Ung, 1916. július-december (54. évfolyam, 27-53. szám)
1916-10-01 / 40. szám
54. évfolyam Ungvár, 1916. október 1. 40. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. Negyedévre . . 2 K. Félévre ........4 K. Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával együtt: Egész évre . . 14 K. || Félévre ..........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. Nyilttér soronként 80 fillér. I HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése elmére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik mln- - den csütörtökön. ===== TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ÄZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. . Szerkesztőség-: Kazinczy-utca 1-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő: BANÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. == KIADÓHIVATAL,! TELEFONSZÁM 11. ===== Dr. Boromisza Tibor szatmári püspök 10 éves püspöki jubileuma. A szatmári püspöki egyházmegye talán az ország legszerencsésebb egyházmegyéje: püspöki trónusán kezdettől fogyja a legkiválóbb egyházfejedelmek foglaltak helyet. A gazdaggá és előkelőén csinossá fejlett Szatmár ősi utcáin mindenütt az egykori •szatmári püspökök alkotása látszik. Minden kimagaslóbb épület, minden jótékony és kultur-intézmóny háza homlokán egy Hám János, egy Meszlényi püspök glóriája csillog. Szinte szálló ige már: Szatmár szabad királyi város, ez a régi református város, csaknem minden újabb épületét valamelyik kath. püspök emelte, — bár az uj püspöki palota maga talán csak a hatvanas években épült. Előbb kellett: irgalinasok kórháza, fiúnevelő-intézet, zárda, épület a tanítóképzőnek, árvaháznak, zenepalota stb., stb. Az épületek eszmék megtestesülései, mint ahogy azok a tudós Biró püspök, a szónok Schlauch Lőrinc organizáló alkotásai is. Egész Magyarországon ennek a majdnem legfiatalabb egyházmegyének volt legelőször alapítványi pénztára, papi nyugdij-alapja stb. stb. A fiatalokat jellemző hatalmas fejlődés jellemzi a szatmári egyházmegyét első 100 esztendejében, jellemzi első püspökeit, mint alapitóit. Boromisza Tibor már az egyházmegye életének második századában jutott annak trónusára, hanem az élet, a fejlődés, amely az első században megindult, az ő uralkodása alatt még hatalmasabb lendületet vett. Nem a fiatalos gyorsaság: a megállapodott kor böicsesóge és biztossága jellemzi most az egyházmegye kormányzatát és annak jubiláló püspökét. Nagyarányú alapozások, határok tágítása, hogy az egyházmegye, amely száz évet megért, az ezredik évet is megérje. Amit Hám János püspök 20—40 gyermekre kezdett, azt a fiúnevelő-intézetet Boromisza püspök 200 növendék befogadására alkalmassá bővítette ki, úgy hogy a Jézus-társaságiak vezetése alatt álló szatmári Hám-konviktus ma az ország első fiúnevelő-intézete hatalmas háromemeletes, egy egész városrészt betöltő palotával, templommal. Amit Hám János tervezett és alapozott: Boromisza püspök megtelepitette Szatmáron a második férfi szerzetes-rendet, a Ferenez-rendi barátokat is, és azok vezetésével egy uj plébániát erigált a távolabb eső németi-részen. Sőt megtelepitette Szatmáron az Iskola-testvéreket is. A papi nyugdij-alapot — Schlauch püspök kezdését — kétszeresére emelte fel. Az egyházmegye határait olykóp tágította, hogy 10 éves püspöksége alatt majdnem ugyanannyi plébániát állított fel. Most van folyamatban az uj papnevelő terve. Uj épületet vásárolt a püspök a képző-intézetnek, birtokot a Ferenc-rendieknek és emellett százezreket ala- pitványozott az egyetemeken tanulmányok továbbfolytatására, Szatmári hadiárvák nevelésére és ezerféle különböző célra. Adományai és alapítványai rövid tiz év alatt meghaladják az egy millió koronát. Boromisza Tibor püspök 10 óv alatt annyit alkotott, hogy