Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1890-02-13 / 7. szám
Ungvár, J^Ö-iebruár 13. 7. szám. Tizenkettedik évfolyam, Előfizetési ára: Félévre ..............................2ftl. Negyedévre ....................1 * t&y példány ára 10 kr. Kapható a Ifiadóirodában, Szenczer Henrik és Feuerlieht R. tőzsdéjében. Az előfizetési és hirdetményi dijakat a kiadóiroda veszi fel, s azek vidékről is ide küldendők. UNGVÁRI KÖZLÖNY. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség : nagy-utca 36. (a görögtemplomnál). Kiadó-iroda : Pollaesek M. könyvnyomdájában. Hirdetményekért a 30 kr. bélyegilletéken felül S kr. Nyílttéri ezikkért 5 kr. fizetendő minden szó után . Közigazgatás és nemzetiség. T. Mocsáry Lajosnak az állami ‘közigazgatásról irt könyve a tervezett közigazgatási reform eszméjével a nemzetiségi kérdés szempontjából is foglalkozik, s mi jó szolgálatot vélünk tenni olvasóinknak, ha e jeles hazafi erre vonatkozó nézeteit, — melyek, habár nem is osztozik azokban mindenki, de azért nem kevésbé érdekesek, — a következőkben ismertetjük. A nemzetiségi ügyből merítik — írja szerző — a legfőbb érvet a megyei önkormányzat megsemmisítésére; a nemzetiségek féken tartása, a magyarosítás hathatós eszközlése a főczél — így van értésére adva a közönségnek, így van elértve a közönség által, sok ember előtt a többi mind csak szóbeszéd. És pedig épen a megyei önkormányzatban van kezünkben a legjobb eszköz arra, hogy a nemzetiségi törekvéseket épen azon a téren ellensúlyozzuk, hol legaggályosabbak, valamint arra is, hogy a nemzetiségek igényeit nem kis mértékben kielégíthessük, a nélkül, hogy ez által hazánk állami consisteutiájában kárt tegyünk. Épen a nemzetiségi bajok elhárítására képes a megyerendszer tenni megbecsülhetetlen szolgálatot, ezért magáért kellene fentartani, ha nem volna rá egyéb ok elég. Kisdedóvodákkal, népiskolákkal s majd az új állami közigazgatás hivatalnokaival akarnak a nemzetiségek legsűrűbb tömegei közé behatolni. És mennyi nemcsak tiszteletre méltó, de valóban szent és gyöngéd érzés van a magyarosítási műveleteknél elpazarolva! Vau üres hűhó is elég, de van becsületes munka is, mely jobb sorsra volna méltó, mint hogy gyü- mólestelen maradjon; van mellverés és szájaskodás, az a harsogó hivatalos hazafiaskodás nem csak unalmassá, de visszatetszővé is válik már, de van igaz hazafias érzés és buzgó törekvés is, tóvutakra kerülve, utopicus czólokra irányulva. És e mellett eldobjuk könnyelműen azt, mit a sors mint a helyzet nehézségeinek eorrectivumát kezünkbe adott. Azt mondják, hogy a nemzetiségek kifelé gra- vitálnak, no hát ragadjunk meg minden eszközt mely őket a befelé gravitálásra készteti, s erre égj életerős megyei önkormányzatnál s az ahhoz fűződő társadalmi viszonyoknál semmi sem lehet alkalmasabb. Az a nemzetiségi ember, a ki megkedvelte t megyei életet, a ki benne tevékenységének tért talá s benne kézzelfogható reális érdekekkel foglalkozik bizonyosan kevésbé lesz hajlandó egy bizonytalan és alaktalan jövőnek ábrándjaival foglalkozni, mint olyan, ki erőt és tehetséget érez magában, de a köztevékenység útját elzárva találja maga előtt mindenfelé. Nem arról van szó egyedül, hogy a nemzetiségi embernek is jusson hivatal; ez is kell, az osztó igazságnak eleget tenni e tekintetben is, de nem úgy, hogy hozzá a lemondás, az önmegtagadás legyen kötve feltételül és nem úgy, hogy a