Ung, 1913. július-december (51. évfolyam, 28-53. szám)

1913-08-10 / 33. szám

1913. augusztus 10. Csarnokra és az Ipartestület székházára. A városi tisztikar és a kereskedelmi szaktanfolyam koszorút helyezett a ravatalra. A temetés 7-én d. u. ment végbe nagy rész­vét mellett. A szertartást dr. Fibiger Sándor hit­tanár végezte segédlettel. Megjelentek a temetésen testületileg a vármegye tisztikara Lőrinczy Jenő alispán, a városi tisztikar Fmcicky Mihály polgár- mester, a kassai kereskedelmi és iparkamara kül­tagjai Siposs Gyula kamarai elnök, a Keres­kedelmi Csarnok tagjai Hámos Aladár elnök, az ipartestület Flach Jakab elnök, a kereskedelmi szaktanfolyam tanári kara Deák Gyula igazgató vezetésével. A sírnál a városi tisztikar nevében Rácz József mérnök mondott sok melegséggel telt be­szédet, mely könnyekig meghatotta a hallgató­ságot. A szónok különösen a nagy ideálizmusát, baráti jó érzését, munkaszeretetét emelte ki az elhunytnak. A lelkész imádsága után lebocsátották a ko­porsót, melyben az eszméknek harcosa álmodozik — talán éppen Ung vármegye monográfiájáról. A fiatal özvegy: fekésházi Tabódy Lenke iránt általános a részvét, aki mindenét: hű élete- társát vesztette el. Ungvár város uj sebészeti és belgyógyászati pavilonja. — Körséta a városi kórházban. — Dr. Novak Endre, közkórházi igazgató-fő­orvos szobra immár ott emelkedik a kórház fenyves parkjában. Nem ércből, nem márvány­ból való, tégla- és malterból készült s mégis im­pozáns, beszédes, lelket hirdető. Méreteiben kolosszális, elrendezésében mo­dem és praktikus pavilon hirdeti Novák vas­akaratát. Ezeren és ezeren fognak ott gyógyulást vagy enyhülést találni, ezeren és ezeren fognak hálát rebegni a leghumánusabb intézmény léte­sítéséért. Az Ungvár városi kórház pedig ez épü­let tető alá való hozásával az ország legnagyobb kórházai sorába lépett. 1912. május 5-én kezdték meg a közkórház uj pavilonjának építését; költségvetése körülbelül 320,000 koronára rúg s amikor hozzáfogtak, ígéreteknél alig volt egyéb. Novák Endre egyéni­sége azonban nem ismer megállást. Merész, szinte bravúros akarással teremtette elő a kívánt össze­get, járt, agitált, meggyőzte az embereket s ma a hatásaiban is gyönyörű, monumentális épület tető alatt áll. Sőt nem elégedett meg ezzel. A régi kórház átalakításain kívül 250.000 koronás költ­séggel kiírták a pályázatot egy uj elme-osztály pavilon építésére is. így ma-holnap az ungvári kórház befogadó-képessége meghaladja a 350 ágyat; olyan szám ez, mellyel a vidéki kórházak közül csak igen kevés rendelkezik. Mindez pedig dr. Novák nevéhez fűződik. Ezért joggal nevezzük a földből kinőtt uj kórházat az ő — néma szobrának . .. Az uj kórházi pavilont folyó hó 6-án mutat­ták be a vármegye vezetőségének és a sajtónak. A bemutatáson jelen voltak gróf Sztáré v Gábor főispán, dr. Novak Endre igazgató főorvos, a Ferenc József-rend lovagja, Banóczy Béla vár­megyei főjegyző, az Ung fel. szerkesztője, Hamos Lipót, az ópitkezés vállalkozója, Maiós Lajos építész, az építés vezetője, a kórházi orvosi kar és adminisztráció személyzet legtöbb tagja, vala­mint az Ung munkatársa. Az épitkezés ugyan előreláthatólag csak szeptember elején lesz véglegesen átadható, de a külső épitkezés már teljes befejezést nyert s már csak a belső berendezés van hátra. így tehát a kép már csaknem teljes, amit nyertünk. lm az uj épitkezés rövid vázlata : Földszint. (Tüdőbeteg osztály és