Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
1918-12-29 / 52. szám
2. (52. szám) UNG 1916. december 29. Főgimnáziumunk ügye. Az ellen a terv ellen, mely az ungvári volt kir. kath., jelenleg tanulmányi kath. főgimnáziumnak ruszin iskolává való átszervezését óhajtja, — felemelte tiltakozó szavát az ungvári lat. szert, róm. kath. hitközség egyháztanácsa is, az e hó 26-án tartott ülésén. Azokból az ott hangoztatott érvekből, melyekkel az egyháztanács az ruszin iskolává való átalakítás ellen tiltakozik, közöljük a következőket: Az ungvári főgimnázium ugyanis romai katholikus és magyar intézet: 1. eredeténél íogra. Hormonnal Dmgeth György gróf Ung- és Zeinplénmegyék főispánja alapította 1613-ban Homonnán, mint alapitó levelében világosan kifejezi „Isten dicsőségére, szentegyháza terjesztésére és nemzeti műveltségünk előmozdítására“, в a kollégiumot bőséges javakkal látta el. Ugyanezt a kollégiumot fia Homonnai Drugeth János gróf, országbíró uradalmának másik székhelyére Ungvárra hozta át 1646-ban, mint 1640 jul. 31.-én kelt oklevelében hangsúlyozza: „A katholikus religionak és igaz istentiszteletnek gyarapítására és terjesztésére.“ Jogállamban élünk, ahol az alapítók és végrendei- kezők akaratát a törvény védi, nincs joga senkinek ai alapítók szándékát megváltoztatni, ha az intézmény céljának megfelel. Már pedig azt, hogy a Drugethek ruszinok lettek volna, vagy hogy ruszin iskolát alapítottak volna: ezt a ruszin érdekek legtúlzóbb képviselői, szóvivői sem merték soha állítani. 2. A Drugethek megalapítván a homonnai, majd az ungvári kollégiumot, annak vezetését a Jézus-táreasági atyákra bízták. Ezek a róm. kath. szerzetes atyák tanítottak egyedül és kizárólagosan 160 éren át 1773-ig, amidőn XIY. Kelemen pápa a rendet feloszlatta. A Jezsuiták róm. kath. templomába jár 1773.-ig mindkét szertartásu kath ifjúság; 1857-ig egy és ugyanazon róm. hittanár tanítja mindkét szertartásu ifjakat a vallástanban, csakis 1857-ben rendszeresítenek külön gör. kath. hittanári állást a gör. kath. vallás tanítására. 3. 1775-ben Mária Terézia királynénk az ungvári várat s a Jezsuiták templomát kolostorával együtt a munkácsi gör. szert, püspökségnek adományozta, de nem adta át a kollégiumot, melynek uj otthont építtetett róm. kath. kápolnával együtt. E kápolna csak 1856-ban szűnt meg, amidőn a gimnáziumot 8 osztályúvá egészítették ki s a kápolnát a szatmári püspökség beleegyezésével 2 tanszobává alakították át. A tanítást a gimnáziumban a jezsuita-rend eltörlése után részint volt jezsuita páterek, mint világi papok, részint a pálosok, egri, szatmári és szórványosan munkácsegyházmegyei papok világiakkal együtt végzik egy róm. kath. pap, vagy róm. kath. világi tanfórfiu igazgatósága alatt. Három század* alatt mindössze 2 Ízben történt, hogy gör. kath. tanfórfiu jutott az igazgatói székbe. 1825-től 1856-ig Csurgó vies János és 1900-ban Románecz Mihály. Csurgovics János korszaka a legsötétebb időszaka intézetünknek. 1849-ben a szabadságharc leveretóse után az osztrák kormány ruszin nemzetiségű tanárokkal tölti meg intézetünket, kik nem elégedve meg azzal, hogy az idegen kormányzat 1849-ben intézetünknél a ruszin nyelvre tanszéket állított föl, az alsóbb osztályokban a többi tárgyakat is ruszin nyelven adják elő. E törekvések ellen fölemelték tiltakozó szavukat Hám János szatmári püspök, dr. Varga István ungi főesperes, Irsik Ferenc róm. kath. hittanár, kik a fenső tanhatóság elé terjesztett memorandumaikban a gimnázium történetének alapján kifejtik az intézet róm. kath. eredetét, kath. jellegét s abban a magyar tannyelvnek egyedüli jogosultságát. E határozott föllépésnek megvolt a kívánt eredménye, mert a ruszin nyelv, mint tanítási nyelv, nemsokára kiszorult s csak mint tantárgy szerepelt a gör. kath. ifjak számára. 