Ung, 1912. július-december (50. évfolyam, 27-51. szám)

1912-08-11 / 32. szám

4. oldal ■CT2ST3­32. szám. fürdőzés mellett, mint ellen szólnak. Ilyen pl. a sok közül az, hogy a családfő, akinek idegrendszerét a hivatali teendők, családi gondok az egész év folyamán teljesen igénybe vették, oly annyira, hogy helyén való további megmaradása végveszedelemmel fenyegeti, ki­szakítja magát környezetéből, ott hagyja hivatalát, mindennapi foglalkozását, gondjait, s elmegy néhány hétre üdülni, szórakozni. Vannak továbbá tudomány­szomjas, legtöbb esetben tanférfiak, akik szabadságukat szakismereteik kiegészítésére, ismeretkörük tágítására fordítják, miáltal nem csak maguknak szereznek élve­zetet, hanem tapasztalataik közlése által másoknak is, gyarapítják az irodalmat és terjesztik a közismereteket. A hely megválasztása sok esetben nagyon kez­detleges. Orvosok, rokonok, ismerősök, társaságok, részint ajánlatok, részint hallomás, igen ritkán tapasz­talás utján ezen vagy azon helyet ajánlják többó-ke- vésbé, némelyek csak az árak után indulnak. A hazai fürdőkről ingyenes illusztrált fürdő-albumot szerkesz­tett Fodor Oszkár dr., melynek immár 16-ik évfolyama van. A Magas-Tátrát az Idegenek Forgalmi Kalauza ismerteti; egyes fürdőhelyekről a hírlapok hoznak le­írásokat hangulatos reklámokkal, sok esetben többet ígérő illusztrációkkal. A legtöbb fiirdőző csak a holy- szinén győződik meg a valóságról. Sajnos, hogy ide­gen fürdőktől mindig többet várunk, mint a magyar fürdőktől, aminek oka az az általános panasz, hogy a magyar fürdők a túlságos magas árak mollett kevés kényelmet nyújtanak a látogatóknak. Be kell vallanunk azonban azt is, hogy a magyar fürdőhelyeket kevésbé ismerjük. Hogy miért, azt a következőkben indokolom: Tagadhatlan, hogy megyénk­nek is vannak szép fürdőhelyei, festői tájai. De ki tud róluk? Nagyra vagyunk a modern technika vívmányai­val, szórjuk a pénzt a mindenféle látványosságokért, mozgó-képek, s effélékért; nap-nap mellett látunk idős­beket, fiatalokat fényképező-készülékekkel s nincs a társadalmi életnek az a mozzanata, amelyet a fény­képen meg ne örökítenénk, de hány tájkép van ezek közölt? Az egyetlen novickei várrom kevésbé sikerült képét kaphatni a trafikokban, de fültanuja voltam, mi­dőn egy idegen a helyi képes levelező-lapok után tuda­kozódott, s midőn az elárusító a uevickei várrom kópét tette elib’e, abbeli kérdésére: messze van az ide? az volt a trafikos válasza: biz én nem tudom. Hány elő­kelő és jómódú ungvári polgár van, akinek felvidé­künkről fogalma sincs, de következetesen eljár a kül­földi fürdőkbe! Itt van, teszem azt, a festői fekvésű Rónafüred gyönyörű vizosésoivel, a Rúnára való remek kilátással. Járnak arra fényképész kedvelőink, íestőiuk, de meg- örökitette-e már valamelyikük o remek tájakat? Ha el is mennek arra, ott is csak embereket fotografálnak 1 Itt van, teszem azt, az uzsoki reraekműút, Fenyves­völgy, Havasköz a maga regényes utjával, a kies fek­vésű Szobránc, a tengerszem, Hársfáivá, Visk, Gyertyán- liget, Kékkő, Ránkherlány, Bártfa stb., mind kedves fürdő- és üdülőhely. A Magas-Tátrát kiveszem, mert