Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-18 / 57. szám
2. oldal. TT 3ST <357. szám. Igen érdekes részét képezi az értesítőnek „Adatok a íőgímn. 1908—9. évi történetéhez“ cimü közlemény, melyben az igazgató közli, hogy Balogh Szilárd, rónaszéki gör. kath, lelkész 2000, Haraszthy Gyula főgimn. tanár pedig két, egyenként 2000 koronás alapítványt tett az intézet számára. Egyúttal közli a tanári karban történt változásokat, a valláserkölosi ügyet, a fegyelmi ügyet, a főigazgatói és egyéb látogatásokat, a tanári értekezleteket, a tanári kar irodalmi meg társadalmi munkásságát és állását, végül az intézetben rendezett ifjúsági ünnepélyekről, az iíjuság tanulmányi kirándulásairól, továbbá a testi nevelésről és a tornaversenyről stb, számol ba az intézet igazgatója. Az ungvári főgimnázium hazánk legrégibb középiskolái közé tartozik s fennállásának immár a 296. évébe lépett. Nevezetes eseményt képezett az intézet kebelében Románecz Mihálynak, az intézet igazgatójának 30 éves tanári jubileuma. A Románecz tiszteletére rendezett ünnepély máj. 16-án folyt le az ünnepelt férfiú személyének és állásának megfelelő szép formában. Ezen alkalommal az intézet ifjúsága, a tanári testület és a jubiláns tisztelői közül igen számosán meleg óvációban részesítették az ünnepelt igazgatót. Az intézet kebelében fennálló különböző körök s egyesületek működésének részletes jelentése után néhány közérdekű rendelet kivonata, majd pedig a tanulók érdemsorozata következik. A statisztikai táblázatból megtudjuk,. hogy az iskolai óv elején beiratkozott 521 tanuló. Ezek közül meghalt 2, elmaradt 56 és osztályzatlan 2 tanuló. Osztályzatot nyert 461 tanuló. Vallásra nézve legtöbb volt gk. 173, a rk. tanulók száma 135, legkevesebb volt az ág. ev. tanulók száma, minössze 7. Anya- < nyelvre nézve legtöbben voltak a magyarajkuak, számuk 260 tanuló. Előmenetelre nézve mindenből jeles volt 28 tanuló, a mi 61 százaléknak fölei meg. Végleg elbukott 26 tanuló, tehát 5'7 százalék. Érettségit tett 30 tanuló. Ezek közül jelesen érett: 12 tanuló, jól érett 7 tanuló. A 30 érett ifjú közül legtöbben a jogi és az orvosi pályára léptek. A 171 oldalra terjedő órtesitőt az ösztöndijas, a jutalmazott és segélyezett tanulók kimutatása meg a jövő tanévre szóló értesités zárja be. A javító és pótló vizsgálatok augusztus hó 29—31-én történnek. 2. Az ungvári áll. reáliskola értesítője az 1908—9. tanítási évről. Közli Dortsák Gyula igazgató. A 36 lapra terjedő értesítő első közleménye Jelentés a tanulmány útról címen Geöcze Zoárd reálisk. tanár beszámol a párisi Sorbonne-on folytatott tanulmányai alkalmával szerzett tapasztalatairól. A tanári kar a hitoktatókkal együtt 14 tagból áll, kik különféle irodalmi és közművelődési vagy társadalmi egyesületnek tagjai. Legtöbb szolgálata van Dortsák Gyula igazgatónak és Könnye Nándor tanárnak, a kik már 31 éve működnek a tanitásügy terén. Az értesítőnek többi közleményei az intézeti jutalomdijak, a segitőegyesület és tanulmányi kirándulási alap, továbbá a tanulók egészségi állapotának ismertetésével foglalkoznak. A tanszerek és felszerelés részletes kimutatása után a feldolgozott tananyag közlése következik. A fontosabb rendeletek és a jövő tanév megkezdésére vonatkozó értesítés után a tanulók érdemsorozata következik. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy az intézet 4 osztályába összesen 158 tanuló iratkozott be a tanév folyamán. Ezekből vizsgálatot tett 139 tanuló. A legnépesebb volt az I. osztály, amelybe 56 tanulót vettek föl. A növendékeknek majdnem a Az insurgensek hadi felszerelése a lehető leghiányosabb volt, fegyverzetüket a budai vezénylőtábornok Alvinczy osztotta ki, s volt gondja reá, hogy a legselejtesebb hasznavehetetlen törött pengéjű kardok, kakas nélküli puskák, pisztolyok jussanak kezeik közé. Ruházatuk hiányos, mert a vármegyéknek nem volt elegendő idejük kellően kikészíteni őket. Élelmezésük a lehető legrosszabb, junius 9-től 14-ig meleg ételhez még a tisztek sem jutottak. Katonai kikópeztetésükre a hadvezetőség rendes tiszteket adni nem akart. így kellett nekiek az ellenség elé menni. S mégis ezen felszereletlen, roszul élelmezett, katonailag kiképezetlen insurgensek legtöbbnyire csak fokossal, csákánynyal ellátva, a vitézségnek fényes tanujeleit adták, helyüket bátran megállották, oroszlánként harcoltak, közülök tizenhárom tiszt részint a Mária Therézia-, részint a Lipótrend keresztjét kapta, s negyvenhárom közember külön kitüntetésben részesül. A francia harcedzett veteránok a magyar felkelőkről úgy nyilatkoztak, hogy „bár gyakorlatlan, de vitéz harcosok“; Napoleon mostoha fia, az olasz alkirály, Beauharnais Eugén azt irta feleségének : „a győri csatában a magyar íelkeló'k oroszlánként harcoltak, s a győri csatánál ádázabb küzdelme soha nem volt.“ A mely seregről az ellenség úgy nyilatkozik, az gyáva nem lehet, mert leghitelesebb ítéletet a személyes ellenfél mondhat. Nem a magyarok gyávasága volt oka a győri csatavesztésnek, hanem a tudatlan vezetés. János fő- herzegnek és gyámoltalan s elbizakodott vezérkari főnökének Nugent gróf altábornagynak a hadvezetésről halvány fogalmuk sem volt. Egyedül a nádor tün- döklött fényes katonai tudománnyal, de az ő magyar érzelmétől félve, bölcs tanácsait el nem fogadták, őt valóságos tétlenségre kárhoztatták. Ha János főherceg nem az uralkodó-ház tagja, — írják a pártatlan katonai szaktekintélyek — „hadi törvényszék elé állítják s íőbelövik.“ így azomban a tudatlanság és roszakaratórt csupán nehány napig tartó száműzetés lett büntetése. így kellett a tehetetlen, elbizakodott s a magyarok iránti gyűlölettel eltelt János főherceg bűnéért a magyar nemesi felkelőket felelőssé tenni, s a gyávaság bélyegével megbecsteleniteni. Hiában igyekezett a nádor saját tapasztalatai alapján rehabilitálni őket, emlékirata elkoboztatott; Kisfaludy Sándornak a császár rendelete folytán Írott jelentése, valamint gr. Beckert- nek, János főherceg hadsegédének jelentései szintén el lettek tüntetve, nehogy a magyar nemzet ellen elkövetett bűn némileg is jóvá tétessék. Csaknem száz év forgott le azóta s végre előkerültek ezen meghamisithatatlan eredeti s hiteles okiratok, melyeknek adatai alapján a magyar nemesi felkelő sereg legalább az utókor előtt teljes fényében fog bemutattatni s ez által a szégyen bélyegétől megtisztulva, a kellő magaslatra fog helyeztetni. Győr vármegye, mint ezen emlékezetes csati színhelyénél fogva első sorban érdekelt fél, vetette fel az eszmét, hogy „az 1809. évi utolsó nemesi felkelés történetét“ az érdekelt vármegyék közrevoná- sával megiratja. Nemzeti becsületünket érdeklő fontosabb mű soha sem került még ki a sajtó alól, minden magyar hazafi kötelessége még áldozat árán is e mű megszerzése, hiszen mindnyájunknak nagyapái, ősapái vagy legalább családtagjai részt vettek ezen felkelésben, mindnyájunk édes kötelessége őket a vád alól tisztázva tudni, kik a túlvilágról a gyönyör érzetével fognak letekinteni' az őket felmagasztaló hálás utódokra. Nem terjeszkedhetem ki tüzetesen az insurrectió történetére, mert a megjelenendő mű keretében az teljes valóságában s részleteiben lesz az olvasónak elmondva, csak azt jegyzem meg, hogy Ung vármegye felkelői nemcsak hogy a győri csata után a hadsereg viszavonulását fedezték, hanem a csatábau tényleg részt is vettek s ott vitézül viselkedtek, miért is Ung vármegye közönségének kétszeres kötelességét képezi, hogy ezen mű megszerzéséhez mentői tömegesebben hozzájáruljon. „Az utolsó nemesi fölkelés története“ következő részekből fog állani: 1. Az utolsó nemesi fölkelés általános története. 