Ung, 1916. július-december (54. évfolyam, 27-53. szám)
1916-07-16 / 29. szám
2 (29. szám.) U N G szemben, akik maximális árakon vásárolnak és azonfelül adják el. Tájékoztató hirdetmény kibocsátását sürgeti az eladók és a vásárlók részére. Tóth Lajos: Valósággal rendőrségi segédkezés mellett — úgymond — történnek a visszaélések. A falvak tele vannak kofákkal. Bradács Gyula szerint a rendőrség molesztálása az oka annak, hogy piacunkra nein jönnek a termelők. Gróf Sztaray Gábor főispán a maximálás felfüggesztését tartja egyedüli eszköznek a cél elérésére. Dr. Sebő újabb felszólalásában azt hangoztatta, hogy ha nem lesz maximálás, akkor nem lehet a rendőrség részéről visszaélés. Kívánja a viszont- elárusitás legszigorúbb eltiltását. Lőrinczy alispán az elhangzott felszólalások után azt a kijelentést tette, hogy megvárja a városi élelmezési bizottság határozatának beérkezését s akkor fog dönteni. Ezzel végződött a nagy vita; reméljük, hogy a közügyre nézve eredményesen. Az egyes ügyek közül felemlítjük, hogy a belügyminisztertől leirat érkezett a papiros kímélésére nézve. — A kormány kimondta, hogy a vasúti vonalaktól számítva 95 méternyi távolságra szabad a gabonát összerakni. Még néhány ügy letárgyalása után a katonaság által okozott károk megállapítása következett. Ennek még sok ülésen lesz folytatása. Közgyűlés. A naptáreyyesités. — Jul. 14. — A vármegye ősi házának komor boltívei alatt nagyon ritkán méltattak eredményeiben messzebb kiható ügyet, mint a naptáregyesitést. F évi jun. 24-én megtörtént ugyanis három görög katholikus egyházmegyében a Julián-fóle naptárról a Gergely- félére való átlépés s ezzel a g. kath. híveknek külsőségekben való egyesülése is a r. kath. hívekkel. Ezt az örvendetes tényt jelentette Papp Antal munkácsi püspök a törvényhatóságnak, amely örömének úgy adott kifejezést, hogy rendkívüli közgyűlésében, mint első és főtárgyat szerepeltette a naptáregyesitést. * A lelkes közgyűlés lefolyása a következőképpen történt: Gróf Sztáray Gábor elnöklő főispán a közgyűlést a következő, meleg érzésektől telt beszéddel nyitotta meg: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A mai rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának első pontja és főtárgya a munkácsi egyházmegyei püspöknek átirata, mellyel Ung vármegye közönségének megküldi a régi Julián-féle naptár használatának f évi junius hó 24-ikétől történt végleges beszüntetése s az ünnepeknek a Gergely-naptár szerinti megünneplése tárgyában egyházmegyéje lelkészeihez és híveihez intézett főpásztori szózatát. Ugyanily rendelkezést léptettek életbe az eperjesi és hajdudorogi egyházmegyék főpásztorai. A Gergely-naptárra való áttérés állami, nemzeti és szociális szempontokból oly nagy fontosságú üdvös intézkedés, melynek kiszámíthatatlan nagy horderejét mi eléggé méltatni nem tudjuk. A jövő fogja igazolni, hogy ezen ujitás, mely távol áll bármiféle politikai vagy más jellegű kényszertől, első sorban a görög katholikus szertartásu hívők jól felfogott vallási, gazdasági és társadalmi érdekeit mozdítja elő. A magam részéről őszinte és hálás örömömnek adok kifejezést Antal püspökünk ezen hazafias szellemtől áthatott,„előrelátó, bölcs intézkedése fölött s a midőn Öméltóságát püspök társaival együtt ez alkalomból szívből üdvözlöm, egyúttal kívánom, hogy ezen nagyszabású, igen nehéz körülmények közepette, évszázados egyházi tradíciók feláldozása árán életbe léptetett újításnak minden vonalon érlelendő gyümölcseit úgy püspökünk Öméltósága, mint hívei és valamennyien Istenünk