Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1890-05-08 / 19. szám
kötelezi, csak úgy mint mást; tehetsége és pontosságáért pedig kezeskedik szeplőtelen múltja és kifogástalan oklevele. Ily pályázóval szemben az állam semmit sem koczkáztat, csak nyer. Nem is hiszsztik, hogy akár az illetékes hatóságok, akár a magas kormány a »Több helybeli» gyermekes feljajdulását figyelemre méltatná, ez éppen annyi volna, mint a nagyon hangoztatott egészség- ügyi érdekeket csak oly könnyen figyelmen kívül hagyni. Nekünk meggyőződésünk, hogy Ungvárt a sava- nyuvizi kerületnek gyógyszertár kell, azért kértük a a negyedik gyógyszertár engedélyezését, ezért jártunk és járunk utána, s a tisztességes határokon belül el is fogunk követni mindent, hogy jogos kérelmünk teljesedésbe menjen. Az »Ungvári Közlöny» szerkesztőjétől pedig elvárjuk, hogy az egészségügy érdekében jelen észrevételeinknek is helyt ad, mint az előző közleménynek helyt adott. A savanyuvizi kerület több polgárai. Válasz Melles Emil ezikkiró urnák. Ön azon meglepő kitüntetésben volt szives részesíteni a Felvidéki Siont, hogy a »Kelet» című hetilap f. évi 17. számában hasáb-számra foglalkozott azzal, juttatva irodalmán tapasztalatainak tárházából egy-két csipetnyit az elől említett lap »intézőinek». Mi a tanácsokat köszönettel vettük — volna, ha kritikájában legalább némi nyomait fedeztük volna fel azon keresztényi szeretetnek, amelyet ön oly keményen hangsúlyoz idézett czikkében. Mi a kritikustól méltányosságot, igazságszeretet várunk, de ön sem nem méltányos, sem nem igazságos, mert soraiból épen a »Felvidéki Sion» szemére hányt rút gyűlölködés és b o s z u rí ki. Ön a Religióval, majd a Magyar Állammal hasonlitgatja és méri össze a Felvidéki Siont; de erre nézve jegyezze meg, kérjük, magának, hogy e lapok háta mögött félszázados múlt áll, mig a »Felvidéki Sion» most van fennállásának második évében. Milyenek e lap czikkei, arra nézve az ön becses bírálata nem valami kedvező ; azonban mi szeretnők azon lapot látni, amelynek minden egyes közleménye absolut becsű és mindenféle olvasó gusztusának megfelelő lenne. Különben ennek elbírálásában is jóindulatra van szükség. Lássa, mi a liturgikus nyelv kérdéséről az ön e tárgyú közleményénél kissé kitünőbb müveket olvastunk, de azért ez irányú munkásságától, amennyiben az más tekintetben kifogás alá nem esik, nem tagadjuk meg az elismerést. Van-e szükség a Felvidéki Sionra vagy sem, azt az előfizetők száma és az érdeklődés határozza és állapítja meg, és mi biztosíthatjuk önt arról, hogy a Felvidéki Sión olvasóinak jelenlegi száma mellett egész tiszteségesen él meg. Hogy önt nem tisztelheti e lap olvasói között és ön a »szomszéd érdemes tanítótól» volt kénytelen a bonczanyagot megszerezni, azt sajnáljuk, azonban önnek megnyugtatására tudatjuk önnel, hogy nemcsak az az érdemes szomszéd, hanem 6 megyés püspök, sőt a herczeg-primás Ő eminentiája is kegyesek vállalatunkat kezdettől fogva támogatni. Hogy az önéhez hasonló ezikkek hiányában bizonyos egvedek »szivéhez* nem férhettünk hozzá, azt már nem sajnáljuk, mert az ilyen gorombaságok éldelésére felette extravagáns ízlés kívántatik. És most mi is még egyet! Tanácsot tanácsért. Hagyjon ön békét a Felvidéki Sionnak! Ha egy lapnak