Ung, 1911. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1911-05-21 / 21. szám
49. évfolyam. — 21. szám Megjelenik minden vasárnap Uiigvár, 1911. május 21. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra Egész évre . . 8 K Negyedévre . 2 K Félévre .... 4 K Egyes szám . 20 f. Amerikába: Egész évre .... 10-60 K „Unj vármegye Hivatalos Lap“-Jával együtt Egész évre 12 K — Félévre .... 6 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. AZ UNGMEGYEI Hirdetések úgy az „UngM mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Ülés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér. A nyilttér és a hirdetési dijak előre fizetendők. Kladóhlvatall telefonszám 11. GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-sö szám. Segédszerkesztő : DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Gyorsírók ünnepe. Irta dr. Gáti József. Országos események zajlanak le május 24. és 25-én városunkban. Magyarország minden vidékéről ide sereglenek a magyar gyorsírás kimagasló korifeusai és a fiatal gyorsíró nemzedék legkiválóbbjai, hogy erejüket összemérjék és a gyorsírás vitás kérdései, s a magyar gyorsírás félszázados jubileumának módozatai fölött országos kongresszusukon eszméket cseréljenek. A gyorsírás tudomány és művészet. Az elröppenő szavak lekötésével módot nyújt arra, hogy csaknem minden szellemi foglalkozásban, az élet legkülönbözőbb csataterein megköny- nyitse és meggyorsítsa a gondolatok terjesztését és ezért elsősorban óriási gyakorlati jelentősége van. Az egymásból folyó vonalak alakulásaival egy rendszert teremtett, mely az előre megállapított Írásjelek, a logika és a nyelv törvényeinek figyelembevételével fokozatosan annyira egyszerűsíti a kimondott szavak és mondatok megrögzítését, hogy ezzel a gyorsaságot is legyőzi, a másodperceket is megállítja Útjukban. A gyorsírás tehát nem oly szaktudomány pusztán, melyet türelmes gyakorlat által minden észbeli megerőltetés nélkül elsajátíthatunk, hanem a kombinálásnak egyik legszellemesebb tere és az egyéni intelligenciának elsőrangú érvényre juttatója. A magyar gyorsírás a nyelv szabályain épül fel és magánhangzók szerint építi fel rendszerét, mert a hangzóilleszkedés törvénye a magánhangzók szabatos megjelölését fölöslegessé teszi az írásban és a betűk összekötésének módja oly tipikus alakokat hoz létre, hogy első rátekintésre tisztába jöhet a gyorsíró, vájjon mély, vagy magashangu hangzó van a mássalhangzók között és a betűk fekvése rávezeti arra, hogy az adott jelben milyen magánhangzót keressen. Ezzel máris megFülöp Árpád verseskönyve. Irta dr. Zombory Dezső. Évekkel ezelőtt Székelyföldről került ide a vármegyébe Fülöp Árpád s bár magának élő s hivatása körét át nem lépő tanár kívánt itt is lenni, irodalmi munkássága és egyénisége révén hamarosan egyike lett uj otthona legismertebb s legrokonszenvesobb embereinek. Társadalmi mozgalmainkban rendszerint csak nógatások után került a szereplő emberek közé, irodalmi munkásságában is rendszerint csak a közönség kívánságai alapján tudhattunk gyönyörködni. Mégis alig térült-fordult tiz esztendő,^ Fülöp Árpád a közönségé, s a közönség Fülöp Árpádé lett. Mi a titka ennek? Az egyéniség. S ez az egyéniség, mely reá nyomja bélyegét mindenre, mi vele összeköttetésbe kerül, a vérbeli poéta egyénisége. Egyéniség érzéseiben, egyéniség annak kifejezésében, egyéniség eszmekörében, annak megvilágításában s egyéniség még gondolatvilága szinte naivnak látszójszent meggyőződéseiben is. Ungvári tartózkodása óta kisebb munkáin kívül immár második kötete hagyja el a sajtót. Az első „Megváltó“ cimü drámai költeménye volt, mely 1897-ben került ki a nyomda gépe alól s most „Költemények“ cimmel sűrűn telenyomott kötettel lépett a nyilvánosság elé. Előttem a könyv s kedves