Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
1918-03-31 / 13. szám
5G. évfolyam. Unirvár, 1918. március 31. IS «fiám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . 12 К. ц Negyedévre . . 3 K. Félévre. ... 6 K. ií Amerikába: Egész évre 14 korona 60 fillér. t’ng vármegye Hivatalos Lapjával egy «Itt: Egész évre . . 18 K. || Félévre..... 9 K. Negyedévre . . . . 4 К üO f.- Nyilttér soronként 90 fillér. ----~ HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegy« Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely 68 Illés könyvkereskedése elmére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- =sa=s= den csütörtökön. == TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÄGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-s6 szám, Feieie. •»***.«»: segédS.erke««e: || bova и s7,erkesxtft*i£get érdeMft levelek költlenddk | BANOCZ^ ELLA. DEÁK Cl У IJ LA. I Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.----' ' KI ADÓHIVATALI TBLRFONSZAM II. :■—*=■■■■ I. Ferenc József és IV. Károly.*! ......A sz. Istvánok, Nagy Lajosok, Hunyadi Mátyások ősi trónján a most dúió világháború kitörésekor egy tiszteletreméltó aggastyán ül, akit minden elődjének uralkodási idejét megha'adó, csaknem 7 évtizedes kormányzása végén a nagy probléma óriási feladatok elé állított. . . Ellenei már azt gondolták, hogy ime most szakad rá a világ, de az aggastyán nyugodtan mondogatja: „Mindent megfontoltam, máskép nem tehetek “ Áttekint a múlton végig, főkép 67-től 914-ig, átgondolja hü magyar népe haladását és az öt megértő vezetők iránti lelkesedését és már látja a zászlós katonavonatokat, a dalolva felvonuló hadakat, mér hallja a Kárpátok harangjainak az egész országon át visszhangzó győzelmi zenéjét. És csakugyan, az uralkodó ősz fejét a magyar nép lángoló lelkesedése csakhamar glóriával övezte. Senkisem gondolt itt a 67 előtti időkre, midőn a fiatal Ferenc József még nem tudott belemélyedni nemzetünk történeti hivatásába, érzelmeibe, eszményeibe s ezért a szabadság utáni vágy előtte csak egyes rajongók elégedetlenségének szimbóluma gyanánt tűnt fel. Ezt a multat elkerülte a hadbavonuló katonák és j a háborús közszellemet irányitó államférfiak em- j lékezéee, mindenki csak a jelen eredményeire j tekintett, melyek méltán váltották ki a nemzetben a király iránti lelkesedést. Mert csakugyan a mióta j Első Ferenc József megértette a magyar nemze- ' tét, amióta az uralkodói imperativust atyai gon- j doskodássá változtatta, azóta rohamosan nőtt, fej lődött hazánk, mintha egyszere pótolni kívánta volna azt a sok százados mulasztást, melyet a tatárjárás, tőrök pusztítás és az osztrák önkény elleni szabadságharcok reánk kényszeritettek. Hazánk szivének, szép fővárosunknak gyű nyörü középületei, elsősorban pedig a magyar parlament művészi palotája (előtte Andrassy Gyulának, а II. felelős magy. minisztérium elnökének lovas szobrával), a többi szebbnél-szebb emlékművei és intézménnyel együtt fennen hirdetik Első Ferenc József alkotmányos uralkodásának nagyszerű eredményeit. A szabadság napsugaras levegője uj teremtő erőre keltette a nemzeti öserő talajai, mely aztán úgy az