Ung, 1917. július-december (55. évfolyam, 26-52. szám)
1917-07-22 / 29. szám
55. évfolyam Ungvár, 1917. julius 22 29 szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. Negyedévre . . 2 K. Félévre .........4 K. Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával együtt: Egész évre . . 14 K. || Félévre ..........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. '■ Nyilttór soronként 80 fillér. ---HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők „ Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik mln- —■ den csütörtökön. ===== Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-ső szám, hova a szerkesxtőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.------- kiadóhivatali TBLEFONSZÁM 11. ===== Árpád paizsra emelése. Már látni rokkant párokat az utcán; — rokkant volt katonákat, karonfogva a hites, — a törvényesen hites párjukkal. Olyan meghatóan és szomorúan szép, amikor mennek karonfogva, — ha van ugyan a férjnek még karja . . . Szomorúan szép .. . Mert szebb azért az ember egészséges, izmos karokkal és lábakkal, ahogy görög szobrokról maradt reánk a test kultusza. Szép a tökéletes emberi test, — de ezek a martyrok nem tehetnek a csonkaságukról, ezek a rokkantak egy világóráiét áldozatai. S szép, formás testű nők nyújtják a karjukat ő nekik, egy egész életre. Szinte lélekfeiemelően szép ez! A talán éppen tartalmatlan Adonisz helyett a szenvedések íüzón keresztül megnemesedett csonka férfinak. Mert a szenvedés mólyiti, böviti, megértőbbé teszi a legszebb emberi valamit, a — lelket! Vájjon igazi phszichéje-e ez a ma nőjének? Vájjon a lélek győzelme-e a csak közönséges test fölött? Mert másrészről nagyon szaporodnak a maitiessek elegánsan parfümös szalonjai is ... . Sőt eltolódtak általánosságban a családi erkölcs határai is. Melyik hát most a többségi nő ? Melyik a kettő közül? Van-e erkölcsrendészeti faktor, aki erre pontos statisztikát nyújthatna . .. Mert ón is Írtam folyóiratokba cikkeket, — igaz, még tán 1915-ben — a háború erkölcs javító hatásáról. . . Háború' és — erkölcsjavulás ... Ma talán már sejtjük, hogy aránylik e kettő egymáshoz! De azért nem szabad túlságosan pesszimistáknak lennünk. Nem! Utóvógre talán mégis minden körben mi férfiak neveltük magunknak a nőt, olyannak, amilyennek szerettük. A nő mindig tetszeni vágyott, tehát olyannak jelenik meg előttünk, ahogy hódított, ahogy megszeretjük ... A keresztény középkor szerette a szende nőt, tehát szende volt, a Biedermayer-kor a finomanelragadót, tehát finoman elragadó volt. S a ma? A kacéron vérünket perzselő, avagy az önfeláldozó, csonka férjét mindenen, egy életén át kisérő ? Melyik a — ma ? ... Szomorúan szép rokkant-párok; vájjon tartós-e az a lélek felettetek, közöttetek? Mert ma még újságba szerkesztenek és püspök intéz beszédet hozzátok. De mi lesz, ha mindez elmarad ? És nem szerkesztenek ki és az anyaköny vezetőtől egyszerűen csak hazamentek az otthonotokba ... Vájjon tartósan és tényleg ilyen értékes-e a nő, avagy ez is csak divat, mint az önkéntes betegápoláskodás, jótékonykodás, patronázskodás stb. .. . ? Vájjon tudunk-e sok ilyen nőt nevelni ennek a kornak, melynek oly nagy szüksége lenne reá ? S az égető érzékiség le tudja-e küzdeni e nem magunk teremtette helyzetet? Jut-e szerephez a lélek is .. . Érzi-e minden nő azt a hivatást, amely ezután vár reá? Komolyak-e, megállapodott lólekből fakadók-e azok az újsághirdetések, melyekben nők, okleveles nők csonka férjeket keresnek? Komoly hitvallás ez, avagy ez is csak múló divat... ? Nem tudjuk. De látni már rokkant párokat az utcán . .. Csak a jövőbe, különösen a nő lelkének jövőjébe szeretnénk látni. Tiz, húsz év múlva, avagy az ezüst-menyegzőn ideális lelkűnknek elégtételt fognak-e szolgáltatni