Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)

1918-09-15 / 37. szám

1918. szeptember 15. — Burgonya a tisztviselőknek. A köztiszt­viselők 14 К kedvezményes árban kapják a bur­gonya métermázsáját. A vásárlási igazolványt be kell szolgáltatni a Beszerzési-Csoport vezetősé­gének, aki f. hó 20-ig összesített kimutatást készít a szükségletről. — Megint egy érvágás. Ungvár városa valahogy kiesett a kormány kegyéből. (Vagy tán soh‘sem is volt annak részese.) Erre enged kö­vetkeztetni, hogy már megint egy iskolája felett húzták meg a lélekharangot. A főreáliskola után ugyanis most a városnak szintén tetemes anyagi áldozatával támogatott állami agyagipariskola beszüntetését határozták el, amit ugyan a várossal még hivatalosan nem közöltek, de mert a jelen tanévben első osztályú tanulót fel nem vettek: teljesen bizonyosnak’kell tekintenünk. — Hirdetmény. Ha valakinél olyan hadiárva leány van elhelyezve, aki 1—3 éves, törvényes származású, ref. vallásu, s anyja sem él, szívesked­jék az. ungvári hadigondozó Nópirodában beje­lenteni, mert egy jóindulatú házaspár örökbe óhajtaná fogadni. Hám Dénes, népiroda-igaz- gató. — Alkalmatlanok behívásának befejezése. A kereskedelemügyi miniszter arról értesítette a kassai kereskedelmi és iparkamarát, hogy a honvédelmi miniszter a népfelkelő bemutató-szem­léken (alkalmatlannak osztályozott egyéneknek a 23.200/ein. 4. a. 1917. és 800/eln. 4. a.-1918. szánra rendeletéi keretén túlmenő további behívásától fegyvernélküli szolgálatra eltekint, s ezzel az al­kalmatlanok behívását célzó akciót lezáratnak nyilvánítja. — A harctéren elesett magyar tanítók özvegyei és árvái javára újabban Kossey Mik­lós hajasdi g. kath. tanító 10 K, Somogyi Endre dobóruszkai r. kath. tanító 50 K, a havasközi ál­lami iskola tantestülete 18 K, Török Ferenc hor- lyói körjegyző 20 К-t küldött. Ezen felül az al­sók unkóci és törökruszkai állami és alsóbaskóci g. k. iskola által együtt rendezett Madarak és fák napján 36 kerona, az unghosszumezői g. к., a nagygejőci ref. és r. kath. iskola és a hegyfarki állami elemi iskolák által együtt Madarak és Fák napján 110 korona, a nagyszeretvai ifjúság által rendezett mulatság jövedelméből Orgován Sá­muel tanító útján 65 K, a záhonyi középiskolába járó tanuló-ifjuság által rendezett műkedvelő elő­adás jövedelméből 200 korona, a nrakcsfikerószi állami iskola növendékeinek filléres adományaiból 15 korona, a 66-ikgyalogezred általa nagyberez- nai állami elemi iskolában rendezett előadás jö­vedelméből 20 К és Blum ^ilmos drugetházai lakostól erre á célra 100 К folyt be. Újabban tehát 654 К érkezett erre a célra. A már eddig • imutatott összeggel együtt 7700 К-t tesz az az sszeg, amely érre a célra Ung vármegyéből be­folyt. Amidőn a nemes szivü adakozóknak és ■yüjtőknek, valamint az előadásokban szereplőin­ek, az özvegyek és árvák nevében ezúton mond köszönetét Szentkereszty Tivadar kir. tanfelügyelő aki a befolyt összeget rendeltetése helyére juttatta .- egyben igaz szeretettel kéri a vármegye érdemes tanítóságát, hogy ezután se feledkezzenek meg azon tanitótestvóreik özvegyeiről és árváiról, akik életűket áldozták fel szeretett hazánkért. — Vasanyagok beszerzése. A kassai keres­kedelmi és iparkamara a vasanyag beszerzés ne­hézségei miatt emelt panaszokra tekintettel érte­síti az érdekelteket, hogy a Vasbizottság a mező- gazdasági és kisipar legsürgősebb vasanyagszük­séglete kielégítéséről olykópen kíván gondoskodni, hogy a vaskereskedőknek az 1913. évben forgalma­zott mennyiség 30%-át utalja ki s ezt a vaske­reskedők az év folyamán fogják megkapni s ebből kell, hogy azokat a