Ung, 1913. január-június (51. évfolyam, 1-27. szám)

1913-03-23 / 13. szám

1918. márc. 23. U N G (13. szám) 7 Magas összegű kölcsönö­ket folyósítunk röfösáru, arany, ezüst :: és egyéb ingóságokra. Kiinger és Mermelstein hat. eng. zálogháza Uj-tér 1. sz. A SZOMSZÉDBÓL. ZEMPLÉN. — Vizsgálóbírói kirendelés. Kún József törvényszéki biró a sátoraljaújhelyi tör­vényszék területére vizsgálóbíróvá rendeltetett ki. — Választás. Baán Mihályt, az ungvári kereske­delmi és iparbank igazgatóját, a nagymihályi gaz­dasági bank igazgatóságába beválasztották. — Az alsóberocki uj Bodroghid kiépítéséhez 35,000 ko­ronát szavazott meg Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete. — Az újhelyi kereskedelmi iskola ügyében leiratot intézett a közoktatásügyi miniszter a városhoz, kijelentvén, hogy ha a vá­ros e hó végéig nem gondoskodik megfelelő épü­letről, úgy nemcsak a kilátásba helyezett kamat­mentes kölcsönt és az eddigi államsegélyt fogja megvonni, de megvonja a nyilvánossági jelleget is. — Az újhelyi izr. népkonyha 5 hónap alatt 8000 ingyenebédet adott a reászorultaknak. — Nagy tűz az újhelyi gyertyagyárban — E hó 14-é'n kigyuladt az „Első Sátoraljaújhelyi Paraffin- finomító és Gyertyagyár r.-t.“ gyártelepe. Az eddig még ismeretlen okokból keletkezett tűz a gyár­épület tetőzetét teljesen elhamvasztotta és a benn lévő állami gépeket is megrongálta. A gyárban alvó munkásleányokat még idejekorán sikerült kimenteni s igy a tűz a meglehetősen nagy anyagi káron kívül más áldozatot nem követelt. BEREG. — Uj hid. A már régóta vajúdó miszticei Borzsahid kérdése dűlőre jut; a vár­megye részére engedélyezett 240 ezer korona inség-államsegélyből 13 ezer korona e hid fel­építésére fog fordittatni. — Kaszárnyaügy, A mun­kácsi régi közöslaktanya elodázhatatlan újra­építésével összefüggő azon törekvése a városnak, hogy az eddiginél nagyobb csapattestet helyez­zenek oda, illetékes helyen előzékeny előkészítés­ben részesül, de addig el nem intézhetik, amig a felemelt létszámú haderő elhelyezési beosztásának tervét el nem készítik. — A munkácsi melegedő szobát, mely megnyílt január 15-én és működé­sét egyelőre e hó 15-én beszüntette, 4960-an lá­togatták, s a látogatók között 4380 adag kenyér is szétosztatott. — A lóhúsból készült íelvágottak napi ára Munkácson a következő: 1 kgr. szalámi T20 K, 1 kgr. foghagymás kolbász 1-20 K, 1 kgr. koszorú kolbász 1-20 K, 1 kgr. parizer 120 K, 1 drb virsli 5 f, 1 drb. szafaládó 5 f, 1 kgr. füs­tölt sonka és nyelv T20 K. UG0CSA. — Uj patika. A belügyminiszter a nagyszőllősiek ama kérelmét, hogy Nagyszőllősön még egy gyógytár felállittassék, teljesítette; az új patika-jogot Fejér Barna oki. gyógyszerész nyerte el. — A nagyszőllősi ipartestület a napokban tartotta tisztújító, közgyűlését, amikor is elnökké ismét Jámbor Árpád választatott meg. SZABOLCS. — Oyorsiró-Kör. A nyíregyházi gyorsírók dr. Pröhle Vilmos elnöklete alatt meg­alakították a gyorsiró-kört. — A kísvárdai ön­álló g. kath. egyház rövidesen megvalósul. Kis- várdai g. kath. lelkészül Bellovits Gyula jelenlegi csicseri lelkész van kiszemelve, kinek kinevezése csak napok kérdése. — Egy tízórai következ­ményei. Pénteken délelőtt egy pénzügyőr Nyíregy­házán leszállt a vonatról, hogy a vasúti étterem­ben megtizórázzon. Miközben az