Ung, 1914. január-december (52. évfolyam, 27-56. szám)

1914-11-15 / 50. szám

1914. november 15.

U N G

(50. szám

A törvényhatósági bizottságnak közgyűlése kell, hogy foglalkozzék e kérdéssel, de nagyon sürgősen, addigt inig nem késő, — s -innét kell feliratilag kérni a hatósági árszabás alkalmazásának elrendelését s annak a jognak a megadását, hogy a közigazgatási hatóságok az élelmicikkeket piacra is tudják kényszeríteni.

Mert mi lesz velünk, — ha a további áremelkedéseknek gát nem vettetik? — még elgondolni is borzasztó.

Arra kérjük tehát vármegyénk alispánját, vegye fontolóra a fent mondottakat, s hasson oda, hogy a vármegye közönségének mód és alkalom nyujtassók e tekintetbeni kívánságait nyilvánosan kifejezésre, azután pedig a minisztérium elé juttatni.

Hisszük, hogy a közönség megnyilatkozásának meglesz a kívánt eredménye, s ezzel együtt el fog tűnni az ajkakról a ma mindjobban felhangzó, s már-már a kétségbeesést kifejezésre juttató sóhajtás:

— Mi lesz velünk?!

Ä VÁRMEGYE.

Ä közigazgatási bizottság ülése.

— Nov. 10. —

A közigazgatási bizottság f. hó 10-én tartotta meg a főispán akadályoztatása folytán Lőrinczy Jenő alispán elnöklete alatt rendes havi ülését.

Az alispán havi jelentésében megemlékezik a felvidéki állapotokról s azokról a károkról és csapásokról, melyeket az ellenséges betörés okozott. Azt a keveset, amit az ellenség meghagyott, hol pénzért, hol pedig ellenszolgáltatás nélkül a mi katonáink szedték el a néptől, mely ilyen körülmények között Ínségben van és igen szomorú napoknak néz elébe. A segítési akció ugyan nyomban megindult, de az a folytonos katonai hullámzások, fel- és átvonulások következtében bizonytalan időre megakadt. A főorvosi jelentés szerint a vármegye kaposi, ungvári és szobránci járásaiban előfordult kolera-megbetegedések majdnem kivétel nélkül elszigetelhetek voitak és csak a perecsenyi és nagybereznai járás volt az, hol az orosz betörés és az ezt követő harcok miatt hosszú időre megbénult és erélytelenné vált közigazgatás miatt a kolera-megbetegedés nagyobb kiterjedést nyert. Az október havi összes kolera-megbetegedések száma a vármegye területén 269.

Az állami és törvényhatósági közutak állapota kielégítő. A gazdasági felügyelő jelentése szerint az őszi vetési munkálatok csaknem kivétel nélkül befejezést nyertek, a tavaszi vetőmagról való gondoskodás a kormány részéről már most kilátásba helyeztetett.

Folyó ügyek elintézése után az ülés véget ért.

§. A katonai parancsnokságok megkeresései. A cs. és kir. hadseregfőparancsnokság parancsot adott ki, melyben elrendelte, hogy közhírré tétessék, mikép a hadiszolgáltatásokról szóló törvény alapján sürgős esetekben a katonai parancsnokságok (hatóságok) a hadiszolgáltatásra vonatkozó megkeresést közvetlenül a közigazgatási hatóságokhoz, rendkívüli esetekben a községhez intézzék, mire a közigazgatási hatóságok, illetve községek a hadiszolgáltatások kiállítása iránt rendelkeznek és hogy csak végszükség esetében lehet feltétlenül szükséges szolgáltatást közvetlenül magától a szolgáltatásra kötelezettől követelni. Egyes személyek ezt csakis az igénylésre jogosult parancsnokság (hatóság)-tól nyert Írásbeli felhatalmazás alapján tehetik. Azon körülménynél fogva, hogy hadiszolgáltatásoknak igénylése közvetlenül egyes személyek részéről csak a parancsnok (hatóság főnöke) felhatalmazására történhetik, ily felhatalmazás nélküli igénylés tilos s büntetőbiróságilag üldözendő cselekményt képez.