irodalom, mint a tudomány és művészet alkotásaiban, a gazdasági és kereskedelmi élet fellendülésében meg is hozta bő termését, úgy, hogy a honfoglalás ezeréves ünnepén méltán dícsekednettüuk az egész kulturvilág előtt haladásunk hatalmas arányaival. Rákóczi és bujdosó társainak hamvai a hazai földben pihennek; a Kossuth-kultusz a kormány párt programmjáig emelkedett, és benépesült az ország a magyar kultúra áldásaival, iskoláival, színhazaival, múzeumaival s egyéb intézményeivel. Hogy mindez Világos után megtörténhetett, e tény legfényesebben igazolja Első Ferenc József uralkodói bölcsességét és lovagias jellemét." A beszédnek IV. Károly királyról mondott részéből a következő legjellemzőbb pontokat ragadjuk ki: „Szó sincs nála a francia foradalom maradványaként reánk zúdúlt, de ma már lejárt libe- laris individualismusrói s az ennek talajából táplálkozó uralkodói és állami omnipotentiáról, hanem a modern szociális világfelfogásnak megfelelően az élet sokféle differenciáit a szeretetteljes megértés és a magasabb összetartozás tudatának terjesztésével kívánja kiegyenlíteni. Az emberi társadalomnak minden alkotó munkához a legkülönbözőbb kulturelemek együttműködésére van szüksége, mely elemek mindegyike elégtelen volna önmagában. A különféle individualitás egyoldalúsága ahhoz a szociális elvhez vezet el, hogy úgy az egyesek, mint a fajok, osztályok, felekizetek és érdekcsoportok viszonyában az egymásrautaltság és szolidaritás elvének kell érvényesülnie, melynél fogva az erősnek legszebb eiénye: az alázatosság és a gyengék védelme. Káioly király Ő felsége ezt a valódi haladásnak és igazi modern műveltségnek megfelelő elvet követi úgy a népvedelem s mindenféle szociális reformok kérdésében, mint a népjogok kiterjesztésében és a politikai pártok váltógazdaságában tanúsított magatartásával. . .“ * Volosin Ágostonnak a f. hó 27-ón tartott városi közgyűlé sen mondott beszéuei ői egyes részietek Szerk. . . A szociális megújhodást Ő Felsége elsősorban önmagában és legközvetlenebb környezetében valósította meg, mint azt mély vallásossága, a gyermekek és szegények iránti szeretető és az az eszményien boldog házassági élet bizonyítja, mely őt fejedelmi megjelenésű nejéhez, Zita királynéhoz és gyermekeihez fűzi . . .“ 0 felsége katonai működésének és a béke kivívása érdekében kifejtett fá adózásainak ecsetelése után így folytatta a szónok: „Alkotmányos királyi >énykedésében első dolga volt: eleget tenni a nemzet azon törvényes kívánságának, hogy a koronázás a nemzet jogait biztositó királyi hitlevél kiadásával mielőbb megtörténjék. Általános örömet keltett az a tény, hogy már a trónralépést köv jtö hónapban, 1916. dec. 30-án lefolyt a koronázás gyönyörű ünnepe, mely annál bensőbbé fűzte я nemzet és királya közötti kapcsolatot. Nem lehet most már kétségünk az iránt, hogy hazánk állami és kulturális fejlődésének további követelményeit a király és a nemzet egyértelműig fogja munkálni, miként azt legutóbb a magyar hadsereg felállítására vonatkozólag tett fejedelmi kijelentései tanúsítják.