étteremben időzött, a vonat elindult és magával vitte a finánc kardját és a táskáját, amelyben közel 1000 K készpénz volt. A finánc azonnal sürgönyt küldött a legközelebbi állomásra, ahonnan azt a választ kapta, hogy a kard megérkezett ugyan, de a táska eltűnt. — Villámcsapásos március. E hó 12-én Nyíregyházán hirtelen beborult az ég, majd sűrű villámcsapások között megeredt a jég s utána az eső. A korai villámlás négy helyen is lecsapott. Özv. Soltész Mlhályné ókisteleki szőlőbeli la­kos házába csapott le először a villám, a házat felgyújtotta s a tűz a nagy szélben megakadályoz- hatatlanul elhamvasztotta az épületet. A nyíregy­házi református templomba is becsapott a villám, végigszaladt a szószék körül, leégette a szószék díszítéseit, a drapériákat és térítőkét és azután nagyobb következmények nélkül a földbe szaladt. Ugyancsak villám ütött be a nyíregyházi villamos­telepbe és a városi adóhivatal iktató helyiségébe is, jelentékenyebb kárt azonban nem okozott. — Egy lövésre két halott. E hó 7-én este Csonka Ferencet azon csípte meg a gróf Forgách-féle tornyospálcai erdőségnek kerülője, hogy tiltott helyen tüzelőfát szed az erdőben. A kerülő felirta Csonka nevét, mire ez annyira megharagudott, hogy egy vashoroggal a kerülő felé sújtott. Az erdőőr ekkor fölkapta fegyverét és Csonkára lőtt, aki nyomban meghalt. Szombaton, e hó 8-án temették el a fiatal 26 éves Csonka Ferencet és a gyászolók közt ott volt a halott szerencsétlen édesanyja is. A szertartás közben egyszerre csak összeesett a szegény asszony és az egybesereglett falu népe szemeláttára meghalt. TANÜGY. Az a hosszú vakáció. Irta Major Zoltán. Húsvéti időben ahány ismerősömmel talál­kozom, majdnem mindegyiktől hallom a vakáció iránt való kedves és nyájas (tulajdonképen pe­dig alaptalan irigykedésből eredő) érdeklődést: „No, most már nemsokára pihenhetsz. — Hány napig tanítanak még?“ — De jó dolga van a ta­nítónak ! — Mikor lesznek a vizsgák ? Két álló hónapig üdülni; no ,maguk igazán nem panasz­kodhatnak.“ És természetes dolog, hogy jóakaróink ily számítás alapján ítélik meg hivatásunkbeli mun­kánkat, melyért; még mindig f„úgy , is szép fizetést“ kapunk. Mi tanítók másnak látjuk, érezzük a hely­zetet. Tudjuk, hogy a napi 4—6 órán át való fe­gyelmezés, feszült figyelem, beszéd, járkálás, sza­vak, kifejezések mérlegelése, az iskola levegőjé­ben való tartózkodás, számtalan kisebb-nagyobb izgalom stb. stb. testi-lelki erőnket teljesen ki­meríti. Szükségünk van a gyakori szünetre, ame­lyet azonban nem is ránk, hanem a gyönge gyer­mekseregre való tekintettel írtak elő. Csakhogy persze a laikus azt gondolja, hogy szünnapon a tanító gond nélkül nyújtózkodik, rágyújt a pipára, újságot olvas, elmegy korcsmába, kávéházba egy kis kártyázásra, kerékpárra ül s végigjárja a környéket, leakasztja puskáját s ki­felé indul, kertjében babrál, kuglizni jár, hajto­gatja a;cinkotai itcét stb. Sajnos, sokszor igaza is van az igy gondol­kodó laikusnak. Mert bizony a tanítóság jelenté­keny része még most sincs azon a nívón, melyet egyház és haza megkövetelhet tőle. Nem él eléggé hivatásának. Bezzeg a lelkes, vérbeli tanítónak szünetje nem igy telik el. Az évközben előforduló szün­napokon gondosan javítja az irkákat, összehason­lítja az elvégzett tananyagot a