Ung, 1916. július-december (54. évfolyam, 27-53. szám)
1916-07-23 / 30. szám
54. évfolyam. Ungvár, 1916. julius 23. 30, szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. Negyedévre . . 2 K. Félévre ........4 K. Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalom Lapjával együtt: Egész évre . . 14 K. J| Félévre ..........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. ■ 1 ■1 Nyilttér soronként 80 fillér. ■UNG HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- ■ den csütörtökön. ..— TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KÓZGAZDASAGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.-- KIADÓHIVATAL! TBLBPONSZÁM 11. Ä fémbeszolgáltatás kiskátéja. I. Mit kell beszolgáltatni? A beszolgáltatandó tárgyak jegyzékét Ung- megye alispánja által kibocsátott nagy plakát A) 1. és B) 1. pontjai foglalják magukban. Ezek szerint be kelt szolgáltatni: a vörös- és sárgarézből készült minden fajtájú főzőedényeket, üstöket, kannákat, sütőformákat, egyszerű asztali készleteket, mint hűtők, tálcák; gyertyatartókat, be kell továbbá szolgáltatni a sárgaréz konyhaszereket, mozsarakat, egyszerű gyertyatartókat, vasalókat, fél kilogrammnál nem könnyebb rézsulyokat, szőnyegtartókat, sárga, vörös réz, bronz és tom- bakból készült káiyhaelőtéteket és parázstartókat, a nikkelből készült főző edényeket és egyszerű asztali készleteket, azonban a szerelvényes áruk mint szűrők, kannák, csészék stb. be nem szolgáltatandó!?. Be kell adni végül az ónból készült edényeket, mértékeket, söntóstálcákat, fürdőkádakat, korsókat, tányérokat. II. Kivételek az I. pont alól. A beszolgáltatás alól mentesített tárgyak az említett plakát IY. pontjában vannak, részletezve, ezek szerint a hadifémekkel csupán bevont, azonban lényegileg más anyagból készült háztartási tárgyak, konyhamérlegek, bécsi kávéfőzők, villa- mosfőzők, konyhai mosódobok, gyógyszertári felszerelések stb. Megjegyeztetik, hogy a beszolgáltatási kötelezettség terjedelmét megállapító szabály szigorúan értelmezendő és kiterjesztő magyarázatot nem tűr. így a bronz és tombak csupán a kályhaelőtótek és pajzstartóknál van megemlítve, ennélfogva bronzból és tombakból más tárgy be sem szolgáltatandó. Viszont azonban a bizottság bármilyen hadifémből készült tárgyat átvesz. A pótolhatatlan tárgyakról lejjebb lesz szó. III. Kik tartoznak tárgyaikat beszolgáltatni? (Felhívás III. és IV. pontja.) Az ónból készült tárgyakat, továbbá a szőnyegtartókat, súlyokat, parázstartókat, kályhaelőtéteket mindenki beszolgáltatni tartozik. Más beszolgáltatás alá eső. tárgyakból meglevő készletet pedig csupán az azok: 1. előállításával, eladásával foglalkozók, a 2. háztulajdonosok, 3. háztartások, 4. a szállodások, vendéglősök, kávés, sütők, pékek, cukrászok, 5. egyesületek, rendházak, tápintózetek, kórházak, fürdők stb tartoznak beadni. Az 1. pont alatt említettek azonban csupán készletüknek további egyharmadát, mig a többiek egész készletüket tartoznak beadni. IV. Hogyan történik a beszolgáltatás? A rekvirálás alá eső fémtárgyak a fémátvételi bizottsághoz szállitandók be és pedig a kitűzött napon. Minden tárgyon a tulajdonos nevét és lakhelyét feltüntető feliratnak kell lenni. Mig a háztartások, háztulajdonosok a beszolgáltatás terjedelmét illetőleg semminemű utasítást nem kapnak, addig a III. 1., 4. és 5. pont alatt említett iparüzőknél, kávésoknál, pékeknél, intézeteknél stb. a bizottság a helyszínén megjelenik, megállapítja a beszolgáltatás alá eső tárgyakat, azokról jegyzéket készit és egyben kitűzi a beszolgáltatási kötelezettség idejét. A kötelezettek ezen csoportjának kötelessége tehát a tárgyak kószentartására és azonkívül a beszállításra terjed ki. Megjegyeztetik, hogy ha valakinek olyan tárgyai vannak, melyek pótolhatatlanok, azokat szintén be kell vinni. A beépített és nehezen szállítható tárgyakat pedig csupán be kell jelenteni. V. Mikor és hol kell beszolgáltatni? A beszolgáltatás alá eső tárgyak a fémátvételi bizottsághoz