HÍREK.

— Kitüntetett hősök. A király megparancsolta, hogy a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék az ellenséggel szemben vitéz magatartása elismeréséül tomcsinyi Tomcsányi Gyula 83. gya logezredbeli századosnak és elrendelte, hogy az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül Lahner Kálmán munkácsi 11. honvód- gyalogezredbeli tartalékos főhadnagynak a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék s neki a bronz katonai érdem-érem a katonai érdem-kereszt szalagján kiutaltassék.

— Iskolák megnyitása. A Drugeth-téri és Kossuth-téri áll. népiskolákban, a r. kath. és az izr. iskolákban, valamint az ezekkel kapcsolatos óvodákban a tanítások f. hó 16-án, hétfőn, megkezdődnek.

Az ungvári g. kath. elemi (gyakorló) leányiskola f. hó 16-án nyílik meg, a tanitónőképző-intézet IV. osztályában pedig az előadások november 23-án kezdődnek. A tanitónőképző-intézet I—III., valamint a polgári leányiskola osztályai egyelőre még nem nyithatók meg. Ungvár, 1914. nov. Í4. Melles Gyula igazgató. '

— Igazolványhoz szükséges arcképek legolcsóbban és leggyorsabban Némethi műtermében készülnek.

— Gyászhir. Brassói Szűk Lajos, a beregszászi kir. törvényszék ny. bírája, életének 65. évében e hó 4-én elhunyt. A megboldogult évtizedeken át működött a beregszászi kir. törvényszéknél, s nehány hónap előtt vonult nyugdíjba. Halálhíre, — bár nem jött váratlanul, mert már hosszabb idő óta betegeskedett, — Ungváron is őszinte részvétet keltett.

— Egy család tragédiája. Újlaki József bajánházi áll. tanító a harctéren küzd. Itthon hagyta fiatal feleségét és két kis gyermekét. A családfőért aggódó feleséget, anyát megölte a bánat és kétség, miután az uráról az utóbbi időben nem érkezett hír. Szivet megható tragédia! A szerencsétlen anya és feleség csak 25 éves volt, mintaképe a jóságnak és szelídségnek. F. hó 9-én temették el Bajánházán a község és a környék lakosságának részvéte mellett. A megrázó tragédiát az alábbi megható versben mondja el Szabó Albert poétánk:

Az Újlaki-árvák.

Uram! Te ismered telkemet:

Mindig hittem, bíztam Tebenned.

Tudom, Te vagy Hatalom, Erő,

Ki holtból is élőt hoz elő.

Te vagy a Jóság, a Szeretet,

Ki véd, oltalmaz mindeneket.

És most megrendül bennem a Hit.

Zokogó lelkemnek szárnyait Meg tépte a kétség viharja,

Látva a Végzet, mint akarja Letörni a törzsről azokat Az Újlaki kis hajtásokat.

Mit vétettek Uram ne<ed ők,

Az ártatlan kicsiny csecsemők?

Atyjok a hű, a jó, a deli,

— Látván a vész miként tördeli —

Ment védeni a fészket, a fát,

Ezt a vihardult árva Hazát.

Óh, hogy reszketett a fészekért Az anyjokért, a kicsinyekért . . .

Nap, nap után jött a levélke,

Benne féltő, szerető lelke:

— „Ti vagytok az én mindenségem,

Gyermekeim, hű feleségem.“

Egyszer kimaradt a levélke . ..

— Jaj 1 valami baj csak nem érte ? . . .

Piros orcáit az anyának Lehervasztá a gond, a bánat.

Kétség fészkelt benne a szívébe S a fájdalom megölte . . . Érte.

És most megdöbben a szív bennem,

Mivé lesz e két neveletlen ? . . .

Ki vétkezett ? gyermekek ? szülők ?