4. Az „Unió“, a hitegységből nem következik a római és a görög katolikusoknak egyenlő joga ez intézethez; mert furcsa volna, hogy midőn a gör. kath. iskolákhoz a római katolikusoknak semmi közük, semmi ingerenciájuk: akkor a róm. kath. iskolákkal a görög katolikusok rendelkezzenek azon elv alapján: hogy a mi az övék, az nem a mienk; de ami a mienk, az az övék is. 5. Az a körülmény, hogy Ung váron gör. kath. ruszin püspökség székel és hogy utóbbi időben a felszaporodott gör. kath. internátusok révén nagyobb lett a gör. kath. ifjúság száma: nem változtat a gimnázium jogos és hagyományos jellegén, mert a püspökség itt székel már másfél század óta és soha eddig jogot, igényt nem támasztott a gimnáziumra vonatkozólag; valamely intézetnek jellegét pedig sohasem tanulóinak vallásfelekezeti vagy nemzeti többsége, hanem alapítójának akarata határozza meg. 6. De nemzeti szempontból is nem volna kívánatos, sót veszedelmes lehetne az ungvári főgimnáziumnak ruszin intézetté való alakulása. Ez az intézet századokon át az északkeleti felvidéken a magyarságnak erős védvára és terjesztője volt. Magyar érzőit, magyar gondolkodást, a magyar haza szeretetót oltotta be az ifjúság százezrei szivébe. Ennek tulajdonítható, hogy a ruszin nép eddig ragaszkodott a magyar hazához s intelligenciája magyarrá lett. Ha az ungvári főgimnázium nemzetiségi intézetté alakulna át, a jövőben oly ellenségeket nevelne a magyar hazának, mint a román nemzetiségi iskolák. Az ülésen meghozott és fenti érvekkel támogatott határozat kimondja, hogy a tiltakozást magában foglaló jegyzőkönyvet megküldi Magyar- ország Hercegprímásának, a szatmáregyházme- gyei hatóságnak, a magyar népköztársasági kormány minden egyes tagjának, Perzsián Ádánmak, a kath. ügyek kormánybiztosának, dr. Giesswein Sándor pápai prelátus, orsz. képviselőnek, az Országos Nemzeti Tanács elnökének, Ung vármegye törvényhatósági bizottságának, ez utóbbinak azon kérelemmel, hogy az ungvári főgimnáziumnak továbbra is róm. kath. és magyar intézetnek hagyása ügyében pártoló határozatot hozzon, s azt a magyar Népköztársasági Kormányhoz terjessze fel. Mennyi pénzt gyűjtött az Ung ? Kimutatás az 1918. évben hozzánk küldött pénzekről. Lelkes olvasóközönségünk az 1918. évben is készséggel adakozott különböző jótékony célokra. Az adományokat minden alkalommal nyugtáztuk és rendeltetésük helyére küldtük. A jövőben is készséggel állunk közönségünk szolgálatára, csak arra kérjük, hogy egy-egy adományát ne ossza szót több részre, hanem egy célra adja, amivel megkönnyíti munkánkat; mert például ha valaki 80 К t három jótékony célra juttat, akkor nekünk három tételben kell elkönyvelni, három utalványt, esetleg még három ellennyugtatványt is Írni. Az alábbi kimutatás számol be az 1918. évben hozzánk küldött pénzekről: A háborúban elesett tanítók özvegyei és árvái javára ............................. 10 К — f Egy szegény tanulónak __ ... ........ 181 К — f Erzsébet-szoborra __ ... .................... 