aeeptikus sebészet). Az, uj pavilon a kórházi kápolnától balra, a park közepén épült. Tulajdonképen két emeletes, de alagsor helyiségei oly magasan épültek, hogy szinte három emeletesnek számíthatjuk. A szuterénben nyert elhelyezést a gépház, gépész- és szolgalakás, konyhák, kamrák és cseléd­lakások. A központi fűtés alacsony nyomású gőzfűtés. A földszinten a tüdőbetegek 18—20 ággyal, az aseptikus (tiszta) sebészet pedig körülbelül 25—30 ággyal nyer elhelyezést. A legnagyobb szobák 8 ágyasok, azonkívül vannak 7, 4, 3, 2 és 1 ágyas szobák, 2 nappali szoba, főorvosi, gyakor­noki, kezelői szoba, valamint az ápoló személy­zetnek szánt helyiségek. I. emelet. (Septikus sebészet.) Az első emeletet tisztán a septikus (genyes) sebészet foglalja le, körülbelül 30 ággyal. Ezen­kívül itt lesz elhelyezve a Röngten-laboratorium, sötét kamra, kezelő és orvosi szoba. Az ágy­beosztások ugyanolyanok, mint a földszinten. A UNG közlekedés lépcsőház és lilt utján történik, (az első ungvári lift!) amely a második emeletig visz. Az első emeleten három óriási szabad terrasz áll különösen a tüdőbetegek rendelkezésére. (A két szélső 36 m2, a középső 35 m2 területű.) II. emelet. (Belgyógyászat.) A belgyógyászat 36—38 ágyat számlál, ezen­kívül két külön szoba és megfelelő mellékhelyi­ségek. (Minden emeleten három fürdő!) Minden osztály természetesen külön férfi- és nőiosztályra oszlik. Az új pavillonban összesen 100—110 ágy nyer elhelyezést. A mennyezet vasbeton, a padló pedig hézagmentes linoleum. A pavillonon kívül még új mosókonyha is épül a régi elmeosztály helyén. A régi rozoga épületeket mind lebontják. Az ópitkezés általában a legmodernebb és a legsikerültebbek egyike. A terveket Vida Artur budapesti építész készítette Jendrassik Alfréd építész, miniszteri osztálytanácsos felülvizsgálata mellett. Az építkezést Hámos és Szahanek ung­vári cég vállalta, mig magát az építkezést Matós Lajos építész vezette. Még néhány hét és megkezdődik a költöz­ködés, ami mindenesetre szintén nagy nehézséget fog okozni. Itt említjük meg, hogy legközelebb a bába­iskola is fog építkezni (a Gergelyi-féle telepen) és igy ott is összesen körülbelül' 70 beteg talál ápolásba. Az Ungvári Cserkészőrszeni helyi bizottsága ak megalakulása. — Augusztus 6. — Nagy gondolatoknak, nagy eszméknek meg­van az a különös sajátságuk, hogy mintegy varázs­ütéssel meghódítják az elméket. Aki a f. hó 6 án d. u. 5 órára összehívott cserkészőrszem-érte- kezleten jelen volt, meglepetve kérdezhette ön­magától: Micsoda nagyfontosságu ügyről lehet itt szó, hogy az alispáni tágas nagyterem zsúfo­lásig megtelt komoly vezető férfiakkal? Lőrinczy Jenő alispán üdvözölte a díszes, szép közönséget. Gyönyörű beszédben vázolta a boy-scout mozgalmat, mint az emberiség re- naissancéát, mely rövid 6—7 év alatt megragadta a sziveket. Ezután Berzeviczy István ismertette tárgyi­lagosan az értekezlet és mozgalom célját. Körül­belül az alábbiakat mondta: A cserkészőrszem- mozgalom célja a jelentkező fiukból testileg-lelki- leg egészséges, derék embereket nevelni. E célból a jelentkező fiukból 12 főnyi állandó őrsöket szervezünk. Minden csapat önálló vezetőt kap, ki csapatának tagjait józan életmódra, lovagias gon­dolkozásra szoktatja, minden szépre, nemesre és jóra neveli, testüket pedig turistáskodással, játék­kal és a szabadban való táborozással edzi, erősiti. Megfigyeli az őrszem a természet jelenségeit, tájékozódik katonai