Hisz szent ösvényeden jártak ők,

Vagy titkaid fürkészhetlenek ?

Oh gyújts Atyám, gyújts Szövétneket? . . .

— Névnapi megváltás. Romnnecz Mihály kir. kath. főgimn. igazgató 10 K-t küldött szerkesztőségünkhöz névnapi megváltásul. Az összeget átadtuk vármegyénk alispánjának.

Elszámolás

IV.

az ungvári vasúti állomáson átutazó sebesült katonáknak teával és némi élelemmel való ellátására újabban adakoztak:

Gyürki Dezső tiszthelyettes 40 K, dr. Bar- maper Herman 6 K, X. 2 K, Egy reggeliért 70 f, dr. Ország Jakab 100 K, Kulin Aurél főszolgabíró utján Szerednyén eszközölt gyűjtés 9 K, Sten- czinger Ede (Antalóc) adománya 50 korona.

Természetben való adományok:

Vajdaffy Gézáné 3 1. kávé, egy kalács.

Hálás köszönet és elismerés a nemesszívü adakozóknak.

1914 évi 6%-os magyar királyi adómentes állami járadékkölcsön.

(Hadi kölcsön.)

Aláírási felhívás.

Az 1912, évi LXIII. t.-cz. 17. §-a alapján a minisztérium felhatalmaztatok, hogy a hadi szükségletek fedezésére szükséges összegeket addig, amíg azok a törvényhozás utján meg nem állapíttatnak, az elkerülhetetlen szükség mérvéig előlegezhesse és azok megszerzése iránt hitelművelet utján intézkedhessék. E felhatalmazás alapján ezennel 6%-kal kamatozó adómentes állami járadékkölcsön bocsáttatik ki.

A kibocsátás összege a megtartandó nyilvános alá irás eredménye alapján fog megállapittatni.

A bemutatóra szóló járadékkölcsönkötvények 50, 100, 1000, 5000 és 10,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni.

A kötvények 1914. november 1-től kezdődőleg évi 6%-kal, minden év május 1-én és november 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoztatnak, az első szelvény tehát 1915. május 1-én esedékes.

Az a kötvénytulajdonos, aki az általa vásárolt kötvényeket az aláírás alkalmával zárolja, s ezt a zárolást 5 éven át fel nem oldatja, azt a jogot nyeri, hogy az ötödik év utolsó negyedében,* legkésőbb 1919. november 1-én a kötvényen alapuló követelését, e naptól számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre felmondhaija. A m. kir. kincstár köteles az ilyképen felmondott kötvényeket legkésőbb 1920. november 1-én névértékben visszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláíró felet költség nem terheli.

A m. kir. pénzügyminisztérium fenntartja, magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 1920. november 1 -ét megelőző időre nem fog eszközöltetni.

A kamatok, épugy mint felmondás esetén a köl- csönkötvények tőkeértéke, minden fennálló és a jövőben behozandó magyarországi adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fizettetnek ki.

A kötvények 10 évre szóló kamatszelvényekkel és szelvényutalvánnyal vannak ellátva, mely utóbbi ellenében az uj szelvények annakidején a beváltóhelyeknél minden költségtől és illetéktől mentesen átvehetők.

Az esedékes szelvények és az esetleg felmondott kötvények költségmentesen beváltatnak :

Budapesten: a m. kir. központi állampénztárnál, a m. ljir. postatakarékpénztárnál, a magyar korona országainak területén: valamennyi királyi állampénztárnál és adóhivatalnál, azonkívül további intézkedésig :

Budapesten : a Magyar Általános Hitelbanknál, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Banknál, valamint a m. kir. pénzügyminisztérium által erre a célra a magyar korona országai területén vagy azonkívül kijelölendő helyeken.

A kibocsátásra kerülő 6%-os magyar királyi állami járadékkölcsön ezennel a következő teltételek mellett nyilvános aláírásra bocsáttatik :

1. Az aláírás történhetik az alább megjelölt aláírási helyek bármelyikénél

1914. évi november 16-tól november 23-ig bezárólag * 2 3 4 5 6 7 8

terjedő határidőben a szokásos hivatalos órákban.