hisz ennek már nemzetközi forgalma van, s igy rek­lámja is nagyobb. Közlekedési viszonyai lényegesen javultak az által, hogy 2 szélső pontját, u. m. Tátra- lomnicot és Csorba-tót a Kassa-oderbergi vonattal a tátralomnici és a csorbái fogaskerekű vasút köti össze, egymással és a Tátrafüredekkel meg Tátraszéplakknl az e hó elején megnyílt villamos vasúti hálózat, mely­nek kiinduló pontja Poprád-Felka. A nyugati fürdőhelyek közül ott van pl. a remek Fenyőháza, melyet most egy fiók-posztógyárral szán­dékoznak elcsúfítani, a hanyatlott Korytnyica, a magas fekvésű Zseleznó, a kisebb, de annál látogatottabb Borosznó, Yihnye, a nők fürdőhelye Szliács, a délibb fekvésű Balaton, mindannyi tengerparti fürdőhelyeivel 1 Hol vannak még ezeken kívül a délkeleti Báziás, Her­kules, Marillavölgy és a sok erdélyi fürdő, melyekkel akár gyógyulás, akár üdülés végett megáldotta hazán­kat a Teremtő. Ezeket látogatni, aki teheti, nemcsak egészségünk, tehát jólétünk érdeke, de másrészt hazafias köteles­ségünk, mert annál jobban szeretjük hazánkat, minél közelebbről ismerjük. M , — Személyi hírek. Papp Antal munkácsi megyéspüspök, hosszabb tartózkodásra f. hó 9-én Fenyőházára utazott. — Dr. Téry Ödön belügyminisz­teri osztálytanácsos, közegészségügyi főfelügyelő, hiva­talos küldetésben f. hó 9-én Ungvárra érkezett, a köz- tisztaság és a kólóra el eni óvintézkedések miként történt végrehajtásának vizsgálata és ellenőrzése végett. — Dr. Novak Endre az ungvári közkórház igazgatója két heti tartózkodásra Stubnya-fürdőre utazott. — Ungvári Rónay Antal, a berezuai kerület képviselője, több napot töltött Ungváron és vidékén rokonainál. Itt időzóse alatt kerületében két napig tartózkodott. — Somló Sándor, a szini-akademia igazgatója, sógora Lőrinczy alispán látogatására családjával együtt Ung­várra érkezett. — Deák Gyula állami polgári leány­iskolái igazgató, lapunk s. szerkesztője, hat heti sza­badságáról tegnap este haza érkezett. — Főispánunk Utazása. Vármegyénk főispánja, gróf Sztáray Gábor, báró Schönberg Donald bereg- megyei nagybirtokos társaságában, f. hó 12-én utazik el egy nagyobb vadászati kirándulásra Oroszországba, hol nyolc heti szabadságát fogja tölteni. Utazásuk célja Oroszországnak Európa és Ázsia közötti határán lévő 5631 m. magas Elbrus-hegy és környéke, ahol az orosz kincstár engedélyével kőszáli bakokra, szarvasokra és medvékre fognak vadászni. A Kaukázusban való vadá­szat egyike a legérdekesebb, de egyúttal a legfáradt- ságosabbaknak. Oda igazán csak edzett és acélizmu vadász mehet. A meredek, sziklás magas hegyek, az örökös hó és jég birodalma, .a rendkívüli hőkülönbség a nappal és éjjol között, a nappali kimerítő cserkészet után, legtöbbször sátor nélkül csak hálózsákban való alvás, mind oly dolgok, melyek nagyon alapos próbára teszik a vadásznak szervezetét és türelmét egyaránt. Reméljük, hogy főispánunk, ki egyike hazánk legismer­tebb nimródjainak és aki előtt a Kaukázus már nem ismeretlen — mert már két ízben volt ott — ez al­kalommal is baj nélkül küzdi le az akadályokat és gazdag tapasztalatokkal, de egyszersmind gazdag zsák­mánnyal is