ezek a párok? Fognak-e? Pós Alajos. Béla király Névtelen Jegyzője Ungvárnak a honfoglalásban fontos szerepet ad. Az ő adatait felhasználva irta Tabódy Jenő a Pallas Nagy Lexikonában az „Ung“ c. cikkében a következőket : „ . .. Álmos vezér, fia s vezértársa: Árpáddal együtt bevonult Ung várába és négy napig tartó diadalüunepet (áldomást) ártott. A negyedik napon a halálát közeledni érző agg vezér tanácsot tartván a nemzetségek fejeivel, ezek még Álmos életében hűséget fogadtak fiának: Árpádnak, kit ősi szokás szerint paizsokon emelve fel, vezérükké, fejedelmükké választottak A honfoglalás nagy müvének első diadaiünnepe Ungvári virradt fel tehát a magyar hazára.“ Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület egyik választmányi ülésében Mocsáry Béla, aki az ungmegyei emlékek összegyűjtése és megörökítése körül /nagy tevékenységet fejt ki, indítványt tett arra nézve, hogy az Egyesület kérje , ki a Magyar Történelmi Társulat véleményét Árpád paizsra emelését illetőleg, mivel a Névtelen Jegyző adatait az újabb történelmi megállapítások elvetik. A Közműveíődósi Egyesület kérésére a Történelmi Társulat nagy készséggel válaszolt az alábbiakban: A szóban forgó kérdésben a Magyar Történelmi Társulat ig. választmánya a következő vó leményt adja: 1. Bíborban született Konstantinus byzánci császár — a magyarok első fejedelemválasztásának közelkoru és jól értesült elbeszélője — szerint a hét magyar törzs Árpádot Etelközön választotta fejedelemmé, „Kozár szokás szerint paizsra emelvén őt “ 2. Anonymus szerint a hét vezér Álmost az őshazában, a legendás Dentumoger földjén, választotta fejedelemmé s Álmos a honfoglalás után Ungvárott „még életében vezérré és parancsolóvá tette fiát, Árpadot.“ 3. Tabódy Jenő a Pallas Lexikon „Ung“ c. cikkében Anonymus elbeszélését Írja le, de belé- füzi „a paizsra emelésinek Konstanlinustól ismert szertartását. 4. Anonymus mesés elbeszélése, mely egyébként a magyar nép „Ungari“ nevét az „Ungvári“ elnevezéssel összekapcsoló tudákos vagy népies etymológián alapszik, semmi hitelességgel sem bir a jól értesült Konstantinus elbeszélésével szemben. A honfoglaló Árpád már mint fejedelem vezette népét az uj hazába, tehát öt sem fejedelemmé nem választották, sem paizsra nem emelték Ungvárott. 5. Ungvár szerepe a magyar honfoglalásban csak annyi, hogy XII. század végi s valószínűleg Felső-Tisza vidéki hagyományok szerint a honfoglaló magyarok útja rajta keresztül vezetett s itt volna Álmos első szállása az uj haza területén. Mivel azonban más krónikás források szerint a magyarok nem ezen az utón jöttek és e hagyomány kialakulásában az említett etymologiának volt legnagyobb szerepe, az Ungvári megszállást is a mondák körébe kell utalnunk. r Elelniiszerkuldés hadifoglyoknak. A magyar Vörös-Kereszt Egylet Ungmegyei Fiókjának Irodája az alábbiakra ezúton hívja fel a nagyközönség figyelmét. Á Hadifoglyokat Gyámolitó és Tudósitó Hivatalnak sikerült nagy áldozatok árán Oroszországban lévő hadifoglyok részére nagyobb mennyiségű élelmiszert megszerezni Dániában. Az élelmiszerek bádog dobozokba zárt konzer- vekből állanak és igy nem romlandók. A hivatal ezeket az élelmiszereket 6 féle csomagolásban hozza forgalomba és pedig az 1. sz. csomag: 3 doboz 1—1 kgr. kondenzált tejet tartalmaz és ára 16 K 50 f. 2. sz. csomag: 2 doboz 1 —1 kgr. zsíros sertéshúsból áll és ára 25 K 50 f. 3. sz. csomag: 1 doboz 1 kgr. zsíros sertéshúst és 1 doboz 1 kgr. kondenzált tejet tartalmaz és ára 18 K. 4. sz. csomag: 1 doboz 1 kgr. kondenzált tej, 1 doboz 1 kgr. zsiros sertéshús, 1 doboz 1 kgr. marhahús és 1 doboz V2 kgr. vaj, ára 36 K. 5. sz. csomag: pipadohányból és egy pipából áll, ára 12 K. 6. sz. csomag: szivart és cigarettát tartalmaz, ára 36 K. » A Hadifoglyokat