2. Aláírási helyekül szolgálnak a tóvárosi és a prospectusban í-lsorolt intézetek által a m kir. pénzügyminisztérium jóváhagyásával felhatalmazott és esetről esetre az illető intézet székhelyén megfelelően közhírré teendő intézetek.

A kibocsátásra kerülő járadékkölcsön kötvényekre történő befizetésekre a fennálló rendelkezések értelmében átutalás utján igénybevehetők a betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1915. augusztus 1-je előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett, egyébként moratorium aiá eső betétek is.

Azok, akik a befizetésekre ilyen betétjüket kívánják igénybe venni, betétjük teljes összege erejéig az illető betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy cég közvetítésével jegyezhetnek, s ezek az intézetek és cégek — amennyiben nem hivatalos aláírási helyek — a betétekből teljesítendő befizetéseket a hivatalos aláírási helyek valamelyikével számolják el

3. Az aláírási ár minden 100 korona névértékért :

a) ha az aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik 97 korona 50 tillér,

b) ha pedig az alábbi 4. pontban körülirt kedvezményes fizetési módozat vétetik igénybe 98 korona.

Ezen az áron felül az aláíróval szemben sem folyókamat, sem jutalék felszámításának helye nincs.

4. Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával mindenkor az egész aláirt összeg befizetendő.

A 100 koronát meghaladó aláírásoknál, amennyiben az aláírás alkalmával nem fizettetik be az egész aláirt összeg, az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10 %-a biztositékképen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898. évi XXIII. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, amelyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tart.

Az aláirt összegek annál az aláírási helynél fizetendők be, amelynél az aláírás történt és pedig : a jegyzett összeg 40%-a legkésőbb 1914. dec. 12-ig. „ „ „ 30%-a „ 1914. dec. 22-ig.

„ „ „ 30%-a „ 1914. jan. 5 ig.

A teljes befizetés megtörténte után az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja.

5. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány-űrlapok az összes jegyzési helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető. Az aláírási levél (nyilatkozat) a hírlapok utján is közöltetni fog.

6. A járadékkötvények kézizálogul lekötése mellett az Osztrák Magyar Bank és a M. kir Hadikölcsönpénz- tár a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújtanak kölcsönt.

Az igénybevett előlegkölcsön után biztosított kedvezményes kamatláb további intézkedésig, de legalább egy évig érvényben marad.

A nevezett két intézet ugyancsak kedvezményes, vagyis a szabályszerűnél '/, százalékkal alacsonyabb kamatláb mellett nyújt előleget egyéb megfelelő értékpapírokra is, amennyiben a felveendő összeg a jelen felhívás alapján aláirt összegkiegyenlitésére szolgál.

7. Az aláírók kívánságára e járadékkölcsön kötvényeit a szelvények beváltásával megbízott hivatalos beváltóhelyek és az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete, valamint a magyar korona országai, továbbá Bosznia és Hercegovina területén levő fiókjai 1915. december 31-ig költségmentesen fogják megőrizni és kezelni.

8. A végleges címletek elkészítéséig a m. kir. pénzügyminisztérium részéről egységesen kiállított ideiglenes elismervények adatnak ki az aláíróknak, mely elismer- vényeknek végleges kötvényekre való kicserélése .1915 április 1-től kezdődőleg költségmentesen ugyanazon helyen fog megtörténni, ahol az ideiglenes elismervények kiadattak.

Budapest, 1914. évi november hó 11-én.

Teleszky János s. k.

magyar királyi pénzügyminiszter.

Hadi kölcsönre aláírást elfogad Ungváron : Ungmegyei Takarekpénztír; Ungvári Népbank; Ungvári Fillerbank; Ungmegyei Gazdasági Bank; Ungvári Keresk. és Iparbank; Iparosok Takarék és Hitelbankja.