fog visszatérni szép utazásából. — Giesswein Sándor koadjutorsága. A „Nap“ cimü fővárosi lap e hó 3-án megjelent számá­ban azt a mindenkit meglepő hirt közölte, hogy a kor­mány ki akarja neveztetni dr. Giesswein Sándor orsz. gy. képviselőt dr. Boromisza Tibor.szatmári püspök mellé koadjutornak utódlási joggal. Az egész hírből — miként a Szatmáron megjelenő Heti Szemle írja — természetesen egy szó sem igaz. A megyés püspök 72 éves kora dacára testi és szellemi erejének teljes birto­kában van, a püspökség anyagi ügyei pedig a lehető legrendezettebbek. — Áthelyezések. Sváby Dezső ungvári kir. segédtanfelügyelő — ki előbb Turócszentmártonba helyeztetett át, — a Hivatalos Lap tegnapi közleménye szerint Eperjesre lelt áthelyezve. — Tergina Ignác nagykaposi bírósági végrehajtó a privigyei járásbíróság­hoz helyeztetett át. — A munkácsi egyházmegyéből. Papp Sándor ungvárceholnyai I. segédlelkész a helybeli áll. főreáliskolához hitoktatóul, — Budai Árpád oki. kántor- tanitó Hömlőczre kántortauitóul, —Belász János oki. ktanitó Szomerekőre ktanitóvá neveztetett ki. — Szabadságon. Hidasi Sápdor kir. tanfel­ügyelő f. hó 1-től hat heti szabadságot kapott. Szabad­ságideje alatt a tanfelügyelői hivatalt Szentkereszty Tivadar kir. segédtanfelügyelő fogja vezetni, ki egy­úttal megbizatott a kir. tanfelügyelőnek a közigazgatási bizottságban való helyettesítésével is. — Faur Kornél műszaki tanácsos, az ungvári kir. államépitészeti hiva­tal főnöke, négy heti szabadságát f. hó 20-án kezdi meg. Távolléte alatt a hivatal ideiglenes vezetésével, valamint a-közlekedési érdekeknek a közig, bizottság ülésein való képviseletével Zala József kir. főmérnök bízatott meg. — A vármegye közigazgatási bizottsága folyó havi rendes ülését 13-án d. e. 9 órakor tartja. **-• Eljegyzés. Gonda Kornélkát, Ungvár, el­jegyezte Dávid József, Nagyvárad. — Menyasszonyi kész kelengyék legelőnyöseb­ben kizárólag Tüchler H. utóda, Rosenberg Gyula ungvári cégnél szerezhetők be. — Értesités. Menyasszonyi kész kelengye és fe- hérnemü-különlcgességek Stieglitz és Unger előnyösen ismert bécsi cég kizárólagos raktára és eredeti gyári árakban elárusitása, Goldstein Miksa nőidivat-kelmók áruházáb an Ungvári. Kívánatra a teljes mintagyüje- ményt a háznál is bemutatom — Az ungvármegyei körjegyzők egylete é hó 8-án tartotta meg idei 2-ik közgyűlését a vár­megye székházának nagytermében, a tagok gyér rész­vétele mellett. A gyűlésre az országos központi egylet kolozsvári nagygyűlésén való képviseltetés szempont­jából volt szükség s a képviselettel Fekete István el­nök és Petreczky János körjegyző bízattak meg. Leg­fontosabb tárgya volt a gyűlésnek az országos központi egyesület alapszabályainak módosítása céljából a pest- vármegyei jegyzőegylet részéről felvetett indítvány, mely azt kívánja, hogy az eddigi képviseleti rendszer megszüntetése mellett az országos egyesület minden tagjának megadassák a jog a közgyűléseken megje­lenni, felszólalni és szavazni. Az ungvármegyei jegyző­egyesület nem fogadta el az egyéni tagság-rendszert s ragaszkodott az eddigi alapszabályok fentartásához. A múlt gyűlésen