nemzetiségben embert majd elviszik a magyar területek kellő közepébe, a hol azután csinálhat, ha kedve tartja, szerb vagy román propagandát. Nem erről van szó, mondom, hanem arról, hogy a nemzetiségi ember bírhasson azon tudattal, hogy ő is valaki ebben a hazában, ő is oly honpolgár, a kinek vállain nyugszik a haza sorsa, a kinek itt activ és nemcsak passiv szerepe van; ne késztettessók azt, érezni, hogy itt az activ szerep kizárólag másoké, kiknek feladata, őt, a nemzetiségi embert éber figyelemmel kísérni minden mozdulatában, s mint megbízhatlan elemet lehetőleg távol tartani a közügyekre való minden befolyástól. Az a szerencsétlen politika, mely a nemzetiségeket kizárja a hazafiság közösségéből, érvényesült teljesen az utolsó országgyűlési választások alkalmával. Az erdélyi választási törvény fenn lett tartva konokul mind e mai napig. Az ország elfogadta az erdélyi particularismus azon álláspontját, mely visszaborzadt azon gondolattól, hogy a románok Erdélyben esetleg többségre juthassanak, mintha erdélyi országgyűlésről volna szó. Maradt tehát a census és a kerületek képtelen megállapítása; feleletül ott van az erdélyi románok által kimondott passivitás. A mi Erdélyben de lege állott fenn, behozták Magyarországon de fact1*-; a választók összeírása akként ment végbe, hogy a nemzetisógbeliek tömegesen kimaradjanak, és hazafias aetusnak tekintetett, és pedig pártkülönbség .nélkül, mindent elkövetni, hogy nemzetiségi programúi alapján álló képviselő meg ne választassák. Az eredmény teljes lett, a képviselőházban a nemzetiségi kérdésben csendélet uralkodik. De telik-e benne nagy öröme a magyarságnak ? ügy van vele, mint Faust, kinek j Mephistopheles ezt mondja: Trau nur dem alten Spruch und meiner Muhme der Schlange, Dir wird gewiss einmal bei deiner Got (Ähnlichkeit hange. Ez a csend, bármi kényelmes is, kezd aggályossá válni, mert ösztönszerüleg érzi mindenki, hogy az oly népképviselőt, melyben az ország lakosságának fele, úgyszólván, képviseletiem!] maradt, nem igazi népképviselőt, s ha az 1848-iki honatyák feszélyezve érezték magukat azon öntudat által, hogy a népnek csak egy osztályát, a nemességet képviselik, méltán nehezedhetik a mostani képviselőházra is azon tudat, hogy benne a honpolgároknak milliói nincsenek jelen. A városi képviselet gyűléséből. A tegnapi képviseleti gyűlésnek sok hőse volt, de mindrnegannyiok elenyészik Fineicky helyettes polgár- mester dicsősége mellett. Olyan talpraesett jelentését olvasta fel a főjegyző, a városi magisztrátus múlt évi működéséről, s a város béléletében előfordult érdekesebb momentumukról, hogy akár a szegedi polgármesternek is becsületére vált volna. Tudvalevőleg PálfTy polgár- mester minden évről gondos és részletes jelentéseket ad ki. A jelentés felöleli a tisztviselői ügyforgalmat, a város jókora adósságainak, de egyúttal jövedelmeinek mérlegét. Általában igen jó hatást idézett elő a jelentés, mely eddig nállunk szokatlan volt, s Fincickyt nemcsak megéljenezték, hanem az elismerést jegyzőkönyvbe igtatni rendelték. Íme, egy ügyes gondolat, fél óra alatt mennyire emeli az ember agióját. Valóságos polgármesteri próba- választós volt a mai ülés. Sokan gratuláltak is a h. polgármesternek ; ámbár a gratulátiót nem mindenkinél lehet mindig szószerint venni : a mint ezt Weinberger Albert is tudja. . . . R o y k o Béla emlékét felelevenítették, s a jól «ső visszaemlékezés