percek újulnak föl, a mint irni készülök róla. Gördülő sorok futnak tova : hegyipatak csobogása, székelyfenyők zúgása, falu haraugja szól belőlük. A költő otthonában vagyunk. Jön a szülői ház, az első évek, a nehezebb esztendők, telítve minden sor rajongó szeretettel a szülők iránt.. . Terjengősebb léptekkel haladnak a sorok : „Kárpátok tövében alföld peremén“ uj világba kerül a költő, hol a patak;csobogását a kéklő Ung'^vize, a fenyők zugárövidül az irás, de hozzájárulnak még az egyes képzők és ragok állandó jelei, sőt alkalomszerű kihagyásai is, a szavak célszerű és logikus összevonása, sőt egy-egy szónak, vagy szócsoportnak egyszerű kihagyása is, melyek a mondat értelméből önkényt pótolhatók. Ismételjük, hogy a kombinációknak oly szellemes és egyéni tere nyílik a gyorsíró előtt, mely a gyorsírást tudomány- nyá mélyiti és művészetté magasztositja fel. A gyakorlati életben a gyorsírás a XX. század egyik legerőteljesebb fejlődési tendenciának, a gyorsaság és idő legyőzése tökéletesítésének szolgálatában áll. A ki meg tudja érteni az emberiségnek azon véráztatta küzdőtereit, melyek a gépek erejének fokozása körül támadtak, melyek a gyorskocsi helyett a villamos erejű automobilok óránkénti 100 kilométeres gyorsítása felé törekedtek, a ki áhitato- san szemléli a lég meghódítása érdekében folytatott magasztos erőfeszítést és a kik meg tudják érteni, mit jelent egy automobil-verseny, melyben a távolság és idő jóformán leigázó- dik, azok méltányolják csak a gyorsírást, melynek hasonló céljai vannak: a szavak megkötése, a gyorsaság fokozása és az idő leküzdése. Medvigy János, a gyorsírásnak megérdemelt nyugalomba vonult nagy bajnoka, a mi gyorsirókörünknek egy emberöltőn át volt nagyérdemű elnöke e gondolatot igy fejezte ki: „A tökélyben a múltat a jövővel egyesíti a jelen. A gyorsírás tökélyhez vezet: a gyorsan múló szavakat térhez kötvén, a múltat jeleniti a jövőben.“ Mély értelmű igazságok ezek. Még azon latin közmondást is megcáfolják, hogy: verba volent, scripta manent. A stenografia segítségével ma már etiam verba manent és a röpü- lést az embernek engedi át. Hogy mit jelent a gyorsírás a gyakorlati / sát búzatáblák rengése, a falu harangját a kultúra városias zaja váltja fel. A költő második otthonában, idehaza Ungban vagyunk. Az otthonszeretet itt is rajongó, de már uj érzések, tülekedőbb gondolatok kerülnek a sorokba, mintha már a nagy Élet marcona alakja belemarkolt volna a költő mézédos szivébe. Ez a két kép adja meg a verses kötetet s ez a két kép nyújt nekünk költői egyéniséget. A versek sorrendje tán nem tagolható két ily elválasztott részre, a rendbe itt-ott beleszökken egy másféle költemény, de a kép a kötet jellemzőjéül marad meg. E két kép keretében alakul ki előttünk Fülöp Árpád költői felfogása, öntudatos, erős, komoly egyéniség. Nézzük kiválóságait külön, vessük egybe a költeményei nyomán leszürődő benyomásainkat Fülöp Árpád, a költő, minden oldalról Fülöp Árpád marad. Érett, komoly, mélységében is egyszerű az a filozófia, mely költeményeiből felénk árad. Nagy vágyai már elültenek, munka, csendes gyönyörök, megnyugvás a sorsban csak alapgondolatai. Ezt fejezi ki „Életem“ cimü költeményei, melynek utolsó sorait imigy végezi: így élek napról-napra, változatlan így telnek el a fürge évek, És áldlak Istenem, hogy annyi lény közt Megadtad nekem is, hogy éljek! Mennyire más, mennyire elütő ez a hang a mi ma divatos poétái siránkozásainktól. S végig egész kötetén át legnagyobb panaszai között is ez az isteni megnyugvás dominál. Nincsen fájdalma olyan, melyre a munkás elvonultság gyógyító balzsamként ne hatna. Ha szellemi munka már nem ad gyönyört, a testi munkához nyúl, mert minden kétkedő problémának, emberi tülekedésnek, két megnyugtatója van : a munka s az