Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1890-05-15 / 20. szám

Ungvár, 1890. május 15.

SO« szám. A Tizenkettedik évfolyam.

Előfizetési ára;

Félévre

..............................2 írt.

Negyedévre

....................1 *

így példány ára 10 kr. Kapható a kiadóirodában, Szenczer Henrik és Feuerlicht R. tőzsdéjében.

Az előfizetési és hirdetményi dijakat a kiadóiroda veszi fel, s azok vidékről is ide küldendők,

UNGVÁRI KÖZLÖNY.

MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN.

Szerkesztőség :

nagy-utca 3C. (a görögtemplomnál). Kiadó-iroda :

Pollacsek M. könyvnyomdájában Hirdetményekért

a 30 kr. bélyegilletéken felül 3 kr, nyiittéri czikkérí

5 kr. fizetendő minden szó után.

Emlékirat

egy Ungvártól Czigányóczon és Kis-Szlatinán át Iglinczig építendő közút tárgyában.

Mudrony Soma, orsz. képviselő s megyénkben birtokos, közelebb emlékiratot nyújtott be vármegyénk közigazg. bizottságához a szinatoria-aiji radiális közút kiépítése érdekében.

Ez útvonalat Ungvár város, a megye székhelye és magának a megyének érdekében is rendkívül fontosnak tartjuk, mert egy oly vidéket nyitna meg és csatolna a megye központjához, mely vidék mai elzártsága mellett a gazdasági téren teljesen el van maradva, holott arra látszik hivatva lenni, hogy Ungvár ipari és kereskedelmi fontosságának kiváló tényezője legyen. Ez út eszméjét melegen ajánljuk mindazok figyelmébe, kik Ungvár város és megyénk javát szivükön hordják.

Ugyanezen szempontból szívesen közöljük az emlékiratot, hogy az illető útvonalat javalló érvekkel és létesítésének föltételeivel olvasóink megismerkedhessenek. A beadványhoz egy térkép s egy grafikus táblázat is van csatolva, melyet — természetesen — mi itt nem közölhetünk.

Az emlékirat így szól;

Tekintetes közigazgatási bizottság !

A nemzet köztudatában napról napra tágabb tért hóditó ama meggyőződés, hogy hazánk jövője első sorban közgazdasági erőink kifejtésétől, és különösen az ipar fejlesztésétől függ, és azon lázas mozgalom, mely a közgazdaság minden ágában és országszerte megindult, feleslegessé teszi annak bővebb bizonyitgatását, hogy szeretett megyénk is, mely természeti kincsekkel medáldott voltánál fogva e téren nagyra van hivatva, csak akkor fog boldogulhatni, és hivatásának magaslatára emelkedni, ha öntudatos erélylyel hozzálát e kincsek gazdasági és ipari értékesítéséhez.

A gazdasági fejlődés törvényei szerint e czélra legelső és elengedhetlen feladatunk abban áll, hogy azon gazdasági és ipari fejlődést, mely megyénk központjában Ungvárt, daczára a kedvezőtlen viszonyoknak oly szépen és sikert Ígérő módon megindult. minden alkalmas eszközzel támogatni és előmozdítani igyekezzünk.

A helyesen berendezett közlekedési hálózat e tekintetben a lehető legfontosabb szerepet játsza, mert ezáltal lehetővé tétetik, hogy a megyének (és esetleg távolabb vidékeknek is) minden része könnyen és olcsón közlekedhetvén a központtal, az itt fejlődő ipar könnyen és olcsón juthat a környék ipari anyagaihoz és élelmi szereihez, ami által nemcsak az itteni ipar és kereskedés lesz a vagyonosodás jutalmazó tényezőjévé, hanem a környék nyers-anyag termelő közönsége is a gyarapodás biztos eszközét nyeri.