“ A beszéd befejezése így hangzott: „Hisszük, hogy Ő Felségének fiatalos arca nemzeti életünk derűjét jelenti, jóságos mosolya társadalmi életünknek a szeretet szocializmusa szellemében fejlődő átalakulását hirdeti, férfias, bátor tekintete pedig a győzelmes béke kivívása után a komoly építő munka elkövétkezését jelképezi. Hirdessék e képek, hogy csakugyan „a legelső magyar ember a király“, akitől minden polgár a hazafiui erényekben csak tanuíhasson._ & Hirdessék városunk közönségének nemes kegyeletét, öntudatos királyhüségét és hazaszeretetét. Éljen a király! Éljen a haza !“ Haza jöttek a 66-osok. Ünnepélyes fogadtatás az állomáson. A piros parolint felcserélte a rózsaszín. Mint annak idején jeleztük, 66-os háziezredünk pótzászlóalja, mely még a világháború legelején ke- ; rült el Ungvárról, — végre tényleg is visszaórke- ; zett székhelyére. A 66. és 67. gyalogezred pótzászlóaljamak kölcsönös kicserélése a múlt héten ment végbe. A 66-os parancsnokság 26-án a reggeli órákban érkezett az ungvári állomásra, ahol Minay Istvár. alispán, Berzeviczy István polgármester és Szabó Zoltán főszolgabíró fogadta a tisztikart és hazatérő fiainkat. Meleg szeretettel fogadjuk mi is őket és kívánjuk, hogy itthon, a szülőföldön minél előbb együtt örülhessünk az áldásos békének! Itt említjük meg, hogy a hazaérkezés előtt a következő meleg szövegű sorokat vettük a 66-os parancsnokságtól: Az Ung tekintetes Szerkesztőségének Ungvár. Nagytekintetü Szerkesztőség! Három és fél évi távoliét után visszatér néhány nap múlva a pótzászlóalj a békeállomására Az első transport e hó 23-án indul innen és 26 án körülbelül Ungvárra érkezhet. A pótzászlóaljhoz tartozóknak jól esik, hogy az alkalommal örömüknek adhatnak kifejezést, hogy mint előhírnökei az általános békének, ismét haza vonulhatnak, oda, honnan a legmagasabb Hadurunk hívására a harcba mentek a drága hazát védeni számtalan ellenségünk túlsúlya ellen. Az örvendetes hazaérkezésnél a pótzászlóalj tagjai átvannak hatva azon reménytől, hogy mint ezelőtt, úgy most is, földieink. véreink meleg, szerető szive fogad bennünket. A cs. és kir. pót zászlóalj azon biztos reménynek ad kifejezést, hogy a nagyérdemű helyi sajtó, mint ennek előtte, ezután is, meggyőzően hozzájárul, hogy a régi szép viszonyt a katonaság és a polgárság között felújítva, minden eszközével bensőbbé, mélyebbé alakítani és előmozdítani segiti igaz ügyünk javára és mindnyájunk hasznára. E biztos reményben a tisztikar és az összes legénység nevében vagyok kiváló tisztelettel: Toionyai s. k. ezredes. Hisszük, hogy e szép visszony egyre bensőbbé válik — mint legutóbb a 67-esekkel is teljesen egybeolvadtunk és ezért szerető, barátságos, öröm- teljes : Isten hozott! i----A Patronázs-Egyesület gyermekfelruházási akciója. Csendben és észrevétlenül, szinte titokban hatalmas munkát végez az üngmegyei Patronázse- Egyesület. Kicsiny eszközökkel fogott a mérhetetlen munkához és néhány lelkes ember segítségével e télen eredményesen végezte gyermekmentési munkáját. Az eredményt lehetővé tette a céltudatos tevékenység és néhány emberbarát nagylelkű adománya. A gyermek ma, a vajúdó időben Magyar- ország legnagyobb к ncse. Az állam fennállásának ezen legnagyobb biztositékát állandóan ezer ellenség