Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1890-05-08 / 19. szám
dúlni és a 4. számú személyvonat 15 perccel előbb, tehát már esti 10 óra (5 perckor fog M.-Szigetre érkezni. 2. A 913. sz. vonat 32 perccel később, tehát csak reggeli 5 óra 12 perckor íog Nagybányáról indulni. 3. A Csap és Nyíregyháza között közlekedő 313. és 314. sz. vonatok sebessége lényegesen és pedig olyannyira log emeltetni, hogy az előbbeni 46 perccel előbb íog Nyíregyházára érkezni, az utóbbi pedig 47 perccel később onnét indulni. 4. A leg.-mihályi-kassai vonalon közlekedő 212. és 213. sz. vonatok szintén olykép fognak gyorsittatni, hogy a 212. sz. vonatnak indulása Kassáról 38 perccel későbbre, tehát reggeli 4 óra 13 percre és a 213. sz. vonatnak Kassára való érkezése 22 perccel előbbre, tehát éji 11 óra 50 percre fog esni. * Községek egyesítése. Beregmegye szolyvai járásában fekvő Pudpolócz és Romanócz községeknek « Vezérszállás » közös név alatt kisközségi jelleggel egy politikai községgé egyesítése a belügyminisztérium által elrendeltetett. * Országos vásárunk e hó 12. és 13-án fog megtartatni. * Italmérési adójövedék. A szeszes italok és folyadékok nagyban való forgalmának italmérési jövedéki! szempontból való közelebbi meghatározása tárgyában a következő körrendeletét intézte a pénzügyminiszter valamennyi pénzügy igazgatósághoz: Kérdés merült föl az iránt, hogy szeszes italoknak és folyadékoknak 100 liternyi vagy azon fölüli mennyiségben egy és ugyanazon j egyén vagy czég részére egyszerre való szállítása a nagyban való forgalom körén kívül esik-e akkor, ha a szállítmány különböző szeszes folyadékokból áll ? E kérdésre az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-cz. határozatainak szellemében a következőket tartom szükségesnek kijelenteni: Tekintettel arra, hogy a most idézett törvény 2. §-a a szeszes italokat és folyadékokat a következő 4 főosztályhoz sorozza, úgymint I. bor (bor- must), II. gyümölcsbor, III. sör, IV. bármely égetett szeszes folyadék. A nagyban való forgalom fogalmának megállapításához elégséges, ha a jelölt (I., II., III., IV.) főosztályokba tartozó szeszes italok és folyadékok, habár az egyes fájókból kisebb mennyiségben, de az egyes főosztályba tartozók együtt 100, illetőleg sörnél 25 litert kiadva és egy ugyanazon egyén vagy czég részére egyszerre szállíttatnak. A nagyban való forgalom fogalmán teliát nem terjed túl, ha csemege és közönséges borok együtt, vagy végül az égetett szeszes italok több faja, pl. közönséges és különleges pálinka, szesz, cognac és rum stb. együtt 100 litert, sörnél 25 litert vagy ennél többet téve, habár külön kisebb mennyiségben egy és ugyanazon egyén részére egyszerre szállíttatnak. Ellenben nincs megengedve, hogy a törvény által fölállított különböző osztályokba sorozott italok és folyadékok a nagyban való forgalom czime alatt külön-külön kisebb mennyiségben 100 literre csoportosíttassanak ; jelesen, hogy pl. 50 liter bor, 10 liter sör és 40 liter égetett szeszes folyadék, bár együtt 100 litert tesznek is, a nagy forgalom neve alatt szállittassék. Sőt nincsen megengedve az sem, hogy pl. 25 liter sör mellett, mely magában ugyan már a nagyban való forgalmat képviseli, külöböző főosztályba tartozó más szeszes folyadékok 100 literen alól küldessék, jelesen, hogy 25 liter sör, 30 liter bor és 45 liter égetett szeszes folyadék együttes szállítása a nagyban való forgalom czége alatt történjék; mert a 30 liter bor és a 451iter égetett szeszes folyadék magában sem érvén el külön a nagy forgalom határát, eladása az 1888. évi XXXV. t.