és hazánk szeretetében élvezhessük. Midőn ezen nagyfontosságu rendelkezés méltatása céljából összehívott mai rendkívüli közgyűlésen megjelent bizottsági tag urakat szívélyesen üdvözlöm, a gyűlést ezennel megnyitom. Amint a beszéd után felhangzott lelkes éljenzés elcsillapodott, Bánóczy Béla főjegyző előterjesztette a következő határozatot: A törvényhatósági bizottság a munkácsi görög szertartásu katholikus egyházmegye püspökének egyházmegyéje lelkészeihez és híveihez intézett főpásztori szózatában foglalt intézkedést örömmel veszi tudomásul s e nagyfontosságu intézkedés megtörténte alkalmából, mely a katholikus hívők között bárcsak a külső vonatkozásokban megnyilatkozott utolsó külömbséget is elenyésztette, jóleső kötelességének tartja a törvényhatósági bizottság annak elismerő megállapítását, hogy a munkácsi, eperjesi és hajdudorogi görög szertartásu katholikus egyházmegyék tankolt és szabadelvű gondolkozása íő- pasztoraié, káptalanaié és papsagaé az érdem, hogy az egész magyar társadalom és a katholikus hívők régi óhaját képező naptáregyesités kérdését — lemondva e kérdésben egyházuk és híveik százados tradícióból — a kultúra zavartalan fejlődésének és a minden téren való haladásnak biztosítása céljából, bölcs megfontolással keresztül vitték, hogy azok közötti, akik vallásban, lélekben és hazaszeretetben eddig is egyek voltak, ünnepeik megtartásának idejére nézve se legyen semmi külömbség. Őszinte örömmel és megelégedéssel tölti el Ung vármegye közönségét az, hogy e lényegében és eredményeiben egyaránt nagy horderejű kérdésnek ily módon történt elintézése éppen ezekben a nehéz időkben eszközöltetett, mikor’ellenségektől körülvéve létéért harcol e nemzet s a nemzetnek a hazai föld megvódel- mezéseért vívott dicső harcaiban a haza minden fia egymás mellett küzd s hogy mint a nemes hangú pásztorlevól mondja: .egy anyának a gyermekei“ hűséges testvérekként még inkább megtalálták egymást. Ezen felemelő tényéktől, érzésektől áthatva az állandó választmány véleményének egyhangú elfogadásával, elhatározza a törvényhatósági bizottság, hogy Papp Antal munkácsi, dr. Novak István eperjesi és Miklóssy István hajdudorogi görög szertartásu katholikus püspököknek — kik mindhárman a munkácsi ősi egyházmegye kebeléből emelkedtek a püspöki székbe — valamint ez egyházmegyék kaptalanainak és papságának a naptáregyesités keresztül vitelével szerzett érdemeit az ügy nagyfontosságához mérten maga részéről is teljesen méltányolva, de a személyük és hazafias működésük iránt érzett nagyrabecsülésének és tiszteletének kifejezéseként is, jegyzőkönyvében örökiti meg s e határozatáról őket jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Az egyes helyeken, különösen azonban a határozati javaslat végén kitörő éljenzés mutatta, hogy a közgyűlés minden tagjának egyértelmű felfogásával és helyeslésével találkoztak a javaslatban kifejezésre juttatott eszmék és indítványok. Ezután Matyaczkó Tivadar prépost-kanonok a következő szép beszédben adott kifejezést köszönetének és örömének: Méltóságos gróf Főispán Ur! Nagytekintetü Közgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy a nagyjelentőségű esemény, a naptáregyesités megtörténte alkalmából, aminek emlékét e történeti nevezetességű teremben ma ünnepeljük, pár szót emeljek. A szent és áldott földet, szép magyar Hazánkat, amelynek rónáin, hegyein, völgyein/ és egész területén élünk és mozgunk és amely hivatva minket ápolni, naggyá növelni és előbb- utóbb egy hosszabb időre a föltámadás nagy napjáig eltakarni, méhébe