vevőiket, akik náluk 1913 ban vásárolták, ugyanolyan arányban kiszolgálják, amint abban részesülnek. — Agyonlőtt katonaszökevény. F. hó 9-én Unggesztenyésen a csendőrjárőrs egy ismeretlen nevű katonaszökevényt megállásra szóllitott fel. Minthogy azonban a szökevény futásnak eredt, célba vették a csendőrök. A golyó a szökevényt fején találta. A honvédkatona személyieirása a következő: Erőteljes testalkatú, hajzata rövidre nyirott gesztenye barna, fülei kicsinyek, rövidre vágott barna bajusza ritka, álla beretvált, szeme szürke, orra ugorka alakú, az orrgyökérnól be­süppedő, onnan hirtelen és röviden előre ugró. Kora 27 év körüli. Körözendő ; neve, születési adatai, valamint ezredének száma a szerednyei főszolgabirói hivatallal közlendők. — A tisztviselők sertéshizlalása. A Beszer­zési Csoportba tartozó köztisztviselőket felhívja a vezetőség, hogy a hizlaltatási engedélyt és a termény beszerzési igazolványt szerezzék meg s adják be Mérő Vilmos főszámvevőnek. Az enge­dély és igazolvány alapján a Beszerzési Csoport kiadja a sertések hizlaitatásához szükséges árpát. FAN ÜGY. Megbízatás. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter áthelyezte dr. Lám Károly ungmegyei kir. segédtanfelügyelőt Szolnok-Doboka vármegye tanfelügyelőségéh'ez és megbizta“a dankerület ve­zetésével. Az áthelyezett tanfelügyelő barátai s jó ismerősei folyó hó 19-én a Herz-féle vendéglőben közös ebéden búcsúznak el tőle. Akik a közös UNG ebéden részt akarnak venni, azok Boldizsár Boldi­zsár kir. tanfeliigyelőségi iskolalátogatónál (Ung­vár, Váralja-utca 16.) azonnal jelentsék be szán­dékukat. Egy teríték ára 10 К 50 f. * Kinevezés. Ung vármegye főispánja Kende István vármegyei főlevéltáro'st az ungdaróci áll. elemi iskola gondnokságának elnökévé, Árvay György körjegyzőt pedig ugyanezen gondnokság tagjává nevezte ki. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL Inkább a folyó, mint a csatorna partján. Teljes tájékozatlanságban van e sorok írója az iránt, ki volt a tulajdonosa annak a végtelenül szerény kis épületnek városunkban ott a bal parti hidfő mellett, melyben mostanig egy kis fiók­postahivatal volt elhelyezve s hasonlóképen nem tudok arról, ki gyarapította az érdemeit avval, hogy az a csúnya kis alkotmány elkerült onnan. De ezek a kérdések igazán nem, is izgatnak, mi­vel semmi jelentőséggel sem bírnak, ellenben igen is megvan a jelentősége sokkal inkább an­nak, ami lényeg s ami egy napon — azt hiszem — minden járókelőt kellemesen lepett meg, mi­kor tudniillik eltűnt onnan a bódé, mely — a mellett, hogy arra a postafiókhivatalra amúgy sem volt semmi szükség — inig egyrészt való Sággal akadályozta a szem számára a szabad ki­látást, másrészt azon a kimagasló, mondhatni elég előkelő ponton úgy állott ott, minthogyha az lett volna a rendeltetése, hogy igénytelen, szegényes volta dacára is uralkodjék a környék, a város azon része fölött. Előttem azért annak az ormót­lan bódénak egész létezésében mindig igen sok humor s jóizü komikum volt s igy valóságos nyereség, hogy nincs többé ott az útban. Felvetjük most a nyilvánosság előtt az esz­méjét annak, hogy igen jó volna az ekként fel­szabadult, üresen maradt helvre áttelepíteni a Bercsényi szálló tövében, a csatorna partján, a sarokban szorongó szobrot elég csinos kápolnájá­val együtt. A hely ugyan most sem áll üresen, mert a lebontott ház helyén ott éktelenkedik egy hatal­mas téglahalmaz hónapok óta, noha effélének legfeljebb negyvennyolc óráig illenék ott állania, ez azonban más lapra tartozik. Ennek a mi városunknak egy sajátszerűsége, hogy a szerényebb, elmaradottabb balparti oldal a maga