-cz. határozmányai alá esik. * Füst nélküli vadász-lőpor. Egy íranczia vegyésznek sikerült vadászati czélokra alkalmas lőport előállítani, a melynek általános elterjedése hivatva van a vadászati sportnak egészen uj lendületet adni, Az uj készítmény a füst nélküliségen kivül még a nagy tartósság és csakem teljes zajtalanság előnyeivel is bir. A franczia kormány már elrendelte, hogy az új lőpor gyártásához az állami lőporgyá- ban hozzá fogjanak. * Az italmérési jog kártalanítása fejében járó kötvényeknek 920/0-os árfolyamon az állam közvetítésével leendő értékesítése tárgyában kibocsátott hirdetményben az értékesitési bejelentések bemutatására f. évi február hő 28-ika, az értékesitési ár kifizetésére pedig május hó 1 je tűzetett ki véghatárnapul. Minthogy azonban értékesítés iránti bejelentések a beadásra kitűzött és fönt megjelölt véghatárnap után is tömegesen érkeztek, sőt még most is szakadatlanul érkeznek, és a pénzügy- miniszter azt tapasztalta, hogy még számosán vannak, kik a nekik kijáró kártalanítási kötvények értékesítésénél a kincstár közvetítését igénybe venni, kívánják : indíttatva érezte magát úgy a közvetlenül, mint a bíróság utján kiszolgáltatandó kártalanítási tőkék fejében járó kötvények értékesítésére nézve a bejelentési határidőt f, évi junius hó 1-ig a kifizetési határidőt pedig f. évi augusztus hó végéig meghosszabbítani. A kártalanítási kötvények értékesítésének föltételei ugyanazok maradnak, vagyis a legcsekélyebb árfolyam, a melyen alul a kötvények eladatni nem fognak, a kártalanítási kötvények minden 100 frtnyi névértéke után 92, azaz kilenczvenkét osztr, ért. forintban és a tőke után 1890. évi január hó 1-jétöl a kifizetésig járó 4'/a °/0-nyi kamatban van megállapítva. Azon napon, melyre az eladási ár és kamat kiutalványoztatik, az értékesített kötvények a jogosult részére kamatozni megszűnnek és az eladási ár után sem lesz időközi kamat követelhető. Az értékesítés közvetítéséért a m. kir, pénzügyminisztérium közvetítői hasznot nem számit, és a kincstárt, mint magán- tulajdonost megillető kártalanítási kötvények sem fognak kedvezőbb föltételek alatt értékesíttetni, mint a kötvények értékesítésére nézve a m. kir pénzügyminisztérium közvetítését igénybe v tt magánosoké. Az értékesítésnél a92°/«-nyi árfolyamon fölül — a kötvények értékesítésére vállalkozott bankcsoport részére szerződésszerüleg járó közvetítési dij és az értékesítésénél fölmerülhető költségek levonása után — netán fönmaradó nyereség a vállalkozó pénzcsoporttal megejtendő leszámolás után, a jogosultaknak fog kiszolgáltatni. Azon jogosultak részéről, kik kártalanítási kötvényeiket értékésitésre eddig már bejelentették, de a kiknek bejelentése valamely fölmerült akadály miatt mindeddig végleg megállapítható nem volt, ujabbi bejelentés nem szükséges, mert azok bejelentései alapján a kártalanítási kötvények után kijáró összegek kiszolgáltatása folyamatban van. * Egy kis figyelmeztetés. Az 1882. évi január 1-jén kibocsátott 1 forintos államjegyek már csak folyó évi junius 30 ig lesznek forgalomban s fogadtatnak el fizetésképen. * Katonai gyakorlatok. Gróf Csáki Albin kultuszminiszter a középiskolákban a katonai gyakorlatok renszeres behozatalát tervezi. * Gyászhlr. Hazslinszky