reklámot akar csinálni, ne bántalmazzon másokat; mert ha figyelmeztetésünk után sem hagy fel fészkelődéseivel és alkalmatlankodásával : könnyen ngy járhat, hogy mig ön másoknak fogja ajánlgatni a békét és szeretetet, dühöngései miatt mi leszünk kénytelenek önnek vizonzásul a »csörgő sapkáért» egy »kényszer- z u b o n y t» praescribálni. A „Felvidéki Sion“ munkatársai. öregek és gyermekek a legfontosabb mezei munkát, a kapálat és kaszálatot nem teljesíthetvén, ez szünetelni kénytelen; mire pedig haza kerülnek, a munka idején túl van. így volt p. o. a múlt 1889-iki év nyarán, hogy mire az aratók haza kerültek, a kapálat ideje elmúlt a felvidéken, a föld a szárazság folytán megkeményedve, a kapának ellentállott, a kasza alá való fü kiégett és a szegény megcsalatott ga2da, ki az alföldön pár véka búzára szert tenni óhajtott, most sírva állott adóhátralékkal terhelt szántóföldecskéjénél. Kérdés, hogy a jelen év nem fog-e szintén a szomorú évek lajstromába kerülni, mert a szarvasmarha a takarmány hiányában elgyengülve, mezei munkára képtelen, és onnan van, hogy a szántás még április végén is szünetelt; mikoron aztán kezdetét vette, akkor már késő volt, mert az efféle munkálatok nem időszerintiek l(í,rén, semmi eredményt nem hozhatnak, mert a dér már kora szeptemberben jelentkezik részben meggyengitve, részben elpusztítva azt, amit a mezőn útjában talál. Mondottuk, hogy népünket a tömeges alföldi aratásra a nyomasztó szegénység kényszeríti, és hogy mi az oka e szegénységnek,' ez képezi feladatunk megoldását; melyet jövő alkalommal, fogunk bevégezni. LUUNAY. A felvidék elszegényedésének okai. Hl. Hogy minő furfangos fogásokkal csalják a lelki- ösmeretlen zsidó faktorok a szegény népet, számtalan példa közül leghívebben bizonyítja az, hogy p. o. múlt évben egy felvidéki községből 55, nagyobbára férfiakból álló csapat a császlóci zsidónál aratást végzett 4 hétig, mely időre zsíros aratás fejében egy-egy kapott 2 frtot; igy egyedül az avas szalonna és a dohos pálinka volt a munka dijja, melytől jó természeti fizikumuk dacára megsoványódtak. Más atyafiakat a thasi zsidó uraság döglött birkák húsa és rothadt krumpli pálinkával 6 hétig traktálta, adván egy-egynek végkielégitésképen 2 frt 40 krt. Az írástudatlan népet útközben is szokták tőrbe csalni a lelkiismeretlen svindlerek, kik magukat ügyvédeknek adván ki, megírják a szerződést, és miután az ágens marha módjára hajtatja őket a vasúti kupéba, az állítólagos ügyvéd úr, ki nem más, mint valami éhen kórászó dandy, jót iszik a szerződés áráért, markába nagyokat röhögve a fölött, hogy minő bravourt vitt véghez az iparlovászat terén. Nem lehet azonban e népet ily módon való be- ugrasztásáért sajnálni, mert hiába intik jókaratulag a világi hatóságok, hiába kérik a lelkészeik, ne engedjék magukat ily utón rászedetni; a közöttük megjelenő zsidó ágens, mint valami próféta, imponál és különféle hazug frázisokkal fűszerezett jövendölésével mutatja oda lent az ígéret földjét, akár egy Jósué, a pálinka pedig ömlik, mint egy folyam zuhatagja. De mert aratásra népünk tömegesen szokott levonulni, az otthonhagyott tehetetlen arra, hogy a gyógyszerészi jogosítványok engedélyezését vagy megtagadását a törvény értelmében a belügyminiszter