E pillanatban , midőn az uj úttörvény végrehajtásának küszöbén állunk, és midőn a miniszteri végrehajtási rendelet értelmében is az ügvgyel behatón kell foglalkozounk elérkezettnek; láttuk az időt, hogy az egész megyei úthálózat tervezetét teljes czéltudatossággal és méltányossággal állapítsuk meg. E végből az előre bocsátott nagy fontosságú közgazdasági feladatokra való tekintettel és megyénk illetőleg megyei székvárosunk jövője érdekében egy oly vidékre vagyok bátor a Tek. köz- igazgatási bizotság figyelmét felhívni, mely a megye székhelyének közvetlen szomszédságában terülvén el, természeti kincsei által arra látszik hivatva, hogy a megyeközpont ipari és kereskedelmi fejlődésének, vagyonosodásának és kulturális emelkedésének egyik kiváló tényezője legyen s a mely jelenlegi ősi elhagyatottságában úgyszólván holt tagot képez a megye életre törekvő testében: értem az Ungvártól keletre — egész Beregmegye határáig elterülő dombos vidéket.

Ezen vidék a majdnem 1000 méternyire emelkedő és dús erdőboritékkal ellátott Szinatoria hegyvonulat és ennek kiágazásai által észikról, északnyugatról és északkeletről meg lévén védve, délnek nyíló völgyeivel, rét öntözésre alkalmas patakjaival, enyhe dombjaival és eléggé sűrű munkás lakosságával nemcsak jutalmazó erdő- és intensiv mezőgazdaságra, hanem szőlészetre és főleg gyű. mölcstermelésre és általában kerti gazdaságra is annyira alkalmas, mint hazánk igen kevés vidéke ; úgy hogy ha e vidék, közlekedési viszonyainak javítása által a korkövetelte haladás menetébe be- vonatik, Ungvár emelkedésének annál fontosabb tényezője leend, mert e városhoz való közelségénél fogva mind terményei értékesítésére, mind szükségletei beszerzésére kizárólag erre van utalva.

— Hogy e vidék, daczára a természet adományaival való elhalmozottságának, mai nap mily csekély gazdasági nyomatékkai bir, s ennélfogva mily csekély mérvben működik közre Ungvár és Ungmegye gazdasági és ezzel kapcsolatos kulturális fejlődéséhez, erre nézve csattanós bizonyítékot szolgáltatnak a kataszteri munkálatoknak idevonatkozó adatai.

A vidék 13 érdekelt községet foglal magában u. m.: Radváncz, Gerény, Cziganócz, Sztrippa, Árok, Kis-Szlatina, HorJyó, Antalócz, Csertész, Lehócz, Iglincz, Köblér és Gajdos. Az uj kataszteri munkálatok szerint e 13 község összes területe 32,892 katasztrális holdra, összes tiszta jövedelme pedig 28,014 írtra rúg, úgy hogy egy egy holdra átlag 87 kr. esik ; oly csekély jövedelem, mely e vidéket Magyarország legmostohább viszonyok közt levő megyéjével, Árva megyével helyezi egy sorba, hol az átlagos jövedelem 85 krt tesz.

De meg kell jegyeznünk, hogy az elősorolt 13 község közül, egyfelől Radváncz és Gerény

— Ungvárhoz való közvetlen közelségénél és aránylag jó közlekedési viszonyainál fogva — másfelül Lehócz és Csertész — a szerednyeí útvonal közelségénél és szintén jó útjánál fogva — aránylag sokkal kedvezőbb helyzetben van a többi 9 községnél, melyek csak járhatatlan mezei utakon, vagy igen nagy kerülő utakon közlekedhetnek a megye fővárosával.

Ha e három csoport jövedelmi arányszámait külön vesszük szemügyre, következő eredményre jutunk :1. Radváncz és Gerény összesen 5369 k. hold földje 9871 frt tiszta jövedelemre van becsülve; átlagos jövedelem tehát I frt 86 kr.

2. Csertész és Lehócz 1741 holdterülettel és 3254 frt kataszteri jövedelemmel bir ; átlagos jövedelem tehát I frt 87 kr.; ellenben

3. Czigányócz. Sztrippa, Árok, Kis-Szlatina, Horlyó, Antalócz, Iglincz, Köblér és Gajdos összesen 25,782 kát. holddal és csak 15,489 frt kát. jövedelemmel szerepelnek, ami holdsaként 60 kr. átlagnak felel meg.

