Ung, 1916. július-december (54. évfolyam, 27-53. szám)

1916-10-01 / 40. szám

2 (40. szám.) U N G 1916. október l. Követendő példaként emlitem meg, hogy Strausz Mihály 50 K, Horváth Mihály 44 K 20 í, Hauptman Gyula 74 K 50 f, Auersvald Viktor 77 K 10 f, Fekete István 14 K alkalmi gyűjtései te­temesen emelik a már eddig is magasra emelke­dett alapítványi tőkénk összegét. Hauptman Gyula nagybereznai körjegyző azon kedves alkalmat használta fel az Árvaház javára való gyűjtésre, midőn a járás főszolgabirája díszes közönség jelenlétében Pukán Emil, Tárczy Árpád és Alt Kázmér kartársaink mellére tűzte az orosz betörés alkalmából tanúsított bátor és pél­dás magaviselkedésük jutalma fejében O Felsége által adományozott arany érdemkereszteket. Az adakozók neveit nem sorolhatom fel, de leghálásabb köszönetemet ezúton küldöm minden adott fillérért azok nevében, kik a tőke kamatait időtlen időkön át élvezni s azzal nyomorúságukat enyhíteni fogják. Kartársaimat kérem, hogy perselyeikbe hul­latott filléreket szíveskedjenek Hauptman Gyula egyesületi pénztárosunkhoz Nagybereznára kül­deni és lehetővé tenni, hogy első alapítványunk összege még ez óv folyamán kiegyenlithető legyen. Minden adakozónak köszönetét mondva, ár­vaházunk tető alá juttatása reményével zárom soraimat és kérem a jóltevő adakozók további szives támogatását. Nagygejőc, 1916. szeptember 27. Tomcsáayi Kálmán, jegyző, egyesületi elnök. A postai díjszabás megváltoztatása. Az Ausztriával és Németországgal kötött új postaegyezmónyek alapján és ezekkel kapcsolat­ban 1916. évi okt. hó 1-én a magyar szent korona országainak területén új postai díjszabási és üzlet- szabályzati határozatok lépnek életbe. A szabályzatból közöljük az alábbi részeket: 1. A levél. A belföldön a levél bérmentesí­tési dija a távolsági forgalomban 20 gr-ig 15 f és minden további 20 gr-órt 5 f; a helybeli forga­lomban pedig 20 gr-ig 10 f és minden további 20 gr-órt 5 f. Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába és Német­országba a levél dija szintén 20 gr-ig 15 fillér és minden további 20 gr-órt 5 f. A levél súlya korlátlan. A levéllel egyenlő díjszabás alá esik a zárt levelezőlap. 2. A levelezőlap. A posta által frankojegy benyomással kiadott levelező-lap dija 8 f, minden más levelező-lapé 10 f. 3. Nyomtatvány. A belföldi forgalomban a 10 gr. súlyt meg nem haladó nyomtatvány dija az alábbi feltételek, mellett 2 f, minden más nyom­tatvány dija 50 gr.-ként 3 f. A 2 fillérrel bérmentesített nyomtatványok azonban jövőben csak kártya (egyszerű vagy összehajtott) alakúak lehetnek, boríték nélkül, ma­gára a küldeményre irt cimirattal. E nyomtatvá­nyok a feladó nevén kívül csak számjegyekre vonatkozó törléseket és helyesbítéseket tartalmaz­hatnak. Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába és Német­országba a nyomtatvány dija 50 gr-ként 3 f. A nyomtatvány legnagyobb súlya az összes viszonylatokban 2000 gr. 4. Áruminta. Az áruminta bérmentesítési dija: a belföldi forgalomban 50 gr-kónt 5 f; Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába és Németországba 50 grammonként 5 f, de legalább 10 f. A legmagasabb súly egyaránt 350 gr. 5. Bérmentesitetlen küldemény. Bérmentesí­tetten levélért a bérmentesítési dij kétszerese, elégtelenül bérmentesített levélért a hiányzó díj­rész kétszerese jár. 6. Ajánlási dij. ügy a belföldi helyi és távol­sági, mint a többi forgalomban az ajánlás dija egyaránt 20 f. Ajánlva feladott nyomtatványért a „sürgős“ kezelésért járó (2 fillér) dijat is le kell róni. Tekercsalaku nyomtatványt ajánlva feladni nem lehet. 