egy csomóban levő emeletes palotáival a Korona felől nézve egészen diszesnek, impo­zánsnak és nagyvárosiasnak látszik és tűnik fel, ellenben a parádés oldal a színházépület oldalá­nak raktárszerü ablaklyukaival, a lakóházak ud­var felöli részeivel a hídon túli rósz felől érke­zőnek csudálatosképen sokkal silányabb perspek­tívát nyújt, mint ezt mindenki észre vehette már, a min nem bir segíteni sem a leányiskola szép vizparti épülete, som a romantikus várópiilet, de még az igazán díszes bazilita-palota sem. Ez a szempont jótékonyan módosulna a szent szobor átvitelével. A hely különben is üresen nem állhat, mivel nagyon is üres volna, de hát mi egyéb jöhetne oda? A tervben levő Erzsóbet- szobor részére bizonyára mindenki nagyobb és szabadabb teret szán, a hol az jobban érvénye­sülhet. A szobornak szempontjából az áthelyezés szintén határozottan előnyös volna s erre azért bátor vagyok a helybeli r. kath. egyház t. veze­tőségének figyelmét nyomatékkai felhívni. . A szobor mai helyén műszakilag is veszé­lyeztetett ponton áll, ahol tulajdonképen el sem fér rendesen s csak amúgy oda van szorítva egy kis zúgba, méltatlan módon eldugva, félreeső he­lyen, melyet mindinkább alámos a viz. Tehát e mellett alig hozzáférhető, valóság­gal meg sem közelíthető a kegyeleti hely. Azonfölül a legteljesebb szomszédságban van a kávóházzal, ezzel mintegy összeépítve, vagy at­tól másfél arasznyi távolságra, éppen mintha en­nek legalább is járuléka volna, noha a Nepomuki szent János vértanusága, hősi magatartása között, meg a léhaságok s a földi örömök keresése kö­zött semmi eszmei kapcsolatot nem tudunk meg­találni Már pedig most ha a hívők közül valaki térdre borul az előtt a szobor előtt, hogy ájtatos- kodjók, valóban inig egyik szemének tekintetét a a vértanú alakjára emeli csodálattal, másik sze­mével azt kell néznie, amint az orra előtt, tőle egy lépésnyire tüll-ujjas derékban levő, áttört harisnyás pincórlány hordja a „csésze barnát“ egyik-másik utazónak, vagy amint a női zenekar egy tagja áll előtte a tányérral. Méltóbb helyen volna a Szent-János szobor az ajánlott helyen annál fogva is, mert ha a fo­lyó mellé is lehet állítani azt a kegyeleti tárgyat, mért álljon az a csatorna mellett? Ezeken fölül — ami legnyomósabb szem­pont — a javaslatba hozott helyen a szent szo­bor teljesen hozzáférhető s akadálytalanul meg- közelithető volna az ájtatosságukat végezni kí­vánó hívek részére és nem volna útjában senki­nek sem s akadályára a közlekedésnek, mivel a helynek az a része a folyó medrének irányában jókora beszögelóssel bir, egész kis szabad tért alkot. (37. szám) 3 Amennyiben az áthelyezésnél esetleg a tu­lajdonjoggal kapcsolatos vagy egyéb magánjogi kérdések is szerepelnének, az egyháztanács min­denesetre meg fogja bizni ügyészét, hogy ezen kérdések lebonyolítása iránt az eljárást folyamatba tegye. Most jön az ősz és a tél, lesz idő és alka­lom ezen ügyek elintézésére, hogy tavaszra kelve a szobor áthelyezése tényleg meg is történhessék. Nem tudom, szerény felszólalásomat mennyi­ben honorálják, de ha az figyelembe vétetnék, annyit óhajtok még mint szükségest jelezni, hogy a szobornak arccal mindenesetre szemben a fo­lyó irányával, tehát kelét felé fordulva kell fel- állittatnia vagy pedig legalább arccal a Kossuth Lajos tér felől érkezők felé. Krasznay Zsigmond. IRODALOM. Ä Gyöngyösy Irodalmi Társaság Évkönyve. Óraszerü pontossággal — minden harmadik év őszén — köszönt be az irodalmat művelő és azt kedvelő emberekhez a Gyöngyösy Irodalmi Társaság Évkönyve. Immár negyedik a beköszön­tés, — t. i. a IV. kötet hagyta el most a nyomdát. A 147 oldalra