Lajosné, szili. Szamovolszky Róza, tegnapelőtt, élete 3t>. évében, tüdővészben meghalt. Béke poraira! * Tavasz) tánczvigalmat rendez az önk. tüzoltóegylet pünkösd első napján a vadaskertben. — Dr. Mikita Sándor, theologiai tanárnak »I n- stitutiones de 55. P a t r i b u s» cimü müve május közepén hagyja el a sajtót. E könnyű latin nyelven szerkesztett mű az egyházmegyei hatóság jóváhagyásával fog megjelenni. Recenseálták: Valkóvszky Miklós, ungvár-ceholnyai esperes-lelkész és Roskovics Emánuel, főgymn. hittanár. A 10 ívre terjedő műnek ára postai szétküldéssel együtt 1 frt 20 kr., növendékpapoknak 1 frt. Evés esendőri fedezet mellett. — A «Beregiből. — Van valahol egy olyan közmondás, hogy «az ördög is szomjúsággal ölte meg anyját», s bizonyára a régi vallató rendszerbe nem utolsó helyet foglalt el az, midőn jó, sós heringet adtak enni a deliquensnek eleget, s italt pedig nem adtak rá semmit. Hanem az is mulatságos dolog, midőn nagy rimánkodásra ki tud valaki srófolni egy kis pecsenye félét, de kenyeret nem adnak hozzá, hanem csak — pászkát. Ez pedig olyan eledel, ami lehet tőétel is, mellékétel is, de mind a mellett is nem sokan szeretik. így járt pedig a napokban M. vizsgálóbíró, aki útjában bevetődött K. községbe is. Dél felé járt az idő, midőn tovább kellett indulnia ; s bár hivatásának íontossága, s terveinek rendezése minden percét igénybe vették, a has, ez a lázongó testrész erősen követelte kielégittetését. És a szellemi foglalkozás magaslatáról le kellett szállani a prózai evés művészetéhez. Minthogy pedig M. tudta azt, ‘ hogy a vendéglőben az általa nem kedvelt pászkával fog kináltatni, szerzett egy darab kenyérkét s tollnokától megelőzve a «vendéglőbe» (?) indult. Megérkezve kérdé : — Van-e valami enni való ? — Igen is kérem, van ! — Mi az ? — Pászka. — Hát még? — Húsvéti bárány-utánzat. — Hát ez miből van ? — Pászkából. — Egyéb már nincs ? — Van még, de csak pászka. — Marhát nem vágtak itt, nincs hús? . — A múlt héten vágtak. Most már nincs hús. — Tyuk ? — Az tegnap fogyott el. — Hát túró, vagy vaj ? — Azt pedig holnap hoz a csonkapapii juhászné. — De egy kis libamáj csak van? — Az maradt tegnapról egy kicsi. — Nem bánom én, ha egy hónapos is, csak hozza elő. A vendéglős előhozta. Jó darab volt. — Van-e söre, mert gondolom a bora nagyon rósz? — Van kérem sör, de még a vasútnál, épen most küldtem érte. Bor pedig a pincében van. — Hozzon fel hát bort, mindegy már. — Jól van kérem alásan, csak tessék megvárni. — Jó, jó, csak siessen, mert én evés előtt is szoktam egy pohárkával inni. — Igen kérem, de egy falóra járás a pince. — Hogy a . . . No, de itt van Perl . . . azaz Kaczberger öcsém; hozza, hozza azt a kenyeret. Itt nincs egyéb pászkánál. De ám Kaczberger öcsém elé ugrott a vendéglős, akiről előre kellett volna bocsájtanom azt, hogy zsidó vallásban leledzett. — Ide nem szabad kenyeret behozni, keresztény kenyeret, van itt pászka elég, azt nem engedi se Mózes, se pedig én. — Mi a tatár — riadt fel a vizsgálóbíró — hát vendéglős maga ?! Mire van maga itt! A közönség van magáért, vagy maga a közönségért ?! — Mit, közönség ? Nem láthok én közönség sose nem. — Hát lássa, én meg Kaczberger öcséin, közönség vagyunk, maga van miértünk, s nem mi magáért, s azt mondom, hogy ha nem engedi behozni a kenyeret ehhez a rósz libamájhoz, hát majd az a két csendőr fogja behozni. Érti ? Nagyon is értette. S mert