elmondani sok. Boromisza Tibor püspök az önmagát kifosztó jótékony, megtestesült apostoli buzgóság. Ő maga szegényebb, mint egy falusi káplán és talán szerényebbül ól. Nem ismer lehetetlenséget, amikor szükségesről van szó. Energikus arc, energikus lélek. Kik az ón rokonaim, kik az én testvéreim ? — kérdi. Ezek az ón rokonaim, ezek az én testvéreim, akiket az Isten reám bizott — fe.eli. Hanem az mindegyik édes testvére. És mint a jó atya, bölcs beosztással, úgy adja szót a kenyeret, az adományt. Messze menő cél nélkül soha sem tesz. A lelkipásztori célok minél tökéletesebb elősegítése vezeti mindenkor. Mint az atyát a család testi-lelki gyarapodása, erősödése .. . Ünneplést, dicséretet nem szeret. Politikai faktoroktól független. Amit a törvény papjainak, egyházának biztosit, elfogadja és elfogadtatja. Egyebet soha nem kór, „ki nem eszközöl“, meggyőződése ellenére nem szól, nem szavaz. Épen ezért földi kitüntetésekben nincsen része, hanem annál közelebb van papjai szivéhez, akik rajongva szeretik . . . Mint püspök, kétszer volt nagybeteg . .. Micsoda aggodalom, rettegés uralkodott akkor hivei, papjai körében! ... Az ima és szeretet, mely még az orvosoktól jósolt haláltól is megszabadította: ez Boromisza Tibor jubiláló püspök legnagyobb jellemzője, jutalma. Ung vármegye és Ungvár város feliratilag üdvözölték ^jtbiláló, kiváló püspököt. A legnagyobb hódolattal csatlakozunk azokhoz, akik köszöntik és számára Istentől sok évet kívánnak. Az erdélyi menekültekért. — Lábbelit a menekülteknek! — Az alispán felhívása. — Gyűjtések. — Az erdélyiek sorsa az ország lakosságának a szivét megérintette. Adományok, gyűjtések folynak mindenfelé. Vármegyénk közönsége is kiveszi a maga részét, amint e közlemény végén közétett nyugtázások bizonyítják. Más irányban is megindult a segitós. Gróf Sztáray Gábor főispánunk az alábbi kérelmet intézi közönségéhez: Kérelem. Arról értesülök, hogy Erdélyből az ország különböző részeibe menekült lakosság — különösen a gyermekek — az anyag drágasága és beszerzés nehézségei folytán a lábbeliben nagy szükséget szenved. A szerencsétlenek sorsát enyhítendő, hazafias kérőszóval fordulok mindenkihez, hogy nélkülözhető cipőit — különösen gyermekcipőket — szíveskedjenek a Vörös Kereszt-Egylet Ungvári Fiókjának irodájába (Rákóczi-ut 52.) beküldeni, hol arról elismervényt kap. Az összegyűlt lábbelieket az Ungvárra menekültek esetleges cipőszük- ségletónek fedezése után hivatalom a belügyminisztérium IX. íöosztélyához fogja továbbítani. Ungvári, 1916. évi szeptember hó 24-ón. Gróf Sztáráy Gábor, főispán. Remélhető, hogy főispánunknak legújabb irányú akciója is a legteljesebb eredményt mutatja fel. * A menekülteket segélyező bizottság nevében Lőrinczy Jenő alispán az alábbi lelkes hangú felhívásban fordul a nemes szivü közönséghez: Felhívás és kérelem Ung vármegye és Ungvár város közönségéhez. A hitszegő román vadcsorda orvul támadta meg gyönyörű hazánknak legdrágább ékességét, Erdélyt, és kiűzte otthonából, földönfutóvá tette a legősibb, legjobb, legbátrabb magyar véreinket, — a székelyeket. Büszke magyar öntudatunk nem engedheti, hogy édes véreink, kik amúgy is oly sokat szenvedtek gaz szomszédainktól, most a hideg évszak .beálltával hajlók nélkül maradjanak és ki legyenek téve a borzasztó nyomorúságnak. — Felhívom és felkérem azért Ung vármegye és Ungvár város összes hazafiasán érző polgárát, hogy minden nélkülözhető fillérét, de még a nélkülözhetetlent is, ossza meg az erdélyi menekült testvéreivel, adakozzék az áldozatkészség oltárán és e gyűjtő Ívvel juttassa ez összeget azon bizottsághoz, mely vármegyénkben elnökletem alatt megalakult és melynek célja menekült testvéreinknek szenvedését enyhíteni, köztünk való megélhetését a mi igazi magyar