veszélyezteti. A nemtörődés, elhanyagolás, betegség, pusztulás és elzüllés veszedelmén felül különösen e télen, a mérhetetlen drágaság mellett úgy alakult a helyzet, hogy a legtöbb szegény család egyszerűen képtelen volt gyermekét ruhával és cipővel ellátni. A népkonyha vezetősége igazolhatja, hogy december közepén is mezítláb jöttek a gyermekek egy kevés meleg ételért, sőt télviz idején sok gyermek a ruha és cipó hiánya miatt az ingyen ebédhez sem tudott hozzájutni. A Patronázse-Egyesület dr. Oszvald Károly és dr. Hackel Sándor titkárok önfeláldozó munkájával hatalmas akciót folytatott a gyermekek féli uüázása érdekében. Az egyesület г hó 25 én tartott választmányi ülésén dr.'Hackel Sándor beszámolt az akció eredményéről és a titkári jelentésben közölt számok a legbeszédesebben igazolják, hogy az akció valóban feladata magaslatán állott. Több mint 500 gyermeket látott el az egyesület ruhaneművel és cipővel. Ezek közt 42 hadiárva, 212 hadbavonult gyermeke, 73 teljesen árva és 9 menhelyi gyermek volt, Kiosztottak S87 pár cipőt, 67 swettert, 7 fiú és 7 leány tólikabátot, 68 nadrágot, 7 fiukabátot, 56 leányruhát, 13 szoknyát, 3 blúzt, 6 trikót és 5 sapkát. Maguk a cipők több mint 7000 K-ba kerültek. A magán ember is e télen a legnagyobb nehézségek között jutott ruha vagy cipőhöz. Elképzelhető tehát azon emberfeletti erőfeszítés, mellyel a Patronázse-Egyesület a hallatlan drága árak mellett ily tömeg ruházati cikkhez jutott, Igénybe vették a ministertől kezdve a pamutközponton át a vármegye lakosságáig mindazon módot és eszközt, amellyel természetbeni vagy pénzbeli adományhoz juthattak. A f. évi jan. hó 15-ig beérkezett adományok közül kiemeljük a Gyermekbarát-Egyesület 1000 K, az Orthodox Izraelita Nőegylet 1800 К és a Szent-Antal persely 100 К adományát. Magánosok a következő összegeket gyűjtötték egybe: Sabján Jánosnó 25 К 20 f, özv. Rády Ferencné 17 К 40 40 f, dr. Gulácsy Arpádné 80 K, Hibbján Jánosné 22 K, özv. Cornidesz Györgynó 51 K. Fülöp Ár- pádné 27 К 50 f, Konkusz Tituszné 17 K, Mittel- man S.-né és dr. Rosenfeld Mórné 4 K, Hámos Aladárné 20 K, Csócsy Julia 26 К, Napholcz Je- nőné 8 К 60 f, Vaszócsik Emma 7 К 30 f, özv. Mokcsay Gézáné 17 K, Dzurillay Gizella 12 K, Szmetana Póterné 39 К 40 f, Barna Sándornó 56 K, Szondy Ilona 30 K, özv. Ignáczy Jánosnó 12 K, Mérő Vilmosné 8 K, Lánczy Antalné 11 K, Tóth Andrásné 70 K, Hajtó Gyuláné 25 К 60 f, Kopasz Andrásné 59 К 90 f, Kozma Jenőnó 8 К 80 f, özv. Niederman Jenőnó 10 К 40 f, özv. Nagy Lajosné 149 K, Fencik Póterné 17 К 90 f, Simonyi Sándornó 5 K, Szoták Margit 40 K, dr. Oszvald Károlynó 6 K, Volosin Ágostonná 42 K, Bródy Béláné gyüjtőivén: Grünvald Adolfnó adománya 100 K, Rozgonyi József 50 K, Hámos Aladár 50 K, dr. Virányi Sándornó 50 K, Radányi Lajosné 2 K, Szabó Györgynó 4 K, özv. Kende Póterné 50 K, Haluska N.-nó 10 K, Tahy Ábris 60 K, ifi. Tomcsányi Ödönné 10 K, Németh Béláné 5 K, Mész Lajosné 4 K, Cikajló Lászlónó 10 K, Göndy Ede 3J K. Összesen: 4270 K. Legtöbb ruhát, cipőt gyűjtöttek: Dr. Hackel Sándornó, Sabján Jánosné, Hibbján Jánosné, Mit- í telmann Sándornó, dr. Rosenfeld Mórné, Lám Xtapnnk mai uáüis 4 oldal,