Hogy ez utóbbi, megdöbbentően csekély jövedelmezőség csakugyan szoros összefüggésben áll az illető községek közlekedési viszonyaival, abban alig lehet kételkednünk, ha meggondoljuk, hogy az említett községek földjénél; legnagyobb része erdőterület, már pedig köztudomású, hogy az erdei termények, illetőleg a fa, nagy terjedelem és súly mellett aránylag csekély értéket képvisel, elannyira, hogy a jelenlegi értékesítési viszonyok között a piacztól (Ungvártól) való bizonyos nem is jelentékeny távolság mellett a fa értéke, tövén, zérusra száll alá.

Mutatják ezt a tényleges számok is.

Ugyanis ha az átlagos erdőjövedelmet az imént említett három község-csoportra nézve tekintjük, azt látjuk, hogy mig Radváncz és Gerény összesen 3880 holdnyi erdejének jövedelme 3966 írtra, vagyis átlag 1 frt 02 krra mg, addig Csertész és Lehócz 351 holdnyi erdejének összjövedelme csak 109 frt vagyis átlag 31 kr; Czigányócz, Sztrippa, /írok- Kis-Szlatina, Horlyó, Antalócz, Iglincz, Köblér és Gajdos összesen 13608 holdnyi erdejének összjövedelme pedig csak 3444 frt, vagyis átlag holdanként csak 25 kr. Ha tekintetbe vesszük, hogy az elsorolt községek Ungvártól, Felső-Magyarország egyik legnevezetesebb locális centrumától és illetőleg az Ungvárnál kezdődő nagy magyar alföldi síkságtól legnagyobb részt alig 10—15—20 kméter- nyire fekszenek és csak a legszélsőbb községek esnek a 20 kilométernyi körön egy-két kilométerrel túl, — oly viszonyt látunk itt, aminőnél aránylag kedvezőtlenebbet talán egész Magyarországon sem találunk.

Ezen tények, melyek minden további érvelést feleslegessé tesznek, igazán vakító világításba helyezik a szóban íorgó vidék elhanyagolt és kihasználatlan voltát és annak szükségességét, hogy e vidék közlekedési viszonyainak javítását mind e vidéknek, mind a megye fővárosának és magának a megyének érdekében sürgősen felkaroljuk és erélyes kézzel keresztül vigyük

Az első kérdés, mely itt felmerül az : lehetséges-e és miképen e bajon segíteni? E kérdésre sietünk megjegyezni, hogy e bajon segiteni nemcsak lehetséges, hanem aránylag igen könnyű is.

Ha a szóban forgó vidék területi alakzatát és orografiai viszonyait közelebbről megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Szinatoria hegy vonulattól délnek 4 vizfolyásos völgy ereszkedik lefelé, s e négy völgy ugyanannyi vízválasztó által van elválasztva, [addig másfelül Ungvártól egyenesen keletnek fekvő

irányban szakadatlan sorozatban igen jelentékeny lehorpadások jelentkeznek, melyek ama vízválasztókat egyenesen keresztben metszik.

így először is az ungvár-, illetőleg gerény- czigányóczi patak völgye közötti vízválasztó domborulat, mely északon, a Cervariicza táján, mintegy 300, délen pedig a Dluhi verchben mintegy 255 méternyi magasságot mutat, e két csúcs között a Gerénytöl egyenesen keledre fekvő vonalban 188 méternyi magasságig le van nyomva, vagyis 67 méternyi horpadást tüntet fel, melytől a cigá- nyóczi patak völgyéig már csak mintegy 30—40 méternyi esés következik.

Ettől keletre a czigányóczi és szlatinai völgy közötti vízválasztó tekintetében hasonlóan kedvező alakzatot látunk. Ugyanis egyfelől az északon Ároknál kiinduló magaslatok, másfelül a délen folytatódó Tri kopeze és Dubovi verch nevű magaslatok, között, melyek elseje 326, utóbbija pedig 315 méternyirere emelkedik — egy keletről nyugatnak futó keresztvölgy horpad be, mely a sztrippa i malomtól a szlatinai vízválasztóig igen sokszorosan emelkedik és legmagasabb pontját itt Kis-Szlatina irányában mintegy 266 méternél éri el; tehát a déli magaslatnál mintegy 60 méterrel alacsonyabban fekszik. Innen a szlatinai völgy fenekéig az esés ismét csak mintegy 60—70 méter.