Gyámolitó és Tudósitó Hivatal (Budapest, IX., Üllői ut 1.) elvállalja ezeknek az élelmiszereknek Dániában való megrendelését és gondoskodik azoknak hadifoglyokhoz leendő elküldéséről, ha a hozzátartozók a küldendő csomag árát postautalványon a hivatal pénztárához (Budapest, IX., Ráday-utca 16.) beküldik és magán az utalvány-szelvényen közlik, melyik számú csomag küldését kivánják és milyen ezred, milyen századbeli, milyen rangú stb. hadifogoly részére? Ezek az adatok, különös figyelemmel a hadifogoly pontos cimóre, feltétlenül az utalvány szelvényén közlendők, mert a hivatalnak technikai okokból nem áll módjában a külön érkező leveleket és külön érkező utalványozott összegeket kezelni. Ha a közlemény az utalványszelvényre ki nem fór, a pénz pénzeslevélben küldendő. Közli még a hivatal a hozzátartozókkal, hogy az esetben, ha a hadifogoly az illető hadifogoly- táborból időközben máshova helyeztetett, a csomag tartalmát a fogolytáborban lévők között osztják el. Utánküldós nem lehetséges. Felhívja végül a hivatal a hozzátartozókat, hogy hasonló megrendelésekkel a wieni Gemeinsames Centralnachweiseburau-hoz ne forduljanak, mert magyar illetőségű hadifoglyok részére egyedül a hivatal illetékes az élelmiszerek beszerzése és összeállítására. Az összeg továbbítását elvállalja és mindennemű felvilágosítással szolgál a magyar Vöröskereszt-Egylet Ungmegyei Fiókegyletének Irodája (Ungvár, Rákóczi-utca 52. szám.) Egyrői-másról. — A városi parkok. — Dohányjegyrendszer. — A központi szeszfőzde meg a főreáliskola. — A megoldott gordiusi csomó. — A városi uszoda. — A képviselőtestületnek legutóbbi ülésén napirend előtti felszólalás tárgyát képezte a városi (Uj-téri, Váralja-utcai, Dayka Gábor-utcai, Szó- chenyi-kerti) parkok elhanyagolt volta. A felszólalás megtörtént, de nem történt meg annak megállapítása, hogy pl. az Uj-téri park több száz koronába került kerítésének teljes pusztulása, az összes parkok siralmas képe kinek a mulasztását képezik. * Épp úgy nem történt egy betűnyi felemlités sem arról, miért kellett a városi költségvetésbe a Széchenyi-kert megnagyobbitására néhány ezer koronát felvenni, holott ott sem történik semmi, mert az úgynevezett uthelyek kigaraszolása valaminek nem mondható. A városi szervezési szabályrendelet 36. §-a pedig világosan megirja, hogy a parkok feletti felügyelet és javaslattétel a szépitószeti bizottságot illeti. Vájjon ülésezett-e a szépitószeti bizottság a városi parkok mikénti fenntartása ügyében? Ha nem, tán jó lenne a bizottságot összehívni, annál is inkább, mert a parisok teljes pusztulását nem lehet csak a nagy szárazsággal indokolni. * Még e hónap első felében köztudottá lett, hogy a pénzügyminiszter a dohányjegyrendszer életbeléptetését a vármegye egész területére engedélyezte. Áz engedély megadása vegyes örömöt váltott ki s különösen dohánykisárusaink igyekeztek az ügy mibenlétéről alapos kioktatást szerezni, hogy legyen idejük gondolkodni afelett, mikép lehessen majd rést ütni az uj jegyrendszeren. Mert szó, ami szó, a dohány- és szivarárut fix áron és minden más mellókáru (cigarettahüvely, pipa, szipka stbbi) nélkül kiszolgálni kötelezett dohánykisárusoknak sehogy sem tetszik az uj rendszer. Ok jogaiknak megsértését látják abban, hogy kizárólag majd a csakis hozzájuk utáltaknak lesznek kénytelenek a magyar állam tulajdonát képező, és nekik csakis mint közvetítőknek átadott trafikárut pénzzé tenni. Ezt az álláspontjukat a legutóbbi árukiosztás után már érvényre is juttatták, mert az egyenként 600—700 K értéket képviselt készletüket rövid 2—3 óráig tartott ostrom után már elfogyottaknak jelentették ki, holott ha minden egyes kistőz^dóXiKnnnk mai sss&s»’s& 4 oldal» TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.