2. Az utolsó nemesi fölkelés és a magyar irodalom. 3. Az utolsó nemesi fölkelés anekdota-kincse. 4. Az egyes vármegyéknek az insurrectió szervezése körül tett intézkedései és a fölkeiők névjegyzéke. A mű ára 10 korona s 25—30 iv terjedelmű lesz. A mű megszerezhetése iránt bővebb felvilágosítást a vármegyei levéltár nyújt. Iskolai értesítők ismertetése. I. Ungvár város különféle tanintézetei közül tud- tunkkal a következők adnak ki évi működésűkről értesítőt: a kir. kath. főgimnázium, a két tanítóképző, az áll. reáliskola, az áll. és gör. kath. polgári leányiskola, az agyagipsiri szakiskola, a két áll. népiskola és a siketnéma-intézet. A megjelent értesítők valamennyije híven igyekszik beszámolni az illető iskola belső életéről és szellemi haladásáról, továbbá a tanári, illetve tanítótestület iskolai és társadalmi munkásságáról. 1. Az ungvári kir kath. főgimnázium értesítője az 1908—9. iskolai évről. Közli: Románecz Mihály igazgató. A vaskos érte ütő első közleménye : néhai Szieber Ede kir. tanácsos, kassai tank. ny. főigazgató, a Ferenc József jeles rend és a III. oszt.- vaskorona-rend tulajdonosának necrologja. Ezután Gulovics Tivadar tanár nagy gonddal ismerteti az ungvári kir. kath. főgimn. órem-régiségtárát. Ezt követi ugyancsak Gulovics T. tanárnak, mint az ungvári meteorológiai észlelő állomás vezetőjének az 1908. évről szóló meteorológiai m egfigyelései. E megfigyeléseiben számos tanu’ságoi ismeretterjesztő adatot közöl, molyekből megtudjuk, hogy Ungvár földrajzi hosszúsága 39° 58’ Forrótól, szélessége 48° 36’; tengerfeletti magassága 135 m. Ungváron a legmelegebb nap volt jun. 21-én 27'2 fok középhőmérséklettel; a maximum hőmérő által jelzett legnagyobb meleg e napon 35 0 fok. A leghidegebb nap volt dec. 27-ike —131 fok középhőmérséklettel. A minimum hőmérő dec. 28-án —19'0 fokkal állotta legmélyebben. A tanári kar 28 tagból állott. Legidősebb tanára Medreczky ■ István, ki 33 óv óta működik. Legkevesebb működése van Antal Miklósnak, a ki még csak egy éve tanit. Egy évi szabadságot élvezett Haraszthy Gyula és Sirokai Albert. A bevógzett tananyag, továbbá az írásbeli dolgozatok tételei a magy. nyelvből, végül a melléktantárgyak illetve a használt tankönyvek jegyzéke után részletes kimutatás következik az intézet könyvtárainak és tanszereinek gyarapodásáról. A tanári könyvtárban az 1907. évi állomány 2860 mű 6878 darabban 33.776 K 21 f értékben. 1908. év végén 2970 mű volt 7081 darabban 35.019 K 69 f értékben. Az ifjúsági könyvtárban összes állomány 1909. jun. 30-án 410 mű, 1405 darabban, 2062 K 41 f értékben. Jelentékeny értéket képviselnek a folyton gyarapodó különféle szertárak is. szakadva, „Weber utolsó gondolata“ szemlélésébe voltam elmerülve, a mikor mellettem egy nő magyarul mondja a vele levő férfinek: úgy hallom, hogy a szomszéd termekben magyarok vannak. — Lehet, volt rá a válasz, azért olyan hangosak. íme, mi magyarok magunk is ismerjük a hibánkat és még sem iparkodunk leszokni. Magyarokkal különben mindenfelé lehet találkozni. Scheveningen világhírű tengeri fürdőben magyar énekes társaság szerepel a délutáni és az esti hangversenyen is. Magyar népdalokat és táncokat mutatnak be. Kuriozumképen felemlitem, hogy a műsoron a táncuk igy van felemlítve: Cs-ox’das. A sok szellemi élvezet mellett csak egy hiányzik — magyar újság. Ilyenkor érzi az ember, hogy mit tesz a megszokott újságjának