megértette, be is engedte vinni a kenyeret. (P.) I R 0 DAL 0 NI. — A baromfi tenyésztés egyike azon leghasznosabb gazdasági foglalkozásoknak, melyeket valaki űzhet. Megkezdése az elképzelhető legkisebb tőkét igényeli, fentartása különösen gazdáknak ugyszólva mibe sem kerül és nem sok dolgot okoz, leggyorsabban jövedelmez, biztos piacza van ée űzhető még olyan által is, kinek alig van egy néhány □ méternyi területe. Ez a termelési ág mai kicsinyeit és figyelemre sem méltatott állapotában kiviteli szempontból többet jövedelmez az országnak, mint a zab vagy rozs termelés, mint a ló vagy juhtenyésztés. A mig ezen gazdasági ágak a statisztika tanúsága szerint alig jövedelmeztek évi 3—6 millió forintot, a baromfi tenyésztésből 12—13 millió forint folyik be. És ezen valóban számot tevő eredményt elértük a lehető legroszabb tenyész anyaggal s a legkisebb figyelemre sem méltatott tenyésztéssel. Képzeljük csak el mi volna a pénzügyi eredmény akkor, ha közönségünk belátná a baromfi tenyésztés nemzetgazdasági nagy fontosságát és igy okszerű utón igyekeznék az eddigi beltenyésztés következtében meglehetősen vissza hanyatlott hazai baromfi anyagon javítani és azt némi szakértelem és figyelemmel tenyészteni? Elvitázhatatlan dolog, hogy a baromfi-tenyésztés jövedelme két dologtól függ: a jó tenyész anyagtól és a szakértemmel űzött tenyésztéstől. Ez hiányzott nálunk eddig, ezen két bajon kívánt a »Házi szárnyasaink« -czimü illustrált baromfi tenyésztési szaklap segíteni. A »Házi szárnyasaink« egyedüli baromfi tenyésztési szaklap az országban. Hivatalos közlönye: a Baromfi tenyésztők Országos Egyesületének, mint az országos Magy. Gazdasági Egyesület baromfi tenyésztési-szakosztályának és az Orsz. Baromfi tenyésztési Szövetségnek. E lap Párthay Géza ismert hazai szaktekintélyünk szerkesztése alatt az ország összes kitűnő tenyésztőinek közreműködésével készül. A »Házi szárnyas a- i n k« úgy tartalmát, mint rajzait tekintve a continens legelőbbkelő baromfi tenyésztési szaklapja, közleményei gyakorlati irányúak s teljesen helyi viszonyaink figyelembe vételével vannak Írva. Iránya határozott és a leghelyesebb. E lap egyforma buzgalommal és valóban lelkesedéssel foglalkozik úgy elsatnyult honi baromfi állományunk javításának kérdésével, mint azon nemesitett fajták ismertetésével, melyeket keresztezési czélokra legjobban felhasználhatnánk. Megtanít, hogyan hezeljük baromfinkat, hogy a tenyésztésből hasznunk legyen, hogyan védekezünk a baromfi tenyésztés jövedelmét annyira csökkentő baromfi dög ellen. Hirdetési rovata a legjobb alkalmat nyújtja a nemesebb anyag beszerzésére és eladására, A »Házi szárnyaink« havonként 2-szer _ elenik meg és előfizetési ára, a mi a szerkesztőséghez Budapest (Üllői ut, Köztelek) küldendő : Egész évre 4 frt. fél évre 2 frt. Ha tekintetbe vesszük azt a nagy hasznot, melyet e lap bírása a tenyésztőre gyakorol, csak csudálnunk lehet, ha az ügyel foglalkozó vagy foglalkozni akaró e lap megrendelésétől tartózkodik, mert évenkint sokkal nagyobb kárt fog szenvedni tenyésztésében, mint a mibe a lap előfizetési ára kerül. Ezen, a tenyésztésben nélkülözhetlen segéd eszközt az érdeklődök figyelmébe ismételten ajánlva maradtunk: hazafias tisztelettel Baromfi-Tenyésztők Orsz. Egyesülete Budapesten. — A «Vasárnapi Újság» május hó 4-iki száma a követ kező tartalommal jelent meg: Brassai Sámuel (1890-ben élete 91-ik évében