szállitandók be. Ungváron a városházán (emelet 7. ajtó) fog működni ez a bizottság mindennap d. u. 3-tól 6-ig. Ezen bizottság a beszolgáltatás sorrendjét következőképen állapította meg: Belváros julius 25, 26.; Savanyuvizi kerülőt július 27, 28.; Hidontúli kerület julius 31, augusztus 1 és 2-án. Megjegyeztetik, hogy ez a határidő csupán a háztulajdonosokra és magánháztartásokra vonatkozik, mert a kötelezettek többi csoportja a bizottság által velük közlendő napon tartozik a kérdéses tárgyakat bevinni. A beszolgáltatás napján határoz a bizottság s pótolhatatlanság kérdésében és ad a tulajdonosnál meghagyott tárgyakról igazolványt. Dr. Ackermann Fülöp. Három halott. Szinte megrendítő az a gyors egymásután- ság, amelyben nem is egészen másfél óv alatt városunk elveszíti a közélet munkásait. Nem a harctéri veszteségekről szólunk, hanem arról a halálról, mely itthon szedi sorban az áldozatokat. Komjáthy Tihamér, Reisman Bertalan, Zalka Erzsébet, dr. Tüchler Sándor, dr. Levy József, An- talóczy Péter, Weinberger Zsigmond, Fincicky Mihály, dr. Fényes Vilmos, Popovics Miklós, Szabó Lajos, dr. Novák Béla költöztek el egymásután mostanában. Az utóbbi héten azután egyszerre hárman tűntek el az élet színpadáról Fáklya Károly, Budai István és Csicsery Árpád. FAKLYA KAROLY 1883-1916. Szomorodott szívvel irorn le társaim, tanítványaink és az elhunytnak barátai nevében a lesújtó hirt, hogy Fáklya Károly siketnéma-intózeti tanár, hosszas szenvedés után f. hó 15-ón Budapesten az I. sz. belklinikán megszűnt élni. A halál bekövetkezése nem volt váratlan, mégis megrendített bennünket, mert jó barátunk, tanártársunk volt. De velünk gyászol az ügyünk is, hiszen Fáklyát csak mint eminens tanárt ismerték, ki nem félt a reá szakadt munkától. Volt eset reá, amikor két ember munkáját is kitűnő eredménnyel fejezte be. Kitűnő fizikuma, atléta ereje bírta. A sok munka azonban e kitűnő fizikumot is megőrölte. Hiába! benne sokkal több idealizmus, mint realizmus volt.,, Az ideális ember pedig nagyon sokszor ráfizet. 0 is reá fizetett! Éppen csak tiz évig tanított az intézetünknél. Közben 4—5-ször első osztályt! A legutolsó éve azonban emlék marad mintegy 11 gyermek lelkében! Ugyanis e második háborús évben a valódi némákat, az I. osztályosokat tanította. S nem megható e, mikor a szülő — tudva azt, hogy néma gyermeke vagy 200 szót tud —jeleli neki: „Köszönd meg a tanár urnák!“ A gyermek, mivel megtanult udvarias is lenni, továbbá, mert megérti a könnyező édesanyja jelölését, tanára felé fordulva hangosan, élőszóval mondja: „Köszönöm szépen,“ 0s a némileg már beszélő siket, édes anyját utánozva, könnyezik — nem is tudja miért! Érez valamit, de csak könnyekben tudja azt ma még kifejezni. Amikor pedig érzelmeit már szókkal ecsetelheti, akkor az ő megszólaltatója — régen pihen. S mit mondhat már akkor? Csak azt, hogy: „Nyugodjék békében!“ Sándornak Te Írtad, Neked ón irom: .Pihend ki fáradalmaidat!“ A mostani volt első osztályos tannlóiddal együtt már 43 gyermek fog lelki üdvödért imádkozni, kiknek szájába Te adtad az első édes, magyar szót! Egész nyugodtan mondhatom tehát: „Pihenni fogsz békességben!“ Gyömörey Alfonz. BUDAI ISTVÁN 1860-1916. Az első évszám árulja el, hogy a jó Budai István mennyivel idősebb volt. mint amennyinek fiatalos arca és járása után gondoltuk. Legalább 10 esztendőt tévedtünk. Megcsalt bennünket ártatlanul. Budai István igazán tanitó-tipus volt: csendes, szerény munkálkodás jellemezte. Dolgozott szorgalmasan, végezte zúgolódás nélkül a napi hivatalos ügyeit, azután az iparos-tanonciskolában is tanított, s ezen kivül ami ideje maradt, azt irogatásra, festésre, kertészkedésre és móhószke- désre fordította. 1860. okt. 20-án Rákócon (Zemplén vm.) született, ahol atyja g.