kizárólag magának tartotta fenn s a fenforgó viszonyokról szükséges tájékoztatását csakis az iratokból és az ezeken foglalt, hatóságilag teljesen megállapított adatokból meríti, az ajánlatok pedig, úgyszintén a rövid utón szerzett informácziók figyelembe nem vétetnek, bárkitől származnak is. Leghelyesebben tehát az a folyamodó jár el, aki senki másra nem bízza azon adatok összeállítását, melyeket a törvény, vagy szabály- rendelet értelmében ki kell mutatni, hanem maga állítja össze és minden hiábavaló pártfogás mellőzésével a tárgyhoz tartozó adatokra bízza ügyének támogatását. Ezt az utat annál czéíszerübb lesz az illetőknek követni, mert a'belügyminisztériumban nem lesznek semminemű közbenjáró pártfogásra tekintettel, sőt a folyamodó a protekczió felhasználásával csak árthat ügyének, mert abba a gyauuba keveredhetik, hogy nem bízván ügyének igazságos voltában, más utón véli elérhetőnek azt, amit a törvény és szabályok értelmében el nem érhetne. A mondottak állanak azon gyógyszerészekre is, kik másvalaki által kért uj gyógyszertár engedélyezése esetében, saját gyógyszertáruk fennállását veszélyeztetve vélik és mindennemű befolyással iparkodnak az uj engedélyezést meghiúsítani. * Az északkeleti vasút államosítása. A kereskedelmi miniszter, mint már említettük, az északkeleti vasút összes vonalainak államosítását határozta el. Az államosítás határidejéül f. év november 1-je tűzetett ki. * A belügyminiszter és a szőlőtermelés. Amaz erős mozgalom folytán, amely a kormányzat min- don közegét tevékenységre hívta fel Magyarország pusztuló szőlészetén ék megmentésére, a belügyminiszter 135G8. sz. alatt a szőlészeti szakértelem terjesztése érdekében a következő körrendeletét intézte valamennyi megye törvényhatóságához : „Minthogy a véleményének nyilvántartására felkért illetékes m. kir. földmivelési miniszter ur oda nyilatkozott, hogy a Baross Károly orsz. gazd. egyleti titkár által szerkesztett „Borászati Lapok“ hazánkban az egyedüli szaklap, mely a szőlészeti és borászati kérdések szakszerű tárgyalását űzte ki feladatául, s ezen nem épen könnyű feladatának különösen az utóbbi években elismerési érdemlő igyekezettel, népies módon, anélkül azonban, hogy ez a szakszerűség rovására történnék, sikeresen iparkodik megfelelni, kiválóan pedig újabban, sajnos, évről-évre fokozógó mérvben terjedő, az érdekelt birtokosok részéről egyre intenzivebb módon való védekezést, tehát alaposabb szakismereteket igénylő phylloxera és peronospora vészek kérdéseiben is sikeresen igyekezik a szőlőbirtokos és a szőlőmi velő közönség körében a szükséges tájékozottság és szakértelem terjesztésére és fejlesztésére közrehatni, minek folytán kívánatosnak mutatkozik, hogy a jelzett fontos szerepre hivatott szak közlöny, különösen a nagyobb mérvben szőlőmive- léssel foglalkozó vidékeken minél inkább elterjedjen és minél több olvasóra találjon, az említett közgazda- sági tekinteteknél fogva a földmivelési miniszter úrral egyetértöleg, a „Borászati Lapok“ czimü szakközlönyt. a törvényhatóságok különös figyelmébe ajánlom azzal, hogy ezen közhasznú szaklapra hivja fel a községi előjáróságok figyelmét is.