terjedő kötet méltóan sorako­zik az előbbiekhez. Komoly cikkei, amelyeknek jelentékeny része ungi vonatkozású, figyelmet érdemelnek és ha mindegyik nem is a jelen pil­lanatban, de idővel kulturhistóriai jelentőségű lesz. Különben is ez az irány a Gyöngyösy Tár­saság Évkönyveiben vé^ig húzódik. Ungi törté­net, ungi irodalomtörténet és egyéb tárgyú cik­kek nyernek megörökitést. Ezt a helyes irányt a legelőkelőbb szakfolyó­iratok készséggel elismerték és a Társaság mun­kálkodását éppen ezért nevezik céltudatos mun­kának, amellyel a vidéki irodalmi Társaságok közül kiválik. Olyan elismerése ez a mi irodalmi Társaságunknak, amelyre büszke lehet. . Az Évkönyv első fejezete az utolsó bárom irodalmi évről szóló jelentés Deák Gyula titkár tollából. A jelentés boldogult I. Ferenc József emlékezetével: Románecz Mihály elnök meleg be­szédével kezdődik. A jelentés további része fog­lalkozik a felolvasó ülésekkel, a függőben levő pályatétellel (ungi irók), üdvözletekkel, kópvi- seltetésse), tagválasztással, tagváltozásokkal és a tagok irodalmi munkálkodásával. Az utóbbi 3 évi ciklusban uj tagokká választották Magyar Bálintot, dr. Vargha Gézát és Rácz Pált. Elvesz­tette a Társaság Fincicky Mihályt, dr. Fényes Vilmost, Somló Sándort, dr. Russay Gábor Lajost és dr. Bodor Károlyt. A tagok száma jelenleg 43, akik közül 32 Ungvárott, 3 Ung vármegye más községében, 8 pedig más vármegyében lakik. A II. fejezet: Arany János születése 100-ik évfordulójának emlékünnepélye. Ebben a feje­zetben olvashatjuk Románecz Mihály elnöki meg­nyitóját, Mazuch Ede tanulmányát és Bárd Miklós versét. Mindegyik nagyon figyelemreméltó, ne­mes hangon tartott munka. A III. rész emlékbeszedek az elhunyt tagok- ^ ról. Négy emlékbeszéd foglal helyet ebben a részben Szabó Albertról Románecz Mihály, Fin. cicky Mihályról Deák Gyula, Somló Sándorró Antal Miklós, dr. Russay Gábor Lajosról dr Novák Endre mondott emlékbeszédet. A kegye.- letes emlékbeszédekben megörökítését találjuk a Társaság halottai irodalmi munkálkodásának. A következő (IV) fejezet a prózai és verses müvek gyűjteménye. Dr. Gyöngyösy László nagy­nevű ősének: Gyöngyösy Istvánnak ifjúságáról nagy részletességgel értekezik. A tudományos világ érdeklődésére számot tarthat ez a munka. Vidor Marcel hangulatos versét: Somló Sándor emlékezetét ismerjük, Román József szavalta a Somló emlékére ,a színházban rendezett felolvasó- ülésen. Bérezik Árpád kiváló írónk „Merci“ c. érdekes cikke azt az intelmet adja, hogy csiszol­juk a magyar társadamat, neveljük a fiatalságot jó modorra. A szerző példaként állítja elénk a franciák udvariasságát. Magyar Bálintnak versé­ben, az Ihletben minden olvasó gyönyörködni fog. Dr. Zombory Dezső „Ciróka-maróka“ c. no­vellája először az Ungban, másodszor ebben az Évkönyvben jelenik meg. Többszöri elolvasásra érdemes. Fülöp Árpád most is közöl egy éneket hatalmas nagy munkájából: a Hunyadi époszból. Á részlet művészi költőisége sejtetheti a készülő ’ mü értékét Pap János egy ungi nevezetességet, a knyahinyai meteorkövet ismerteti szakszerűen s közreadja egy szemtanúnak, néhai Pokorny Antal erdésznek feljegyzését. György Oszkár ismert nevű költőnk egy verssel, dr. Gáti József egy érdekes tartalmú novellával (Mese a Halálról) vesz részt az Évkönyv anyagában. Az Évkönyv V. része a Társaság tagjainak névsorát és megválasztatásuk idejét közli. Ez a rövid ismertetés is bepillantást enged a Gyöngyösy Irodalmi Társaság legújabb Év­könyvébe s a Társaság érdemes munkálkodásába. Nőtlen állami tisztviselő teljes ellátással bútorozott szobát keres. Cím a kiadóhivatalba.

Next

/
Thumbnails
Contents