7. Csomag. A csomag dija, ha órtóknyilvá- nitás nélkül adatik fel, belföldön: 5 kg-ig 70 f, 5 kg-on felül 10 kg-ig 150 f, 10 kg-on felül 15 kg-ig 250 í, 15 kg-on felül 20 kg-ig 350 f. 8. Postautalvány. A postautalvány dija a bel­földön 10 K-ig 15 f, azonfelül a dij 15 fillér alap- dijból és az utalvány összegének minden 50 ko­ronája vagy ennek töredéke után 5 f órtókdijból alakul. * Közöljük továbbá még a következő rendel­kezéseket : A délután es éjjel íeladott táviratok külön díjazása. A kereskedelmi miniszter egy újabb ren­deleté értelmében a vasár- és ünnepnapok kivé­telével a délután 4 órától esti 9 óráig feladásra kerülő nem sürgős magántáviratok után a rendes távirati díjon felül egy korona pótdij fizetendő. Este 9 órától r. 7 óráig, továbbá vasár- és ünnep­napokon csak sürgős magántáviratokat lehet fel­adni, amelyek után háromszoros dij jár. Sürgős táviratokért egy korona pótdij jár. Csekk-befizetési lapok bérmentesítése. A levelezőlapok dijának fölemelése folytán október l étől kezdve a csekkbefizetési lapok hátlapjára irt közlemények bérmentesítése fejében a befize­tőtől az eddigi 5 fillér helyett tiz fillért kell szedni. Az előlapra irt betű- és számjelzósek továbbra is díjmentesek. Postautalvány a tábori postán. A kereskede­lemügyi miniszter rendeletéből kifolyólag m. hó 15-étől a tábori postánál is életbe lépett a posta- utalvány rendszer. A táborba hivatalos postautal­ványok 1000, magánpostautalványok pedig 100 koronáig küldhetők. A magánpostautalványok a belföldi díjszabás alá esnek. Távirati postautalvá­nyok a táborba nem küldhetők. Az utalványozás­hoz a belföldi forgalom számára kiadott utalvány­lapokat kell használni s a feladásra a belföldi sza­bályok irányadók. Szükséges, hogy a feladó az utalvány szelvényére az utalványozott összeget és a maga címét, a szelvény hátsó lapjára pedig a címzett teljes címét feljegyezze. A posta a posta- utalványra befizetett összegért a feladóval szem­ben az átvételre jogosítottnak történt kifizetéséig szavatol. Jogosulatlan egyénnek történt kifizetés miatt a feladást követő naptól számított hat hóna­pon belül lehet felszólalni. * Természetesen a közlöttek csak kis részét foglalják az új szabályzatnak. A legszükségesebb tudnivalókat azonban megtudjuk ebből is. Magás borárak. Az idpi szüret vármegyénk szőlősgazdáira mindenkóp kedvezőnek Ígérkezik. Évek óta nem volt oly termésmennyiség, mint van most, s emellett a mustárak is meseszerűen emelkedtek. Ez az áremelkedés azonban bizonyos körök­nek, már tudniillik azoknak, akik vetni nem, csak aratni akarnak, sehogy sem tetszik s mindenképen szeretnék a bortermést olcsón megkaparitani, s ezért mindenféle híresztelésekkel, mint pl. borköz­pont, bor-ármaximálás stbbi igyekeznek az árakat leszorítani. Azt persze figyelmen kívül hagyják, hogy a szőlősgazdák 70—80 fillérért vásárolt raffiáért 10—12 koronát voltak kénytelenek jó lelkű keres­kedőinknek fizetni, s bizony egyik-másika a réz- gálicért is hasonló összeget szedett. De elfelejtik azt is, hogy a napszámbérek 5—6 K között válta­koztak, mig az oltást végzőknek 9 K is jutott napibérül. • Szőlősgazdáink egyik-másikára hatott is a kereskedők ijesztgetése, általános megnyugtatásra azonban közölhetjük, hogy a bor-ármaximálásról, borközpont felállításáról szó sincs, amit bizonyít a következő félhivatalos közlemény: — Nem lesz