“ Gróf Szapáry Gyula s. k. — A belügyminiszter által fent ajánlott lap, a mely már a kultuszminiszter elismerésében is részesült, kiadóhivatala (Budapest, Köztelek) kívánatra bárkinek Lüld mutatványszámot. — Előfizetési ára: egész évre 5 frt. fél évre 2 frt 50 kr. * Uj vasúti menetrend. A magyar é. k. vasút közhírré teszi, hogy f. é. junius 1-én uj menetrend lé- pend életbe, mely a jelenlegitől a következőkben tér el: A debrecen-királyháza-m.-szigeti, továbbá a bátyu-király- liázi vonalon mindkét irányban egy-egy uj vonat fog indittatni, továbbá a jelenleg Kisvárda és Nyíregyháza között közlekedő omnibusvonat kisérletkép Csapig kiterjesztetni. Az előbb említett vonatok létesitendik a m. kir. államvasutakon Budapesttől—Püspök-Ladányon át Debrecenig és viszont közlekedő gyorsvonatoknak, valamint a szerencs-bátyui vonalon közlekedő saját gyorsvonataink folytatását. Az ezen vonatok életbeléptetésével elérendő cél a következő : a) összekötni a debrecen-király- háza-m.-szigeti és bátyu-királyházi vonalak mentén fekvő állomásokat a saját, illetőleg a m. kir. államvasutak gyorsvonataival; b) a debrecen-királyházi vonal helyi forgalmának újabb -lendületet adni azáltal, hogy reggel lehessen N.-Károlyba, valamint Debrecenbe eljutni és idegen helyen való költséges éjjelezés nélkül még az nap délután vagy este visszatérni; c) naponkint egy második összeköttetést létesíteni a szerencs-királyházi és debrecen-királyházi vonalak között; d) módot teremteni arra, hogy pl. Kassától, S.-A.-Ujhelytől este Királyházán átutazva, másnap reggel pl. Szatmárra, N.-Károlyba lehessen jutni; hasonlókép az ellenkező irányban is; e) a szilágysági helyiérdekű vasúton közlekedő vonatoknak ismét csatlakozást adni Szatinár felé és felől. A c) és d) alatti okoknál fogva ezen uj vonatok Királyházán, mely körülmény ezen vonatok sebességét korlátozza, de korlátozza sebességüket azon körülmény is, hogy a királyháza-debreceni vonal helyi forgalma érdekében az olcsó szomszédos forgalmú jegyek lmsználhatását ezen vonatoktól kizárni nem kívánjuk, miért is azok nem mint gyorsvonalok, hanem mint személyvonatok fognak indittatni. De korlátozza eme vonatok sebességét a különben roppant kedvezőtlen m.-szigeti érkezés, illetőleg indulás is. A többi lényegesebb változások abban fognak állani, hogy: 1. A 3. számú személyvonat reggel 5 óra 43 perckor, tehát 23 perccel később fog M.-Szigettől inHelyi és vidéki hirek. * A városi képviselő-testület e hó 2-án rövid közgyűlést tartottt. A honvéd laktanyában építendő uj laktanyai épületre megtartott árlejtés eredményéről referált a tanács. Legkedvezőbb ajánlatot tett a hat ajánlkozó közül Zinner Salamon, aki hajlandó a 18393 Irtos vállalatot 12’/*% engedmény mellett kivenni. A képviselő- testület e kedvező ajánlatot-elfogadta ; az építkezéshez a múlt évben kiküldött bizottságot Perley Henrik uj taggal bővítve a h. polgármester elnöklete alatt ismét kiküldte, a munka azonnali megkezdését elrendelte. * Az ungvári dalárda dalestélye f. hó.l-jén este a »Pannónia» szálloda .