191 К — f Gyermekbarát-Egyesületnek ... ........ 2 К — f Gyorssegély-akciónak ... ... ... ... 50 К — f Hatvanhatos katonák özvegyei és árvái javára ................. .... ............ .... 220 К — f Izr. Népkonyhának ... ... .... ... ... 282 К — f Keresztény Népkonyhának ..................... 10 К — f Rokkant katonáknak ... ... 125 К — f Siketnéma-intézetnek ... _ ... ... 342 К — f Tizenegyes honvédek özvegyei és árvái javára ... __ ... .... ..................... 10 К — f Ungmegyei hadiarvák alapjára ....... 175 К 42 f Ungvári hadiárvák alapjára ..................... 51 К — f Ungmegyei Nőegyletnek __ ... ... 200 К — f Vak katonáknak __ ... ... ........ 823 К — ( Vakokat Gyámolitó Orsz. Egyesületnek ... 86 К 94 f Vöröskereszt ungmegyei fiókjának ... 61 К — f . Összesen : 2820 К 36 f Földet a katonáknak! A haza soha ‘le nem róható hálával tartozik azoknak a fiainak, akik a minden érdekünk ellenére reánk szakadt vórözönben helyüket becsülettel megállották s e zivataros napokban sem bontják meg a közrendet, amelyre a nagy átalakulás zavartalan keresztülvitele érdekében a hazának oly nagy szüksége van. Ezt teljes mértékben áiórzi a nép jobb jövőjének biztosítására alakult jelenlegi kormányzat is, amely minden eszközzel arra fog törekedni, hogy a nép részéről a haza iránt tanúsított nagy áldozatkészség méltó jutalmát valóban és lehető legteljesebb mértékben mielőbb elérje. Evógből a kormány gondoskodni kíván a lehetőséghez képest arról is, hogy megfelelő mérsékelt és hosszabb idő alatt törleszíhető vételár ellenében földhöz juttassa a földet mivelő azokat a fiait, akik a hazáért küzdöttek és közöttük is első sorban a hadirokkanta kát. A hadiszolgálatban állott földmivesek földhöz juttatássá azonban kizárólag csak törvényes utón, a közigazgatási hatóságoknak és bíróságoknak a közreműködésével történhetik meg. Evógből a törvényhozásnak még ezután kell megalkotni bizonyos uj jogintézményeket, mert ilyen jogintézmények nélkül a földkérdés gyökeres megoldhatása nem várható. E jogintézmények megalkotása végett pedig a kormánynak tisztán kell látnia annak a feladatnak nagyságát, amelyet az alkotandó jogintézményekkel meg kell oldani és azokat a kereteket, amelyekben feladata való- bau meg is oldhaló. Ennélfogva felhívta a föld- mivelésügyi miniszter az alispánt, terjesszen fel kimutatást a törvényhatósága területén állandóan lakó azokról a hadiszolgálatban állott vagy még mindig ilyen szolgálatban álló földmivesekről, akik már a háború kitörése előtt is állandóan földinivelóssel foglalkoztak és akiktől mint törekvő emberektől a föld okszerű mivelóse bizton várható s ennélfogva érdemesek arra, hogy földszerzésre irányuló jogos kívánságukat a kormány az arra majd alkalmasnak látszó időbon és módokon a lehetőséghez képest elősegíteni igyekezzék. Nem szabad a kimutatásba felvenni olyanokat, akik a rendelet vétele után a közrend megbontásában vagy vagyoniongálásban vétkeseknek találtatnak, sem pedig olyanokat, akik a kínálkozó munkaalkalmat maguk és családjuk eltartásának biztosítására fel nem használják s habár esetleg gazdasági cselédként munkába állani vonakodnak, sem azokat, akik nem tudják igazolni, hogy szabályszerűen bocsátották el őket a katonaságtól. Fel kell venni a fentebb említett általános követelményeknek külömben megfelelő /minden családfőt és olyan más földmivest, aki a család alapítására