hét»-nek a magyar amateurökről szol, hogy kik gyűjtöttek s gyűjtenek ma műtárgyakat és curiosumokat Magyarországon. A borítékon Fái Szeréna kitűnő arczképe látható. «A Hét» szellemileg folyton emelkedik. A művelt közönségnek kötelessége volna, hogy anyagilag is pártolja. Julius 1-jével új féléve kezdődött »A Hét»-nek. «A Hét» előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetési pénzek «A Hét» kiadóhivatalába: Magyar Tudományos Akadémia palotája Budapesten, küldendők. Felelős szerkesztő : J0VAN0VITS JÁNOS. HIRDETÉSEK minisztériumot arra, hogy 13.568. sz a kultuszminisztériumot pedig, hogy 1819. sz. rendeletével hazánk egyedüli és már eddig is elterjedt szaklapját. a „Borászati Lapokat“ a községi és megyei törvényhatóságoknak ajánlja. A lap. mely Baross Károly az orsz. m. gazd. egyesület titkárának szerkesztése és kiadásában jelenik meg, munkatársakul bírja az összes hazai szakértőket, és alaposan, gyorsan válaszol minden hozzá intézett szakkérdésre. Tárgyalja a szénkénegezés, amerikai fajok ültetése és a homoki szőlők telepítésének minden részletét, ás a folyó nyár folyamán különös súlyt fektet a peronospora viticola nevű rohamosan terjedő szőlő penés z-g ómba és az ellene való védekezés ismertetésére. —-