vendégszeretetünk folytán elviselhetővé tenni. Biztos vagyok benne, hogy kérésem nem fog süket fülekre találni és nem akad senki, ki magát ezen nemes akciótól távol tartaná. A gyűjtő ivek az adományokkal együtt a sególyző-bizottság pénztárnokához, Rozgonyi József úrhoz (lakik Ungvári a Kossuth Lajos-téren) küldendők. Lőrinczy Jenő alispán, az erdélyi menekülteket segélyező bizottság elnöke. * E héten az Ung-hoz az alábbi adományok érkeztek: Rosenberg Andor .................................................20 K — f Három kis lány ........................................................5 K — f Janosovszky Dezső és Társai.............................13 K — f Gulácsi Jánosné (Korláthelmec) . . . . 30 K — f Összesen: 68 K — f A múlt heti kimutatás: 1435 K 10 f Összes gyűjtés: 1503 K 10 f * Rozgonyi József a segélyző-bizottság pénztárosa az alábbi összegeket nyugtázza: Ungvári róm. kath. templomban gyűjtés . 145 K — f Ungvári Sz. Antal-persely persely ... 55 K — f Sallay Gyula és Leudár László gyűjtése: (Nagyobb adományok: Szabó Péter 50 K, Szelmenci ref. egyház pénztára 25 K, Jakab Péter, Stefán Sándor és Iván G. Sándor 20—20 K, Bernát László, Sallay Gyula, Leudár László, Pribék Józsefné 15—15 K, Iván István 12 K, Özv. Balog Jánosné, id. Lukács János, Tóth Károly, Tóth Sándor, Kiss Károly, Nagy Mariska, Pekarovics Sándor és Iván József 10—10 K)..................................... 500 K — f Mermelstein Vilmos (polgármester utján) . 20 K — f Kaufman Mór és Társai . . . . . . 100 K — f Összesen: 820 K — f A múlt heti kimutatás: 552 K — f Összes gyűjtés: 1372 K 68 f Erzsébet-Árvaház. Istenben megboldogult királynénk nevéhez fűződik az ország községi és körjegyző karának kezdeményezése folytán alakult Erzsébet királynénkról nevezett Országos Községi és Körjegyzők Árvaháza és Segítő-Egyesülete. A legnemesebb törekvés az árvák és segélyre szorulók segélyezése. Ezen nemes eszme hatotta át országosan ismert, már megboldogult Uszkay Bálint, előbb beregrákosi körjegyzőt, később tiszaszentimrei s végül Mezőtúr r. t. város főjegyzőjét, mint az Országos Községi és Körjegyzői Egyesület elnökét, midőn az Erzsébet-Árvaház létesítésének eszméjét az ország jegyzői kara előtt megpendítette és az alakulásra felhívta. Az eszme testet öltött, az árvaház és segitő- egyesület megalakult s ő Felsége a legkegyelmesebben megengedte, hogy a jegyzők árvaháza Erzsébet királynénk nevét felvehesse. Az egyesület törekvése a nagy eszme megvalósítása és az árvaház felépítése. A nehéz feladat megoldásához nagy tőkére — legalább 2.000,000 koronára van szükség. Ézen nagy tőke összegyűjtése a m. kir. belügyminiszter által jóváhagyott alapszabály értelmében történik; részben alapítványok, részben adományok és részben persely gyűjtések utján. Az ország mintegy 5000 jegyzői- hivatalában vannak a belügyminiszter engedélye folytán Er- zsóbet-Árvaházi perselyek elhelyezve és várják a nemes szivü adakozók filléreit, hogy hatalmas tőkévé fejlődve, fedezzék az építendő árvaház költségeit és tegyék lehetővé az árvaházhoz fűzött törekvés megvalósítását, szárítsák fel az árvák könnyeit és tegyék lehetővé a szükölködők segélyezését. Az alapítványok összege 2500 koronában van megállapítva, az alapítók joga az alapítvány évi kamatának odaítélése. Mily megelégedett érzéssel hoz határozatot a több alapítvány kamatai felett rendelkező megyei jegyzők egylete. Sajnos, Ung vármegye jegyzői egyesülete legbuzgóbb törekvése mellett sem jutott azon helyzetbe, hogy mint alapitó, egy alapítvány után tőketartozását eljesen befizethette volna. Erős bizalommal vagyok, kartársaim buzgalmát ismerve, hogy alapítványunk tőkéjét rövide- desen fedezzük és kezdhetjük a második alapítvány tőkéjének gyűjtését. Lapuzüc mai giáma 4 oldal,