jegyzőkönyvbe lett igtatva. Kusnyiry Gyula helyére dr. G r ü n Sándor, Royko helyére Hackel Bertalan póttagok jutnak be rendes képviselő tagokul. A tárgy ezután a gimnázium építése volt. A kiküldött bizottság ajánlja harmadrészét elvállalni azon összegnek, melyet a megye az építéshez a miniszter részére felajánlani fog. A többség ezt elfogadta. E tárgy különben majdnem óra hosszáig foglalkoztatta a képviseletet. Beszéltek Mocsáry, Mihal- kovich, Spitzer, Reis mann Bertalan, Molnár, Mákkáy, Grabovszky, Valkovszky, Hampel. A tervezett agyagipariskola azonban rozszabbul járt ; a képviselet kimondta: hogy anyagilag nem képes támogatni, s csakis «erkölcs i« támogatással kecsegteti. Ajánlkozik azonban arra, hogy ha a kormány Ungvárit fagyártmányok tanítására iskolát állítana, azt anyagilag is támogatná. Nagy vita volt a hely pénzbér lök kérvénye felett, a kik bérleengedést kértek, tekintettel arra, hogy augusztus-november hónapokban a marha- és sertés betegség miatt fentartott zár miatt a heti és országos vásárok igen gyéren voltak látogatva. Igaz, hogy sokat kértek, de csak reményt kaptak, hogy tudniilik a béridö leteltével kilátásuk lehet kárpótlásra. Bár egy más indítvány méltányossági tekintetekből, a 3 havi bér 30%-át, vagyis 700 frt leengedését javasolta. A felállással történt szavazás azonban ezen indítványt elbuktatta, Rákosi János is előállott egy számlával, s nem kevesebbet mint négy ezer és pár száz frtot kér 8 kaszárnya építéseknél kifejtett szakértői munkálkodásáért Ez a számla igen rossz vért csinált. Különben a tanács utasítva lett, hogy igazolja: ki bízta meg folyamodói a műszaki teendőkkel, mivel a képviselet csak a sajái megbízatásait hajlandó respektálni. Egy kis Bobula ügygys fejlett ki a dolog. íme, «hátra van még a fekete leves« nond Rákosi, r előáll a számlával. Ki hitte volna, mit rejtegetett ily soká. Valamit mondani is akart, de az 37. §. a szólást nem engedte meg néki. A végrehajtói becsüsök legjobban jártak. Fizetésük havi 4 írttal emeltetett személyenkint. Szűcs, kaszárnyaépitési vállalkozónak követelése fejében 94 frt 56 kr. engedélyeztetett. Zvirn Adolf kan- linbérlö bérleengedési kérelmével elutasittatott; a hely- pénz-tariffa némi módosítást nyert. Végül a képviselet gróf Török József főispánnak köszönetét szavazott azon ténykedéséért, mely szerint a múlt évi állami jótékony sorsjátékból az ungvári kórháznak juttatott segélyt kieszközölte, helyesebben hogy a közkórház a sorsjáték tiszta nyereményébe részesül felvétetett. Pénzintézeteink forgalma 1889-ről, Az ungvári «Kereskedelmi és Iparbank« részvénytársulat forgalma. Bevétel: Pénzmaradvány 1888-ik évi december hó végével 13,328 frt 36 kr., betét 167,460 frt 12 kr., bank-váltó visszafizetés 998,969 frt 08 kr., hitel-váltó visszafizetés 11,3000 frt,. váltó kamatok 23,803 frt 80 kr., értékpapír és szelvény eladásból 70,000 irt, előleg visszafizetés 292,186 frt, előleg kamat 6,364 frt 87 kr., folyó számla 12,377 frt 86 ki’., kereskedési dij 571 frt 54" kr., késedelmi kamat 184 frt 68 kr., bélyeg előlegtől 19 Irt 65 kr., kölcsön intézetektől 1.713 frt 40 kr., nyomtatvány eladásból 346 frt 27 kr., részvény átiratási dij 39 frt, intézeti birtok jövedelme 788 frt 10 kr., járadék utáni kamat 1,500 frt, intézeti ház jövedelme 1,502 frt 50 kr., általános tartaléktőkének 196 frt 74 kr. Összesen: 1.602,651 frt 97 kr. Kiadás: Betét visszafizetés 179,444 frt 37 kr., betét tőkésített kamatja 11,684 frt 20 kr., betét kamat 600 frt 63 kr., bank-váltóra 1,028,169 frt 24 kr., hitelváltóra 10,200 frt, előlegre 263,080 frt, folyó számla visszafizetés 11,658 frt 16 kr., kölcsön visszafizetés 1.713 frt 40 kr., előleg bélyeg visszafizetés 19 frt 65 kr., kezelési költség 350 frt, biztosítéki alap visszafizetés 85 frt, értékpapír és szelvény vásárlás 70,000 frt, osztalék 1888. évről 10,036 frt, díjazás 1888. évről 993 frt 24 kr., tiszti jutalmazás 500 frt, jótékonycélu adakozás 274 frt 19 kr., biztosítéki alap kamatja 9 frt ?5 kr., tiszti fizetés 4,189 frt 96 kr., könyv és nyomtatványra 124 frt 11 kr., intézeti birtok tűzbiztosítása 23 frt 10 kr., há^bér 500 frt, adó 1889. évre 3,053 frt 94 kr., intézeti ház terhei 492 frt 36 kr., pénzkészlet 1889, évi december hó végével 5,451 ft 17 kr. Ö sszesen: l.602,651 frt 97 kr. A tiszta nyeremény : 12,855 frt 41 kr. Ezen összegnek felosztására nézve elfogadtatott azon indítvány, hogy minden részvény szelvény után 13 frt kifizettessék, vagyis 772 darab egyenként 100 írttal teljesen befizetett részvény után 10036 frt, tiszti jutalmazásokra 550 frt és jótékonycélokra 194 frt 41 kr. fordittassék : 2075 frt pedig a folyó 1890. üzletév javára előirassék. Az «ungmegyei takarékpénztár» forgalma. B e- vétel: Pénzkészlet 1889. január hó 1-én 10993 frt 04 kr., betét 175254 frt 45 kr., váltó kiváltás 1472631 frt 20 kr., előleg 12894 frt, váltó kamat 35729 frt 29 kr., előleg kamat 572 frt 80 kr., iktatási dij 1447 frt, késedelmi kamat 558 frt 32 kr., pénzelhelyezési kamat 12630 frt 45 kr., részvény átiratási dij 5 frt 83 kr., házbér 2905 frt 80 kr., leszámítolás 0. m. f. b. tőke 72626 frt 68 kr., folyó számla 45340 frt 50 kr., leírás váltóknál 1888-rol 420 frt, leírás a házértékből az 1888. évi jövedelemből 772 frt 50 kr., leírás bútorzatból az 1888. évi jövedelemből 42 frt 50 kr., előírás 1889-re 1597 frt 91 kr., tartalék tőkéhez 2173 frt 76 kr., raktárbér 50 frt, értékpapír 20000 frt, értékpapír szelvény 815 frt 54 kr., jelzálogból 10450 frt, pénzelhelyezés 10000 frt, fedezeti folyó számla 14105 frt, leírt váltókból 39 Irt 35 kr. Összesen: 1904055 frt 92 kr. Kiadás: Betét visszafizetés 185028 frt 29 kr., betét visszafizetés kamat 22873 frt 85 kr., váltóra 1510834 frt 41 kr., előlegre 10516 frt, vegyes házi kiadás 730 frt 81 kr., tisztviselők fizetése 4899 frt 84 kr., betétkamat-adó 2267 frt 76 kr., országos adó 2274 frt 24 kr., városi adó 515 frt 62 kr., egyenérték házadó 41 frt 65 kr., iparkamarai adó 74 frt 70 kr., leszámítolás o. in. f. b. tőke 36975 frt, leszámítolás o. m. f. b. kamat 503 frt 64 kr., folyó számla 40331 frt 59 kr., jelzálogra 15600 frt, osztalék 1887-re 126 frt, osztalék 1888-ra 10656 frt, leírás váltóknál 1888-ról 420 frt, leírás a házértékből 1888-ról 11- frt 50 kr., leírás a bútorzatból 42 frt 50 kr., előírás 1889-ik évre 1597 frt 91 kr., tartalék tőkéhez 2173 frt 76 kr., igazgatási járulékok az 1888. évi jövedelemből 994 frt 84 kr., jótékonycélra az 1888. évi jövedelemből 220 frt, jutalmazásra az 1888. évi jevedelemből 600 frt, raktárbér 50 frt, házépítés 489 frt, pénzelhelyezés 1772 frt 52 kr., értékpapírok 20992 frt 95 kr., fedezeti folyó számla 19570 frt, osztalék utáni bélyeg 40 frt 32 kr., intézeti házbér 700 írt, pénzkészlet 1889. évi december hó 31-én 9369 frt 92 kr. Összesen: 19Q4055 frt 92 kr.