képes, feltéve, hogy magának nincs földbirtoka, vagy ha van is, de az az öt kataszteri holdat el nem éri s reá örökség utján sem fog öt kataszteri holdnál nagyobb, vagy akkora földbirtok szállani, amely már meglevő földbirtokát öt kataszteri holdra kiegészítse. Olyan földmivest, akivel együttélő feleségének van öt kataszteri holdat elérő birtoka, a kimutatásba csak akkor kell felvenni, ha legalább két fiúgyermeke van. Amennyiben külömben az általános alapelvek alá esnek, hivatalból kell felvenni azokat, akik hadiszolgálat, hadifogság, munkakeresés, vagy elvállalt munkájuk teljesítése miatt vannak állandó lakóhelyüktől távol. A vármegyékben a kimutatást községenkint kell megszerkeszteni. A kimutatásokat a helyi hatóság közreműködésével a községi képviselőtestület (városi tanács) által egybeállitott, megfelelő számú bizottság állapítja meg, amely legalább felerészben hadiszolgálatban állott olyan földművesekből áll, akiknek nincs öt kataszteri holdat meghaladó földbirtokuk. Ä VÁRAIKGYH. § Változás a föispáni titkári állásban. Legeza Pál kormánybiztos-főispán dr. Nagy József tb. főjegyzőt a föispáni titkári állásától felmentette és helyére Pásztor János tb. főszolgabírót rendelte be. § Kinevezés. A kormánybiztos-főispán dr. Pap Zoltán díjtalan közigazgatási gyakornokot díjas joggyakornokká nevezte ki. VÄROSI ÜGYEK Közgyűlés. A képviselőtestület e hó 31 .-ik napján délután 3 órakor a városháza közgyűlési termében rendes közgyűlést tart, melynek tárgyaiból felemlítjük a következőket: Elnöki előterjesztés. Tanácsi előterjesztés a helypénzszedési dijak felemelése tárgyában. Az ungvári izr. népkonyha kérvénye segélyezés iránt. A legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékének megáik pitása. В. M. rendelet kihirdetése a házbérfill rekre vonatkozólag és ennek alapján leendő it tézkedés megtétele. Tanácsi előterjesztés a felső kereskedelmi iskolánál egy tanári állás választ utjáni betöltése. Magyarország területi épségénei védelmére alakult „Liga“ átirata csatlakozás végt t HÍREK. Tájékoztató. Dec. 29. A Károlyi-párt alakuló-közgyűlése d. e. 11 órakor a vár- megyeháza nagytermében. Dec. 31. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. A jogvédő iroda, hivatalos órái kedden és szombaton <t. p. 11—12. (Nagyhid-utca 8). А Táreaskör (Kaexinó) könyvtára nyitva kedden d. U. t!—7-ig a Népkönyvtár (a ICossuth-téri áll. iskolában) nyitva van minden vasárnap délelőtt 10 — 12 óráig. A vármegyei múzeum zárva van. A rnftg у at'Orszúgi munkások rokkant- és ыу ug díj-&g у Jetébe minden hónap 1-hő és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és belratás az ipartestület helyiségében. Szomorú versek. * Magyarnak lenni. Irta Krüger Aladár. „Szomorú dolog magyarnak lenni, A Kálvária keresztjét viselni, Mindennap egy-egy ideált temetni.. Bérceink fölött hollóhad károg, Rónaságunkon robogó lángok. Testünket tépi az ősi átok. Meg-megsuhannak kísérteti szárnyak, Kelnek a mélyből halovány árnyak, Halk hirdetői haldokolásnak. Hiába: vigaszt sírva keresni. Régi dicső sebek jajszava: semmi. Szomorú sars ma magyarnak lenni. * Hol van Magyarország? Irta gróf Zichy Gáza. Csehek a Kárpáton, Erdélyben oláhok, Bánátunkban rácok. Csörögnek a láncok. Szorulnak bilincsek, Koldusbotok nőnek, S pusztulnak a kincsek. — * Az első vers az Élet, a második vers a Budapesti Hírlap karácsonyi számából. Szerk.