tantervvel, meg­állapítja a hiányokat s tervet készít a jövő napok, hetek kihasználására, hogy a hiányokat pótol­hassa. Egy-egy lecke menetét vázlatosan kidol­gozza. A tanügyi lapokat ilyenkor behatóbban forgatja, kartársaival megbeszéli a teendőket. A megrongált, elhasznált szemléltető eszkö­zöket kijavítja, rendbe hozza. Sőt akad olyan tanitó is, ki nem resteli ilyenkor egyik-másik ta­nítványának szülőjét is fölkeresni, hogy a gyer­mek érdekében egy kis megbeszélésre szerezzen alkalmat. Ki vetheti szemünkre, hogy az ilyen szünnap henyélést jelent?! No jó, — mondja a tanügybarát — tekint­sünk hát el az évközi szünetektől, de a nagy va­kációban csak nincs dolga ? 75—100 napon át még azt is elfelejti, hogy tulajdonképen milyen cimen húzza a fizetését? Azt a nyájas kedvessógü jóakarót hívjuk meg egy kis tantervkészítésre. Invitáljuk meg, álljon be társul, mikor a püspöki és állami tan­terv anyagát újra alaposan áttanulmányozzuk, az elmúlt tanév tapasztalatait leszűrjük, mikor a naptár segítségével a jövő óv szünnapjait előre gondosan megállapítjuk, hogy a heti beosztást ennek alapján csinálhassuk. Legyen mellettünk, mikor az egyes osztályok számára újabban, vagy javított alakban megjelent tankönyveket átnézzük, a tanterv anyagával össze­hasonlítjuk, a régi könyvvel összevetjük, hogy száz meg száz körülmény figyelembevételével megállapodhassunk abban, melyik könyv tehet gyermekeinknek legnagyobb szolgálatot. Legyen velünk az a jóakaró akkor is, mikor az ilyen heteket igénylő munkásság után végre hozzáfoghatunk a részletesebb kidolgozáshoz. Tapasztalja meg, mennyi gondolkodást, mérlege­lést okoz a lelkiismeretes tanítónak a beszéd- órtelemgyakorlat anyagának az évszakhoz, ünne­pekhez, népszokásokhoz, a falu életében előfor­duló eseményekhez alkalmazkodó, időszerűséget és célszerűséget kereső csoportosítása, beosztása. Azután forgassa át velünk az olvasókönyvet, hogy az egyes hetekre kitűzendő olvasmányokat oly sorrendbe hozhassuk, mely a beszéd-értelem- gyakorlatok, földrajz, természetrajz, történelem stb. menetéhez alkalmazkodik, hogy igy az egyes tárgyuk között (különösen osztatlan iskolában) kapcsolatot létesítsünk. Válogasson ki velünk együtt a szükséges énekeket, verseket; tervezze meg a rajzok sorrendjét, a számtani, nyelvtani gyakorlatokat stb. Végül, ha a nagy mü elkészült, vegyen részt az újabb átnézésen, javításon, hogy a munkának egyöntetűségét teljessé tehessük. Es ha még akkor sem változik meg a véleménye az ideális- vakációi lustálkodásról, szedje össze buz- góságának megtört maradványait és vegye át sorra azokat a vezérkönyveket, melyek jövő évi munkásságunk fegyverét képezik. Ezek segítsé­gével és az összeállított tanterv alapján azután készüljön velünk együtt az akkorra már ismét elérkező új tanév munkájára. Ha a vakációval érvelő tanitóbarátok mind­egyike f'szemtanuja lehetne az ilyen készülődés­nek, bizonyára máskép beszélne — a hosszú és sok (?) szünetekről és az „úgyis szép fizetésről.