fölvett fénykép után és Barabás Miklós 1845. évi rajzával.) — Szivem sajog. Költemény Gáspár Imrétől. — Jáhel. Elbeszélés, irta Baksay Sándor. — Bismarck és a magyar légionáriusok. — A koplalás mint kenyérkereset. (Succi, a hires koplaló, két képpel.) — Világfelfordulás. Verne Gyula regénye. (Két képpel.) — Álló hid a calaisi csatorna felett. (Az Anglia és Francziaország között tervezett híd rajzával.) — Jankó János. (Arczképpel, s Jankó «Lócsiszár» czimű festménye rajzával és «A rókatáncz» czimű tollrajzával.) — A műkedvelő-fotográfusi kiállítás — Májusi divatlevél. (3 képpel.) — Irodalom és művészet. — Egyletek és közintézetek. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Képtalány. — Sakkjáték. — Hetinaplár. A «Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre 2 frt. a «Politikai Újdonságokkal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalába» (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) megrendelhető a «Képes Néplapn legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt. — «A Hét» legújabb I8-ik száma egy sportczikkel kezdődik. A Hét egyik névtelenje irta, de nem igen emlékezünk, hogy magyar nyelven valaha ilyen fényes, eszmegazdag és poesissel telitett sportczikket olvastunk volna, mint ez. Voltaképen nem is a sportról, de arról a három sensatióról szól, mely a lóversenyek látógatóját mámorba ejti: a szép asszonyok látása, a játék és a ló. Ez az egy czikk magában fényessé tenné e számot, ha nem követné is az érdekesnél érdekesebb czikkek sorazata. Ott van mindjárt mellette egy szintén nagyhatású közlemény «A kolozsvári társaságról», egy pompás rajz Brassai bácsiról Petelei István tollából. Novellák Eötvös Károlytól, Thuránszky Dráveczky Júliától, versek Komócsy Józseftől, Inczédy Lászlótóí, tanulmány Irmei I Ferencztől, stb. A czimlapot 91 éves ősz tudósunk, Brassai Sámuel képe disziti. Kiss József lapja a legműveltebb, legdistinguáltabb hetilapunk és minden újabb száma egy újabb meglepetés. «A Hét» előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 5'i kr. Előfizetési pénzek «A Hét» kiadóhivatalába: Magyar Tudományos Akadémia-palota Budapesten küldendők. Felelős szerkesztő : JOVANOVITS JÁNOS. H 1 K X> E T É S K3 K. 7871. szhoz. Pályázat, Postamesteri állásra tiszti szerződés mellett Nagy-Bereznán (Ungvármegyei posta- és távirda hivatal). A kinevezendő postamester által leteendő kész- pénzbiztositék 200 frt, járandóság 430 frt, együttes évdij 65 frt, irodai 64 frt, kézbesítési átalány és távirda brutto bevételéből 10°/o jutalék és utólagosan meghatározandó szállítási átalány, melyért a kinevezendő postamester köteles lesz Nagy-Bereznáról a 23 klmt. távolságra eső Perecsónyre és vissza naponta egyszer közlekedő egy fogatú kocsi küldöncz járatot a posta- és távirda igazgatóság által esetről- esetre megállapítandó menetrend szerint szabályszerű saját kocsijával fenntartani. Folyamodók felhivatnak, miszerint pályázati kérvényükben tegyenek ajánlatot arra nézve, hogy mily évi átalány összegért fogják ezen szállítást teljesíteni. Pályázhatnak azok, kik a szabályszerű életkort (férfiak legalább 20, nők legalább 18 óv) elérték, feddhetlen előéletnek s a szükséges szakképzettséggel már birnak, vagy ennek hiányában legalább a polgári vagy ezzel egyrangu más iskola sikeres bevégzését kimutatják. Kassán, 1890. évi április hó 29-én. M. kir. posta- és távírda- igazgatóság Kassa.
