Ung, 1914. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1914-05-17 / 20. szám

1914. május 17. U N G (20. szám) 7 — Magyar írók Aranykönyvtárából 30 kötet díszkötésü könyv teljesen új állapotban jutá­nyos áron eladó Bercsényi-utca 21. sz. a. — Felsőbb kirakatrendező szakiskola. A kereskedelmi alkalmazottak országos egyesülete a kereskedelem fejlesztése érdekében egy felsőbb kirakatrendező szakiskolát szervez, amelynek ve­zetője a budapesti Holzer Simon cég főkirakat­rendezője lesz. A tanfolyam iránt érdeklődőknek fölvilágositást nyújt a kassai kerületi kereskedelmi és iparkamara titkári hivatala. — A közös hadsereg részére az 1914. évben szállítandó bőrnemü, ruházati és fölszerelési cik­kek után fizetendő átvételi egységárak jegyzékét a miniszter közölte a kassai kerületi kereskedelmi és iparkamarával. Az egységárak a kamara titkári hivatalában megtudhatók. AUTOMOBILOK keveset használtak eladók. — Magyar- országon legnagyobb választókban 150—200 darabig állandóan rendelkezésre áll, fuvaro­zásra, városi és tura-használatra, nyitott és csukott autók, valamint autóbuszok és teher- automobilok minden célra, mindenféle gyárt­mányú legutolsó typusokból állandó kiálli ás 1000 koronától feljebb minden árban. Keveset használt gummik és felszerelések. Budapest, VI., liszt ferenc-tér 3. sz. Telefon 149-62. Fekete Sándor. 2os Magas összegű kölcsönö­ket folyósítunk röfösáru, arany, ezüst :: és egyéb ingóságokra. KLINGER ÉS FISCHER hat. eng. zálogháza, Uj-tér 1. szám. A SZOMSZÉDBÓL. ZEMPLÉN. — Gyászhir. Fornszek Géza, kú­riai biró, a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék elnöke, e hó 13-án elhunyt. — Eljegyzés. Dr. Chudovszky Móric, az újhelyi „Erzsébet“* közkórház igazgató­főorvosa jegyet váltott Unger Gusztáv nyug. kúriai biró leányával, Margittal, Debrecenben. — lgez- gató-választás. A sárospataki főiskola igazgató- tanácsa a sárospataki ref. főgimnázium igazga­tójává Eilend József tanárt választotta meg a következő hat éves ciklusra. — Halálos kimene­telű baleset. Pasztirák András harczosi molnár, vigyázatlanságát életével fizette meg. Kigombolt kabáttal járt kelt a malomban s amint a sebesen forgó kerékhez közeledett, az megkapta kabátja ujját oly erővel, hogy a testből kiszakította jobb karját, minek következtében másfél órai kínos szenvedés után meghalt. — A zemplén vármegyei munkapárt e hó 18-án tartja alakuló ülését. — Mozog a íöld. nE hó 8-án reggeli 6 órakor föld­rengés volt Őrmezőn. Erős moraj hallatszott, melyre két erős lökés következett. Több ház fala megrepedt és a főutcán álló Szent-János szoborról leesett az egyik kéz. BEREG. — Kinevezés. Handlovics Gusztáv törvényszéki joggyakornokot, a lőcsei kir. tör­vényszékhez jegyzővé nevezték ki. — Kereske­delmi iskola Munkácson. Munkács város képvi selőtestülete elhatározta, hogy kereskedelmi is­kolát fog létesíteni s az ügy tanulmányozására bizottságot küldött ki. — Házvétel Jeruzsálemben. Fuchs Mór és Hausman Ernő munkácsi lakosok az elmúlt héten Jeruzsálembe utaztak, hogy az onnan oda kivándorolt szentóletü zsidók részére, akik ott a biblia tanulmányozásával foglalkoznak, az e célra a munkácsi rabbinál összegyűlt 30 ezer koronán lakóházakat vásároljanak, s ezáltal bizto­sítsák az ott élőknek a szentirás háborítatlan ta­nulmányozását. UG0CSA. — Nagyszőllősön kereskedelmi kör van alakulóban. Eddig 70 en jelentkeztek a be­lépésre. • SZABOLCS. — Az uj honvédlaktanya építése. Nyíregyházán építendő uj honvódhuszár lak­tanya ügyében a helyi vegyes bizottság május hó 20-án délelőtt fog összeülni. — Megrabolt lelkész. Magyardécsén ismeretlen tettesek éjjel körülfog­ták Fülöp Lajos református lelkész házát, elállták az összes kijáratokat és a pap irodahelyiségéből ezernégyszáz koronát elvittek. A rablók nagy lár­mával dolgoztak és a szomszédból vasvillákkal, fejszékkel fölfegyverkezve siettek a pap védel­mére, de ekkor már a rablók elmenekültek. 7 < Kodak-gép, gyári képviselete BOROSS-nál. TANÜGY. A munkácsi áll. tanitóképző-intézet f. é. szept. 