“ Buzgó és törekvő kartársaim így használjuk föl tehát a szünnapokat s a nagy vakációt, köz­ben pedig ismerkedjünk meg minél több mun­kával, vezérfonallal. Ne csak azt a könyvet for­gassuk, amely szerint tanítunk, hanem több azo­nos tárgyú munka összehasonlításából szerezzük meg az áttekintést mely minket a tanítandó anyag urává tesz. És legyünk azon, hogy a kol­legiális érintkezés alkalmával kevesebb politika és több pedagógia kerüljön tárgyalás alá. így nemesebben töltjük „azt a sok vakációt“ és saját szakműveltségünk fejlesztése által több tekintélyt biztosítunk annak az „úgyis szépen fizetett“ tanítóságnak. Tanítóképző-intézetbe való felvétel. Az iglói m. kir. állami tanítóképző-intézetbe a jövő 1913—14. iskolai évre az első osztályba oly éptestü 35—40 tanulót vesznek fel, akik 14-ik óletévöket már be­töltötték, de 18 évesnél nem idősebbek s annyi előképzettséget igazolnak, amennyit a polgári iskola, gimnázium vagy reáliskola négy osztályá­nak sikeres elvégzése nyújt. E követelmények igazolása szabályszerű iskolai bizonyítvánnyal tör­ténik. A jó maga viseletű és szorgalmas tanulók mind köztartási segélyben és bennlakás kedvez­ményében részesülnek. Néhány növendék pénz­beli ösztöndíjban is részesíthető. A fél köztartási kedvezményt élvező bennlakók havonként 14 ko­rona 50 fillért fizetnek. A felvétel és segélyezés iránt benyújtandó, egy koronás bélyeggel ellátott pályázati kérvényhez csatolandó: születési bizo­nyítvány, iskolai bizonyítvány, tiszti orvosi bizo­nyítvány a folyamodónak egészségi állapotáról és a tanítói pályára alkalmas voltáról, hiteles köz­ségi bizonyítvány a szülők vagyoni állapotáról, a családfő polgári állásának feltüntetésével, hiteles családi kimutatással és a folyamodó növendék magyar állampolgári voltának igazolásával, újra oltási bizonyítvány. A felvétel és segélyezés iránti kérvények a vallás- és közokt. m. kir. miniszter­hez címzendők és legkésőbb május hónap 31-ig nyújtandók be az intézet igazgatójánál. A fel­vételről és segélyezésről minden egyes tanuló augusztus 15-ig értesítést kap. Az iskolakerülés ellen. Radikális módon akarja megszüntetni az iskolakerülést egy város tanácsa; kimondotta ugyanis, hogy ezentúl a város rendőrei kötelesek elfogni minden 6 évesnél idősebb és 13 évesnél fiatalabb gyereket, aki oly órában mutatkozik az utcán, amikor az iskolában előadás van. Természetesen az elfogott gyereket nem vi­szik a rendőrségre, hanem vagy az iskolába, vagy szüleinek lakására. Kétségtelen, hogy ennek az intézkedésnek meglesz a hatása. Azt is kimondotta a város tanácsa, hogy egyetlen szegényt sem ré­szesít segítségben, ha a gyermekei azok között szerepelnek, akik rendetlenül látogatják az iskolát. Sajnos, ez nem nálunk, hanem egy franciaországi városban történt. KÖZGAZDASÁG. + Hegyközségi közgyűlés. Az Ungvári Hegy­község márc. 30-án d. e. fél 11 órakor a város­háza nagytermében tavaszi közgyűlését tartja a következő tárgysorozattal: az évi költségvetés megállapítása; napszámbérek és beadványok; in­dítványok. Az elnökség. + Tudomásul. Felkéretnek mindazon szőlő- birtokosok, akik vincelléreket felfogadtak, hogy azokat a hegybírónál bejelentsék és f. hó 30-án d. u. fél 2 órakor minden vincellér a hegybíró lakásán (Dombalja-utca 18. sz.) személyesen jelen­jen meg az új rendtartások megismerése céljából. + Eladó fajtehenek. Az Ungvármegyei Gazda­sági Egyesület tulajdonát képező 1 darab 5 éves (ellés előtt van) és 1 darab 2 éves, pinzgaui fajta tehén eladó. Bővebb felvilágosítást Szabó Zoltán gazdasági egyesületi titkár nyújt. Vegyen kalapot Borossnál.

Next

/
Thumbnails
Contents