-kath. kántor tanitó volt. A gimnáziumi osztályokat Ungváron, a tanitókópző- intézetet Sárospatakon végezte. Szép hivatását 1880-ban kezdte meg Závadkán (Fogason) Ung vármegyében, ahol sikereket ért el a magyarósitás körül s ezt az érdemét felettes hatóságai méltányolták, mert nemcsak erkölcsi kitüntetésben, hanem pénzbeli jutalomban is részesítették. Mint závadkai tanitó aljegyzője, később alelnöke volt a vármegyei tanítóegyesület szobránci körének. Ungváron, az állami iskolában 18 év óta működött. Több pedagógiai lapnak és a helyi újságnak, köztük az Ungnak is Írogatott. Két könyvet is irt. Egyik Ung vármegye földrajza, melyet a vármegye iskoláinak III. osztályában tanítanak; a másik könyve Az Ung vármegyei Általános Néptanító-Egyesület harminc éves története, amelyet az egyesület a jubileumi ünnepség alkalmából 1910-ben adott ki. Jelentősek Budainak a tanitó-egyesületben kifejtett tevékenységei. Mint ungvári tanitót megválasztották az egyesület főjegyzőjévé, majd alel- nökóvé. A tanitói pályán szerzett érdemei elismeréséül a miniszter címzetes igazgatóvá nevezte ki. Sorsa tragikum. Amikor fiait már kitanit- tatta, képezdész leánya is közel állott ahhoz, hogy ^ ra léphet, egyszerre, úgyszólván titokban t elhagynia működése helyét. A múlt héten Budapestre utazott s csak úgy mellékesen megvizsgáltatta magát a klinikán. A kicsinynek gondolt baját az orvosok súlyosnak találták s azonnal megoperálták folyó 14-én. Utána levelet irt családjának, hogy jól érzi magát, s 17-én hirtelen meghalt. A szomorú hírre családja, valamint Takács László igazgató és Marosi Mihály igazgató tanitó felutaztak a fővárosba s 19-ón d. u. kikisórtók Budai Istvánt a temetőbe. A szomorú útra elkísérték Hidasi Sándor kir. tanácsos, Szabó József nyug. igazgató is. A sirnál Takács Lásztó megható szavakkal búcsúzott el a vármegye tanítósága nevében az oly korán elhunyttól, akinek emlékét az ungvári áll. iskola s annak tantestülete sokáig — sokáig meg fogja őrizni. Tanítványai az uj iskola év kezdetén már nem találkoznak derék tanítójukkal. Áldás kiséri emlékét. I CSICSERY ÁRPÁD 1851-1916. Az erős, szívós szervezet ellenállásának és élni akarásának hosszas küzdelme után folyó hó 19-én örökre lezárta szemeit Csicsery Árpád, Ung vármegye nyugalmazott árvaszóki ülnöke. Nyugalomba vonulása óta élete folytonos betegeskedés között telt el s a nemrég életerős, egészséges férfiú halála valóban a szenvedések megváltásaként következett be. Vele vármegyénk közéletének és társadalmunknak egy köztiszteletben és becsületben álló alakja száll sirba. Nem szerepelt gyakran a közélet terén, de szükebb baráti körben rokonszenves egyénisége s a hivatalos életben kiváló szorgalma, kötelességtudása és nem közepes tehetsége őszinte és osztatlan szeretetet és elismerést biztosított számára. Csicseri Csicsery Árpád 1851. december 10-ón született az ungmegyei Iske községben. Gyermekkorának és ifjúságának emlékei, valamint családi tradíciói e vármegyéhez vonzották, amelynek fiatal korban szolgálatába lépve, egész közpályája alatt kiváló tisztviselője máradt. Az ungvári kir. törvényszéknél és járásbíróságnál töltött gyakorlati évei után 1878-ban a szobránci járás szolgabirá- jává választatott, 1882-ben vármegyei aljegyző, 1889-ben pedig árvaszóki ülnök lett. Mint árvaszóki ülnök, s majd 1889-től mint helyettes árva- széki elnök működött 1911. szeptember hó 1-ig, amidőn a törvényhatósági bizottság érdemei teljes elismerése mellett saját kérelmére nyugalomba helyezte. A vármegyei tisztikar és a közönség osztatlan részvéte kisórte utolsó útjára, a vármegyei tisztikar koszorút helyezett ravatalára. A halálesetről a család a következő gyász- jelentést adta ki: Csicsery Géza nyug. honvéd huszárezredes, Csicsery Zsigmond m. kir. testőr-főhadnagy, honvédezredes, úgy a maguk, valamint nejeik, gyermekeik és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják jó testvérüknek, sógor, nagybátya és rokonnak: csicseri Csicsery Árpád nyug. vármegyei árvaszóki ülnök, Ung vármegye törvényhatósági bizottsága, Ungvár város képviselete, az Ungmegyei Takarékpénztár és az Ungvári Népbank igazgatósági tagjának, munkás élete Lapunk mai Biáma 4 oldal.