térképekből, megtanul sátort verni, hidat építeni, mindenféle eszközökkel, szerszámokkal bánni, kiképzést nyer az első segélynyújtásban. Végeredményben azonban az a cél, hogy jellemét fejlesszék a serdülő gyermek­nek. A jelentkező fiuknak legalább 10 éveseknek kell lenni. Beosztják őket a csapatokhoz s ha jól viseli magát, akkor 2 havi próbaidő letelte után leteszi a cserkész-fogadalmat, amely hivatva van a gyermeket valóban derék emberré kinevelni. A felolvasott cserkész-fogadalom nagy hatást tett a jelenlevőkben s egyhangúlag megalakultnak jelentették ki az ungvári cserkészőrszem helyi bizottságot s az ügyvezetőknek sürgős köteles­ségévé tették: lépjen érintkezésbe az országos központtal a sürgős szervezés és a cserkészőrszem tiszti tanfolyama végett. Ezután megválasztották a tisztikart: Elnök: gróf Sztáray Gábor főispán. Társ­elnökök: Geötz Virgil cs. és kir. ezredes, Nagy Pál m. kir. honvédőrnagy, Lőrinczy Jenő alispán, Bekény Aladár főerdőtanácsos, Románecz Mihály főgimn. igazgató, Hidasi Sándor kir. tanácsos, tanfelügyelő. Ügyvezető elnök Deli Géza főreálisk. igaz­gató, titkár Simonyi Sándor m kir. számellenőr. Tanácstagok (választmány): Berzeviczy István, Deák Gyula, Görgényi Adolf, dr. Korláth Endre, Kovássy Elemér, Medreezky István, dr. Szabó József, .Flach Jakab, dr. Szőke Andor, Székely József, dr. Tahy Endre, dr. Sebő Sándor, Pap János, dr. Sajó Elek, dr. Preusz Elemér, Heverdle Frigyes, Ligeti Leo, Szentkereszthy Tivadar, Lám Elemér, Hámos Aladár, Gulácsy Árpád, Reöthy Szilárd, dr. Fábry Gyula. _____________Simonyi Sándo^r — A postai bélyegzők olvashatatlansága. Egyik kereskedelmi és iparkamara fölterjesztés­sel fordult a kereskedelmi miniszterhez, melyben rámutatott a postai bélyegző-lenyomatok nagy jelentőségére, különösen á peressé váló ügyek­ben, amikor gyakran perdöntő fontossága van annak, hogy hol és mikor adatott fel a vitában szereplő üzleti levél. A miniszter méltányolva a kamara okfejtését, intézkedett az iránt, hogy a postahivatalok a feladott és érkezett leveleket szigorú eljárás, sőt érzékeny birság terhe alatt olvasható bélyegző-lenyomatokkal lássák el. (33. szám) 3 Árvíz. Pusztulás XJn ff megyében. — Az UNG tudósítójától. — Rémes éjszaka borult f. hó 6. és 7-ike közt Ung vármegyére. Az elemek olyan őrült táncot jártak, amilyenre a nagyon öreg emberek sem emlékeznek. Este 10 órától másnap reggelig foly­tonos villámlás, dörgés, zuhogó eső tartotta féle­lemben a lakókat. Valósággal istenítélet bocsát­kozott erre a szegény vármegyére. Alig kezdődött meg a rémitő játéka a ter­mészetnek, már 11 óra tájban kilépett a medré­ből a Kadubec-patak, mely eddig is sok gondot adott a városi hatóságnak. Régebben ugyanis a Hajnal-utcán folyt ez a szeszélyes patakocska, majd úgy oldották meg a kérdést, hogy az izr. temető mellett bevezették a Kis-Ungba. A hirtelen kiömlött viz végigszáguldott a Drugeth- és a Hajnál-utcán félméteres magasságban. Valaki, aki észrevette a veszedelmet, végig szaladt az utcán s beleüvöltötte a levegőbe: — Keljenek fel, itt az árvíz ! Néhány pillanat múlva rémüldözve tekintet­tek ki az álmukból felriasztott lakók. Ekkor már a szennyes ár betört udvarokba, kertekbe. Az utcai hidakat felszaggatva rohant a viz. Egy katona­tiszt volt a legelső segélynyujtó, az utcai csator­nák betemetett rostélyait megtisztította, hogy a víznek utat nyisson a csatornákba. Ezalatt halálraijedt paraszt emberek