megejtett választások jegyzőkönyvébe becsúszott tévedést helyesbítve, megállapították, hogy az alelnöki állásra legtöbb szavazatot Olcsváry József nyert. A gyűlésen jelenvolt Kiss Dezső kir. tanácsos pénzügyigazgató is, aki az 1913. évben életbe lépő uj adótörvénynek vázlatos ismertetése után értesítette a jelenvoltakat, hogy az összeíró bizottságok elnökei gyanánt a körjegyzők vannak kiszemelve. — Tanulmány-ut. Gelsei Gutlman István kir. ipari segédfeliigyelő f. hó 31-én Amerikába utazik egy évi tanulmányútra. — A pápa döntése az ünnepek korlátozá­sáról. Mint ismerotes, X. Pius pápa az elmúlt óv jú­lius 2-án kelt motu proprio-jában úgy intézkedett, hogy a szokásos ünnepek száma az egész világon korlátoz- tassék. A pápa ezen intézkedését azzal indokolta, hogy az ipar és kereskedelem rohamos fejlődésével a nagy­számú ünnepek megüléso sok nehézségbe ütközik. Ezért a parancsolt ünnepek számának apasztása a keresztény hívek anyagi érdekében szükségessé vált. A motu proprió meghagyta az összes vasárnapokat, karácsony (dec. 25.), újév (január L), vizkereszt (január 6.), ál­dozócsütörtök (pünkösd előtti második csütörtök), Péter és Pál apostolok (jun. 29), Nagyboldogasszony (aug. 15.), szeplőtelen fogantatás (dec. 8.) és mindenszentek (nov. 1.) ünnepét. — Az eddigi nagy fénnyel megülni szokott Űrnapját (pünkösd utáni második csütörtök) a rákövetkező vasárnapra helyezte át a pápa. A templomok védőszentjének ünnepeit, az u. n. búcsúkat, a pápa érintetlenül hagyta ugyan, de felhatalmazta az egyház- megyei hatóságokat, hogy azokat —hajónak látják — a védőszent ünnepét követő vasárnapra helyezhessék át. A pápai motu proprio az egész világon élénk fel­tűnést keltett s a hívek tömegesen fordultak a főpap­sághoz azzal a kérelemmel, hogy az ünnepek régi megszokott rendjén változás no történjék. A magyar- országi püspöki kar is a hercegprímás utján hasonló kérelmet intézett a szentszékhez. A magyar püspöki kar kérelmére a múlt héten az a válasz érkezett Ró­mából, hogy a pápa ragaszkodik eredeti rendel­kezéséhez, amely tisztán gyakorlati jelentőségű és csak az ünnepek külső megölését korlátozza. Hang­súlyozza a római válasz, hogy az ünnepek egyházi megülése a régi marad, csupán a hívek misehallgatási kötelezettsége és a szolgai munkától való eltiltása szűnik meg. Magyarországra még külön kiemeli a hercegprímáshoz érkezett válasz, hogy Szent István király ünnepe, amelyet polgári törvény is országos ünneppé és munkaszünetes nappá tett, a jövőben is megülhető, azonban a szolgai munka ezen a napon sem lesz bűn terhe alatt eltiltva. A pápai motu pro- prionak most már végérvényes intézkedései értelmé­ben tehát elvesztik külső ünnepjellegüket s a mise­hallgatás és a szolgai munkától való tartózkodás nem lesz kötelező a következő ünnepeken: karácsony, hus- vót és pünkösd másodnapján; Űrnapján, gyertyaszen­telő Boldogasszony (febr. 2.), gyümölcsoltó Boldog- asszony (márc. 25.), Kisasszony napja (szept. 