fogadni, a mi népünk, az úgynevezett ruthén ajkú, magyar érzelmű nép együtt foglalta el a magyar anyanemzettel és fajjal. A honfoglalás szent és dicső munkájában egyenjogúak vagyunk. E szavakat 1910. év május havában mondottam Debrecen városában, amikor ott épített g. kath. templomunkat, mely nagyrószben a nemes város áldozatkészségéből épült fel, felavattuk, felszenteltük. Most is ezeket mondom, és amig élek, a kínálkozó alkalmakkor mindannyiszor ünnepélyesen fogom ezeket hirdetni és vallani. És e népünk ez idő óta mindig szinarany hűséggel adózott Hazánknak és hozzá sohasem lett hűtlen. A naptár-egyesítése által is csak szivbeli csókjaival illeti homlokán a szent és drága közös anyát, a magyar Hazát. De e fajt nemcsak a mi intelligenciánk, de a köznép is képezi és alkotja. Sőt mi több, e hős népünknek van legfőbb és legtöbb érdeme á Haza mindenkori védelmében, mert hiszen nekünk még akkor intelligenciánk nem volt, amikor az vérét érte annyiszor ontotta. Kérem a nemes vármegyének vezérlő fór- fiait és minden egyes fiát, hogy ez ártatlan, nemes, jó népet méltóztassanak figyelmükre méltatni és szíveik rejtekóbe zárni, abban mindenkor hordozni. E ruthén, de magyar érzelmű nép a nap- táregyesitóse alkalmából is nyugodt lelkiismerettel mondott le százados hagyományairól csak azért, hogy állami szent egységünk ez által is jobban megerősittessék és hogy édes Hazánk ádáz ellenségeitől, nagy Oroszország népétől ez által is több mórföldnyi hosszúságra el- távolittassók. Egy alkalommal Megváltómhoz, Krisztus Jézushoz sok embertömeg járult. Amint ő azokat meglátta, e szent szavakra fakadt: „Szánom e népet.“ Az Ö isteni szívébe behatolva, ón is ezt mondom: szánom jó, ártatlan és nemes szívű népemet. Sok drága kincset, gyöngyöt rejt ő szívében és nemes lelkében. Ezt órtókesiteni a magyar Haza és társadalom van hivatva. Épp ezért kérem és esdem drága népemre, amelyből ón is származom és amire mindenkor büszke vagyok, mindnyájuk szívbeli szeretetót és pártfogását. Ruhája, külső öltözéke e népnek daróc és durva, szíve azonban nemes és fenkölt érzelmű, dacára annak, hogy kultúrában eddig elmaradt, amiért majd egykoron Isten szent színe előtt amint magyar államunk, úgy mindnyájunk .is számot fogunk tartozni adni. Isten szent irgálma legyen majd akkor velünk. A többiben kívánom és imádkozom, hogy Isten szent áldása folytán virágozzék és növé1916. julius 16. kedjók szent Hazánk minden szép, jó és nemesben és áldott kebelén szegény hazaszerető, nemes lelkületű népem is emelkedjék a. magasba, a boldogság honába. (Lelkes éljenzés.) * A gyűlés többi tárgyai közül felemlítjük ezeket: A honvédelmi miniszter tudatta, hogy Friedrich Istvánt felvette a Ludovika Akadémiába a Buttler-fóle alapítványi helyre, mig Erényi Lajos bemutatása tárgytalan, mivel Nógrád vármegye részéről ugyancsak a Buttler-fóle alapítványi helyre történt bemutatása vétetett figyelembe. Elhatározta a közgyűlés, hogy a közutak fedőanyagának előállítása és kiszállítása végett két kőtörőgópet, két teherautót és egy gőzhengert szerez be. A gyűlés méltányolva Vargha Sándor iroda s. tisztnek nagy szorgalmát és megbízhatóságát, azért gyermekei részére 400 K tanulmányi segélyt szavazott meg. Nyugdíjazta a vármegye Buksz Emil iroda s. tisztet évi 800 K-val és 200 K lakbórnyugdijjal f. évi aug. 1-től számítva. Árvay Gyulánó, várm. központi írnok özvegyének eddigi 313 K nyugdijat 380 K ra emelte fel a közgyűlés és özv. Fekete Tituszné, utmester özvegyének egyszers- mindenkorra 300 K segélyt adott. Elutasította a