Következik a szlatinai és szerednyei (Viela) patak közötti vízválasztó, mely a 796 m. magasságú Árki hegyből kiindulva, a Tokarnya (626 m.), Toloka (451 m.), vk. lázki (349 m.), ml. lázki (306 m.); továbbá délen a Zozulina (287 m.) Bolu hrunok és Szerednye herb csúcsokat foglalja magában. Ez ismét a Kis-Szlatina és Horlyó közti vonalon mutat egy jelentékeny horpadást. Ugyanis a 451 méternyi Toloka és a 287 méternyi Zozulina között a szlatina-horlyói útvonal táján a magasság csak mintegy 234 métert tesz, tehát a déli csúcsnál mintegy 52 méterrel kevesebbet.

Végre a mi a szerednyei és iglinczi patak (Sztára patak) völgyei közötti vízválasztót illeti, ennél a behorpadás még sokkal feltűnőbb. Ugyanis Iglincztől nyugatnak egy majdnem négy k méter hosszú , völgy metszi keresztbe a kérdéses vízválasztót, melynek válpontja alig több 220 méternél, holott attól éjszakon a Borloch 554 méternyire, a Zalomistye 385 méternyire, délre pedig a Kulinuverch 372 méterre emelkedik, a behorpadás tehát itt mintegy 150 méter.

Az I. a. mellékelt térképen e viszonyok részletesen fel vannak tüntetve, s egy tekintetet e térképre egy pillanat alatt mindenkit meggyőzhet arról, hogy a jelzett sorozatos behorpadások oly szerencsés alakulást képeznek, melyet kihasználatlanul hagyni halálos vétek lenne.

A jelzett egymással összefüggő és sem éjszak felé se dél felé többé nem ismétlődő horpadások sorozata, mintegy arra látszik teremtve lenni, hogy Ungvártól egyenesen keletre egy útvonal vezettessék, mely a Sinatoria-alji összes tizenhárom községet a legrövidebb és — hozzátehetjük — a legkönnyebben járható vonalon összeköti megyénk fővárosával. A vezetendő útnak emelkedési viszonyait — a jelenleg használt utakkal összehasonlítva — a II. alatt mellékelt grafikus táblázat tünteti fel, megjegyeztetvén, hogy a mi a gerény- sztrippai útvonalat illeti, itt egy alternativ javaslat is fel van véve, mely a kérdéses vízválasztónak nem legalacsonyabb pontját veszi ugyan alapul, azonban hasonlóan könnyen praktikábilis vonalon megy, és a távolságot még mintegy 1300 méterre megrövidíti, a mi különösen a távolabb fekvő községekre nézve rendkívüli horderővel bírván, ezen alternatívát vettük számításaink alapjául.

Ugyanazon grafikus táblázat az emelkedési viszonyokon kívül feltünteti a távolsági különbözeteket is.

A mi az emelkedési viszonyokat illeti, ezek már első tekintetre is legalább oly kedvezőknek tüntetnek fel, mint az eddig használt utakon, sőt a szerednye és iglinczi völgyek községeire nézve jóval kedvezőbbek. Kézzel fogható ez már azon körülménynél fogva, hogy mig a szlatinai és szerednyei patak közötti vízválasztó Kis-Szlatina és Horlyó közt egyetlenegy, átlag 50 méternyi emelkedéssel átléphető, addig ugyanezen domborulat Szerednye és Hluboka közt — három völgyre lévén szakadva — három domb átlépését teszi szükségessé. Határozottan kedvezőbbek az emelkedési viszonyok Sztrippára nézve is, melynek j-lenlegi útja mintegy 100 méternyi emelkedésen megy át. holott az új útvonalon alig 50 méternyi emelkedés átlépése lesz szükségessé.

Árok községre nézve a jelenlegi és az új ut között lényeges külömbség ugyan nincs, de miután