borközpont, sem maximális árak. Egy idő óta olyan hírek vannak a vidéken elterjedve, mintha a kormány a bor árát maxi­málni akarná, ügy látszik, hogy ezen hir terjesz­tésével az illetők a szőlősgazdákat akarják meg­ijeszteni és rábírni, hogy előre olcsón adják el a várható uj bort. Illetékes helyről nyert értesülés szerint a híreknek semmi alapjuk nincs, mert a kormány a borárak maximálásának kérdésével nem foglalkozik és nem foglalkozott. Nem felel meg az sem a valóságnak, hogy Bor-központ lé­tesítését tervezik. Azt hisszük, hogy szőlősgazdáink ezek után tudni fogják, hogy mit kell cselekedniök. Tény ugyan az, hogy a mostani must- és borárak soh’sem remélt magasságra szöktek, de úgy véljük, hogy a háborús árakból épp oly jogo­sultak a szőlősgazdák az őket megillető rósz ki- vevésére, mint ahogy kivették bőséges részüket a szeszgyárosok és a sörkartellisták, a bőr- és szappan stbbi gyárosok és kereskedők. És nem szabad elfeledni azt sem, hogy a mai­hoz hasonló jó szőlőtermés igen ritkaság, — s igy az idei év mintegy jutalmazásul szolgál a néhány utóbbi évi silány terméséért. rn. — Ä sertések ára alábbszáll. Nemcsak a szarvasmarhák ára mutat állandó csekély esést, hanem a sertések ára is kezd alább szállani. Zemp­lén vármegye területén legutóbb tartott vásáro­kon hízott sertéseket lehetett vásárolni élősúlyban kilónkint 5 koronával, ügy mondják, hogy ez az ár még alább fog szállani. A hizlalók nem ren­delkeznek annyi kukoricával, hogy az állatok ete­tését hosszan kibírják. Amint elfogy a takarmány, elfogy a kukorica, az állatokat el kell adni s ha nagyobb tömegek kerülnek egyszerre piacra, es­nek az árak. A mérsékelt áresés nem helyi, ha­nem országos jelenség s igy remélhető, hogy e tekintetben valamelyest talán majd javulni fog a helyzet. HÍREK. Tájékoztató. JVov. 4. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság ütmepies ülése d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében. a Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van minden kedden d. u. 6—7 óráig. a Népkönyvtár nyitva van minden vasárnap délelőtt 11—12'/a óráig. A magyarországi munkások rokkant- éa nyugdíj-egyle­tébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület Helyi­ségében. Sebes! Jóskáról. Irta Burger. Riadót fuvattak Rudka patak partján: Tengernyi az orosz, a drótok előtt áll. Ellentámadásra készüljön az ezred! Minden ember menjen, „visszá“-t ne ismerjen! — Harsány parancsszavak: sűrű, hosszú sorban Indulnak a fiuk. — „Eljön-e a holnap?“ — Sóhajt egyik-másik: csak Sebesi Jóska Tér be búcsúszóra, egy pár rövid szóra. —• „Alássan jelentem: nem vagyok én maród, A puskám is ott lesz, hol a többié szól. Kilenc forint hatvan van a keszkenőmben, Nagykendőre elég az anyámnak épen. — Levél jött a minap, hogy hideg jár arra . . . Ha elesném éjjel, a kárát ne vallja. — Tessék megőrizni a keszkenőt nékem, S ha nem jönnék vissza, benne van a cimem.“ Fáradt sebesültek vánszorogva jönnek, Sebesi Jóskának csak a hire jött meg! .. . A Sebesi-portán halkan kopogtatnak: Pénz jött a harctérről, kilenc forint hatvan . . . Sinkow, 1915. szept. 