közgyűlés Reviczky Károly, nyug. városi tanácsos és özv. Gaál Jánosnénak fellebbezését a városi képviselőtestület ismert határozatai eben. Btanár Ödön fellebbezése folytán kimondta a közgyűlés, hogy azok a pénzintézetek és részvénytársaságok, amelyeknek a város bel- vagy külterületein nincs vagyonuk, törlendők a virilisek névsorából. Janotti Gózáné szül. Fiala Mariska, ungvári lakosnak a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékét megállapító határozata ellen beadott fellebbezésére a törvényhatóság utasította a várost annak megállapítására, hogy néhai Fiala Ferenc hagyatéka biróilag átadatott-e már, hogy felebbezö egyedül örökös-e és hogy az általa fizetett adóösszeg a kívánt mértéket eléri-e ? Szabolcs vármegye közönségének átiratát, mely az anya- és csQpsemővódelem ügyét államilag óhajtja rendezni, pártolja a törvényhatóság. A közgyűlés a főispán éltetésével ért véget. § Drágasági segély a nyugdíjasoknak. Mint értesülünk, az Országos Hadsegélyző Bizottság az ungvármegyei megyei nyugdíjasok, szolgák és altisztek, valamint a körjegyzői nyugdíjasok részére a pénzügyminiszter utján egy összegben kifizetendő drágasági segélyt utalványozott. A segély összege tisztviselők és özvegyeknél 150—250 korona között váltakozik, szolgák és altisztek részére pedig 80 korona. A segélyösszegek legközelebb kerülnek szétosztás alá. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Jul. 11. — Hosszú szünet után az elmúlt kedden ismét közgyűlést tartott a képviselőtestület, melynek kezdetén Berzeviczy István polgármester emlékezett meg az ez évi junius hó 24 ón életbe lépett naptáregyesitésről, kiemelvén, hogy e történelmi események bekövetkezte Papp Antal munkácsi, Miklóssy István hajdudorogi és dr. Novak István eperjesi g. kath. püspökök elóvülhetlen nagy érdeme. A képviselőtestület ez alkalomból elhatározta a püspökök üdvözlését. Majd bemutatta a polgármester Szurmay Sándor altábornagynak Ung vár város díszpolgárává történt megválasztásáért köszönetét mondó sorait, valamint Horváth Lajos ezredesnek, volt ungvári állomásparancsnoknak levelét, melyben megköszöni a város területéről való eltávozása alkalmából a képviselőtestület részéről megnyilatkozott rokonszenvet. Mindkét levelet lelkes éljenzés között vette tudomásul a képviselőtestület. A napirend rendes ügyeinek elejét a város 1915. évi zárószámadása képezte. Mérő Vilmos főszámvevő ismertette a külön kötetben is megjelent, könnyen áttekinthető összfÁllításban s teljes szakértelemmel összeállított zárszámadás főbb tételeit, majd bemutatta a számvevőszók jelentését, s a tanácsnak, valamint a pénzügyi bizottságnak a zárszámadások elfogadására vonatkozó javaslatait. Bianár Ödön képviselőtestületi tag örömmel emeli ki, hogy a most tárgyalás alatt levő zárószámadás az első, melyből a közönség is megismerheti a tanács gazdálkodását. Elismeréssel adózik ugyan a tanács minden-magjának munkássága iránt, mégis helyénvalónak találja, hogy külön megemlékezés történjék Mérő Vilmos főszámvevőről, aki ügybuzgalmát szakértelmével párosítva, készítette el e nagy munkát. A képviselőtestület Mérő Vilmos főszámvevőnek elismerését fejezte ki a zárószámadásnak igazán kitűnő összeállításáért, majd pedig azt, valamint a hozzá fűzött számvevőszéki javaslatokat — egy kivételével — elfogadta. Minthogy pedig úgy a zárószámadásból, mint a polgármester jelentéséből arról győződött meg a képviselőtestület, hogy az adó- és egyéb városi követelések befizetése nagyon lassan történik s igy a város a tényleges jövedelmekből kiadásait