rohan­tak a domonyai ut felől. Nevickét és a két Domonyát erősen fenyegette az árvíz, az elől menekültek a szerencsétlenek, akik a közös kaszárnyában kaptak menhelyet. Az Ung vize szemlátomást nőtt. Csakhamar valósággal bömbölt az ár. Az Ung és Zemplén vármegyék határhegységének gerincén Ungpéteri- től Ubiyáig felhőszakadás vonult végig. Az óriási vízmennyiség egyrésze Ung, a másik Zemplén vármegyébe bocsátkozott le. Magában Ungváron 66 mm' magas vizréteg esett. A rémület másnap reggel érte el tetőpontját. Az Ung nagy szálfákat, kitépett élőfákat, ház­részeket, tehenek, lovak, sertések hulláit, gabona- kévéket hozott. Még a kora reggeli órákban kiutazott gróf Sztáray Gábor főispán Minay István főszolga­bíró kíséretében a veszélyeztetett két Domonyára és Nevickére, melyeknek határa viz alatt állott. Különben az Ung egész völgyét elöntötte a viz és Sóslak mellett a vasúti töltést is megrongálta. A felülről reggel induló vonat utasait csak át­szállással lehetett lehozni. A vonat d. e. 8/4l0 óra helyett d. u. 1 órakor érkezett meg. A városban az izgatottság — az Ung vizének emelkedésével — nöttön nőtt. A város lakossága ellepte a hidakat és a partokat. Délben az Ung a Füzesnél kilépett a medréből. A Füzes lakói nagy félelemben várták a katasztrófát. A hatóság kilakoltatta a vasúti töltés mellett levő ház lakó­ját. D. u. 4 órára a viz egészen körülvette a Füzes házait, amelyek már mint egy sziget emel­kedtek ki a rémséges hatást tett áradatból. Az árvíz f. hó 7. és 8-ika közti éjjel úgy éjféltában érte el a legmagasabb állását. A fő- erdőhivatal az erdőőröktől beérkezett jelentések alapján ezt előre megállapította. Aug. 8-án, pénteken már barátságosabb reg­gel köszöntött Ungvár lakosságára. A viz erősen megapadt. A veszély elmúlt. A Füzes elzárt lakosai kiszabadultak kellemetlen helyzetükből. A szomorú esetből tanulságot meríthetünk. Jó lesz az Ung partja megerősítésének kérdését komolyan venni! Ismét letartóztattak több kivándorlási közvetítőt. — Az UNG tudósitójálól. — Kivándorlást közvetítő szövetség tagjainak ügyes kézrekeritését eszközölte a kötelességét lelkiismeretesen teljesítő nagygejőci m. kir. csen- dőrőrsparancsnokság vezetője: Laboday Gyula csendőrőrmester. Buzgó segitő-társai Maticsak Sándor és Nagy János csendőrök. Ez évi julius hó 26 án jutott tudomására az őrmesternek, hogy a kivándorlók továbbkalauzo lása céljából Galíciában tartózkodó Moskovics Sámuel nagygejőci lakos, Ugornya beregmegyei községben lakó Verzse Andrással áll összekötte­tésben. Ugyanakkor jutott Laboday Gyula tudó mására, hogy Kis- és Nagyrát, valamint Gáiocs községből több hadkötelesnek kivándorlási közve­títését tervezik Moskovics Mariska és atyja: Mos- kovics Herman. A kivándorlás megakadályozása szempontjából a Galíciában levő Moskovics Samu kézrekeritése volt a legnehezebb dolog. Ugyanis ez ügyben a segédkezést a határszéli m. kir. csendőrőrs nem teljesíthette, mert Moskovics Samut Galíciában letartóztatni hatalmában nem állott. Laboday Gyula leleményességének tulajdo­nítható, hogy a Moskovics Mariska nevében Ga­líciába továbbított távirat hivó szavára Moskovics Samu önként jött haza s itt az őrs nyomban le­tartóztatta. Kihallgatása alkalmával a meghiúsított kivándorlás elősegítésének tervét részben szemé­lyesen, részben a nála talált levelek tartalmával elárulta s igy sikerült megakadályozni, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents