Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)

1918-12-29 / 52. szám

56. évfolyam.

Ungvár, 1918. december 29.

52 szám.

T OFIZETÉSI ÁRAK:

Egész évr . 12 K. 11 Negyedévre . . 3 K.

Félévre. ... 6 K. ií

Amerikáb? Egész évre 14 korona 60 fillér;

Ung vármegye Hivatalos Lapjával egy fitt :

Bgész évié . . 18 K. || Félévre

............9 K.

Negyedévre .... 4 К 50 f.------= My ittér soronként 90 fillér.

HIRDETÉSEK ÉS^ELOFIZETESEK

úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal Székely és Illés könyvkereskedése címére'küldendők.

A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők

Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- :—....- den csütörtökön. —

TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

AZ UNüMHGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

Szerkesztőség: Kaziiiczy-utca 1-ső szám, |j

hova a ezcrkesztőségct érdeklő levelek küldendők

Felelős szerkesztő:

BÁNÓCZY BÉLA.

Segédszerkesztő :

DBA К GYULA.

|j Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.

■ KIADÓHIVATAL! TRLEFONSZAM II. - A ruszin nép önállósága és a magyar-ruszin közösség.

A magyar népköztársasági kormány komoly odaadással munkálkodik a népek önrendelkezési jogának gyakorlati megvalósításán. Nevezetesen a kormány a hazai ruszin nép képviselőivel foly- talott tárgyalás alapján törvény utján biztosítja a ruszin lakosság autonóm jogait. Az ötszázezer főnyi ruszin nép átveszi a saját birtokába az általa lakott területen található összes állami vagyont s az adminisztráció, az iskola, az egyház mindmegannyi belső ügy a saját kezelésébe jut. Ellenben a gazdasági természetű érdekeket, a postát, vasutat, pénzügyet stb. a magyar népköztársaság közösen fogja intézni a-ruszin néppel s közös marad az állampolgárság is. A ruszin vidék fölveszi a Ruszka Krajna (Ruszin Föld) nevet.

A nevezetes törvény, amely a Budapesti Köz- lönv dec. 25-iki számában jelent meg, a következő :

Az 1918. évi X. néptörvény a Magyarországon élő ruszin (ruthén) nemzet autonómiájáról.

1. §. A Magyarországon élő ruszin (ruthén) nemzetet saját belső igazgatásának, igazságszolgáltatásának, közoktatásának, közművelődésének, vallása gyakorlatának és nyelve használatának körében mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben teljes önrendelkezési jog illeti 'meg, amelyekre nézve a jelen törvényben foglalt szabályok irányadók.

2. §. Múramaros; Ugo őse, Be reg és Ung vármegyék ruszin lakta részeiből Ruszka Krajna néven autonóm jogterület (kormányzósági terület) alakittatik. Zemplén, Sáros, Abauj-Torna és Szepes vármegyék ruszinlakta területeinek közjogi rendezése az általános békekötésig függőben marad. Ruszka Krajna határait a nemzetközi bókeértekezlet végleges döntéséig ideiglenesen a Magyar Népköz- társaság és Ruszka Krajna kiküldötteiből álló vegyes bizottság állapítja meg.

3. §. Ruszka Krajna minden autonóm ügyét saját szerveivel intézi. A Magyar Népköztársasággal közös ügyekben közös szervek járnak el. Ily közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy, állampolgárság, magánjogi és büntetőjogi törvényhozás, továbbá a gazdasági, a közlekedési és a szociálpolitikát érintő ügyek.

4. §. Ruszka Krajna törvényhozó szervei:

1. Autonóm ügyekben a ruszin nemzetgyűlés; 2. a Magyar Népköztársasággal közös ügyekben a magyarországi közös országgyűlés, amelyben a ruszin nemzetnek népessége számarányában van megfelelő képviselete.

5. §. Ruszka Krajna kormányzati szervei: 1. a ruszka krajnai minisztérium ; 2. a ruszka krajnai kormányzóság.

6. §. A ruszkakrajnai minisztérium élén a ruszin nemzetgyűlésnek és a magyarországi közös országgyűlésnek egyaránt felelős ruszkakrajnai miniszter áll, aki a közös ügyekben a magyar- országi népkormány egyenlőjo'gu tagja, autonóm ügyekben pedig legfelsőbb kormányzati Szerv. Helyettese az államtitkár. A ruszkakrajnai minisztérium székhelye Budapest.

7. §. A ruszkakrajnai kormányzóság élén a ruszkakrajnai kormányzó áll. A kormányzóság székhelye Munkács, к kormányzóság a ruszkakrajnai miniszter főfelügyelete és ellenőrzése alatt áll.

8. §. A ruszin nemzetgyűlés az 1918. évi I. néptörvénnyel egyezően általános, titkos, egyenlő és közvetlen szavazással választandó. A magyarországi közös országgyűlés ruszin képviselőiről külön törvény log rendelkezni.

9. §. Ruszka Krajnában a nem ruszin nyelvű népesség helyhatósági és kulturális autonómiája biztositattik.

10. § Ruszka Krajnában az államkincstári íöldek, bányák és erdőségek a ruszin politikai nemzet törvényes képviseletének birtokába mennek át.

11. §. E törvényt a ruszkakrajnai miniszterrel egyetértve a magyarországi népkormány hajtja végre, ugyanez teszi meg ugyancsak a ruszkakrajnai miniszterrel egyetérve a szükséges átmeneti intézkedéseket is. A jelen törvény végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi fedezetről addig is, mig erre nézve állami és autonóm költségvetési

törvény nem rendelkezik, a pénzügyminiszter gondoskodik, aki a ruszka krajnai miniszterrel egyetértve költségelőirányzatot állapit meg.

12. §. E törvény kihirdetésének napján lép életbe.

Budapesten, 1918. évi december 21-én. Károlyi Mihály s: k., Benn key Dénes dr. s. ff, js'uzh Barna s. k., Garami Ernő s. k., Jászi Oszkár dr s. k., Kuníi Zsig'mond dr. s. k., Lovászv Márton s. k., Nagy Ferenc dr. s. k., Nagy Vince dr. s. k., Szende Pál dr. s. k.

Papp Antal megyéspüspök jubileuma.

Mntyaczkó Tivadar nagyprépost Papp Antal megyéspüspök jubileumára vonatkozólag, amelyről múlt számunkban már megemlékeztünk, körlevelet bocsátott ki a papsághoz. A körlevélből a következő részeket közöljük:

Szivem teljes örömével s az életet adó és fenntartó Mindenható szent kegyelme iránt hálaérzéssel eltelve hozom Főtisztelendő Oltártestvóreim- nek, ősi munkácsi egyházmegyénk papságának és híveinek tudomására azt a tényt, hogy szeretett Főpásztprunk: Papp Antal munkácsi megyés püspök ur Öméltósága 1919 évi január hj 8-án, karácsonyunk második napján lógja áldozópapi működésének huszonötödik évfordulóját megünnepelni.

Mindnyájunk szivét nagy örömmel tölti el a közeledő jubileumi ünnepség hire, de örömünk hangjaiba önkéntelenül is belesir a bóké hangja, melynek eljövetelét még f-ündig annyi gond és aggódó félelem kíséri. A békének fájdalmas vajúdása nem is alkalmas az egyesnek, az egyénnek ünneplésére, mert az elnémult harangokkal elhalt minden hangos szava az örömnek s a még mindig gyászba öltözött édesanyák, hitvesek és árvákkal együtt mi is mindnyájan kisirt szemekkel nézünk fel a jó Isten felé, az országok és nemzetek Mindenható Uralkodójához, egyedül bele helyezve bizodalmunkat.

Ünnepünk azonban így is megmarad. S ha nem is lesz külsőleg pompázó, de a világtörténelmi eseményekhez s az ünnepelt közismert szerénységéhez méltóan annál bensőbb, igazi sziv- beli örömünnep lesz az, a jubiláló Föpásztor s papjai és hívei legbensőbb, legmelegebb családi örömünnepe.

Szeretett Főpásztorunk negyedszázados jubileuma feletti örömünket még inkább fokozza az az örvendetes tény, hogy ez időből hat óv óta, mint Püspökünk áll ősi egyházmegyénk ólén. A pásztorok pásztora a püspök, föpásztor, a papok papja, a lelkek atyja és tanítója, a hit védelmezője^ krisztusi erkölcsök hirdetője, az eltóvelyedet- tek jó útra vezetője, a gyengék támasza, a'hatal- inaskodók megfókezője, az elhagyatottak gyáino- litója, isten országának földi sáfárja.

Huszonöt óv a természet rendjében is nagy idő, de hatványozottan az, ha a természetfeletti rend, Isten odaadó és hü szolgálatában telik el.

Szeretett íőpásztorunk az időt valóban jól használta fel. Minden egyes percét drága és szent kincs gyanánt ápolta, gondozta és értékelte.

Egyházmegyénk hajóját amint a csendes, úgy a háborgó és hullámzó vizeken is teljes éberséggel és avatottsággal kormányozta.

Szeretett Főpásztorunk szegény jó hiveink iránt is mindenkor határtalan szeretettel és atyai gondoskodással viseltetett. Ennek legszebb jelét akkor adta, amikor az ellenséges betörések után ungi és beregi híveinket otthonukben személyesen felkereste, vigasztalva, támogatva és bátorítva mindnyájukat. Amikor pedig a háború nehézségei s egyes lelkiismeretlen emberek nemtörődömsége éhinség elé állította hiveink egy részét, főpásztori szive azonnal megérezte a bajt s minden tekintélyével és erólyóvel eredményesen sietett az éhen- pusztulással fenyege'ett híveinket megmenteni. Egyházmegyénk hívei hadiárvái részére minta- gazdasággai összekötött földmives iskolát létesített, amely megnyitás előtt áll

Rövid kormányzása alatt rendezte lelkészeink és ezek özvegyeinek nyugdíj ügyét is, melynek további fejlesztése kiváló gondját képezi, miértis egyházmegyénkben mindenkor áldva lesz.

S nem volna teljes jellemzésem e jubileum alkalmából, ha végül még azt is fel nem említeném, hogy trónok rombadölte éveiben és egyházmegyénk történelmében bizonyára soha többé meg nem ismétlődő legnehezebb időben volt Ő egyházmegyénk ólén s hogy a világtörténelem e jelentőségteljes évében papjai és hivei lelki és anyagi javára irányuló gondoskodó szakadatlan munkájában s értök való méltó aggodalmában és lelkifájdalmában eddigelé egyházmegyénk egy volt püspöke sem szárnyalta felül.

Hogy pedig jubileumi hálaáldozatunk egyöntetűen és az ünnep magasztosságához méltóan történjék, a következőkre kérem fel a lelkószkedő papságot.

1. A jubileum napját megolőző vasárnapon minden lelkész hirdesse ki a szentmise alatt, hogy megyés püspök urunk Öméltósága 1919. évi január hó 8-án tölti be áldozópapságának 25. óvót és hívják fel a magasztos ünnepre híveik figyelmét. Hetedikén este 7 órától pedig minden templomunkban lU órán át huzassák meg a harangot.

2. Az 1919. évi január hó hó 8 án, karácsonyunk második napján hálaadó szentmiscáldozatot mutassanak be a Mindenhatónak Főpásztorunk intenciójára, a megfelelő ektóniákkal ő érette. Tartsanak ez alkalomhoz ismét szent beszédet híveikhez, kiemelve abban Főpásztorunk kiváló papi erényeit s úgy a hitélet, mint hiveink szellemi és anyagi jóléte emelése körül szerzett érdemeit.

A szentmise végén énekeljék el a nagy doxo- lógiát.

3. A székeskáptalan tagjai székesegyházunkban a jubileum napján társas ünnepélyes szentmisét fognak mondani, melynek befejezte után a központi papsággal és hívekkel „együtt az egész egyházmegye hódolatát fogjuk Őrnél lósága előtt bemutatni.

i felsőmagyarországi uj demarkációs vonal.

Vyx alezredes jegyzéke.

Vyx alezredes, a szövetségesek Budapesten székelő fegyverszüneti bizottságának vezetője, dec. 24-én délelőtt ezt a jegyzéket adta át Karolyi Mihály miniszterelnöknek:

Kegyelmes Uram!

Van szerencsém Nagyinóllóságod tudomására hozni — december 3-iki 89/S. számú ; közlésem kiegészítéseképpen, — hogy a szövetségesek ke-, leti hadseregének parancsnokló tábornokától kapott utasítás szerint a cseh szlovák állam által követelt határok — mint a szlovák föld történél mi határai — a következőképpen állapíttattak meg:

1. Magyarország jelenlegi északi határa.

2. Magyarország nyugati halára a Dunáig.

3. A Duna folyó az Ipoly torkolatáig.

4. Az Ipoly folyó Rimaszombatig. (E város Szlovákországó.)

5. Egyenes vonal Rimaszombattól az Ung folyó torkolatáig.

ö. Az Ung folyása az Uzsok dombig.

A végleges határokat csak a békekonferencián fogják a szövetségesek egyetértőén megállapítani. Kérem Nagymóltóságodat, adja ki a parancsot, hogy mostantól kezdve a magyar csapatok a 3., 4., 5. és 6. pontban megállapított vonaltól délre vonassanak vissza.

Fogadja Nagyméltóságod nagyrabecsülésem nyilvánítását

Vyx s. k., alezredes.

A félhivatalos Politikai Híradó e jegyzékhez a következő megjegyzést fűzi:

A magyar kormány a jegyzéket átvette, azonban annak a cseh-szíovák állam történelmi határára vonatkozó passzusát, mint a históriai tényekkel meg nem egyezőt, nem akceptálja. Ragaszkodik a Iíodzsa Milánnal a demarkációs vonalra nézve kötött megállapodáshoz és a jegyzékben brutálisan önkényes eljárást lát. Minden históriai alapot és a mai állapotot is arculverö képtelen dolognak tartja a magyar kormány azt, hogy oly szinmagyar városoknak megszállását, mint Pozsony, Komárom és Kassa, nemzetiségi alapon követelhessék.

A kormány tiltakozó jegyzékét az igazságügyminiszter késziti és rövidesen át fogják adni Vyx alezredesnek.

Lapunk mai asáiaib 4 oldal,