8.), va­lamint bármely egyházmegye, község vagy ország védőszontjeinok akár fogadalomból, akár szokásból keletkezett ünnepei. A pápai rendelkezések életbelép­tetésének idejéről és módozatairól rövidesen rendel­kezni fognak az egyes egyházmegyei hatóságok. — Kéményseprési reáljog Ungvár városá­ban és a járások területén. Régen húzódó, érde­kes ügyben döntött e napokban véglegesen a keres­kedelemügyi miniszter, a vármegye alispánjához inté­zett leirata, illetve III. fokú határozatával. Jäger Bertalan ungvári lakos kéményseprő-mester, mint néhai neje Bobovszky Hona kéményseprési ipar reáljog­tulajdonostól származó fiának t. és t. gyámja, — dacára annak, hogy néhai nejének reáljoga — öröklés címén — a kereskedelemügyi miniszter által még 1895- ben csakis Ungvár város területére nézve ismertetett el, — a járási kéményseprési munkakerületeknek pá­lyázat utján történt betöltése alkalmával mindég feleb- bezéssel élt és esetről-esetre azt vitatta, hogy néhai neje Bobovszky Ilona után, fiának a vármegye egész területére kiterjedő, elismert reáljoga van. A vármegye alispánja mint II. fokú iparhatóság Jägert alaptalan folebbezéseivel minden esetben elutasította. A kaposi járási kéményseprői munkakerületnek 1910. évben tör­tént betöltése alkalmából a kérdés döntés végett a kereskedelemügyi miniszter elé került, ki — a kincs­tári jogügyek igazgatósága véleményének meghallga­tása után — véglegesen akként döntött, hogy helyben­hagyva a vármegye alispánjának Jägert jogtalan igé­nyével elutasító véghatározatát, kimondotta, hogy Jäger néhai nejének Bobovszky Ilonának reál­joga határozottan csak Ungvár rendezett tanácsú város területére lett elismerve, s igy a vármegye összes járásaira kiterjedő roáljogosultsága nejének nem volt. Ezek után azt hisszük, hogy amennyiben e kérdés végleg tisztázlatott, Jäger hasonló igényekkel többé fel nem lép. — Jegyzők gyűlése. A Községi és Körjegy­zők Országos Egyesülete augusztus 28-án délelőtt tiz órakor Kolozsvárott tartja rendes évi közgyűlését, amelyen intézkednek a junius elején megtartott orszá­gos jegyzőkongresszus határozatainak végrehajtása, illetve a további intézkedések megtétele iránt és jelen­tést tesznek a tárgysorsjáték rendezése ügyében meg­tartott belügyminiszteri vizsgálat eredményéről. Ugyan­aznap délután az Erzsébet Királyné Árvaház és Segítő Egyesület tartja meg közgyűlését, a megelőző napon pedig választmányi ülés lesz a vármegyeház termében. — Drágább lett az államszámviteltani vizsga. A pénzügyminiszter az államszámviteltani államvizsgálatokról szóló szabályzat módosításával az államszámviteltani vizsgálatok diját az eddigi 20 K-róI 36 K-ra emolte fel. A dijat a vizsgára bocsátás iránt beadott kérvényhez kell mellékelni. Mig a dij lefizetve nincs, a kérvényt nem intézik el. A jelölt, ha a ki­tűzött időre meg nem jelenik s elmaradását elfogad­hatóan nem indokolja, a 36 koronát elveszti. Jf fi * 9 Ä C JSiz idénynek megrele‘ő «*■ 36 min8séí8 aszlali és Pecsenye-borok, TIL j n w a Ti mÍTH 2ílí íors4, úi !rar!W’’ mh Tokaji asszú és Egri bikavér. retek stb. stb. Permetezéshez „Permett“ . , , „ , „ t permetezőport és rézgálicot. Elsőrendű FriSS toltCSli äSViinyV1ZCK. kereskedése WWajánl ‘ ”Rafliit“ __prágai sonka és hiícg felvágottak.

Next

/
Thumbnails
Contents