10. Elmaradtak a rózsaszínű lapok .. . . . . Még három héttel ezelőtt viruló község, — ma elpusztulva a falu, s a mi svarmliniánk húzódik rajta keresztül. Ezt közölted velem egy rózsaszínű tábori lapon aug. 30-áról keltezve, a galíciai harctérről. S ma, rövid egy hónappal utolsó írásod óta azzal a kétségbeejtő gondolattal kell foglalkoznom: nem jutot­tál-e te is a kis galíciai falu sorsára . . . Még aug. 30-án virágzó élet, a jövő iránt a leg­szebb reményekkel eltelt ifjú, akit az immár másfél éves katonáskodás úgy lelkileg, mint testileg megacélozott, megférfiasitott anélkül, hogy ez az immár harmadik éve tartó s milliók lelkét gyászba boritó tömegmészárlás a nemesre, a szépre, a jóra való fogékonyságot kiirtnatta volna belőled: — s már aug. 31-én lehetetlenné vált hirt adhatni magadról — nekünk, az életedért aggódó, az életedért imádkozó szüleidnek. Elmaradtak rózsaszínű lapjaid, melyek mindegyike egy-egy tanúbizonysága volt annak, hogy élsz, hogy a messze távolban, a napról-napra megújuló golyózápor között is ránk gondolsz, ránk, akik szeretünk téged, s akiket te is oly nagyon szerettél! Úgy mondják, hogy aug. 31-én számos társaddal együtt eltűntél; a túlnyomóan nagyszámú ellenség ki­verte kezetekből a fegyvert, melyet a haza életének meghosszabbításáért, annak továbbra is szabadnak mara­dása miatt fogtatok. Eltűntél 1 .. . úgy mondják azok, akiknek sikerült élve maradniok, s ha sebesülten is, de mégis csak vi­szontláthatták hazájukat, szülőföldjüket. Eltűntél 1 . . . de hogyan és mikép . . . S mig efölött tépelődöm, képek tűnnek elém, soha el nem mosódó képek 1 Látom, amint az 1914. év őszén mint 18 éves be­sorozott ifjú, nehány száz társaddal együtt a honvéd­laktanya udvarán magasra emeled jobbodat, s igy foga­dod esküvel, hogy hű katonája leszel a hazának 1 Látom azután, mint lépkedsz a négyes sorok ele­jén, fegyverrel válladon, de még polgári ruhában, s csak büszke tartásod s a fejedet takaró kék sapka jelzi, hogy bár még csak 18 éves vagy, de már a haza védelmére készülsz. S azt az örömödet sem felejtem el soha, mikor első Ízben vetted fel az egyenruhát. Ekkor azonban mégis gyengének találtak a haza védelmére. Négy heti katonáskodás után haza bocsátot­ták, — haza, hozzánk, szerető szülei és testvéreid körébe, — hogy rövid hat hónap után újra katona légy. Változik a kép. Mezőkövesd gyakorló-tere tűnik elém, ahol a gallérodra varrott egy csillag azt adta tud- tul, hogy jó katona vagy. S most egy éve, mikor első ízben jöhettél haza, s már a katonai ismeretek tiszti vizsgása s szakaszod vezetője voltál, — ugyancsak nagyot nőttél mindnyájunk szemében. Élőmbe tűnik Eperjes, ahol mint a marsba osztott vitézt láttalak, ahonnét néhány nap múlva vig dalolás­sal, nagy reményekkel, ifjúi hévvel szivetekben vitt a vo­nat messze, messze, Galíciába. A hat hónap utáni viszontlátás édes örömei is meg­újulnak. Teljesen váratlanuul érkeztél, hogy a való élet által teremtett érettségedhez megszerezhesd az iskola bizonyítványát. S mikor julius 16-án ismét a harcmezőre szólított a parancs, s bucsucsókban összeforrott ajkaink s a sze­meinkbe toluló könnyek miatt.szólni nem, csak érezni tudtunk, — akkor, akkor már a jövő bizonytalansága miatti kínos aggodalom fészket ütött agyamban. És most, hogy elmaradtak rózsaszínű lapjaid, most, hogy már hosszú egy hónapja, hogy nem olvashatom írásodat, mely tanúbizonysága lenne annak, hogy élsz, — ez az aggodalom napról-napra, óráról-órára felujul, gyötör, bánt, kínoz, — mert hisz csak annyit tudunk felőled, hogy eltűntél! Eltűntél 1 . . . de hogyan és mikép ? Fogoly vagy-e, akit a túlnyomó erő lefegyverzett, avagy azon számosak közé kerültél-e te is, akiknek meg kellett hozni a véráldozatot, hogy hazánk, országunk, családi tűzhelyünk szabadsága továbbra is biztosítva legyen 1

Next

/
Thumbnails
Contents