hiánya. Magyar újság nincs a legelső kávéházakban sem. Ellenben a „Neue Freie Presse“ wieni lap mindenütt megtalálható; abból értesülünk egy és más dologról, különösen a politikáról. Csudálkoztam rajta, hogy az élelmes német és holland nem jött még rá arra, hogy magyar lappal nagy reklámot csinálhatna szállójának és kávéházának. A legkisebb dolgokra is kiterjedő Baedekerekben hirdettetné, hogy nála magyar újság is kapható, bizonyára minden magyar utazó hozzá szállana és igy busásan megtérülne a lap ára. szobáik egymás fölött vannak. Haarlem, Leiden, Haag már modernebb városok az építkezés terén, Rotterdam pedig talán a legmodernebb. Nem lesz érdektelen a megemlítésre, hogy a holland városokban a házak falain, a melyek a legtöbb helyen vörös nyerstéglából vannak építve, semmiféle firkálást nem lehet találni. Az iskolai, de talán még inkább a szülői nevelés gondosságát látom ebben. Milyen messze vagyunk mi e téren a művelt hollanditól! Nézzék csak meg pl. Ungváron a házak falait, különösen a nyers téglából épültekét, egész embermagasságban minden téglán név, sületlen vicc, vagy trágárság olvasható.Ez hibája a gyereknek, hibája a felnőttnek. Van nekünk még hibánk, a mit különösen külföldön fedezünk fel. Hangosak vagyunk. Az az előkelő nyugodtság, a mi a német és angol utazókat jellemzi, teljesen hiányzik belőlünk. A mi társaságunk a legelsőrangu szállókban száll meg. Eddig megvan a bizonyos előkelőség, de mindjárt vége van ennek, a mint megjelenünk az étteremben, vagy valamely képtárban, vagy múzeumban. Egyik-másik az ötödik, hatodik szomszédjához beszél; a képtárban okvetlenül fel kell kiáltani: Jaj de szép I Ezekről a szépséghibákról rögtön tudják rólunk, hogy magyarok vagyunk. Azt mondják, hogy hangosságban csak az olasz előzi meg a magyart. | Amsterdamban a városi képtárban társaságunktól elF'^^^^^^^^^^^Tüdobetegségek, árutok, I C* * köhögés, skrofolozis. Influenza H q ^ W Wjf ellen számtalan tanár és orvos által' naponta ajánlva. Fi FI #*“#7 & |p * Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor a B Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszün* 6J Roehe" erűdéi c*amaaolást. Kaphat* orvos, rendeletre a gyógyszertáraktetl a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást ” _____________ ban “ ára üvegen klót 4.— korona. F. HoiTmanii-Ls !n'v <1 Ce. BaeeS (Svájc) ki a termeket mutogatja, ragyogó szemmel beszél a kis királylányról, a kit csak a „mi bébénk“-nek címez. Haagon kívül jól gondozott parkban nyaralója van a királynőnek. Az épület azonban nagyon egyszerű, miért is — úgy látszik — szükségesnek tartották reá feltenni a koronát. Hölgyolvasóimat bizonyára érdekelni fogja, hogy a hollandus úri házaknak az ablakait miként díszítik? Az ablakok egy üvegből állanak s felhuzha- tók. Az üveg valósággal ragyog a tisztaságtól még az olyan helyeken is, a hol az utca tisztaságára nem a legnagyobb gondot fordítják. Az egész ablakot egy ritka szövésű csipke takarja be, majd arra kb. félmagasságban felülről lefelé sűrű csipke jön. Mind a kettő mintás. Ezeken átlátszik a nehéz selyem függönynek a két szárnya. Az ablakokat nagyon kis időre nyitják fel, szellőztetés végett. Az úgyszólván kivétel nélkül a fentebb leirt módon díszített ablakok nagyon érdekes külsőt kölcsönöznek a házaknak. A legjellegzetesebb házai Amsterdamnak vannak. Keskeny magas épületei, a melyek különböző színekre vannak festve, szokatlanul hatnak azokra, a kik az afféle épületeket szokták meg, milyenek például a mi Budapestünket jellemzik. Találunk Amsterdamban lépten-nyomon 4 lépés széles két-négy emeletes házakat. Az ilyen kártyavárszerű építményben csak egy család lakik. A