üvegtermében minden tekintetben fényesen sikerült. A rögtönözve rendezett tavaszi dal- estélyen, — melyről a ,közönség tulajdonképen csak azon nap délutánján értesült, — oly nagy számmal jelentek meg műpártolók, hogy, alig lehetett helyhez jutni. A dalárda dalait nagy lelkesedéssel fogadta a közönség s a jó kedv általában oly magas fokon állott, aminőt régen volt alkalmunk tapasztalni s számos oldalról kifejezést nyert azon óhaj, vajha a dalárda minden hónapban egyszer módot nyújtana a város közönségének, — mely a dalárdát annyira szereti, ily házias jellegű összejövetelre. * Előléptetés. Dr. Spanyol Béla munkácsi II. oszt. ezredorvost, a xp. kir. honvédségnél I. oszt. ezredorvossá léptették elő. * A májusi előléptetések a hadseregben. A m. kir. honvédségnél: Ottö József, itteni zászlóalj parancsnok, alezredessé, Kovács József főhadnagy II. osztályú századossá lett előléptetve. A közös hadseregben: az itteni 66-ik gyalogezrednél puchenriedi Steinwalter Sándor őrnagy’* alezredessé, báró Gottesheim Lajos százados őrnagygyá, — Weisz Alfréd és Hamer D. hadnagyok főhadnagyokká lettek kinevezve. * Megható és szép ünnepély folyt le május hó 1-én a nagy utczai zárda-iskola csendes falai között. E napon rótták le ugyanis az intézet növendékei tiszteletűk és gyermeki szeretetök adóját a május hó királynője, a bold, szűz Mária iránt. Szavalatok, énekek s egy allegorikus csopor- tozat bemutatása, melyben a különféle virágok az erények jelképeiként szerepeltek, tették különösen érdekessé s egészen végig élvezeteséé e szükkörü ünnepélyt. * Az ungvári önkéntes tűzoltóság 1. évi május 11-én vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza nagy| termében ez évi rendes közgyűlését tartandja, melyre az i a 1 a p i t ó és működő tagok tisztelettel meghivatnak. ! — Az elnökség. * Az ungvári kath. legényegylet junius 8-án a «Széchényi»-ligetben ének-, szinieló'adás- és monológgal egybekötött táncz mulatságot rendez. A tánc- mulatságot megelőző előadásnak müsorozatát jövő számunkban közöljük. Szinre kerül Joachim Ágostonnak »A mostoha testvérek* cimü népszínműve. * Ösztöndíjak. A nm. cultusminiszterium az ungvári tanitóképezdénél a munkácsi e.‘ megyebeli növendékek számára rendszeresített 8 egyenkint 42 frtos ösztöndijat a folyó 1889—90. tanévre a következő tanulóknak adományozta : Szopko Bazil, Lomága Mihály III. é., Hornyuk Ferenc, Matyola Virgil, Rőthy Vladimir II. é., Zékány Tivadar I., Csépes Tivadar 111., és Répay Andor II. é. növendékeknek. * Az uj gyógyszertárak tárgyában egy illetékes helyről eredő figyelmeztető közleményt olvastunk, mely arra mutat, hogy a belügyminiszter ezentúl e téren nem veszi figyelembe a protekciót. A közlemény im ez: Az uj gyógyszertárak engedélyezése körül sok viszásságot mutat fel a mindennapi tapasztalás, melyek rendesen a folyamodók ama nézetéből származnak, hogy pártfogás nélkül czélt nem érhetnek. Akadnak olyanok, akik ügyük támogatására egy — sőt az ő véleményük szerint — több befolyásos egyéniséget kérnek fel. Mások attól várnak kedvező eredményt, ha már a kérvényt is ily állítólag befolyásos egyén szerkeszti vagy adja be. Ezenkívül azonban néha jelentékeny és pedig teljesen fölösleges költséget is okoz a pártfogás a folyamodóknak, mert vannak, akik közbenjárásukért megfizettetik magukat, amint, hogy legközelebb is két eset fordult elő, melyekben a protektorok közbenjárási dij czimén nevezetesebi: összegekkel kárpótollatták magukat. E viszás állapotnak s kivált a folyamodók pénzbeli megkárosításának megszüntetése czéljából ezennel figyelmeztetnek az illetői