1-én nyílik meg. Felveszik azokat a növendéke­ket, akik a főgimnázium, főreáliskola vagy pol­gári iskola IV. osztályát most végzik. A szegény- sorsú tanulók nagy kedvezményben részesülnek az ellátást illetőleg. Több teljesen ingyenes hely is van. Tandijat egy tanuló sem fizet. A kérvé­nyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez címezve f. hó 31-ig a beregvármegyei kir. tan­felügyelőséghez (Beregszász) kell küldeni. * Iskolalátogatás. Dancsházy Gusztáv, a kassai áll. felső kereskedelmi iskola igazgatója, keres- kedő-tanonciskolai szakfelügyelő, a hét elején megvizsgálta az ungvári kereskedő-tanonciskolát. * Kinevezés. Papp Antal püspök kinevezte Maru- szanics Erzsébetet az ungvári tanitónökópző-inté- zethez segédtanitónőnek, Grigássy Mihály padóci kántortanitót Harapásra kántortanitónak, Szidor Bazil beregbükkösi kántortanitót Alsókalocsára kántortanitónak. * * A nagybereznai vízvezeték. Jelen voltunk annál a történelmi pillanatnál, midőn a nagybereznai vízvezeték próbafolyása megindult. A község lakosai üdvrivalgással fogadták a vizet és szinte hihetetlen — de igaz, — kalapjukba merítve, vagy markukba felszedve szürcsölni kezdték. Az agilis főszolgabíró gyönyörködve nézte munkáját s egy közönyösen elhaladó öreg pa­rasztot megállítva megkóstoltatta vele a vizet, már jó előre mennyre földre dicsérvén az ízét. Az öreg megkóstolta a vizet, majd megzur- bolván szájában, kiköpte s keserűen szólt: — Hiszen jó, jó, de a spiritusz mégis csak jobb. * A rendőr . .. Jól beborozott társaság vergődött haza felé valamelyik éjjel s egyik közülök, ki éppen rend­őrtisztviselő volt, úgy elázott, hogy csak egy rendőr hathatós támogatása mellett volt képes az egyensúlyt úgy ahogy megtartani. Közben egy kisebb kávéház elé értek, mely­nek ajtajában egy holt részeg ember feküdt a járdán keresztül. Tisztviselőnkben felébred a rendőr s harsány hangon adja ki a parancsot: — Rendőr! Engem támasszon meg a falhoz, ezt a részeg disznót pedig kisérje be. IRODALOM. Erdélyi János (1814—1868.) E címmel Minay Lajos turkevei polg. iskolai tanárnak jelentős munkája fekszik előttem, a költő arcképével. Mielőtt a munka rövid ismertetéséhez fognék, leszögezni óhajtom, hogy mily rendkívül fontos dolog az egyes kiváló irók életének oly történelmi színezetű ismertetése, hogy abból az iró egyénisége, törekvései és a kornak szelleme tisztán álljon előttünk. Az irodalommal való bel­terjes foglalkozás szükséges ahoz, hogy egy iró, költő müveiből annak egész szellemi és ielki egyé­niségét kialakíthassuk képzetünkben. Ily mélyen a műveltség magas fokán álló társadalmi egyén is igen ritkán foglalkozhatik az irodalommal, azért a Minay Lajos által megirt Erdélyi-életrajz és ismertetés oly hézagpótló munka, hogy ennek útmutatása szerint, meg kellene ragadnunk az alkalmat, hogy legalább a vármegye múltjával összefüggő irók életrajzának és vázlatos ismertetésének sorozata készüljön ki Irodalmi Társaságunk irodalommal foglalkozóinak tolla alól. Minay Lajos munkájáról csak az elismerés hangján szólhatunk. Nagy és lelkes ügyszeretet, egy iró és költő által képviselt eszmények és vég­célok teljes megértése kell ahoz, hogy rövid, 80—90 oldalra terjedő munkában igazán teljes képet adhasson valaki egy Íróról. De különösen nehéz e feladat, ha ez az iró Erdélyi János, az a sokoldalú ember, akit ha megismerni akarunk, a költészet berkeiben épugy ismerősnek kell lennünk, mint a kritika, aestetika, dramaturgia, sőt a philosophia tájain is. Az életrajz határozottan tiszta képet nyújt Erdélyi János irodalmi törekvései- és nagy céljai­ról, látjuk az alapozó, a nagy szellemű fáradhat- lan energiájú embert, aki sokkal többet tud, mint amennyit képességekben és tudásban egy-egy munkája igényel, de lázasan gyűjti a tudás kin­cseit a szellemi élet minden terén, hogy a nemzet szellemi életét átalakító munkájának eredményei biztosítva lehessenek. Látjuk a költőnek indult Erdélyinek lelkét, szellemi birodalmát kiszélesedni, érzeteit, gondo­latait mélyülni, tisztulni és mind jobban, mind lázasabban munkába állani: — az idegen salaktól megtisztult, a népiélekből, faji erőből kisarjadt magyar költészet, magyar nemzeti irodalom meg­teremtéséért. A céltudatos, lankadatlan előre törés a lel­kében élő eszmények felé, meglátása mindannak, ami az egységes magyar műveltség érdeke, — teszi a költőt kritikussá, esztétikussá, mivelődés- történésszé és hatalmas erejű bölcselővé. Ezt nem mondja Minay Lajos, de munkájá­ból látjuk; kialakul ennek a lelki és szellemi folya­matnak képe előttünk. És megjelenik egyben a nemes egyszerűségben és szivjóságban élt ember­nek az alakja is előttünk, lebilincselve egész lé­nyünket rokonszenves egyéniségének varázsával. Minay Lajos munkája szépen, melegen van megírva, főleg pedig nyitott szemmel és a magyar irodalom szeretetével. Könyvének sikere szolgál­jon biztatásul, hogy hasonló irányú munkálko­dásával szerezzen sok élvezetet magának is, az irodalom kedvelőinek is. Az Erdélyi János élet­rajzának megírásával a vármegye kultúrtörténe­tének egy olyan epizódjára világított reá, amely hasznos adalék irodalmi szempontból is, de főleg forrásmunkává leend a vármegye Monográfiája keretében, az innen induló szellemi mozgalmak történetének megrajzolásánál is. Berzeviczy István. Vegyen kalapot Jorossnál. NYILTTÉR.

Next

/
Thumbnails
Contents