Isten. Messze világból visszatérő jelszava az életben, azt szinte lehetetlen részletezni. Az ifjú lejegyezheti a tanár magyarázatát, az ügyvéd megrögzitheti a tanú szavait és a tárgyalás egész folyamát, a bíráskodás, a köz- igazgatás, a katonaság es mindennemű hatóság a gyorsírás segélyével biztosabban és szabatosabban irányítható. A nemzet életében pedig egyenesen korszakalkotó találmány, mert a parlamentarizmus és a politikai élet gyorsírás nélkül nem fejlődhetett volna mai magaslatára. A sajtó, a nemzetek vérkeringése, egyáltalán nem nélkülözheti a gyorsírást, mert egyik legfontosabb hivatása a gyors hírszolgáltatás. Gróf Apponyi Albert a sajtónak és gyorsírásnak kapcsolatát a következő találó hasonlattal világítja meg: „A mi parlamenti tevékenységünket, a parlamentben és parlamenten kivül elmondott szónoklatainkat a sajtó közvetíti a közönségnek, a sajtóval pedig minket, vagy legalább az olyanforma szónokembert, mint a milyen én vagyok, a ki legritkább esetben írja le előre beszédeit, csak a gyorsírás hozhat összeköttetésbe. Ha a sajtót hasonlíthatnám azon távirdaoszlopokhoz és sodronyokhoz, a melyek szerteviszik a hirt, akkor a gyorsírás meg az a Morse-féle gép, a mely beszédeinket közvetlenül átadja a távirdasodronyoknak.“ A gyorsírás általános, életbevágó jelentőségét tehát fölösleges még a laikus közönségnek is fejtegetni. Elegendő még annyit megjegyezni, hogy a gyorsírás egyike a leghálá- sabb tudományágaknak is, mert a jó gyorsírót kitünően fizetik. A kereskedelmi pályán ma már feltétlenül megkívánják a gyorsírást, a perfekt gyorsírónak egy órai munkájáért 10—12 koronát is megfizetnek, a nő, ki gyorsírni tud, nyugodtan nézhez jövője elé, mert kenyerét fényesen megkeresheti, a parlamenti gyorsíróknak pedig rendezett fizetési módozataik és gyors előléptetésük van, úgy hogy aránylag igen fiatalon érhetnek el aránylag Életnek ime, hogy tér vissza örök igazságként a huszadik század költőjénél. Ha Fülöp Árpád összegyűjtött költeményeit osztályozni akarnók, csoportokat aligha tudnánk alkotni belőlük. Jönnek azok sorra egymás után szakadatlanul, bőven, mindig tisztán, mint a hegyiforrásből fakadó örök viz. Egyikben ottbonimádata, másikban szülői szeretető, harmadikban hazafiui lelke, majd magányt imádó szive, nyugalmat nyújtó kedve, szellemi nagyságokat elismerő egyénisége, természeti szépségeket finofnultan látó szeme nyilatkozik meg. A mi meglepő költőnél, de a mi nagyon érthető a megérett férfiúnál, az az, hogy a szerelem poétákat tápláló nagy eszméjéről alig esik szó a kötetben. S bár alapjában tele van szubjektív érzéseket tolmácsoló lyrával Fülöp Árpád könyve, az erős megfigyelő nem tud elzárkózni éppen az ily megérthető jelenségek alapján attól a hitétől, hogy a költő igazi terrénuma a végső fokban az epika lesz. Ennek a lírai sorok között is lépten- nyomon felcsillanó vágynak tulajdonítható az, hogy a kötetben egy-két elbeszélő költeményre is találunk s az, hogy a kötet legtöbb terméke a leiró költészet köréből került ki. De annak igazolásául, hogy minő készséget és változatosságot tud kifejteni a költő eme alaptulajdonsága dacára színben, formában s nyelvben, hivatkozom „Szomorú Erzsi‘ cimü költeményére, mely a székely népballadáknak akár gyöngyei között is kiváló helyet foglalhat el. A kötettel egy tárca keretének megfelelően megismerkedhetve, nézzük most magát a költőt. Javából való s egyéniséget mutató ember, mert irodalmi arcképe soraiból egész könnyedén megrajzolható. Úgy érzem, csak sorokat kell idéznem, s a kép önmagától megszületik. Erős, magyar szivü ember. Nem zeng fellegeket hasogató frázisokat magyarságáról, de mit mond, szívből fakad s szivet talál: Lapunk mai száma 12 oldal. Felelős szerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA.
